Hargita, 1978. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA KI. évfolyam 206. (2729.) szára 1978. szeptember 1. péntek 4 oldal ára 30 bani Egy emberként — minőségi munkával Az új gazdasági-pénzügyi rendszer tökéletesítésével, a munkás-önigazgatás és önálló gazdálkodás érvényre juttatásá­val kapcsolatos intézkedés­rend­szer megkülönböztetett felada­tokat ró bármely vállalat mun­kaközösségére. Pártunk Közpon­ti Bizottsága vonatkozó hatá­rozatának rendkívüli fontossá­gát fel is ismerték a dolgozók, akik számára nyilvánvaló: a nagy horderejű elvek gyakorlat­ba ültetése rajtuk múlik, min­denek előtt a kommunistákra jellemző felelősségtudaton és igényességen alapszik. „A jövő­ben ránk háruló nagy felada­tok teljesítése érdekében — mon­dotta Nicolae Ceauşescu elv­­társ az RKP KB július 5-i plénu­mán elhangzott beszédében — tökéletesíteni kell az egész gaz­daság szervezését és vezetését, mind a minisztériumok és a többi központi szerv vezető ta­nácsainak, mind az ipari köz­pontok és vállalatok .­­ vezető tanácsainak hatáskörük és fe­lelősségük arányában kell cse­lekedniük, nagyobb felelősség­gel kell viszonyulniuk egész munkájukhoz". Állíthatjuk, hogy a megye ipargazdasági egysé­geiben e követelmény szerint is cselekednek. A Csíkszeredai Kész­ruhaipari Vállalat munkaközössége a mi­nőségi mutatók — nettó- és fi­zikai termelés — teljesítése szem­pontjából jó eredményekkel zárta az év első felére jutó fel­adatokat. Nettó termelési ter­vüket például 104 százalékban valósították meg. Az év második felének eltelt két hónapjában viszont jelentős lemaradást je­gyeztek be, ez különösen a net­tó termelés esetében hangsúlyo­zott. Pedig sikeres időszaknak tartják az említettet! Miről is van szó? Július — augusztus folyamán n­agy veszély fenyegette a mun­kaközösséget: a fővállalat nem fedezte szerződésekkel a gyár termelőképességét. Vagyis lénye­gesen csökkent volna a terme­lés, annak következményei pe­dig nyilvánvalóak. És a helyzet nem váratlanul alakult így. Ez év februárjában csak az első félévi termelésre rendelkeztek szerződésekkel, az év második felére tervezett termelésnek a­­lig 50 százalékára sikerült szer­ződést kötniük. Még június vé­gén sem rendeződött a helyzet, a dolgozók tanácsának, aztán a dolgozók közgyűlésének való­ban rendkívüli nehézségekkel kellett megküzdenie. Egyetlen ,ésszerű megoldás kínálkozott: megszerezni az egyik külföldi cég ugyancsak igényes ajánla­tait. Megszerezni, mert a fővál­lalat nem fogadta szívesen a munkaközösség vállalását, lé­vén, hogy hasonló igényű és mi­nőségű munka elvégzésével még nem bizonyították — nem is bi­zonyíthatták rátermettségüket. Végül is, a csíkszeredaiak kí­sérleti jelleggel elkészíthettek adott tétel készruhát. A mun­(Folytatás a 2. oldalon) Vali József Mit vásárolhatunk e napokban jutányos áron ? Kérdésünkre válaszol: BENCZE BÉLA ELVTÁRS, A CSÍKSZEREDAI IPARI ÁRUK KERESKEDELMI VÁLLALATÁNAK IGAZGATÓJA A nyárvégi árleszállítás min­denek előtt azokra az árufélesé­gre vonatkozik, melyek az­­eltelt hetekben, hónapokban is időszerű, divatos nyári holmik­nak számítottak. Tehát nem ide­jétmúlt cikkek ilyen szempont­ból sem, ami pedig az idényt illeti, még mindig használha­tók, viselhetők a most megvá­sárolt termékek. Ha pedig az ősz éppenséggel pótolni igyek­szik a nyár mulasztásait, mond­hatni, ezután válik esedékessé a kínált ruha- és cipőféleségek viselése. A leszállított árral for­galmazott nyári készruhák, kö­tött holmik, fehérneműk mind a férfiaknak, nőknek és gyerme­keknek bő és jó minőségű vá­lasztékot kínálnak. A szeptem­ber végéig tartó vásárra üzle­teinkben külön részlegeket ren­deztünk