Hargita, 1978. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1978-02-01 / 26. szám
AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA évfolyam 26. (2549.) szám 1978. február 1. szerda 4 oldal, ára 30 báni A termőföld gazdáiként... Egy mtsz életében mindig esemény az évi zárszámadó és tervjóváhagyó közgyűlés. Ilyenkor veszik számba az eltelt év eredményeit, készülnek fel az új termelési évre, vitatják, hogy mit végeztek jól, mi az, amin változtatniuk kell. Ilyen közgyűlés zajlott le január 30-án Csíkkarcfalván is. Nagyszámú termelőszövetkezeti tag ment el a közgyűlésre, meghallgatni a vezetőtanács és az ellenőrző bizottság jelentését, észrevételeivel, javaslataival támogatni az új vezetőséget, amelyet akkor választottak meg. A vezetőtanács őszinte hangú beszámolója eredményekről beszélt, igazán szép eredményekről, de nem takargatta a hibákat sem. S bár úgy értékelték — egyébként ez volt a tagság fölénye is —, hogy ez a tenvi.. .".szövetkezet 1977-ben gyors léptekkel haladt a fejlődés útján, és történetében mondhatni a legjobb eredményeket érte el; főleg az elszalasztott lehetőségek fölött vitáztak, s a vita hovatovább a termőföld ésszerű kihasználása körül bontakozott ki. Mert jó, hogy árkokat ástak, vizenyős területeket csapoltak le, gyepet alakítottak át szántófölddé, s immár magasabb fokon értékesítették a termőtalajt ezeken a részeken, de azt is megkérdezték a tagok, miért, hogy Harmadláb dűlőben lehetett 26 ezer kiló burgonyát termelni hektáronként. Arkonban 20 tonnát, de az átlagtermés mégis csak 16 320 kiló volt? Maguk adták meg a feleletet is. Azért, mert nem mindenki tartotta kötelességének szívvel-lélekkel dolgozni. Egymást figyelmeztették, és nem csak úgy nagy általánosságban, hanem név szerint. És megkérdezték a szakembereket is, modanák el, a vasút mellett miért kellett 22 hektár búzát besilózni? Miért nem gondoskodtak idejében a gyommentesítésről? Mert ha ebben a 22 hektárban is 3000 kiló búza termett volna, mint a Délrejáró dűlő 30 hektárjában és Káka 16 hektárjában, akkor nemcsak hogy teljesítik előirányzataikat, hanem túl is szárnyalják. És azt is elmondom(Folytatás a 3. oldalon) Erdélyi Zsolt Egyre több, tavasszal használatba kerülő munkagépet javítanak ki mezőgépészeink a téli időszakban, így a talajművelő gépek mellett kijavították a burgonyaültetőket is, pótolták az elromlott, megkopott alkatrészeket, majd védőréteggel bevonva tárolták, ha majd eljön az ízrje, készen álljanak. Képünk a gyergyóalfalusi mezőgépészeti osztályon készült. kj: (Nagy P. Zoltán ( i felvétele) kommunista értelmiségnek a faluéletben betöltött szerepéről beszélgetünk a kobátfalvi általános iskolában. A beszélgetés részvevői : a tantestületnek csaknem fele, azaz ha kilencen vannak, akkor most négy tánár és tanító üli körbe az asztalt. Barabás Sándor : a kommunista értelmiség és a faluélet? Azt hiszem, egész munkánk lényegét rejti a kérdés. Annak az iskolai és iskolán kívüli munkának a felpontja, amely végső soron a szolgálatunk. A legáltalánosabban értelmezhető népnevelő szolgálat, amely éppen ezért a lehető legsokrétűbb is. Kezdem a propagandista teendőivel; itt, Kabátfalván, de egyebütt sem elég a különböző témákat a maguk általánosságában feldolgozni; a konkretizálásban — a helyhezkötésben ? — nekem mindig segít az alapszervezeti titkár és a farmer. Nem elég tudni, hogy az ötéves tervben mi az ország dolga ; azt is tudnunk — és tudatosítanunk — kell, mi a mi részünk ebben az országos munkában, mit kell tennünk a gyümölcsösben, mi az állattenyésztők dolga itt, Kabátfalván. A dicséret, akár a bírálat, névre szól, mindkettőnek akkor van foganatja. Nálunk egyik is, másik is eredményes. Fazakas István : én az iskolai szerepvállalásról beszélek. Nálunk a tantestületben a közösségé a döntő szó. Úgy érzem, ez a helyes. Ellentétek nincsenek közöttünk. Ez nagyon fontos, mert rajtunk a falu szeme. Márpedig ha azt akarjuk, hogy kikérjék véleményünket, akkor példásan kell dolgoznunk, úgy is kell élnünk. Még egy : a kommunisták mintaszerűen elvégzik feladataikat. Akkor a közösség többi tagjától is hasonló munkát kérhetünk. Kérdés : ki milyen részt vállal a tömegnevelő munkában? Kovács Irma : a nők szocialista nevelési körét irányítom. Idei ősztől. Keddenként gyülekezünk itt, az iskolában. Gazdasági, jogi, orvosi tárgyú előadásokat tartunk leginkább, szakos meghívottakkal. Érdeklődnek