Hargita, 1979. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

a Felelősségteljesebb anyaggazdálkodást Nem szorul bizonyításra, hogy milyen fontos szerepe van az ésszerű, takarékos anyaggaz­dálkodásnak a vállalati tevé­kenységben. S ilyen, értelem­ben csupán azt említenénk meg, hogy a­­ szigorú anyaggazdálko­dás meghatározó feltétele a fo­gyasztások, a termelési költsé­gek csökkentésének. Utalnunk kell arra is, hogy­­az anyaggaz­dálkodás nem csupán a tény­leges felhasználást foglalja ma­gába, hanem a beszerzést, a tárolást, raktározást, a szállí­tást, mindezen folyamatok pon­tos nyomonkövetését is. És eb­ben az összefüggésben igen nagy jelentősége van annak is, hogy egy adott anyag „sorsát"­ híven tükrözzék a nyilvántartá­sok. A Megyei Község- és Lakás­gazdálkodási Vállalatnál a me-­ gyei néptanács belső ellenőrző testül­et­e által megejtett legu­tóbbi alapellenőrzés során azt tapasztaltuk, hogy bár javulás mutatkozik az anyaggazdálkod ÉSSZERŰEN, TAKARÉKOSAN dús terén, mégsem sikerült tö­kéletesen érvényt szerezni a fentebbi, szempontoknak. Kez­denénk azzal, hogy a raktárak­ból az anyagok kiadása nem mindig történik a törvény elő­írta dokumentumok alapján, így előfordult, hogy „szóbeli utasí­tás” alapján került ki az anyag a raktárból. Vagy az is, hogy a fogyasztási bizonylaton egyfé­le anyagot tüntettek fel, de másfélét vettek ki a raktárból. Az ilyen módszer visszás hely­zetek kialakulásához vezet: a székelyudvarhelyi egységnél költ­ségvetés és pénzalap biztosítá­sa nélkül építkeztek, é s amikor azok elkészültek, kiderült, hogy a ténylegesen felhasznált anya­gok értéke 8375 lejjel nagyobb a költségvetésben szereplőnél. A szóbeli rendelkezések alap­ján kiadott anyagok esetében, ha azo­ka­t ténylegesen be is dolgozzák, nehéz megállapítani (Folytatás a 2. oldalon) Varga Csaba közgazdász ­ Mindennel nem kell a szakszervekre várni Nemrégiben elismeréssel ír­tunk a felsőboldogfalvi mtsz­­ről, mivel igen nagy gondot for­dítanak a területfeljavításra, szántóföldjüket olyan gyepek­­ feltörésével növelték, amelyek évek óta jóformán semmit nem teremtek, belepte őket a fűzfa, hordalékkavics borította. A bok­rokat gyökerestől kiszedték, a kavicsréteget eltávolították, a vízmostó árkokat betömték, az égésiét felszántották, benne ér­tékes takarmánynövényeket ter­mesztettek. Mindezekért elisme­rés illeti mind a tagságot, mind a vezetőséget. Az ősz folya­mán több régi vízlevezető árkot­­tisztítottak, ám nem valameny­nyit. S ami még hátra van, azt el kell végezni tavaszig, hogy az olvadó hólé gyorsan lesza­ladjon. Miért éppen Felsőbol­­dogfalvát említjük? Példázására annak, hogy még ott is van el­­végeznivaló, ahol sokat tettek a talajjavításért. De említhetnék azokat a termelőszövetkezeteket is, amelyek még sokkal adósak. Madarason például igaz, hogy a Sósrétet mondhatni teljesen rendbetették, ám, ha elindulunk a patakok árterületén, bizony még rendeznivalókat láthatunk. Igaz, itt is elkezdődött valami, kiástak néhány árkot, töltéseket is emeltek, ám még korántsem mondhatják el, hogy befejezték a munkát, mert a dűlőutak ősz­sze-vissza kanyarognak, tócsák keletkeznek, s maga a növény­zet sem változott. A dombhátak ugyanitt nagy kiterjedésen gé­pesíthetők lennének, ha azok a gazdák, akik művelik a kaszá­lókat, kivágnák a bokrokat, el­egyengetnék a talajt. (Van, aki már megtette, de ezek száma kevés.) S a homoródalmásiak is még húzhatnak néhány lecsa­poló árkot, kivághatnak számos bokrot a Vargyas völgyében, mert bár itt sok és jó szénát (Folytatás a 2. oldalon) Bogos Sándor VILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEK S AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XII évfolyam 50. (2883.) szám 1979. március 1. csütörtök 4 oldal­ára 30 bani - hírek - hírek - hírek-hírek - hírek - 9 A Horia, Cloşca és Cui­­sani vezette parasztfelkelés tük­röződése a román irodalomban címmel szerveztek tegnap érdek­lődéssel kísért irodalmi estet a borszéki művelődési házban.