Hargita, 1978. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1978-04-01 / 77. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam 77. (2600.) szám 1978. április 1., szombat­i oldal, ára 30 bami­ ­­s Befejezte munkálatait a néptanácsok elnökeinek országos konferenciája Bukarestben március 31-én be­fejeződött a néptanácsi elnökök országos konferenciája, amely­nek munkálatai N­i­c­o­l­a­e Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke jelenlétében folytak le. Az átfogó fórum széles körű és gyümölcsöző vita után elsődle­ges fontosságú határozatokat fogadott el az államhatalom és a közigazgatás helyi szerveinek a *vita gazdasági haladásáért, a­­ szes megyék, városok és sel­­egek felemelkedéséért, tár­sadalmi és szellemi életünk fel­virágoztatásáért, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom grandiózus művének felépítéséért kifejtett tevékenységéről. Pénteken, a konferencia utol­só napján a munkálatok ugyan­azon­ munkalégkörben a plénum­­ban folytatódtak, az átfogó e­­lemzésnek és igényességnek u­­gyanabban a légkörében, ame­lyet a helységek jó vezetése és gazdálkodása, valamennyi városi és falusi település gyors ütemű, tervszerű gazdasági, társadalmi, kulturális fejlesztése, az élet mi­nőségének javítása, a dolgozók civilizációs fokának emelése vet fel. A néptanácsi elnökök fórumá­nak részvevői, lényegében a ha­za egész lakosságát képviselve, ezen a reggelen - akárcsak a konferencia előző napjain - nagy melegséggel és lelkesedés­sel fogadták a terembe lépő Nicolae Ceauşescu elvtársat, a többi párt és államvezetőt. Per­ceken át erőteljesen visszhang­zott az éljenzés, a jelenlévők hosszasan ismételték: Ceausescu - RKP! A teremben meghívottként je­len volt az RKP KB, az Állam­tanács és a kormány több tagja, központi intézmények, társadal­mi és tömegszervezetek vezetői, párt- és állami aktivisták, a tu­dományos és művelődési élet személyiségei. Az első ülést Dumitru Sandu elvtárs, a Teleorman megyei Zimnicea város néptanácsának elnöke vezette. A vitában felszó­laltak a következő elvtársak : Pogea Brincoveanu, a Vajdahu­­nyad municípiumi néptanács el­nöke, Elisabeta Leonte, a Buzău megyei Gura Teghii községi nép­tanács elnöke, Petre Dobrescu, a Ialomiţa megyei Slobozia vá­ros néptanácsának elnöke, Ilie Matei, az RKP KB propaganda osztályának helyettes vezetője, Dan Trişoiu, a Temes megyei Fácsád község néptanácsának elnöke, Ion Vlad, a Román mu­­nicipiumi néptanács elnöke, Constantin Pană, az Arad me­gyei Pécska községi néptanács elnöke, Suzana Gâdea, nevelés- és oktatásügyi miniszter, Fodor András, a Kolozs megyei Moldo­veneşti községi néptanács elnö­ke, Vasile Petrache, a Bacău megyei Sascut községi népta­nács elnöke. A továbbiakban a konferencia munkáját Constantin Dascalescu elvtárs, az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezet­te. Bejelentették, hogy a konfe­rencia plénumán 125 elvtárs iratkozott fel szólásra az ország összes megyéiből, közülük 77-en szólaltak fel. Átfogóan kitértek a párt XI. kongresszusa által elfo­gadott programból és az Orszá­gos Konferencia határozataiból a néptanácsokra háruló felada­tokra. A felszólalók egyben szá­mos javaslatot tettek az ipari és a mezőgazdasági terv teljesíté­sével, a helységrendezéssel és gazdálkodással, a szocialista de­mokrácia fejlesztésével, a töme­gek társadalmi életbe való be­vonásával, a pártszervek és -szervezetek munkamódszereinek és stílusának tökéletesítésével, a gazdasági tevékenység, a politi­kai nevelő tömegmunka javításá­val kapcsolatban. Az elnökség javaslatára a konferencia elfogadta a vita fel­függesztését, olyan értelemben, hogy azok a részvevők, akik nem szólaltak fel, de javaslataik vagy megjegyzéseik vannak, terjesz­­szék be azokat írásban a konfe­rencia titkárságához. Ezután a részvevők egyönte­tű szavazattal elfogadták a néptanácsi elnökök országos konferenciájának határozatát és felhívását. E dokumentumokat Nicolae Ceausescu elvtársnak­­­(Folytatás a 4. oldalon) • Péntek a városszépítés nap­ja volt Székelykeresztúron. A vá­ros mondhatni apraja-nagyja, ü­­zem­­munkások, tisztviselők, diá­kok, pionírok, ki gereblyével, ka­pával, vagy ásóval a kézben tisz­tították, rendezték a lakóházak környékét, a