Hargita, 1978. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

A Vöröskereszt szervezetek közgyűlései és konferenciái Szeptember 1 és október 3 között tartják az intézmények, vállalatok, mezőgazdasági egy­ségek, üzemrészlegek, iskolák stb. Vöröskereszt szervezetei a beszámoló és választói közgyűlé­seket, október 9 és november 10 között pedig sor kerül a városi, m­u­nicípiumi megyei vöröske­resztes szervezetek konferenciái­ra. Ezeken az összejöveteleken mindenik szervezetnek alaposan elemeznie kell a kifejtett tevé­kenységet az idevágó párthatá­rozatok teljesítésének miként­jét az eredményeket, felszínre hozva a legjobb munkamódsze­reket, egyben megszabva a Vö­röskereszt bizottságok további feladatait. Különleges figyelmet kell szentelni a szervezeti élet, a tagok létszáma állandó eme­lésének kérdéseire. Bemutatva azt a nevelői tevékenységet a­­mit az említett szervezetek kö­zösen végeztek az egészségügyi egységekkel és más intézmé­nyekkel az egészségügyi, elsősegélynyújtási ismeretek ter­jesztése terén. Elemezni kell az önkéntes egészségügyi alaku­ltatok munkámat, azok felké­szültségét, felszereltségét vala­mint a vöröskeresztes nővérek felkészítését. Nem szabad meq­­■feledkezni az önkéntes véradó­­, számának növelését biztosító módszerek kiemelésétől sem. Természetesen ezeken a gyű­léseken az elemzés tárgyát kép­pezi mindenik vöröskeresztes bi­­zottság, gazdasági-pénzügyi te­­vékenység is. Az előterjesztések, ez azok nyomán kialakult termé­keny viták javaslatok kell ké­pezzék az intézkedési tervek, ha­tározatok alapját, amelyek ara hivatottak, hogy az elkövetke­zőkben mindenik szervezet, bi­­zottság pyü­mölcsöző, eredmé­nyes munkát fejthessen ki, min­dent megtéve a­­lakosság egész­ségvédelme érdekében. A gyűlések, konferenciák na­pirendjének fontos részét képezik a választások, amelyek során a legjobb, legaktívabb tagokat kell beválasztani a bizottságok­ba. Ajánlatos, hogy az új bizott­ságokból ne hiányozzanak a párt- és állami aktivisták, a szakszervezet a nők szervezeté­nek, a KISZ-, pionírszervezet, a tanügyi és kulturális intézmé­nyek néptanácsok szt­. képvi­selői. A gyakorlat igazolta an­nak helyességét, hogy a vörös­keresztes bizottságok alelnöki­nek tisztségét az egészségügy­ben dolgozók töltik be. A közvet­len felettes szervezet konferen­ciájára való küldöttek közé olyan személyeket kell választani, a­­kik kezdeményezőkészségükkel bebizonyították rátermettségüket, hivatástudatukat hozzájárul­nak a konferenciák munkálatai­nak sikeréhez és aktívan részt vesznek a határozatok teljesí­tésében is. Ebben az időszakban az el­lenőrző bizottságoknak is foko­zottabb tevékenységet kell kifej­teniük, alaposan elemezve a gazdasági-pénzügyi helyzet a­­datait, amelyek nélkülözhetet­lenek a konferenciák jelentései­nek összeállításához. A beszámolói és választói közgyűlések konferenciák elő­készítése és megtartása fontos momentum tehát szervezetünk é­­letében, hozzá kell járulniuk az alkotó energiák mozgósítá­sához, a Vöröskereszt szerve­zetek tevékenységének minőségi javulásához a társadalmi élet minden területén pártunk egész­ségvédelmi politikájának meg­valósulásához. a Vöröskereszt megyei bizottságának­­ Vízi József, titkára C­ ímezhettem volna így is az írást: Nyáron is mű­ködik az ifjúsági klub. Vagy ugyanazt az értelmet kö­zelítve másik irányból : Nyáron sem szünetel a klub. Mármint a székely­udvarhelyi. Nem bocsátkozom most tet­szetős fejtegetésbe az ifjúsági klub, a klubok fölöttébb hasznos vo­táról. Hogy kell a klub, azt a tapasztalatok bizonyságakép­pen mondják Székelyudvarhe­­lyen. Az iskolavárosként emlegetett Székelyudvarhelyen. Abban a városban ahol a