Hargita, 1978. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

­ Mindenki felelősséggel tartozik A gyergyószentmiklósi Faipari Gép- és Pótalkatrészgyár mun­kaközössége kiváló eredménye­ket ért el az üzembehelyezés óta eltelt viszonylag rövid időszak­ban. Már maga az a közismert tény, hogy az egységet jóval ha­­táridő előtt sikerült átadni ren­deltetésének, nagyszerű teljesít­ménynek számított, s bár első­sorban az építőt dicsérte, a si­kerben része volt a merse neje­sének is — megterem­tette az ütemes munka szervezési felté­teleit. Már az indulás évében a termékválaszték figyelemre méltó felújítására vállalkoztak, nem egy esetben országos premiernek számító, saját tervezésű gépek gyártására is. Tevékenységük mi­nőségi jellemzőit érzékelteti to­vábbá az a tény is, hogy általá­ban sikerült teljesíteniük az új gazdasági-pénzügyi mechaniz­mus intézkedés­rendszeréből a­­dódó közvetlen feladatokat. Így például nagyon fontosnak tartják a nyers- és segédanya­gokkal való takarékos gazdálko­dást. S mindennapi munkájuk­ban érvényt is szereznek az or­szágos követelménynek. A gyár jelentős fémfogyasztó, s lénye­gesnek tartják, hogy a fiatal munkaközösség valamennyi tag­ja már a kezdet kezdetén a ter­melés alapvető tényezőjének te­kintse a felelősséget, az igé­nyességet, a fegyelmezettséget, hogy valamennyiévi tudatában lenyelnek kettős minőségükből fakadó feladataiknak. A rájuk­bízott nyers- és segédanyagok­kal való takarékos gazdálkodás célfeladat, de nevelési eszköz is ugyanakkor. S természetes, ha egyformán fontosnak tartja ezt a munkás, a mester, az igaz­­gató. A fém gazdaságos felhaszná­lásának pedig több útja-módja van : egyes gépelemek újrater­­vezése, a perselyeknél és más hasonló elemeknél a gömböcé­lokat csövekkel, másutt a göm­b-­ ésszerűen, takarékosan acélokat húzott acélokkal he­lyettesítik. A drága vagy nehe­zen beszerezhető anyagok he­lyettesítését is igyekeznek meg­oldani, összpontosították a sza­bást stb. A CS 313 típusú kör­fűrész újratervezésével népen­ként 90 kiló fémet spórolna­k meg — évente 9 tonnát. Egy má­sik körfűrész gépállványának új­ratervezésével évi két tonna fé­met. A hidraulikus hengereknél összesen 34 tonnát takarítanak meg bizonyos elem újratervezé­sével — az utóbbi intézkedést 1979 elejétől alkalmazzák. Szin­tén a hidraulikus hengereknél, illetve azok perselyeinél bizonyos elemeket műanyagból készültek­kel helyettesítettek, 33 tonna acélt, 10 tonna bronzot spórol­va meg évente. A szabás össz­pontosításával havonta 2 tonna fémlemezt és profilt takarítanak meg, nem lényegtelen a műve­let termelékenységének a növe­kedése sem. Ezek szerint : minden a legna­gyobb rendben a vállalatnál? Tennivaló, természetesen, itt is akad bőven. Ebben az évben például egyik megrendelőjük ki­fogásokat emelt bizonyos gépek minőségével kapcsolatban. A Hargita Megyei Termékminőség Ellenőrző Felügyelőség szőkem­berei szerint a kifogás minden esetben megalapozottnak bizo­nyult, az egyik ok : nem tartot­ták tiszteletben a műszaki do­kumentációkat. A hibák kijaví­tása pedig egyebek közt többlet anyagráfordítást is igényelt Szintén az említett Felügyelőség­nél jelezték: a vállalatnak nincs vegyészeti-fizikai laboratóriuma, nem ellenőrizhetik kellő alapos­sággal a beérkező nyers- és se­gédanyagot, hibásat is átvesz­nek. A hiba később derül ki, próbapadon vagy később, üze­melés idején — a hibás anya­gokból készült elemeket ki kell cserélni, ami visszahat az anyag­fogyasztásra, költségekre is . .. Vali József VILAC PROLETARJAI. EGYESÜLJETEK ! DOTH AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam 232. (2755.) szám 1978. október 1., vasárnap 4 oldal ára 30 bani Mi lesz a nedvdús takarmánnyá! ? Rövidesen megkezdődik az is­­tállóztatás, a szakemberek elké­szítik a jövő évi takarmánymér­leget. Székelykeresztúr vidékén azonban egyelőre hiányos ez, mert nem egy gazdaság a ter­vezett nedvdús takarmány felét sem tárolta még el. Igaz, van