Hargita, 1979. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 4 oldal ára 30 bani XII. évfolyam 26. (2859.) sión. 1979. február 1. csütörtök Jobb szervezéssel kiköszörülik a csorbát A gyergyószentmiklósi Fakitermelő és Szállító Egység munkaközössége a jelenlegi ötéves terv első három esztendejében nagyjából eleget tett feladatainak. Ebben az időszakban mintegy 600 000 köbméter faanyagot termeltek ki és dolgoztak fel. Az össztermelési tervet a három éves időszakra 106,5 millió lejjel, az árutervet 52,4 millióval szárnyalták túl. Ugyanakkor nagy nehézségek jellemezték az egység gazdasági és pénzügyi tevékenységét az említett időszak utolsó évében, 1978-ban. Nehéz terepviszonyok között és a leggyengébb minőségű faanyagot kellett kitermelniük, s így nagyobb költségekkel csökkent értékeket sikerült nyerniük. Az össztermelési tervet és a munkatermelékenységi mutatót így is 101,30, illetve 101,77 százalékban teljesítették. Árutermelési tervüket azonban csak 97,77 százalékban tudtákmegvalósítani. Az 1978-as év tehát visszaesést jelent az egység korábbi teljesítményéhez képest. Ennek több oka van. A fennebb már említetteken kívül nagy gondot okozott a hiányos pótalkatrész-ellátás. A DOLGOZÓK KÖZGYŰLÉSEI Ez főleg a motorfűrészek és felvonógépek teljesítményére volt káros kihatással. Mindezt figyelembe véve, a dolgozók közgyűlése azokra a tényezőkre összpontosított, amelyek jobb szervezéssel párosulva, kedvező irányba változtathatnak a dolgok eddigi menetén. Többen is hangsúlyozták, hogy a gépi berendezések ésszerű üzemeltetése terén is vannak még tennivalók. Úgyszintén szükségesnek vélik a géppark kibővítését, valamint az ellátás javítását, a gépek karbantartásához elengedhetetlen kenőanyagokkal. Az erdei munkások szállítása sincs a legoptimálisabban megoldva. Végezetül pedig egy kényes kérdés : a fővállalat kidolgozta a szállítás ésszerűsítési tervét. Ebből az tűnik ki, hogy míg a Gyergyószentmiklóshoz közel eső vágterekről távolabbra szállítják el a fát feldolgozni, addig az egységhez 90 kilométerekről hozzák a rönköket. Az átlagos szállítási távolság így 26 kilométerről 47—52 kilométerre, sőt, még nagyobbra is nőhet. Bár a vállalat vezetőségének képviselője szerint az ésszerűsítési terv alapján történő szállítás olcsóbba kerül vállalati szinten, ez korántsem áll a gyergyószentmiklósi egységre. Az itt dolgozók legalábbis nem értik, hogy mi ebben az „ésszerű". Erre pedig az illetékes vezető szervek is szükséges, hogy felfigyeljenek. Péter László JÓ GONDOZÁSSAL TÖBB TEJET Nézd meg a ítéld meg A címben foglalt megállapítás a farcádi állattenyésztőkre is vonatkozik. Gondozókra, takarmányfelelősre, szakemberekre egyaránt. Említhettük volna a vezetőtanácsot is, hiszen érdembeni határozatokat hozott az utóbbi időben . . ., csakhát immár egy éve Albert Andor, az mlsz főmérnöke tölti be a vezetőtanács elnöke tisztséget, és ugyebár, furcsa lenne kétszeresen dicsérni ... Pedig Farcád esetében nem kell fukarkodni a dicsérő szóval. Évről évre magasabb átlagterméseket érnek el, jobban gazdálkodnak a pénzalappal, megnézik, mire fektetnek be nagyobb összeget és, ami még fontosabb, a befektetéseknek már jelentős szerep jut a gazdaság eredményeiben, munkahelyet, az embert istállóprogramra látogattunk el január 23-án. Varga Zoltán mérnök, a farm vezetője szakmai felkészítőn volt azon a napon, így a főmérnökkel jártuk végig az istállókat, ő tájékoztatott a farm eredményeiről, a munkaszervezésről. A tehénistálló előcsarnokában kifüggesztve a napi feladatok. Név szerint. És ez nem egyszerű formalitás, mert csakugyan napról napra követik a termelést. Beszédes számokkal ismerkedünk, látni, hogy közös akarat a többet, jobbat elérni Farcádon. Nincs olyan mtsz-tag a telepen (mindannyian helybeliek), aki ne szárnyalta volna túl az eddig eltelt napokban a kijelölt feladatokat. Pedig azokat úgy állapították meg, hogy azok teljesítésével majd hozzájáruljanak az évi feladatok megvalósításához is. Az istállókban a felaprózott széna és szalma keverve kerül a jászlakba. És hogy jobban fogyasszák a