­­ A Csíkszeredai Művelődési Ház klubjában ugyancsak teg­nap A csillagtenger titkaiból címmel hangzott el a tudomá­­nyos ismeretterjesztést célzó, ve­­tt­oépes előadás.­­ Csaknem százhúszezer te­jes ráfordítással korszerűsítették a gyergyószentmiklósi vegytisztí­­tót és mosodát. Egyebek mel­lett új gőz-vasalógépeket állí­tottak be, ami jelentősen emeli a munka­ termelékenységét, s javít a a szolgáltatás minősé­gét-9 Újabb harminc Gloria CP 12- es arató-cséplőgéppel gyarapo­dott e napokban megyénk me­zőgépészeti állomásainak gép­parkja. 9 A vidékünkön is mindin­kább meghonosodó szép hagyo­má­ny feltételek megteremtve, szinte valamennyi üzletben, do­hányárudában és a hosszabbí­tott órarenddel nyitvatartó Kis­­galériában a „márciuskák (marţi sok­) gazdag választéka várja a vásárlókat. • Bútort és elektromos ház­tartási gépeket forgalmazó szaküzlet nyílt Gye­rgy­óremetén. Szükségességét igazolta már az első nap 75 ezer lej körüli for­galma is.­­ A gyergyószentmiklósi Sa­lamon Ernő irodalmi­­kör néhány tagja tegnap találkozott a gyer­­gyóremetei és ditrói irodalom­kedvelő közönséggel. 9 417 „újszülött" látott nap­világot tegnapig a csíkmada­­rasi mezőgazdasági termelőszö­vetkezet juhászatán. A 600 a­­nyajuh és a korai bárányok szakszerű, lelkiismeretes gondo­zásával és takarmányozásával az itt dolgozóknak idén sikerült­­ az elhullást szinte zéróra szorí­­­­taniuk. GYORS ÉS HATÉKONY INTÉZKEDÉSEKET A PÁZSITFÜVEK FELJAVÍTÁSÁÉRT Az egységes agráripari tanácsok (Agrit) irányításával készülnek mtsz-eink a tavaszi munkákra. A fő cél, mely nem más, mint ide­jében és jó minőségű munkát végezni — közös akarata mtsz-tag­­nak, mezőgépésznek és szakembernek egyaránt. A mezőgazdasági dolgozók előtt álló feladatok azonban sokrétűek, nemcsak a nö­vénytermesztésre korlátozódnak. Már most gondolni kell, hogy mi­ként teljesíthetők a megyénk állattenyésztésére, és ezen belül fő­leg a szarvasmarhatenyésztésre háruló ez évi feladatok. Az első mezőgazdasági termelőszövetkezetek megalakulása óta eltelt harminc esztendőben megyénk mtsz-ei is számos sikert értek el, amit jól példáz az is, hogy tavaly országos szinten legjobbnak bizonyultak a tejtermelésben. Most a kivívott első hely megtartá­sa, annak a módozata foglalkoztatja leginkább a szakembereket, az mtsz-tagokat és nem utolsó sorban a nemrég megalakult agrár­­ipari tanácsok vezetőtanácsait. Az elvárás tehát nem is lehet más, mint az, hogy tovább öreg­bítsük a megyénkben szép hagyományokra visszatekintő és most újonnan kivívott tejtermelésben­ hírnevünket. És ha arra gondolunk, hogy kevés megyében vannak olyan nagy kiterjedésű pázsitfüvek, mint nálunk, és hogy ezek még közelről sincsenek kihasználva - el­mondhatjuk, hogy csakis­­rajtunk múlik a sikeres folytatás. ^ ^ Márciusban mostaniig példa nélkül álló legelőtisztítási akciót kell végrehajtanunk megyénkben. Jóllehet, az mtsz-ekre hárul eb­ben a tekintetben a legnagyobb felelősség, ezúttal azonban az akció határa messze túl kell hogy haladja azok lehetőségeit. Hi­szen egyetlen hónap leforgása alatt 27 000 hektárnyi pázsitfüvet kell rendbe tenni, ki kell irtani a bokrokat, el kell egyengetni a talajt, össze kell gyűjteni a köveket, és talán ami a