lendületes iparosodás folyama­tában szükségszerűen számolni kell a fiatalokkal. Akik itt élnek, itt dolgoznak, és újbóli utalás a klub fontosságára! - itt töltik a műszak után a szabadidőt. Az a kérdés: hogyan? Persze, nem szabad túlbe­csülnünk a fiatalok nevelésé­ben szórakoztatásában az if­júsági klub szerepét. Ez csupán csak egy lehetősége a szabad­idő eltöltésének. Ha tartalmas, jó műsort, illetve napi rendet állít össze a klub személyzete — minden rendben. Sinka Ignácról alkalomadtán már írtam: az udvarhelyi tánc­ház, másként a Venyige együttes oszlopos tagja. (Fodor Bélával, Szép Gyulával, Keresztes Sán­dorral, Tárkányi Jánossal együtt). A törzstagok Most ugyancsak Sinka Ignáccal beszélgetek, ezúttal viszont mint szakirányítót, a klub szakirányí­tóját faggatom. Ám nem lehet elválasztani táncházat a klub­­élettől, ezt már az első perc­ben megjegyzem. Természetes, hogy nem, ha a táncházi közön­ség egyúttal az ifjúsági klub közönsége is. Akkor hát kezdjük a táncház­zal. Igaz hogy épp nyári szünet, de átállást előz meg — mosta­náig a széki táncrendet muzsi­kálta három zenész, ősztől már a pálcikáit fogják húzni öten. Ez újdonság Udvarhelyen. A klubról. A hét kötött pont­jai a következők: szombaton és vasárnap — zenés szórakoztató est. Hét közepén — ifjúsági csü­törtök. Csárdásest. A politikai­ideológiai nevelés eszköze a ked­­den­kénti tájékoztató, amolyan száma: 200 gyorsszemle az ország-világ po­litikai eseményeiben. Ugyanezt a célt szolgálja a Politikai le­xikon elnevezésű sorozat amely neve is mutatja­­ a közéletben, a sajtó bel- és külpolitikai ro­vatában használt kifejezéseket értelmezi. Olykor — ez ugyan nem kötött rend szerint történik — a mozi­val közösen lebonyolítanak egy­­egy akciót. A filmet követően el­beszélik a látottakat, a látottak tanulságait. Sokszor százötvenen, kétszá­zan is begyűlnek a klubba ami feltétlen népszerűségre vall. Más­­kor, csöndesebb délután sak­koznak vagy harmincan, próbál a néptánc-csoport, közelebbről a (ki tudja, hányadszor újjá­szervezett?) könnyűzenekar is fellép. S ha a Népszínház né­hány tagját is sikerül megnyer­ni az ügynek, mert hisz ott is van jócskán fiatal, úgy tervezik, ősztől rendszeresítik fellépé­süket. A városban, meg tere­pen. A környező falvakban. Nyílt titok, hogy esztrádműsor készül. Ami azért is fontos mert az if­júsági klubnak jövedelmi ter­ve van, akarva-akaratlan szá­molniuk kell ezzel. Tehát olyas­mivel is kell foglalkozniuk, ami — s amint mondják — pénzt hoz a házhoz. Ennyi. Tán csak a könyvmunkát kellene erősíteni. Mert a könyv­tár ott van, emelettel fennebb. Akkor tehát: nyáron is műkö­dik az ifjúsági klub. Vagy a nyáron sem szünetel a klubélet. Oláh István Minőségi munkával (Folytatás az I. oldalról) kálközösség egyemberként vál­lalta a nagy-nagy feladatot, azt sikerrel teljesítette, a kedvező eredmény láttán meg is bízták a vállalatot a munka elvég­zésével. (Sőt utóbb egy másik külföldi megrendelővel köthet­tek szerződést). A pártbizottság a dolgozók tanácsa, a szakszer­vezeti bizottság reálisan mérte fel a munkaközösség képessége­it, amikor kijárta és elvállalta az igényes megrendelést, az ered­mények igazolták is a bizal­mat augusztusban már a fizi­kai termelési tervet teljesítet­ték, ám a gyakori technológiai átállások, a lényegesebb idő- és munkaráfordítás egyelőre kedvezőtlenül hatott a nettó­ termelés alakulására. Egyelőre , mert a munkaközösség át­jutott a kezdet nehézségein, és­­ előzetes számítások szerint az év végéig be is hozhatja a lemaradást. Fő nyereménynek a szerzett tapasztalatot tartják, hogy felvették és állták a ver­senyt, s ténylegesen tevékeny­ségük új minőségi szakaszába