még lehetőség, hiszen a 12 mtsz-nek több mint 700 hektár silókukoricája vár betakarításra, és nemsokára megkezdik a közel 400 hektáron termesztett cukor­répa szedését. A silózás jelenlegi üteme egyáltalán nem bíztató. Jólle­het, az mtsz-ek minden gépi e­­rőt a talajelőkészítésre és a ve­tésre összpontosítanak, a vetés­forgó betartására, a takarmány­­termesztő területek felszabadítá­sára és nem utolsó sorban a szalma elhordása a mezőről szintén időt, gépi erőt lefoglaló művelet. A körlet gazdaságai, igyekez­tek betartani a szakszervek uta­sításait, így a tárolt nedvdús ta­karmány nagy része szenázs. Eb­ben a vonatkozásban a szent­ábrahámiak és az újszékelyiek dicsérhetők, ugyanakkor nem tudni, mivel foglalkoztak a nyá­ron a rugonfalviak és a simén­­falviak, mert eddigelé mindösz­­sze 450, illetve 203 tonna silót tároltak a tervezett 1.230 és 1895 tonna helyett. A sorozatos esőzések miatt, a mezőn „felejtett" szalma több esetben is megázott. Az mtsz-ek azért nem raktározták el az ér­tékes takarmányt, arra vártak, hogy a bálák kiszáradjanak. Most azonban már hiába vár­ják a jó időt, a területeket fel kell szabadítani, a szalmát pe­dig — még ha vizes is — fel kell használni a szenázskészítésre. És szükség van minden tonna ta­karmányra, hiszen a Küküllő- és a Nyikó-menti gazdaságok — a tervezett mennyiség eléréséért — ebben az évben még 7030 tonna silót kell hogy tároljanak. A szalma kint a mezőn, a siló­­kukorica betakarítását alig kezd­te meg 2-3 gazdaság és a jövő héten kezdődik meg gyakorlati­kig a cukorrépa szedése. A ta­ka­rmá­s­szükség­let kiegészítésé­re fel kell készülnie az mtsz-ek vezetőtanácsainak, a szakembe­reknek egyaránt, s ha úgy lát­ják, hogy saját termesztésből nem képesek tárolni az előirány­zott mennyiséget, akkor vásárol­janak most takarmányt, ne ta­vasszal, amikor drágáljb is, ke­vesebb is van belőle. Minner Pál hírek - hírek - hírek - hírek - hírek hírek - hírek-hírek + A munkastílussal és -mód­szerekkel kapcsolatos tapaszta­latcserére került sor tegnap Gyergyószentmiklóson a helyi fafeldolgozó vállalat és a szé­kelykeresztúri bútorgyártó alegy­ség KISZ-bizottságai bürótag­­jainak részvételével. • Országos körútra indult szombaton délben a szakszerve­zetek megye­tanácsának Hargita művészegyüttese, és tegnap este már megtartotta a görögországi repertoárján szereplő számokat bemutató első előadását Se­gesváron. A körút további állo­másai : Gyulafehérvár, Kofán, Szászváros, Lugos, Déva és a Zsil-völgye­ . Új 6­bb 100 lakást adtak át az építők megrendelőiknek - állami támogatással építtető s­z­e.h­elyudva­r­helyi lakosoknak - a bethlenfalvi negyedben. U­­gyanakkor Gyergyószentmiklóson 30 család költözött a héten új lakásba. • A megye tudományos életé­nek két fontos eseménye zajlott le tegnap Csíkszeredában. Az Orvostudományi Társaság és an­nak megyei fiókja rendezésébez, szemészeti tematikájú tudomá­nyos szimpoziont tartottak az or­szág egyetemi központjaiból, po­­liklinikákról, megyei kórházakból érkezett több mint száz szakor­vos részvételével. A szimpozior, témaköre a úgynevezett száraz­szem tünetcsoport volt, amely számos betegségnek a jellemző­je és az orvostudomány aktuá­lis kérdései közé tartozik. A tu­dományos ülésszakon mintegy 20 dolgozatot terjesztettek elő. Ugyancsak szombaton tartot­tak tudományos értekezletet a Csíkszeredai gyermek- és anya­­védelem intézményesítésének 30. évfordulója alkalmából. Az érte­kezleten az ország minden ré­széből jelentkező szakorvosok több mint 40 dolgozatot hall­gattak meg a koraszülések gya­korlati kérdéseivel kapcsolatban. Az évforduló alkalmából előző napon ünnepi találkozóra került sor, majd a részvevők, elsősor­ban az intézmény alapítói és régi munkatársai tiszteletére Csíksomlyón orgonahangversenyt rendeztek. Felvételeink a két tudományos összejövetelen készültek. • Jól szórakoztak szombat es­te a Csíkszeredai fiatalok. A Művelődési Házban táncverseny­­nyel egybekötött ifjúsági