Hargita, 1978. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1978-04-01 / 77. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam 77. (2600.) szám 1978. április 1., szombati oldal, ára 30 bami s Befejezte munkálatait a néptanácsok elnökeinek országos konferenciája Bukarestben március 31-én befejeződött a néptanácsi elnökök országos konferenciája, amelynek munkálatai Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke jelenlétében folytak le. Az átfogó fórum széles körű és gyümölcsöző vita után elsődleges fontosságú határozatokat fogadott el az államhatalom és a közigazgatás helyi szerveinek a *vita gazdasági haladásáért, a szes megyék, városok és selegek felemelkedéséért, társadalmi és szellemi életünk felvirágoztatásáért, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom grandiózus művének felépítéséért kifejtett tevékenységéről. Pénteken, a konferencia utolsó napján a munkálatok ugyanazon munkalégkörben a plénumban folytatódtak, az átfogó elemzésnek és igényességnek ugyanabban a légkörében, amelyet a helységek jó vezetése és gazdálkodása, valamennyi városi és falusi település gyors ütemű, tervszerű gazdasági, társadalmi, kulturális fejlesztése, az élet minőségének javítása, a dolgozók civilizációs fokának emelése vet fel. A néptanácsi elnökök fórumának részvevői, lényegében a haza egész lakosságát képviselve, ezen a reggelen - akárcsak a konferencia előző napjain - nagy melegséggel és lelkesedéssel fogadták a terembe lépő Nicolae Ceauşescu elvtársat, a többi párt és államvezetőt. Perceken át erőteljesen visszhangzott az éljenzés, a jelenlévők hosszasan ismételték: Ceausescu - RKP! A teremben meghívottként jelen volt az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények, társadalmi és tömegszervezetek vezetői, párt- és állami aktivisták, a tudományos és művelődési élet személyiségei. Az első ülést Dumitru Sandu elvtárs, a Teleorman megyei Zimnicea város néptanácsának elnöke vezette. A vitában felszólaltak a következő elvtársak : Pogea Brincoveanu, a Vajdahunyad municípiumi néptanács elnöke, Elisabeta Leonte, a Buzău megyei Gura Teghii községi néptanács elnöke, Petre Dobrescu, a Ialomiţa megyei Slobozia város néptanácsának elnöke, Ilie Matei, az RKP KB propaganda osztályának helyettes vezetője, Dan Trişoiu, a Temes megyei Fácsád község néptanácsának elnöke, Ion Vlad, a Román municipiumi néptanács elnöke, Constantin Pană, az Arad megyei Pécska községi néptanács elnöke, Suzana Gâdea, nevelés- és oktatásügyi miniszter, Fodor András, a Kolozs megyei Moldoveneşti községi néptanács elnöke, Vasile Petrache, a Bacău megyei Sascut községi néptanács elnöke. A továbbiakban a konferencia munkáját Constantin Dascalescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezette. Bejelentették, hogy a konferencia plénumán 125 elvtárs iratkozott fel szólásra az ország összes megyéiből, közülük 77-en szólaltak fel. Átfogóan kitértek a párt XI. kongresszusa által elfogadott programból és az Országos Konferencia határozataiból a néptanácsokra háruló feladatokra. A felszólalók egyben számos javaslatot tettek az ipari és a mezőgazdasági terv teljesítésével, a helységrendezéssel és gazdálkodással, a szocialista demokrácia fejlesztésével, a tömegek társadalmi életbe való bevonásával, a pártszervek és -szervezetek munkamódszereinek és stílusának tökéletesítésével, a gazdasági tevékenység, a politikai nevelő tömegmunka javításával kapcsolatban. Az elnökség javaslatára a konferencia elfogadta a vita felfüggesztését, olyan értelemben, hogy azok a részvevők, akik nem szólaltak fel, de javaslataik vagy megjegyzéseik vannak, terjeszszék be azokat írásban a konferencia titkárságához. Ezután a részvevők egyöntetű szavazattal elfogadták a néptanácsi elnökök országos konferenciájának határozatát és felhívását. E dokumentumokat Nicolae Ceausescu elvtársnak(Folytatás a 4. oldalon) • Péntek a városszépítés napja volt Székelykeresztúron. A város mondhatni apraja-nagyja, üzemmunkások, tisztviselők, diákok, pionírok, ki gereblyével, kapával, vagy ásóval a kézben tisztították, rendezték a lakóházak környékét, a virágágyásokat, zöld övezeteket, az