virágágyásokat, zöld övezeteket, az utcákat. • Filmtörvényszéket szervezett tegnap este a csíkpátfalvi mű­ködési otthonban a jogászok szövetségének közreműködésé­vel a Csíkszeredai Transzilvánia filmszínház munkaközössége. A virágok magányossága című ro­mán film kapcsán tartottak ta­nulságos, az emberi magatar­­tás sokrétű problémakörét tag­laló „nyílt tárgyalást" a helybeli, közönség előtt. • A székelyudvarhelyi mező­ hírek - hírek - hírek - hírek - hírek - hírek - hírek gépészeti állomás, amely gon­dosan és idejében előkészült a tavaszi vetési munkálatokra, megkezdte az árpa, zab, cukor­répa és a len vetését A gépesí­tési állomás ütemtervében napi 100 hektár terület bevetése van előirányozva. A vetési munkákra a talajviszonyok különösen ked­vezőek a fenyédi, székelyudvar­­h­elyi, felsőboldogfalvi, székely­szentkirályi és tilkei gazdasá­gokban. A mezőgépészek felelős­sége a mennyiségi munka mel­lett a minőségre is kiterjed. • A hulladékanyagok újraér­tékesítésének folyamatában di­cséretre méltó szorgalommal se­gédkeznek fiataljaink. Ház,aljas akcióik jelentékeny mennyiségű • Jó ütemben ha­lad az újabb, 16 lakrészes tömbház építése a városia­sodó Parajd köz­pontjában. Az épí­tők már a negye­dik szinten munkál­kodnak szorgos i­­gyekezettel, hogy a kitűzött határidő­ben, vagy még e­­lőbb beköltözhesse­nek otthonaikba a majdani lakók, fémet, üveget, papírt gyűjtöttek össze a most zárult negyedévben is. Székelykeresztúr ifjai ilyen célú akcióik során például közel 10 000 lej értékű hasznosítható hulladékanyagot adtak át a be­gyűjtő központoknak. Ugyanak­kor a balánbányai bányászfiata­­lok, a szakiskolásokkal közösen egyetlen nap folyamán közel e­­zer lej, míg a gyergyószentmik­­lósi fafeldolgozó vállalat ifjú­munkásai 9200 lej értékű ócska­vasat, fémhulladékot gyűjtöttek össze. • Négyzetméter felületű Pan­nákban szállítja megrendelőinek a parkettet a csikszentkirályi fa­­feldolgozó alegység. Ez különö­sen az építők munkáját könnyí­ti és gyorsítja meg. A gyár ed­dig mintegy 5000 négyzetméter parkettet szállított le Csíkszere­dái megrendelésre új m­ódszerű csomagolásban, s mintegy 10 000 négyzetméterre kaptak megren­delést Temesvárról is.­­ Régóta szük­ség lett volna rá a mezei-erdei u­­tak rendbetételé­nél és más talaj egyengető mun­káknál. Ezért vá­sárolták a gyér gyeremetei mtsz­ben a lánctalpas traktort, az elsőt. S még nagyobb az öröm, hogy ez a traktor már megyei termék. Csíkszere­dában készült. • Meglepő jelenetnek lehet­tek szemtanúi a napokban Csík­szeredában a Köztársaság utca járókelői. Egy ittas fiatalember, miután betörte egy mellékutcá­ban hagyott billenőkocsi kabinj­ját, volánhoz ült s néhány cikk­cakkos kanyarodás után neki­ment egy villanypóznának ... A kocsi rendszáma: 31-BV—2450, a tett elkövetője: a szentimrei Ba­logh Dezső, a Traktorgyár dol­gozója. „Bravúrjáért", gépko­csilopásért, ittas és jogosítvány nélküli vezetésért, s az okozott anyagi kárért, most a bírósági szervek előtt kell számot adnia.. • Varrotta­sokat, szőtteseket, hímzéseket, kötött­ és horgolt Nagy P. Zoltán felvétele munkákat, faragott tárgyakat be­mutató népművészeti kiállítás nyílt Gyergyószárhegyen. • Nagyarányú pisztrángtelepí­­tésre kerül sor az idén Hargita megyében. A Brassó megyei Va­ma Buzaului-i haltenyészettől megérkezett az első, 100 000 pisztrángivadék-szállítmány, a­­melyet az utóbbi napokban már el is helyeztek a megye hegyipa­­takaiban. Az év folyamán újabb 100 000 pisztráng érkezik Gyula­­fehérvárról, további 100 000 iva­dékot pedig a megyei erdészeti felügyelőségtől szerződött le a sporthorgászok és vadászok me­gyei egyesülete. Hírszerkesztő : Papp Dezső Gyermekszáj : — Édesapám! A kereske­dőknek miért nem tanítanak anatómiát? — Mire lenne jó az nekik? — Hogy ők is megtanulják: a mosolygáshoz csak 13, míg a homlokráncoláshoz 50 izom munkájára van szükség. A katedrán túl Egyesek talán a kérdésfölvetés módját is megkérdőjelezik. Mi az, hogy azon túl ? Lényeg a katedránál történő összpontosítás, a hivatástudat ösztökélte sokoldalú ismeretközlés, és az ehhez szerve­sen kapcsolódó nevelőmunka. Valóban, ez az alapkövetelmény. Min­den egyes órára úgy jelentkezni a diákság előtt, hogy a felkészült­ség, az időközben