értek. Tapasztalataikat kétség­telen, gyümölcsöztetni fogják. Szükséges, hogy a fővállalat kellőképpen méltányolja a mun­kaközösség erőfeszítéseit, to­vábbra is megbízzon a Csíksze­redai szabókban elismerését azáltal fejezheti ki leginkább, ha sürgősen rendezi a negyedik év­­negyedi termeléshez még hiány­zó szerződéseket. HA VALÓS A TERV Már túljutottunk az 1978-as év derekán, mégis — tejtermelés­ről lévén szó — a tavalyi ered­ményeket kell fellapoznunk. A gyergyóremetei mtsz évek óta a legjobban menő tejtermelő egységekhez tartozik. És habár más mtsz-ek is élenjárnak az árutej-termelésben, van valami, ami a tervezésben a termelés­ben sajátosan „remetei". A ter­vek hónapokra, évnegyedekre való felosztásáról van szó. Az elmúlt évben a remeteiek ará­nyosan osztották fel hónapokra, évnegyedekre a tejtervet. Leg­kevesebbet februárra, legtöbbet júniusra terveztek, de egész év­ben ezer hektoliter körül mozgott a termelés. Évi megvalósításuk (12562 hl) közel kétezer hekto­literrel haladta meg a terve­zett szintet. Ebben az évben is ,,hagyo­mányosan" terveztek, és mos­ta­nig a megvalósítás is terv szerint haladt. Bár törzsállomá­nyuk nem gyarapodott, ennek ellenére havonta 100—200 hekto­literrel több tejet állítottak elő, mint a múlt évben. Hét hónapi tervüket túlteljesítették, és a rá­szervezésnek köszönhetően, le­hetőségük van arra is, hogy e­­gész évi tervfeladataiknak is eleget tegyenek. Mit tesznek a remetei szak­emberek állatgondozók, tehetik fel sokan a kérdést, hogy tej­termelésüket nemcsak a legelte­tési időszakra tervezik, hanem az istállóztatás ideje alatt is u­­gyanazon a szinten termelnek? A válasz egyszerű: az év 12 hó­napjában arányosan történik a fedeztetés, és ennek követ­keztében a borjúszületés is. Ami pedig a legfontosabb igyekez­nek az istállóztatási időszak a­­latt olyan napi fejadatokat összeállítani, hogy ha nem is maximálisan, de legalább meg­közelítően ki tudják használni az állomány kitűnőnek mondható biológiai potenciálját. Ezzel ma­gyarázható, hogy a remeteiek­nek a két nyárutói hónap okoz gondot amikor csökken a lege­lők fűtermése, és a távoli nyári táboroknál nehezen megoldható a kiegészítő takarmányozás. Ha azonban lekötik a teheneket az istállókba, akkor rövid időn be­lül újra­­ helyreáll" a termelési szint. Csak így, következetes munkával, mindenki hozzá­állásával valósíthatják meg, hogy k­ét év alatt 30 százalékkal emelkedjen — azonos létszám mellett — az árutejtermelés. Minner Pál A gyomirtás ősszel is esedékes (Folytatás az 1. oldalról) get kínál. Újabban a vegyipar is a mezőgazdaság segítségére siet. Tehát lehet védekezni a kártétel ellen. A lehetőség a­­zonban nem mindig válik való­sággá. Mert például a szak­­könyvek azt írják, hogy igen jó eredmények érhetők el a helyes vetésforgó alkalmazásával, sok kapásnövénnyel, évelő takar­mányfélékkel, zölden kaszált za­bos bükkönnyel, s nem tud fej­lődni a sűrű őszi búzavetésben se. Igen ám de több helyen ép­pen a burgonyában tenyészik a legsűrűbben. A termést érleő növények száma néhol eléri, sőt meghaladja négyzetméterenként az 500 darabot. Bizonysága ez annak, hogy az ilyen kultúrák­ban nem fordítottak gondot sem a vegyszeres gyomtalanításra, sem a mechanikai gyomirtásra, így a fertőzöttség nagymérvű. A szakirodalom leírja hogy a vadzab magvainak száma nem ritka esetben hektáronként el­éri a 175 millió darabot. S vele együtt tenyészik - ugyancsak tömegével — a libntop, amely tö­venként 15 000-23 000 magvot érlel. Enyhébb fertőzöttség ese­tén is ez hektáronként mintegy 500 000 magot jelent. A burgo­nyában, a cukorrépában. Ahon­nan idejében végzett növény­ápolással, gyomláléssal ki le­hetett