Hargita, 1979. július (12. évfolyam, 157-179. szám)

1979-07-05 / 157. szám

Következetesebb törekvéssel a tervfeladatok teljesítéséért és túlszárnyalásáért Félévi eredmények megyénk gazdasági egységeiben Az össztermelési terv teljesítése városonként (SZÁZALÉKBAN) Az exportterv teljesítése városonként (SZÁZALÉKBAN) 1. Borszék 148,0 2. Toplica 115,8 3. Gyergyószentmiklós 111,1 4. Vlahica 101,7 5. Csíkszereda 73,2 6. Székelyudvarhely­­ 61,5 Az össztermelési terv teljesítése vállalatonként (SZÁZALÉKBAN) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. Csíkszeredai Vasúti Építőanyag-kitermelő Vállalat 119,6 Székelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkatrész és Matricagyár 117,7 Parajdi Sóbánya 115,2 Megyei Húsipari Vállalat 110,2 Gyergyószentmiklósi Bútorszövetgyár 109,3 Gyergyószentmiklósi Gép- és Pótalkatrészgyár 107,9 Csíkszeredai Műanyagfeldolgozó Egység 107,8 Hargita Bányavállalat 104,1 Topiicai Fakitermelő- és Feldolgozó Kombinát 104,0 Megyei Szőlő- és Boripari Vállalat 103,8 Csíkszeredai Fafeldolgozó Vállalat 103,7 Vlahicai Vasipari Vállalat 103,6 Gyergyószentmiklósi Len- és Kenderfonoda 102,8 Csíkszeredai Gyapjúfonoda 102,2 Csíkszeredái Kötöttárugyár 102,1 Topik­ai Kötöttárugyár 102,1 Székelyudvarhelyi Élelmiszeripari Felszereléseket Gyártó Vállalat 101,8 Csíkszeredai Fakitermelő és Szállító Vállalat 101,7 Székelyudvarhelyi Cérnagyár 101,6 Megyei Tejipari Vállalat 101,3 Balánbánya­ Bányavállalat 101,0 Székelykeresztúri Cipőgyártó Egység 101,0 Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetsége 100,9 Gyergyószentmiklósi Mechanikai Vállalat 100,8 Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetsége 100,7 Megyei Malom- és Sütőipari Vállalat 100,3 Csíkszentsimoni Sör-, Szesz-, Keményítő- és Borvíz Vállalat 99,1 Gyergyószentmiklósi Fafeldolgozó Vállalat 97,9 Csíkszeredai Ruhaipari Vállalat 96,2 Gyergyóalfalvi Lenipari Vállalat 94,8 Csíkszeredai Traktorgyár 93,7 Csíkszeredai Házelemgyár 90,5 Székelyudvarhelyi Ruhaipari Vállalat 85,3 Az exportterv teljesítése vállalatonként (SZÁZALÉKBAN) Állami Mezőgazdasági Vállalat 8,9-szer Csíkszeredai Vasúti Építőanyag-kiterm­elő Vállalat 4,3-szor Parajdi Sóbánya 167,0 Sporthorgászok és Vadászok Megyei Egyesülete 148,8 Megyei Erdészeti Felügyelőség 148,0 Csíkszentsimoni Sör-, Szesz-, Keményítő- és Borvíz Vállalat Gyergyószentmiklósi Gép- és Pótalkatrészgyár Gyergyószentmiklósi Len- és Kenderfonoda Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vezérigazgatóság Topiicai Fakitermelő és Feldolgozó Kombinát Megyei Húsipari Vállalat Csíkszeredai Fakitermelő és Szállító Vállalat Székelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkatrész- és Matricagyár Vlahicai Vasipari Vállalat Csíkszeredai Kötöttárugyár Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetsége Topiicai Kötöttárugyár Székelyu­dvarhelyi Cérnagyár Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetsége Gyergyószentmiklósi Fafeldolgozó Vállalat Csíkszeredai Fafeldolgozó Vállalat Csíkszeredai Gyapjúfonoda Csíkszeredai Ruhaipari Vállalat Gyergyóalfalvi Lenipari Vállalat 25. Csíkszeredai Traktorgyár 26. Megyei Tejipari Vállalat 27. Székelyudvarhelyi Ruhaipari Vállalat A munkatermelékenységi terv teljesítése