a nők, világképük tágul, korszerűsödik. A terveket Tamási Rozália, Fábián Erzsébet helybeli asszonyokkal és Deák Irén tanárnővel közösen állítottuk össze. Mészáros Tibor : az első országos művelődési fesztiválon elég szépen szerepeltek a kabátfalviak. S a tanárok, tanítók irányításával készültek fel a versenyszakaszokra. Bán Gagyi János, a helység kultúrigazgatója művészbrigádot verbuvált, a felnőttek a gazdaság életéből jelenítettek meg epizódokat. Például : sok márkát, káposztát termelt a szövetkezet, jó rész a pincében rothadt meg. Ezt bíráltuk. A gyermekeknek is íródott egy brigádműsor (iskolaélet, fegyelem, gyakorlati munka), ezzel el is jutottunk a megyei szakaszra. A második országos művelődési fesztiválon, ha lehet, még teljesebb aktivizálásra törekszünk. Különben a dalcsoportot hagyományosan Barabás Sándor, a tánccsoportot meg Kovács Irma irányítja. Idén irodalmi összeállításra, színjátszócsoportok alakítására is gondoltunk. Lehetőleg minden korcsoportot be szeretnénk vonni a falu kulturális életébe. Végül mintegy ráadásként egy közéleti mozzanat, amolyan faluprobléma, amelynek megoldásában ugyancsak a kommunista értelmiségnek jutott az oroszlánrész. Helyi viszonylatban nagy volt a gond, bár csak egy autóbuszmegállót emlegettek. Illetékes szakszervek ugyanis megszüntették az úgynevezett felső autóbuszmegállót. Tanárok, tanítók buzgalmának és persze, a megyei fórumok támogatásának köszönhetően csak visszakapták a buszmegállót. Íme tehát a részvállalás a faluélet dolgaiban , a művelődésben éppúgy, mint a közélet kisebb-nagyobb gondjainak hárításában. Igen, ez a kommunista értelmiség munkájának igazi célja és értelme. Oláh István Részvállalás és cselekvés -------------kommunisták------------- A múlt év decemberében megtartott Országos Pártkonferencián Nicolae Ceauşescu elvtárs meghirdette a minőség forradalmát, ami rövid idő leforgása alatt tartalmi jellemzője, meghatározója kell hogy legyen egész tevékenységünknek. Nem felszíni, lényegi változásokra kell törekednünk, olyanokra, amelyek felszabadítják a tömegek hatalmas energiáit, s előrehaladásunk üteme fokozásának, jólétünk gyarapításának szolgálatába állítják az országos méreteket öltő igyekezetet. Mindezzel a toplicai Kötöttárugyárban is tisztában vannak. Viszonylag új gyárról lévén szó. Kárigény a minőségi előrelépés az átlagosnál is nagyobb gondot okoz a minőségi követelmények maradéktalan tiszteletben tartása. Elsősorban a dolgozók szakmai járatlansága, s a munkaerőhullámzás miatt, de a gépek karbantartásának elmulasztása, illetve felületes karbantartása is károsan hat ki a termékminőségre. Amint Dumitru Maria, a minőségellenőrök vezetője megjegyezte, még a munkahely tisztántartásának elhanyagolása is befolyásolhatja a minőséget, az olajfoltos készterméket például kénytelenek alacsonyabb minőségi osztályba besorolni. Az említettek után nem meglepő, hogy tavaly az I. osztályú termékek részaránya, ha érezhetően növekedett is a korábbi időszakhoz viszonyítva, valamivel még mindig a tervezett szint alatt maradt. Pedig a tanulóévek lejártak, elérkezett a bizonyítás ideje. Többek között a termékminőség javítása terén is gyökeres változásokra, határozott előrelépésre van szükség. Andrei Doina, a Kötöttárugyár pártbizottságának titkára, (Folytatás a 2. oldalon) Borbély László AZ OLVASÓ FALUÉRT Pontosabban szólva, az olvasottabb faluért. Azért helyesebb így a buzdítás, mert megyénk községei közismerten országunk legolvasottabb települései közé tartoznak. Az egy főre eső vásárolt könyvek tekintetében legalábbis ez a helyzet. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk el tehát, falvaink az olvasó falvak közé tartoznak. Persze, ez korántsem jelenthet megnyugvást. Igazán nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ne törekedjünk a többre, a még előkelőbb helyezésre, akár a „szellemi túltápláltság” elérésére is. A nyomtatott betűből, a könyvből ugyanis a sok is lehet kevés, a még mindig nem elég. Csakis ennek leszögezésével érthető a február elsejével kezdődő nevelési-művelődési akció, a Könyv Hónapja falunk célja, rendeltetése. És annak nyomatékolásával : az értelmiségiek, a hivatásos könyvnépszerűsítők és terjesztők becsületbeli kötelessége a párt szavának, tanításának további népszerűsítése, a politikai tárgyú könyvek, a mai földművesember szakmai továbbképzését garantáló szakmunkák, az érzésvilágunkat