tehenek, még melasszal is meglocsolják. Nem is pocsékolnak a tehenek, a termelés isigazodik a napi fejadaghoz, ami az említett takarmányokon kívül még silóval és abrakkal is kiegészül (kiesés nélküli). Szóval szócskáznak, őrölnek és még elő is készítik a takarmányt. Úgy — vagy legalábbis megközelítően —, ahogy a szakkkönyvek előírják. Az istálló korszerűsített, működik a trágyatovábbító, akárcsak a fejőgép is. A gondozók: Sándor Júlia, Mani Piroska, Lőrincz Katalin, Kádár Sándor és Kálmán Piroska tisztán tartják a teheneket, betartják a fejésnél a közegészségügyi előírásokat. Vigyáz erre a farmer és Sándor József takarmányfelelős, habár a gondozók maguktól is tudják. (Folytatás a 2. oldalon) Minner Pál Melyek a könyvterjesztők idei célkitűzései? Kérdésünkre válaszol: BAKÓ LÁSZLÓ elvtárs, a Megyei Könyvterjesztő Vállalat igazgatója — Vállalatunk sikeresen zárta az elmúlt esztendőt, össztervünket 105 százalékban teljesítettük, s a hálózatunkhoz tartozó könyvesboltokban forgalomba hozott könyvek egy lakosra számított értékének évi összege mintegyfejjel több az országos átlagnál. Mindezt azért tartottam szükségesnek előrebocsátani, hogy érzékeltessük: 1979-es terveinkben jó alapról indulunk, így hát természetes, ez évi legfontosabb célkitűzésünk is csak az lehet, hogy tovább menjünk a megkezdett úton, s a lehető legteljesebb mértékben próbáljuk meg kielégíteni a vásárlók igényeit. Különleges újdonságokat nem ígérhetek erre az esztendőre : most folynak a szerződéskötések a kiadókkal, ezeket a közeljövőben véglegesítjük, igyekszünk minél jobban megközelíetni azt a reális példányszámot minden egyes könyv esetében, amely a várható vásárlói érdeklődést a legjobban lefedi. Terveinkben szerepel ugyanakkor a „Könyvet és lemezt postán" szolgálatunk tevékenységét még átfogóbbá tenni, hogy ezzel még inkább hozzájáruljunk a könyv- és lemezforgalom növekedéséhez. Akárcsak az olvasók, mi is türelmetlenül várjuk az új könyveket, lemezeket, egyéb friss árukat, s mint eddig, 1979-ben is azon leszünk, hogy továbbra is késedelem nélkül eljuttassuk azokat egyre növekvő vásárlótáborunkhoz. Lejegyezte : Demeter Zoltán •»matrica minia) Direkt . Ésszel, szívvel, kezünk munkájával a jobb, termékenyebb földért Lakói vagyunk e Földnek, s a földből élünk, legyen az zsírosan kövér, nedvet szívó, vizet áteresztő vagy megtartó szürke homok, avagy sárga agyag, televény, vagy podzol. A földből élünk, abban terem mindennapi kenyerünk, abban nőnek a takarmánynövények, az élelmiszerek széles skálájának alapanyaga. Mezőgazdaságunk alapvető termelőeszköze a föld. S mi mindnyájan, falusiak és városlakók, ifjak, öregek, férfiak és nők, akik rajta élünk, felelősséggel tartozunk a földnek, amely éltet. Szántjuk, magvakkal bevetjük ezt a földet, aratunk, terményt gyűjtünk. Évezredes munkája ez a földet művelő embernek. A számbelileg gyarapodó, a növekvő igényű embernek. S a termőföld iz általában nem gyarapszik, az van. De tőlünk, emberektől függ, mélyen ez a termőföld. Gyengén, avagy bőven termő. Olyan, ahogyan bánunk vele, ahogyan gondozzuk, védjük, óvjuk, megérkezük. Termékeny, ha termékennyé tesszük, szűkmarkú, ha magunk is azok vagyunk vele szemben. S hogy bőkezű legyen, nekünk is azzá kell válnunk. Mert még hatalmas, eddig kimeríthetetlen tartalékait kínálja a föld. Szántóterületeink tovább növelhetők, javíthatók, ha változtatunk évszázadok szemléletmódján. Valaha őseink ekéikkel kikapaszkodtak dombok oldalába, hegyek tetejére is, hiszen egyre több szál kért kenyeret, s nekik a területi terjeszkedésen kívül nem volt más lehetőségük. Nekünk van. Kezünkben a tudomány, a vegyészet, a gépgyártás, a biológia és a rohamosan korszerűsödő agrotechnika. Ezért kell megváltoztatnunk ismét környezetünk arculatát, szántóinkat leköltöztetni a síkra, hol modern gépekkel, a tudomány fegyvertárának bevetőivel megsokszorozhatjuk a termőföld hozamát és megkönnyíthetjük a munkát. És ez hozzáállást, ügyszeretetet, a termőföld iránti komoly, átgondolt viszonyulást kér tőlünk, emberektől, akik ebből a földből élünk. Sokan