volna irtani. A vadzabbal sibatoppal fer­tőzött burgonyaföldek egy ré­szén gyors szárveréssel (mielőtt a magvak beérnének), még le­hetne segíteni, vagy legalább­is enyhíteni a fertőzöttség nagy­ságrendjén. És ha a szétverést a megfelelő agrotechnika köve­ti (50 százalékban így elpusz­títhatók a magvak), a tavaszi gyomtalanításra nagyobb a si­ker. Persze ehhez az szükséges, hogy ne nézzük tétlenül ezeknek a veszedelmes gyomoknak a továbbszaporodását, hanem in­dítsunk határozott harcot elle­nük már most, a betakarodás i­­dőszakában. Nehogy jövő esz­tendőben csakugyan, bekövetkez­zék az, hogy kultúrnövényt ve­tünk s csak vadzobot aratunk. VILLANÁSOK ÉRDEKES KIADVÁNYOK A megyeszékhely új polikli­­nikáját naponta sokszáz gyó­gyulni vágyó dolgozó keresi fel. A betegeket, a vizsgálatokat i­­génylő személyeket jól képzelt személyzet és korszerű labora­tóriumokkal, felszerelésekkel el­látott intézmény fogadja. Hogy várakozni kell? Van amikor töb­­bet, van amikor kevesebbet, de a beteg számára ez is lehet ■hasznosan eltölthető idő. Az asz­talok tele vannak különböző e­­gészségügyi kiadványokkal, a­­melyek közérthetően beszélnek azokról a kérdésekről, amelyeket mindenkinek ismernie kell azért, hogy vigyázhasson egészségére. Szívünk egészsége magunktól függ, a címe az egyik füzetecs­­kének. Többen is olvasgatják. De ott találni a gyermekbalese­tek megelőzéséről, a helyes táp­lálkozásról vagy más kérdések­ről szóló írásokat is. S Így a jó ! (Füstös Jenő) A VÁSÁRLÓK ÖRÖMÉRE Gyarapodik az elárusítással egybekötött állandó bútorkiál­­lítások száma községeinkben. Ez alkalommal Csomafalván jeles­kedett a Fogyasztási Szövetke­zetek helyi munkaközössége. És nemhiába, mert a lakosság i­­gen szív­esen fogadta a ügyel­mességet, amelyet legjobban a bútorüzlet tervteljesítése igazol: ha július hónapban a terve­zett nyolcvan­ezer lej helyett százezret, augusztusban már 175 ezer lejt forgalmazott az üzlet- rá, hogy itt a megyénkben gyár­tott bútorféleségekből is jócskán lehet vásárolni Gyarapodik te­hát a követendő példák száma, biztatásképpen, hogy más köz­ségekben is érdemes elgondol­kodni a lehetőségeken. (Zöld Lajos) 1978. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK 2 UTCATÁBLÁN IS, HELYESEN! Csíkszeredában — akárcsak megyénk más helységeiben is — román és magyar nyelven tün­tetik fel az utcaneveket. Na­gyon helyesen, cseppben a ten­ger­­pártunk nemzetiségi poli­tikájának bölcsességét tükrözi ez a sokak szemében talán je­lentéktelennek tűnő tény is, azt, hogy a gyakorlat elvszerű, s tö­retlenül valósulhat meg bármely területen. Hiszen­ rajtunk mú­lik. Rajtunk múlna az is, hogy el­kerüljünk elemi helyesírási hi­bákat. Csíkszeredában Dózsa György nevét például két alak­ban tünteti fel ugyanaz az utca­tábla. A tulajdonnevek írása nem is olyan fogas kérdés, mint a­­milyennek tűnik, nyelvtanköny­veink, akár helyesírási tájékoz­tatóink bárkit eligazíthatnak. ■ (Váli József) MINT ÓCSKAVASÁT...! Tonnákra rúg már a Szent Anna tó partján szétdobált kon­­zerves dobozok mennyisége, i­­mitt-amott kisebb halmazokban kezdték gyűjteni, a fák közé rej­teni, hogy ne legyen legalább szem előtt. Ez csupán elkendő­zése a szomorú valóságnak, sem­mit sem szépít a helyzeten, a gazdátlanság jeleit fedezi fel lépten-nyomon az ember. Nem beszélve a sok szemétről, ami­nek már a bűze megy, s a va­sárnapi alkalmi látogatók le­­­csóválva jegyzik meg: milyen kár, hogy senki sem törődik itt a tisztasággal! Olyan nagy dolog lenne elszállítani időkö­zönként a szemetet, vagy a sok konzerves dobozt. Ha nem ter­mészetvédelmi meggondolás­ból, csupán, mint ócskavasat ér­tékesíteni lehet... (Rebendics József)

Next