utcákat. • Filmtörvényszéket szervezett tegnap este a csíkpátfalvi működési otthonban a jogászok szövetségének közreműködésével a Csíkszeredai Transzilvánia filmszínház munkaközössége. A virágok magányossága című román film kapcsán tartottak tanulságos, az emberi magatartás sokrétű problémakörét taglaló „nyílt tárgyalást" a helybeli, közönség előtt. • A székelyudvarhelyi mező hírek - hírek - hírek - hírek - hírek - hírek - hírek gépészeti állomás, amely gondosan és idejében előkészült a tavaszi vetési munkálatokra, megkezdte az árpa, zab, cukorrépa és a len vetését A gépesítési állomás ütemtervében napi 100 hektár terület bevetése van előirányozva. A vetési munkákra a talajviszonyok különösen kedvezőek a fenyédi, székelyudvarhelyi, felsőboldogfalvi, székelyszentkirályi és tilkei gazdaságokban. A mezőgépészek felelőssége a mennyiségi munka mellett a minőségre is kiterjed. • A hulladékanyagok újraértékesítésének folyamatában dicséretre méltó szorgalommal segédkeznek fiataljaink. Ház,aljas akcióik jelentékeny mennyiségű • Jó ütemben halad az újabb, 16 lakrészes tömbház építése a városiasodó Parajd központjában. Az építők már a negyedik szinten munkálkodnak szorgos igyekezettel, hogy a kitűzött határidőben, vagy még előbb beköltözhessenek otthonaikba a majdani lakók, fémet, üveget, papírt gyűjtöttek össze a most zárult negyedévben is. Székelykeresztúr ifjai ilyen célú akcióik során például közel 10 000 lej értékű hasznosítható hulladékanyagot adtak át a begyűjtő központoknak. Ugyanakkor a balánbányai bányászfiatalok, a szakiskolásokkal közösen egyetlen nap folyamán közel ezer lej, míg a gyergyószentmiklósi fafeldolgozó vállalat ifjúmunkásai 9200 lej értékű ócskavasat, fémhulladékot gyűjtöttek össze. • Négyzetméter felületű Pannákban szállítja megrendelőinek a parkettet a csikszentkirályi fafeldolgozó alegység. Ez különösen az építők munkáját könnyíti és gyorsítja meg. A gyár eddig mintegy 5000 négyzetméter parkettet szállított le Csíkszeredái megrendelésre új módszerű csomagolásban, s mintegy 10 000 négyzetméterre kaptak megrendelést Temesvárról is. Régóta szükség lett volna rá a mezei-erdei utak rendbetételénél és más talaj egyengető munkáknál. Ezért vásárolták a gyér gyeremetei mtszben a lánctalpas traktort, az elsőt. S még nagyobb az öröm, hogy ez a traktor már megyei termék. Csíkszeredában készült. • Meglepő jelenetnek lehettek szemtanúi a napokban Csíkszeredában a Köztársaság utca járókelői. Egy ittas fiatalember, miután betörte egy mellékutcában hagyott billenőkocsi kabinjját, volánhoz ült s néhány cikkcakkos kanyarodás után nekiment egy villanypóznának ... A kocsi rendszáma: 31-BV—2450, a tett elkövetője: a szentimrei Balogh Dezső, a Traktorgyár dolgozója. „Bravúrjáért", gépkocsilopásért, ittas és jogosítvány nélküli vezetésért, s az okozott anyagi kárért, most a bírósági szervek előtt kell számot adnia.. • Varrottasokat, szőtteseket, hímzéseket, kötött és horgolt Nagy P. Zoltán felvétele munkákat, faragott tárgyakat bemutató népművészeti kiállítás nyílt Gyergyószárhegyen. • Nagyarányú pisztrángtelepítésre kerül sor az idén Hargita megyében. A Brassó megyei Vama Buzaului-i haltenyészettől megérkezett az első, 100 000 pisztrángivadék-szállítmány, amelyet az utóbbi napokban már el is helyeztek a megye hegyipatakaiban. Az év folyamán újabb 100 000 pisztráng érkezik Gyulafehérvárról, további 100 000 ivadékot pedig a megyei erdészeti felügyelőségtől szerződött le a sporthorgászok és vadászok megyei egyesülete. Hírszerkesztő : Papp Dezső Gyermekszáj : — Édesapám! A kereskedőknek miért nem tanítanak anatómiát? — Mire lenne jó az nekik? — Hogy ők is megtanulják: a mosolygáshoz csak 13, míg a homlokráncoláshoz 50 izom munkájára van szükség. A katedrán túl Egyesek talán a kérdésfölvetés módját is megkérdőjelezik. Mi az, hogy azon túl ? Lényeg a katedránál történő összpontosítás, a hivatástudat ösztökélte sokoldalú ismeretközlés, és az ehhez szervesen kapcsolódó nevelőmunka. Valóban, ez az alapkövetelmény. Minden egyes órára úgy jelentkezni a diákság előtt, hogy a felkészültség, az időközben eszközölt ismeretszerzés szerencsésen párosuljon