legfontosabb: pótolni kell az évek során a talajból elhasználódott táperőt. Több tízezernyi embert egyetlen, hatalmas és átfogó akcióba bevonni, csak előzetesen átgondolt tervekkel, mozgósító poli­tikai nevelő munkával, szakszerű irányítással és következetes ellen­őrzéssel lehet. A szervezési tevékenység első­sorban az agráripari tanácsok vezetőtanácsaira hárul. Az új szervezési keret lehetőséget nyújt nekik, hogy átfogják, összhangba hozzák a községi néptaná­csok, az mtsz-ek és KISZ-szervezetek ezirányú tevékenységét. Ez az akció lesz az új agráripari tanácsok első nagy vizsgája. Minden bizonnyal jelesre fognak vizsgázni ! Nem vonhatja ki magát ebből a fontos akcióból egyetlen misz­­tag, egyetlen földműves, községeink egyetlen lakója sem. A gazda­ságokon belül a szervezési irányítás a vezetőtanácsokra, a szak­emberekre és a brigádvezetőkre hárul. Létre kell hozni minden egy­ségben a munkacsoportokat, ki kell használni mindazokat a gépe­ket, amelyek a mezőgépészeti állomás, vagy pedig az mtsz tulaj­donát képezik. A községi mezőgazdasági parancsnokságok, a nép­tanácsok végrehajtó burái be kell hogy vonják a márciusi legelő- és kaszálótisztítási munkálatokba mindazon személyeket, akik ha nem is az mtsz-ben dolgoznak, de mint állattartó gazdák szerepel­nek a községi nyilvántartásokban. Nekik egyébként éppen olyan szívügyük a dúsfüvű legelők és kaszálók, mint az mtsz-tagoknak. A KISZ-szervezetek oda kell hogy hassanak, hogy a fiatalság, az is­kolások is kivegyék részüket ebből a tevékenységből. Mindenkinek tudnia kell, hogy mi a feladata, és nemcsak csoportonként, hanem személyenként is. Csak így lehet naponta kö­vetni, hogy mit tettük és mi van még hátra. Megyénk melegebb éghajlatú övezeteiben már elolvadt a hó, rövidesen mindenütt kitavaszodik. Addig is lehet szállítani a trá­gyát és a műtrágyát, lehet vágni a bokrokat, a szakemberek pedig térképezzék fel, amelyek azok a kaszálók, legelők, amelyek a leg­inkább rászorultak a tisztításra. Mert bizony sok a beerdősödött, növényi összetételében alaposan leromlott kaszáló és legelőtest. E fontos közérdekű tevékenység célja a nyári rekordtermés elérése, valamint a teleltetésre szükséges szálastakarmányok előállítása. Nézzük ezévi mozgósító tervfeladatainkat, és rájövünk, mennyire szükséges, hogy sikerrel zárjuk ezt az akciót. A felcsíki iskolák földrajz­szakos tanárainak részvételével tartottak nyílt leckét tegnap dél­előtt a csicsói általános iskolá­ban. A Csíkszeredai Pedagógu­sok Háza szervezte akció célja a korszerű tanutási módszerek tapasztalatcsere-jellegű bemu­tatása.­­ A székelyudvarhelyi Élelmi­szeripari Felszereléseket Gyártó Vállalat műszaki alkotó közös­sége újabb típusú sonkapréselő gépet tervezett a húsipari egy­ségek számára, ami jelentősen hozzájárulhat termékeik minő­ségének további javításához. __ _ Tűz ütött ki tegnapra virra­dó éjszaka a gyergyóalfalusi Begán Miklós házában. A gyer­gyószentmiklósi tűzoltók beavat­kozása megelőzte ugyan a na­gyobb bajt, de a háztető így is jelentős kárt szenvedett. Figyel­metlenségből, vagy egyéb vi­gyázatlanságból keletkezett tűz ugyanakkor a tusnádi Kocsis József csürjében és a ditrói Csibi István fálszínjében. Hírszerkesztő : Randják József Gyermekszáj - Pistike ! A te édesa­pád állatgondozó : kér­dezd meg mi a különbség a széna és a szenázs kö­zött ? — Megkérdeztem, s azt mondta, hogy a mi gaz­daságunkban csak egy" „zs" betű és egy ékezet, semmi egyéb. A megyeszékhely határában, Zsögödfürdőn, sífelvonót szerelteti fel, amelyet máris örömmel vettek birtokukba a városközeli síző­­helyek vendégei

Next