vagyunk és sokat tehetünk. Tudásunkhoz, képességünkhöz, erőnkhöz mérten mindannyian. A mezőgépész azzal, hogy a rendelkezésére bocsátott gépet úgy használja, amint a technológia követelményei előírják, a termelőszövetkezeti tag úgy, hogy akkor és ott végzi munkáit, amikor és ahol szükség van rá. Mindkettő úgy, hogy nemcsak a mennyi égre néz hanem a minőségre is fegyelmez. Az ifjú felsorakozik az idősebbek mellé, s vele együtt kiveszi részét abból a nagy munkából, amit azért kell végeznünk, hogy az a darab föld amelytől mindennapi kenyerünket várjuk igazán termőföld legyen. Egy négyzetméter termővé tétele, egy gyomnövény kipusztítása, egy haszontalan bokor kivágása kis dolog, de a sok kicsi sokra megy. Ha tízezrek, százezrek végzik ezt a munkát az egységnyi kis cselkedet megtízezerszereződik, megszázezerszereződő, nagy egésszé áll össze. Mert kenyeret eszik a fiatal és idős, a falusi és a városi. Kenyeret eszik s hozzá tejet, húst. Meg gyapjút, bőrt, rostlent használunk ruházatunkhoz, mert egyformán édesen szeretjük a teát, a kakaót, a süteményt, egyforma szívesen fogyasztjuk a friss és tartósított zöldséget, gyümölcsöt. S a termőföldvédelem akciók sorát is jelenti. Összehangolt munkát egy cél érdekében, amely a megyei szinten kidolgozott nagyszabású talajjavítási program alapján bontakozik ki. Akciót, amelyet arra hivatottak szerveznek, irányítanak. Talajjavításnak szentelt heteket, legelő- és kaszálófeljavító, -tisztító napokat. Akciósorozatokat a termőföldért. Láncok készítését és a meglévők tisztítását, gépet rontó, munkát akadályozó kövek eltávolítását. Mindent azért, hogy mi, akik a Földön élünk, de a földből, mi emberek , idősebbek és fiatalok, falusiak és városlakók, munkások és földet művelők, jobban éljünk. Munkáskezeket vár a termőföld, ma, holnap és minden nap. Fogjunk hát össze, ne várjon hiába. Szívvel és lélekkel, ügyszeretettel, lelkiismeretes munkával végezzük, amit végeznünk kell. • A hagyományos könyvhónapi rendezvények sorozatában tegnap délután a Csíkszeredai Művelődési Házban Beke György, Bitay Ödön, Csucsuja István és Egyed Ákos találkoztak az olvasókkal, könyvbarátokkal. • A Megéneklünk, Románia második országos fesztivál időszakában kibontakozott anyagtakarékossági mozgalom eredményeként a gyergyószentmiklósi Gép- és Pótalkatrészgyár munkaközössége a fajlagos anyagfo ---- gyasztás csökkentésével 1 546 000 lej értékű anyagot takarított meg, ami 32,1 tonna fémnek felel meg. • Csíkszeredában, a Testvériség sugárút mentén épülő lakónegyedben tegnap újabb 38, javított komfort- lakás kulcsát adták át a lakóknak. • A helyi szükségleteknek s a termelők óhajának megfelelően Homoródalmáson új tejbegyűjtő központ épült, immár a második a faluban, amelyet át is adtak rendeltetésének. • Oklándon hozzákezdtek a művelődési otthon épületének tatarozási munkálataihoz. A javítások nagyobb részét hazafias munkával végzik el a község lakói. • Kovács Mózes székelyszentkirályi lakos sertést vágott az elmúlt napokban s az előkészületek közepette csak éppen a tűzvédelmi szabályok betartására nem gondolt, így sajnos, a csűrház túl közel kezdte a perzselést. A lángok hamarosan átterjedtek az épületre és jelentős anyagi károkat okoztak. Csak az igyekezettel közbelépő tűzoltók tudták elfojtani a szomszédságot is már veszélyeztető tüzet. Hírszerkesztő: Randják József Gyermekszál — Kisfiam, nem tudod hova utazhatott el a barátod édesapja ? — Pistike azt mondta, hogy az édesapja beszerző a kereskedelmi vállalatnál és az égvilágon mindent be tud szerezni és most is Brassóba ment, hogy vásároljon magának kávét... hírek - hírek - hírek-hírek - hírek - A gépi betakarítás megfelelő előkészítése, valamint a gépek termelékenységének növelése érdekében az eddigi négysoros burgonyaültetőket hatsorossá alakítják át. S amint erre már 1978 folyamán több mezőgazdasági állomáson is láthattunk példát, jó eredménnyel. Az átalakítás nyomán az ültetőgépeket vontató minden harmadik traktor felszabadul más mezőgazdasági munkák végzésére. Képünk a csíkkarcfalvi mezőgépészeti állomáson készült.