be, feltüntettük a régi és az új árakat, hogy a vásár­lók könnyen m­eg­tekinth­essék,­­ kiválaszthassák a jutányosabb ruha- és cipőféleség­eket. •­ —­Az idényvégi árleszállítások a korszerű és ésszerű kereske­delem elvárásaira felelnek rá, hisz a lakosságnak kedvező vá­sár a kereskedelemnek is hasz­nos, mivel nagyban hozzá­járul a készletek értékesítéséhez, a raktárak tartalékainak továbbí­tásához. Ezek készletben nem­csak foglalják a helyet, de vesz­tik értéküket, mivel az elkö­vetkező időszakban már nem mindig felelnek meg a divat elvárásainak. A mostani, lé­nyegében új, idei árut kínáló árleszállítással egybekötött vá­sárnak tehát ez a legfontosabb jellemzője. Mondhatni, a vég­eladás, az idényre előállított termékek idejében való értéke­sítése. Ami ugyanakkor érde­keltté teszi a lakosságot, a vá­sárlókat, akik csökkentett áron jó minőségű és ugyanakkor még mindig divatos és használható nyári ruhákat, cipőket kaphat­nak üzleteinkben. Lejegyezte : Ferencs Imre Az emberformálás műhelye Inkább azt kellene mondanunk, hogy új műhelye, hisz pártunk tanítása, útmutatásai életbeültetése eredményeként a pártszervek és -szervezetek, a KISZ-, a társadalmi- és tömegszervezetek eddig is egész tevékenységük homlokterébe helyezték a szocialista társadalmi rendet tudatosan építő új típusú ember formálásának, nevelésének ügyét. A dolgozótárs termelő, alkotó munkája, gondolkodásmódja, erkölcsi, etikai tartása, munkahelyi, otthoni és környezeti viselke­dése nemcsak rendszeresen foglalkoztatta a kommunistákat, de cselekvő fellépésre is késztette valahányszor a helyzet azt megkí­vánta vagy úgy diktálta. Ezt kell tenniük, így kell eljárniuk a jövő­ben is. Az emberformálás új műhelyének gondolata tehát a meglévő keretek bővítését sugallja, mégpedig a Megéneklünk. Románia országos fesztivál második kiadása közepette. Erre hívta fel mind­­annyiunk figyelmét Nicolae Ceaușescu elvtárs, pártunk szeretett fő­titkára, köztársaságunk elnöke, a párt és állami aktíva jelenlétében augusztus 3-án tartott nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű elő­adói beszédében, amikor a többi között kihangsúlyozta: .... . Foko­zott figyelmet kellene fordítani a tömegek ideológiai nevelésére, a komplex problémák széles körű megvitatására, hogy az emberek vá­laszt kapjanak az őket foglalkoztató kérdésekre, hogy hazánk vala­mennyi állampolgára felfegyverkezzék a tudomány és az emberi megismerés legújabb vívmányaival, aktív harcosa legyen a forradalmi világ és életszemlélet érvényesítésének hazánkban, akárcsak szerte a világon." Nem merően új utak és módozatok kereséséről és a régiek sut­­bavetéséről van szó. Nem azt várja tőlünk pártunk főtitkára, ha­nem az esedékes kiigazítást, a művészeti rendezvények és az aktív ideológiai-politikai munka közötti arányosabb összhangteremtést a Megéneklünk, Románia országos fesztivál valamennyi szakaszában, valamennyi rendezvénye, akciója alkalmából. Az eddigi arányelto­lódásoknak kell véget vetni. Azért, hogy a művészi szereplések ren­deltetésükhöz híven főleg kiegészítsék a nevelő célzatú rendezvény­­sorozatokat. Ez a jól meghatározott eszmei követelmény persze korántsem je­lenti azt, hogy egyszerre mindent és minden egyes alkalommal egy­­helyre kellene zsúfolni , a vitákat együtt a művészi rendezvényekkel. A lényeg az, hogy a fesztivál szervezői ne csak a tánccsoportok, a dalárdák, a szólisták, színjátszók, a művészbrigádok fellépésének gondos előkészítésével, a népművészek tisztes szereplésével, a mű­szaki újítások, találmányok széles körű elterjesztésével törődjenek, hanem azzal is, hogy a gyűléstermekben, a művelődési házakban és otthonokban, a