a tananyag előadásakor, ami lépéstartást is jelent az adott szakterületen. Ezt kell kiegészítenie a következetes nevelőtevékenységnek, azaz : a katedra mögött álló értelmiséginek korántsem lehet közömbös, hogy a padokban ülő vagy a laboratóriumokban serénykedő növendékek az ismeretszerzés egész folyamata alatt, és a tanórák eltelte után is hogyan viselkednek, miként gondolkodnak, milyen kérdések foglalkoztatják, melyek életeszményeik, miként viszonyulnak a társadalom általános ügyeihez, miként illeszkednek be társadalmunk testének egészébe, a családba és így tovább. Aki ezt teszi, mint nevelő is eleget tesz választott szakmájával járó alapvető kötelezettségeinek, úgymond nyugodtan hajthatja le fejét esténként a párnára. Igen, ha csak a szigorúan vett, és értelmezett szakmai kötelezettség példás teljesítésének gondolatánál maradunk, mert ha egy kicsit is továbblépünk, már más a helyzet, kezdődnek a többletelvárások, és a hozzájuk fűződő viszonyulás egész rendszere. Ezért kell beszélnünk a katedrán túli elvárásokról és teljesítményről, ami korántsem egyezik az alapkövetelmény egészével, inkább gazdagítja, teljesebbé teszi azt. A felnőttekkel, az iskola padjaiból kikerültekkel, rég kikerültekkel történő továbbfoglalkozás, a katedrán túli többletelvárás és követelmény. Sokan most is a népnevelői kifejezést használják e fogalom megjelölésére. Emellett is maradhatunk, mert a lényeg, a felelősségvállalás, a tettrekészségben testet öltő cselekvés, az utak és módszerek keresése, hogy a szellemi fölvértezésben, a tudásgyarapításban segíteni tudjuk a szülők és nagyszülők nemzedékét. Ezek formái és kivitelezési módozatai persze igen változatosak, sokrétűek. Legkézenfekvőbbek, és leghatékonyabbak: az ismeretterjesztő előadások, a könyvrecenziók, a politikai-ideológiai témákról történő szervezett beszélgetések, a tudásszomj felkeltése, illetve állandó ösztökélése a szakterületeken, és az általános műveltség síkján egyaránt. Hatását és eredményességét tekintve ugyanilyen értékes lehet — és kell is lennie — mindannak, amit úgy nevezünk, hogy tömegművelődési ténykedés. Valóban, egy jól kiválasztott színdarab betaníttatása, a tánc- vagy a dalkultúra ápolásában és fejlesztésében elért eredmény is vetekszik a közvetlen úton elért népnevelői sikerekkel, így a művészbrigádok szerepeltetésében történő bábáskodás is. Akár úgy, hogy a szövegrészletet tesszük csiszoltabbá, gördülékenyebbé, eszmeileg gazdagabbá, és úgy is, ha a kivitelezésben észrevételeinkkel, tanácsainkkal segítünk, tanácsadói minőségben javaslunk fontosabb dolgokat. A nagyközség vagy a kis falu faliújságára írott cikksorozat, a szerkesztés munkájáért felelő munkaközösség tagjainak bíztatása, serkentése, segítése ugyancsak értékes szellemi közmunkának számít. Hasznos és szükséges tevékenység a falvak sportéletének fellendítéséért kifejtett fáradozás is. Igen, ha odaadással és nagy hozzáértéssel teszünk eleget az ilyen természetű társadalmi megbízatásnak, jellegzetesen értelmiségi feladatunknak. Nem kimondottan napjaink törekvése és elvárása a katedrán túli látásmód és életszemlélet, és az ehhez szervesen kapcsolódó sok-sok fáradozás. Egy tanerős iskoláink néptanítói közül sokan gazdag örökséget hagytak ránk ebből a szempontból is. A falu szellemi mindenesei közismerten a betűvetés elsajátíttatásával csak kezdték mindennapi áldásos ténykedésüket. És legtöbbször, a fonókban, kisszínpadok súgóiban fejezték be a szép, nemesítő szavak és gondolatok terjesztését, ugyancsak hivatásuknak tekintett napi munkájukat. Napjainkban annyi a többletelvárás és követelmény, hogy a következetes népfelvilágosító és népnevelő pártpolitika követelményei szerint, és annak jegyében ne csak egy két lelkes tanügyi tekintse becsületbeli kötelességének a városi és falusi fiatalság, az egész lakosság szellemiekben történő gazdagítását, a szocializmust építő emberséges ember típusának kialakítását, hanem a többi nevelő tényezőkkel és a helység valamennyi értelmiségével karöltve a katedrák minden embere. Mégpedig hivatásos ügyszeretettel és ki-ki a maga szellemi ereje és képessége arányában, a legtöbbet nyújtva.