vállalatonként (SZÁZALÉKBAN) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. Megyei Húsipari Vállalat 121,3 Parajdi Sóbánya 111,6 Csíkszeredai Vasúti Építőanyag-kitermelő Vállalat 109,7 Gyergyószentmiklósi Bútorszövetgyár 108,5 Gyergyószentmiklósi Gép- és Pótalkatrészgyár 107,9 Székelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkatrész- és Matricagyár 106,9 Megyei Szőlő- és Boripari Vállalat 105,9 Csíkszeredai Műanyagfeldolgozó Egység 105,9 Gyergyószentmiklósi Len- és Kenderfonoda 104,7 Vlahicai Vasipari Vállalat­­ 104,1 Toplicai Kötöttárugyár 103,5 Csíkszeredai Kötöttárugyár 102,8 Csíkszeredai Gyapjúfonoda 102,4 Székelyudvarhelyi Cérnagyár 102,3 Hargita Bányavállalat 102,3 Székelyudvarhelyi Élelmiszeripari Felszereléseket Gyártó Vállalat 102,1 Székelykeresztúri Cipőgyártó Egység 101,8 Csíkszentsimoni Sör-, Szesz-, Keményítő-, és Borvíz Vállalat 100,9 Megyei Tejipari Vállalat 100,8 Topik­ai Fakitermelő és Feldolgozó Kombinát 100,3 Megyei Malom és Sütőipari Vállalat 100,3 Balánbányai Bányavállalat 100,3 Gyergyószentmiklósi Mechanikai Vállalat 100,1 Csíkszeredai Fakitermelő és Szállító Vállalat 99,9 Csíkszeredai Házelemgyár 99,0 Csíkszeredai Fafeldolgozó Vállalat 98,2 Gyergyószentmiklósi Fafeldolgozó Vállalat 97,6 Csíkszeredai Ruhaipari Vállalat 96,6 Gyergyóalfalvi Lem­pan Vállalat 95,3 Csíkszeredai Traktorgyár 93,7 Székelyudvarhelyi Ruhaipari Vállalat 85,5 Amint a Megyei Statisztikai Igazgatóság által összesített adatokból kitűnik, gazdasági egységeink jelentős hányada teljesítette és túlszárnyalta első félévi tervfeladatait. Ennek eredményeként megyei viszonylatban 116 millió lej értékű többlettermelést értünk el. Ez többek között 627 tonna nyers­­vasban, 7,6 millió lej értékű alacsony feszültségű villamossá­gi berendezésben, 204 tonna fémipari berendezésben, 325 tonna vegyipari felszerelésben, 7109 köbméter fűrészáruban, 40 095 négyzetméter forgácslemezben, 72 000 négyzetméter bútorszövetben, 38 000 darab kötöttáruban és 3000 pár cipő­ben konkretizálódik. A tendencia jórészt kedvező, azonban míg egyes vállalatok jobbítottak eredményeiken, mások jú­nius folyamán visszaestek. Az egyes vállalatoknál mutatkozó ingadozás arra hívja fel a figyelmet, hogy sokkal határozot­tabban és következetesebben kell törekedni az arányos, ki­egyensúlyozott tevékenységre. A második félévben majd minden vállalat munkaközös­ségére nagyobb termelési feladat hárul mint az elsőben. Te­hát az erőfeszítések további fokozása igényeltetik a tervmu­tatók és a terven felüli vállalások példamutató teljesítése érdekében, hogy még rangosabb eredményekkel köszönthes­sük felszabadulásunk 35. évfordulóját és pártunk XII. kong­resszusát. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 93. 24. 148.0 138.6 116.0 114.1 108.9 105.2 102.8 102.3 101.7 100,8 100,7 100.4 100,3 100,0 89,3 88,7 76,6 70,9 64 4 19. 20. 21 22. 23 24 25. 