klubokban rendszeres időközönként ideológiai, po­litikai felvilágosító előadások tartására, komoly vitákra és alralmi megbeszélésekre kerüljön sor pártunk bel és külpolitikájának idő­szerű kérdéseiről, korunk nagy elméleti problémáinak adott »«kilé­teiről és mindarról, ami napjaink emberét, dolgozó társainkat fog­lalkoztatja, és amire épp tőlünk várja a választ. Persze egyesek nyomban felteszik azt a kérdést is: mivel köz­ismerten igen széles alapokra helyeztük az egész párt és tömegok­tatást, a teljesen ideológiai politikai felvértezést, nem tudnák-e biz­tosítani e szervezett keretek közepette ? Nem, mert ezek az oktatási formák és rendszerek az adott tematikai terv szerint csak meghatá­rozott irányban és síkon teszik lehetővé az elméleti és gyakorlati ismeretek bővítését, és az időszakonként a nemzetközi életben és az ideológiai konfrontációk vonatkozásában felmerülő, vitára szo­ruló kérdések pontos válaszadása a legtöbb esetben meghaladja a szervezett oktatás kereteit. Arról nem is beszélve, hogy a jól szerve­zett formák mégis csak időszaki jellegűek, míg a Megéneklünk, Ro­­mánia országos fesztivál rendezvénysorozatai eleve kizárnak minden­­nemű évszakhoz történő kötöttséget és így a folyamatosság inkább garantált az emberformálás, a tudati ráhatás és az átfogó nevelés eme új műhelyében. - hírek - hírek - hírek - hírek - hírek­­ • Véget ért a gyergyószárhe­­­gyi­ Barátság fogazőművészeti alkotótábor V. szezonja. A mű­vésztelep ez évi kiállítása szep­temberben minden vasárnap dél­előtt 9-13 óra között megtekint­hető a tábor nagyebédlőjében. • A székelykeresztúri „Törek­vés" kisipari szövetkezet a Sza­badság utca 55 szám alatt gép­­­k­ocsijavító-lakatosműhelyt nyi­tott, ahol személyi tulajdonban lévő gépkocsik kisebb javításait végzik. • Borszéken nemsokára egy új, húsz lakásos tömbházat ad­nak át az igénylőknek. A jöven­dő p­atkák a­z építés közben sze­mélyenként mintegy 150 hazafias munkaórát dd igaztak, jelentő­sen hozzájárulva ezzel a tömb­ház átadási határidejének minél előbbre hozásához. • Dánfalva községben a nem­régiben elkészült tömbház föld­szintjén átadták a képünkön is látható új, modern kereskedel­mi üzletházat, amelyben kész­ruhát, kötöttárut, cipőt és textil­árut árusítanak. A felújított régi üzlet helyiségében a háztartási cikkek és vasáruk kaptak helyet. Hírszerkesztő : Péter László A gyomirtás ősszel is esedékes Ha futó pillantást vetünk a Középcsíki medence szántóföld­jeire­ (főleg Csiktapióca — Csík­­pálfalva határában, de másutt is), úgy tűnik, hogy a fő kul­túra a zab. Csak a behatóbb vizsgálódás győz meg arról, hogy ilyesmiről szó sincs. Amit­ első látásb­a zabnak néztünk, az nara egyéb, mint héja(vad)zabbó­l fertőzött burgonya, cukorrépa, árpa, búza. Egyes helyeken hi­hetetlen méreteket öltött a fer­­tőzöttség. Mit is tudunk erről a növény­ről? Bizonyos vonatkozásban so­kat és másban keveset. Tudjuk azt, hogy a vadzab szemtterím­ék­einek nagyon sok nedvességre van szükségük, csírázóképességüket több évig megtartják a magok, hogy u­­gyanazon tő szemtermései nem egyszerre érnek be. Főleg a kö­vér, kötött agyagtalajokon gya­kori, mészkedvelő,­ de más ta­lajokon is tenyészik, alkalmaz­kodóképes. Hajtásainak száma egy négyzetméter szántóterüle­ten elérheti az 1003—3500-at. E­­rősen párologtató, nagy mér­tékben kiszárítja a talajt, ren­geteg tápanyagot von el a kul­túrnövénytől. Magvai nehezen szelektálhatók a többi gabona­féle közül. S, amit kevésbé tu­dunk: hogyan is lehet végérvé­nyesen megszabadulni ettől a növénytől? Módszerek persze vannak. Az agrotechnika számos lehetősé­(Folytatás a 2. oldalon) Bogos Sándor

Next