gazdagító, az országra, a nagyvilágra tágabb ablakot táró irodalmi alkotások újabb és újabb falusi kezekbe adása. Könyvtematikai felsorolásunk, persze, korántsem véletlen. Pontosan egyezik a februári könyvhónap országos rendezvénysorozatainak tematikai beosztásával. A hónap elején pártunk dokumentumainak, Nicolae Ceauşescu elvtárs műveinek, a Politikai Könyvkiadó gondozásában megjelent többi értékes könyvújdonságok olvasóközelségbe hozása a cél. A hónap közepe táján azok a könyvrendezvények kerülnek előtérbe, amelyek az agrártudomány, a földeken az embert segítő gépek kezelését-javítását hivatottak népszerűsíteni. A hónap utolsó nyolc-tíz napja még az írók, költők műveié, a klaszszikusoké és a jelenkor alkotóié. A Megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság erre az időszakra irányozta elő a legtöbb íróolvasó találkozó szervezését, a legtöbb költő, íróvendég körünkben történő megjelenését. Éljünk is a kiváló lehetőségekkel ! A rendezvénysorozat biztosította keretet mindenhol töltsük meg kellő tartalommal, a könyv útjának minél teljesebb egyengetésével, a politikai, szakmai tárgyú alkotások, az irodalmi művek célbajuttatásának készségével. Meggyőződésünk, hogy a még olvasottabb faluért célkitűzésünket siker is koronázza. Igen, ha a legteljesebb politikai-társadalmi összefogással szervezzük meg a februári összes könyvrendezvényt. Ha a községi pártbizottságok, a Politikai Nevelés és a Szocialista Kultúra községi tanácsai legfőbb feladataik közé sorolják a könyvhónapi akciók szervezését és irányítását. Egy percig sem feledhetjük, hogy nemcsak a könyvtárosok, a szövetkezeti könyvterjesztők és művelődési otthon-igazgatók gondja, dolga a könyv útjának pallérozása, a könyvszerető falun élők táborának további bővítése, a falusi embereknek szánt szellemi értékek házhoz szállítása, a falun élők további politikai, szellemi felvértezése. 1978. februárjában ezt jelenti az olvasottabb faluért törekvésünk tartalommal telítése. hírek - hírek - hírek - hírek - hírek • Korszerűsítik a Csíkszeredai Petőfi utcai könyvesboltot. A március közepéig tervezett nagyszabású átalakítási munkák nyomán kétszeresére növekszik az üzlet felülete, tökéletesebbé válik a könyvek bemutatása. • Sportbarátok örömére síliftet adtak használatba a toplicai Zapogyán. Építése jórészt hazafias munkával történt. • 10 000 üveg mézet bocsátottak forgalomba a . Csíkszeredai, székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi szaküzletek. • Kovászna megyei vendégekkel találkoznak a csíkkarcsalvi pionírok. Csernátoni iskolások keresték fel karcfalvi barátaikat Látogatásuk gazdag programja keretében két és fél órás művészi műsorral szórakoztatták a helybeli közönséget. • Háztartási gépeket javító műhelyt nyitott a fogyasztási szövetkezet Ditró központjában. • Megyénk szaküzleteiben megkezdődött a fehér áruk hónapja. A vásárlóközönség közel 180 féle árucikkből — méteráru, ágynemű, ing, fehérnemű stb. — válogathat minden méretben, gazdag színváltozatban. • A minőségről és a bányagépesítés fejlődéséről készítettek két kisfilmet a balánbányai filmklub tagjai, melyet a dolgozók közgyűlései alkalmából mutatnak be. • Jó hír tavaszra, háztáji építéseket tervező gazdák vagy városlakók számára ; nagyobb tételű (két-két vagon) cserép és cement érkezett Csíkszeredába, a Gyár utcai építőanyagraktárba. • I. L. Caragiale medalion színhelye volt Csíkszeredában a Hargita filmszínház, a nagy író születésének 126. évfordulója alkalmából. Ezt követően bemutatták I. L. Caragiale Az elveszett levél című színművének filmváltozatát. • A CEC-kötvények legutóbbi húzásán Zakariás Péter esik szépvizi lakos 20 000 lejt nyert egy 100 lejes kötvénnyel. • Szódavíz-készítő és árusító egységet nyitottak meg , Gyergyótölgyesen a községközpontban. • Adyról emlékeztek meg gazdag műsorú irodalmi esten a csicsói fiatalok. • A készruhaüzletek és -részlegek megkezdték a legifjabbak szervezetének tagjai, a haza sólymai részére gyártott egyenruhák forgalmazását. A közlekedés gyalogostól, járművezetőtől egyaránt nagy figyelmet igényel, különösen most, a téli csúszós-jeges útviszonyok közepette. Erre figyelmeztet egy gyergyószentmiklósi diáklány, D. L., a kereskedelmi szaklíceum X. osztályos tanulójának esete is : figyelmetlensége miatt egy ARO-kocsi kerekei alá került. A baleset, szerencsére, csak könnyebb sérülést okozott Hírszerkesztő: Papp Dezső