26 27 28 29 30 31 A munkatermelékenységi terv teljesítése városonként (SZÁZALÉKBAN) 63,4 38,1 27,0 1. Toplica 105,3 2. Gyergyószentmiklós 104,6 3. Vlahica 104,0 4. Csíkszereda 102,5 5. Székelykeresztúr 102,5 6. Székelyudvarhely 101,7 7. Balánbánya 100,7 8. Borszék 100,6 9. Tusnádfürdő 90,2 1. Borszék 2. Vlahica 3. Gyergyószentmiklós 4. Székelykeresztúr 5. Toplica 6. Csíkszereda 7. Balánbánya 8. Székelyudvarhely 118.8 104.1 102.8 101.8 101.1 100.3 100.3 98.2 ex libris Szóba írott emlékezet Az Antik portrék,* ez a szöveg­­válogatás mindenekelőtt a ma­­rosvásárhelyi esztendőket jut­tatja eszembe, a főiskola éveit, amikor Hérodotoszról, Thuküdi­­dészről, Plutarkhoszról, Tacitus­­ról, Sueptoniusról két kurzus elő­adásait is hallgattam : Oláh Tibor a világirodalom történetét tárgyalva időzött régi korok í­­róinál. S hallgattam Dankanits Ádám előadásait; ő az egyete­mes ókor történetének volt ak­koriban tanára. Posztumusz ta­nulmányát épp mostanában kö­zölte folytatásokban A Hét. E tanulmánya — A hagyományos világ alkonya - alkalmazott ANTIK PORTRÉK. Téka, Vá­logatta, a bevezető tanul­mányt és a jegyzeteket írta Szabó György. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979. történelemszemléletében nagyo­­n is figyelemreméltó. A tizedik rész utolsó bekezdése meg té­telesen is témánkba vág . Nem öncél az sem, ha a történelmet alulnézetből - az emberi élet elemi feltételei felől — szemlél­jük. A jelen­­ és a jövő­­ min­dennapjainak megértéséhez csak a múltbeli valóság mindennap­jai kínálnak tanulságokat. A­­vagy másképpen fogalmazva : a társadalom, a tömegek életének megértéséhez kevéssé segíthet hozzá az a fajta történetírás, a­­mely a hatalom birtokosait, s azok hadakozásainak történetét helyezi előtérbe... De az Antik portrék — még az a fajta történetírás. Ókori auk­torok, leginkább történetírók tol­lából kikerekedett portrék a kor nagy embereiről. A közélet, a hadviselés nagyjairól. Falus Róbert tanulmányköteté­ben (Az antik világ irodalmai) újraolvasom Plutarkhoszt. A ró­mai uralkodó osztály külsőséges konzervativizmusa s a görögök múltba révedő öntudata Plu­­tarkhosz alattvalói hűségével pá­rosulva, szellemes újításban lel­te meg kifejezési formáját olvasom Falusnál - olyan élet­­rajzpárokban, amelyekben egy görög és egy római államférfi é­­letét állította párhuzamba az­­ író. Huszonkét ilyen Párhuzamos életrajz, maradt fenn, összesen tehát negyvennégy. Négy továb­bi külön párhuzam nélkül is­merteti az életpályákat. Ám mi történik, ha a külső­séges konzervativizmus és a múltba révedő öntudat nem tár­sul, vagy csak látszólag társul az alattvalói hűséggel ? Erre is van példa nemcsak a történe­lemben, de a történetírás tör­ténetében is. A VI. század bi­zánci történetírója, Prokopiosz A hadjáratokról című munkájában megírja ugyan Jusztinianosz per­zsák elleni háborújának történe­tét, és a vandál meg a gót há­borút . Az épületekről című érte­kezésében felsorolja azokat az erődöket, amelyeket Jusztinia­nosz épített , de az Anekdotában­­ ismertebb neve História arca­na, s ez olyasfajta arcképcsar­nok (de csak műfajában olyan!) mint amilyen korábban az Antik portrék szerzőinek tollából szár­mazik - szóval a História arca­­naban teljes tagadása mutatko­zik mindannak, amit korábbi munkáiban a császárról és a császári udvarról írt. Kendőzet­lenek az arcok és a jellemek, s oly ijesztő ez a kép, hogy a csá­szári udvart inkább haramiata­nyának vélné az olvasó. .. De most az Antik portrékat ol­vasgatom, a hagyományos vi­lágnak márványnál is maradan­dóbb aranyfüsttel burkolt szó­ba írott