esten vettek részt. Az Ifjúsági Klub a fonoda lányaié volt, itt tartot­ták meg a „Munka, szépség, szorgalom" elnevezésű verseny vállalati szakaszát, mintegy 30 benevezett részvevővel. A han­gulatos versenyt a klub és a vál­lalat műkedvelőinek zenés mű­sora kísérte. Hírszerkesztő: Papp Dezső Gyermekszáj — Pistike, mentek az idén szarvasbőgésre? — Minek? Eleget bőg nekünk a szomszéd, ami­kor esténként hazatánto­rog a kocsmából. *. ... A ú Sír forr Fegyelmezettebben A termelés gyarapításának, a gazdasági tevékenység magasabb minősé­gi szintre emelésének tartalékairól beszélve, gyakran utalunk a­­munkafegyelem erőteljesebb megszilárdításának ügyére. És nem véletlenül, mert ennek a lehetőségnek, tartaléknak reális voltát szá­mos adattal, ténnyel, észlelt jelenséggel bizonyíthatjuk. Természetes a felelősségérzet fokozódása, a politikai-nevelő munka javulása, a tudati tényezőkre való ráhatás eredményeként évről évre megyénk­ben is pozitív irányba mutat a munkafegyelem helyzete. Ez az ér­tékelés azonban nem lehet egyöntetű. Még előfordul, hogy ingadozik a fegyelem „görbéje", a munkaidőkihasználás statisztikája „hullám­völgyeket“ is tartalmaz. Márpedig a fegyelem igazi megjavulását a következetesség, az állhatatosság kell hogy jellemezze. Az egyén, a kisebb-nagyobb közösség becsületbeli kötelessége a munkafegyelem erősítése. Ez pedig önigényességet jelent, annak a megértését, hogy a munkafegyelem írott és íratlan szabályainak megszegése mindenekelőtt a dolgozók érdekeit sérti. Ne nézzük el magunknak se, s munkatársainknak sem a mulasztásokat ! És ez vonatkozik elsősorban a munkaidő hatékony kihasználására, mun­kakezdésre és végzésre, a program alatt kifejtett tevékenységre. Mert hiába jön be valaki pontos időben munkahelyére, ha a nap fo­lyamán értékes perceket fecsérel el. Hisz nem egy művelet, termék elkészítésének idejét percekben mérjük ! Sajnos azonban, nem egy ipari egységben, építőtelepen már-már megszokott a céltalanul bo­lyongók, a kis csoportokba verődött tétlenkedők látványa. Ennél is súlyosabb az építkezéseknél észlelt rendellenesség : egyesek el­hagyják munkahelyüket, s nem egyszer beugranak a közeli vendég­látóipari egységekbe... Másutt túl könnyen adnak engedélyt az el­távozásokra olyan ügyek intézése érdekében, amelyekre lenne alka­lom a munkaidőn kívül is. S ha mindaz, amit eddig vázoltunk az öntudat, a felelősség­­érzet kérdése, arról is szólnunk kell, hogy nem egy esetben a mun­kafegyelem lazulásához vezetnek a munkaszervezési fogyatékossá­gok is. A munkahelyek nem eléggé ütemes és megfelelő ellátására, a műszaki útbaigazítás hiányára, olyan teendőkkel való megbízásra gondolunk, amelyek nem tartoznak a dolgozó feladatkörébe. Vagy : elromlik a gép, elhúzódik javítása, s közben csellengő kezelője tár­sai figyelmét is elvonja. Hogy meg lehessen követelni a munkafe­gyelem betartását, ahhoz a feltételeket is meg kell teremteni, a­lyamatos, kiegyensúlyozott tevékenységét. Megyénk iparának viszonylatában a munkaidőkihasználás nem haladja meg a 94 százalékot. Ez túlontúl kevés. S ha figyelembe vesszük az e téren élenjárók 96 százalékot meghaladó eredményét, nyilvánvalóbbá válik, hogy milyen tartalékokkal rendelkezünk. Ér­tékes perceket nyerhetünk, hasznosíthatunk még majd mindenütt! A perc értéke : egy perc alatt átlagban iparunk minden egyes mun­kása 1,3 lej értéket termel. Az iparban dolgozó munkások számával beszorozva ezt, közel 55 ezer lej értéket nyerünk. Ezt teheti még „értékesebbé” a munkaidőkihasználás megjavítása. Megyei viszony­latban például a kihasználás 0,2 százalékos fokozása havonta mint­egy 1,5 millió lej értékű többlettermelés elérését tenné lehetővé. Márpedig szerény számítások szerint is, nem egy vállalatban van le­­hetőség akár az időkihasználás egy százalékos javítására is. Mind­ehhez pedig semmiféle plusz anyagi ráfordításra nincs szükség, csu­pán jobb szervezésre, fegyelemre, igényesebb munkavégzésre !

Next