eszközölt ismeretszerzés szerencsésen párosuljon a tananyag előadásakor, ami lépéstartást is jelent az adott szakte­rületen. Ezt kell kiegészítenie a következetes nevelőtevékenységnek, azaz : a katedra mögött álló értelmiséginek korántsem lehet közöm­bös, hogy a padokban ülő vagy a laboratóriumokban serénykedő növendékek az ismeretszerzés egész folyamata alatt, és a tanórák eltelte után is hogyan viselkednek, miként gondolkodnak, milyen kér­dések foglalkoztatják, melyek életeszményeik, miként viszonyulnak a társadalom általános ügyeihez, miként illeszkednek be társadalmunk testének egészébe, a családba és így tovább. Aki ezt teszi, mint nevelő is eleget tesz választott szakmájával járó alapvető kötelezettségeinek, úgymond nyugodtan hajthatja le fejét esténként a párnára. Igen, ha csak a szigorúan vett, és értelme­zett szakmai kötelezettség példás teljesítésének gondolatánál mara­dunk, mert ha egy kicsit is továbblépünk, már más a helyzet, kez­dődnek a többletelvárások, és a hozzájuk fűződő viszonyulás egész rendszere. Ezért kell beszélnünk a katedrán túli elvárásokról és teljesít­ményről, ami korántsem egyezik az alapkövetelmény egészével, in­kább gazdagítja, teljesebbé teszi azt. A felnőttekkel, az iskola pad­jaiból kikerültekkel, rég kikerültekkel történő továbbfoglalkozás, a katedrán túli többletelvárás és követelmény. Sokan most is a nép­nevelői kifejezést használják e fogalom megjelölésére. Emellett is maradhatunk, mert a lényeg, a felelősségvállalás, a tettrekészség­­ben testet öltő cselekvés, az utak és módszerek keresése, hogy a szellemi fölvértezésben, a tudásgyarapításban segíteni tudjuk a szü­lők és nagyszülők nemzedékét. Ezek formái és kivitelezési módozatai persze igen változatosak, sokrétűek. Legkézenfekvőbbek, és leghatékonyabbak: az ismeretter­jesztő előadások, a könyvrecenziók, a politikai-ideológiai témákról történő szervezett beszélgetések, a tudásszomj felkeltése, illetve ál­landó ösztökélése a szakterületeken, és az általános műveltség sík­ján egyaránt. Hatását és eredményességét tekintve ugyanilyen érté­kes lehet — és kell is lennie — mindannak, amit úgy nevezünk, hogy tömegművelődési ténykedés. Valóban, egy jól kiválasztott színdarab betaníttatása, a tánc- vagy a dalkultúra ápolásában és fejlesztésében elért eredmény is vetekszik a közvetlen úton elért népnevelői sike­rekkel, így a művészbrigádok szerepeltetésében történő bábáskodás is. Akár úgy, hogy a szövegrészletet tesszük csiszoltabbá, gördüléke­nyebbé, eszmeileg gazdagabbá, és úgy is, ha a kivitelezésben észre­vételeinkkel, tanácsainkkal segítünk, tanácsadói minőségben javas­lunk fontosabb dolgokat. A nagyközség vagy a kis falu faliújságára írott cikksorozat, a szerkesztés munkájáért felelő munkaközösség tag­jainak bíztatása, serkentése, segítése ugyancsak értékes szellemi közmunkának számít. Hasznos és szükséges tevékenység a falvak sportéletének fellendítéséért kifejtett fáradozás is. Igen, ha oda­adással és nagy hozzáértéssel teszünk eleget az ilyen termé­szetű társadalmi megbízatásnak, jellegzetesen értelmiségi felada­tunknak. Nem kimondottan napjaink törekvése és elvárása a kated­rán túli látásmód és életszemlélet, és az ehhez szervesen kapcsolódó sok-sok fáradozás. Egy tanerős iskoláink néptanítói közül sokan gaz­dag örökséget hagytak ránk ebből a szempontból is. A falu szellemi mindenesei közismerten a betűvetés elsajátíttatásával csak kezdték mindennapi áldásos ténykedésüket. És legtöbbször, a fonókban, kis­­színpadok súgóiban fejezték be a szép, nemesítő szavak és gondo­latok terjesztését, ugyancsak hivatásuknak tekintett napi munkájukat. Napjainkban annyi a többletelvárás és követelmény, hogy a következetes népfelvilágosító és népnevelő pártpolitika követelményei szerint, és annak jegyében ne csak egy két lelkes tanügyi tekintse becsületbeli kötelességének a városi és falusi fiatalság, az egész la­kosság szellemiekben történő gazdagítását, a szocializmust építő em­berséges ember típusának kialakítását, hanem a többi nevelő ténye­zőkkel és a helység valamennyi értelmiségével karöltve a katedrák minden embere. Mégpedig hivatásos ügyszeretettel és ki-ki a maga szellemi ereje és képessége arányában, a legtöbbet nyújtva.

Next