emlékezetét. Oláh István VILLANÁSOK „NAGY" HÍR FENYŐKÚTON... A szövetkezeti üzlet amolyan találkozóhely a Korond községi Fenyőkúton is. Sőt, még csak itt az igazán, hiszen a falu szét­szórt tanyákból áll, nagy utat tesz meg, aki benyit a boltba. S ha már benyitott, elidőzik ott egy keveset, hírt hoz, és visz to­vább, a szomszédoknak ... A leggyakoribb beszédtéma, s tegyük hozzá: évek óta, a falu villamosítása. A munka az u­­tóbbi időben elég jól haladt, s ha egy kicsit gyorsítanák is az ütemét, a kitűzött határidőre be is kötnék a villanyt a középüle­tekbe. Bíznak, nagyon bíznak benne, hogy rövidesen Fenyő­­kúton is kigyúl a villany­­ (Váli József) ÍGY AZÉRT MÉGSEM SZABAD Bőg a két motor, hallani, hogy vezetőik végig benyomták a gázpedált. Egyik jármű teher­gépkocsi, a másik tartálykocsi. Utóbbi előzni akar, a másik nem engedi. Fokozódik a sebes­ség, már egymás mellett halad­nak, elfoglalják a teljes úttes­tet. Sebességüket csak talál­gatni lehet, de az óránkénti 90 km körül mozog, ha nem több. Szekerek, gyalogosok útszélre húzódnak, s elszáguld a két jár­mű. Csak a piros számok villan­nak meg : 50 km. Ennyi a meg­engedett sebesség. Rendszámuk felismerhetetlen. Mire eszmél a szemlélő, már tovarobogtak. Gépkocsivezetők ! Gondolkoz­zunk, mielőtt beletaposunk a gázpedálba ! (Bogos Sándor) TEHERAUTÓVAL EGY ÜVEG SÖRÉRT Nemcsak a gyalogosok, az au­tósok körében is divatozik a természetjárás. A Sutában a múltkoriban öt személygépkocsit is­ összeszámoltam, amint hábo­rítatlanul mosták az autót a pa­takban, engedték a fűre a­zá­­radt olajat. Ugyanitt a tejszállí­tó teherautó egyenesen a me­­nedékh­áz elé hajtott. Meleg volt, megkívánta a sört a gépkocsi­­vezető. Mögötte, az erdei úton taxi álldogált órákon át. Nem hinném, hogy gombaszedők fog­lalták volna le ilyen hosszasan. Szejkefürdőn is láttam, amint a vállalati gépkocsi hozta a sörös­ládákkal feltarisznyáit vidám társaságot. Nézzen körül ki-ki a városközeli kirándulóhelyeken, ha hasonló példákkal kíván elő­hozakodni. Kettős a kérdés: mi­ért nem büntetik a patakok vi­zét szennyezőket ? Ha másért nem, hát az üzemanyag takaré­kosságra való tekintettel, miért nem ellenőrzik szigorúbban a vállalati járművek használatát? (Borbély László) SZARVASOK A FALVÉDŐN Az utcai kereskedelemr­ől nya­ranta többször is szó esik. Főleg a zöldség, gyümölcs, édességek árusítása kapcsán. Pont azok­nál az áruknál, amelyeknek for­galmazását a megyeszékhelyen nagyon ritkán végzik így. Van viszont helyettük textil-utcai k­e­­reskedelem. Mint a Központi Á­­ruház előtt , egy-két „tonettát", mozgó pultot kitolnak az üzlet elé, arra felaggatnak néhány ruhafélét, lobogtatja azokat a szél, stb. Hétfőn az egyik ilyen asztalnál egy szarvasos falvédőt mutogattak 86 lejért. Egy nagy szarvast és még két kicsit. Éppen olyant, amilyennel a vásári áru­­­­sok kufárkodnak. Giccses, ízlés­­i télen. Mint ahogyan a tér küt-s­lemét is rontják ezek a mozgó pultok, a lengő és lengő kellé­keikkel. Ha már utcai kereskede­lem, az üzlet esztétikájára is ad­ni kell. Bár személy szerint job­ban szeretném az utcán a gyü­mölcs­árusokat, hűsítő áruso­kat, még több fagylaltárust - egyszóval az idénycikkek árusa­it. (Bálint András) 1979. JÚLIUS 5., CSÜTÖRTÖK

Next