Hargita, 1979. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1979-09-01 / 205. szám

I­I.*A VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 4 oldal­ára 30 bani XII. évfolyam 20­. (3038.) szám 1979. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT k munkaerőgazdálkodás tartalékai A termelés szolgálata minden vállalatban a közösség vala­mennyi munkatársának feladata. Ez, így, alapigazságként hang­­zanék. Az is. Emlékeztetőnek fogalmaznám újra mindannyi­unk okulására a vlahicai Vas­ipari Vállalatban tapasztaltak ürügyén. Persze, a szolgálat va­lóságához az is hozzátartozik, hogy ez mindenek­előtt nyilván elvi, lelkiismereti kérdés, hozzá­állás dolga más szóval, a tény­leges lehetősége viszont, két­ségtelen, üzemszervezési munka. Már a létszámkeret kiszabása­kor. Ami a vállalkozás alapítá­sakor alapos, tudományos latol­gatások tárgya. Nos, van úgy, hogy a gyakorlat tapasztalata itt-ott igazíthat ezen az arány­számon. A vlahicaiak áprilisban, csupán az összmunkaerő szüksé­ges mértékszabásával, olyan e­­rőforrásokra bukkantak, amik hozzájárulása a gazdaságos munkavégzéshez kétségtelen. Az új öntöde tervezett mun­kaerőlétszáma az országos szab­vány szerint 609 fő, a tapaszta­lati, szükséges átlaglétszám a­­lapos számítások szerint a ma­­gasgépesítésű egységben vala­hol 400—450 fő körül alakulhat kellő üzemszervezésben. Az a­­rány talán látványosabb a se­gédszemélyzet keretének ala­kításában. Ebben a munkaerő­egységben a szükséges létszá­mot 500 fő körül határozták m­eg, ami 22,8 százalékos mun­kaerő-megtakarítást jelentett. Az áthangolás gazdasági erő­(Folytatás a 2. oldalon) Koszta István A párt körüli, a párt főtit­kára, a köztársaság elnö­ke, Nicolae Ceauşescu elvtárs körüli megingathatatlan egység, a szocialista haza irán­ti forró szeretet jegyében ünne­pelték meg az ország dolgozói — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — a tár­sadalmi és nemzeti, antifasiszta és antiimperialista felszabadító forradalom győzelmének 35. év­fordulóját. Ez a dicsőséges év­forduló sajátos szint adott egész múlt hónapi tevékenységünknek, a nagy ünnep tiszteletére kibon­­'■* 'ott szocialista munkavér­­ujabb energiákat szabadí­­tott­ fel a haza valamennyi la­kójában, olyan kimagasló mun­kasikereket eredményezett, ame­lyek közelebb vittek pártvezette országépítő munkánk lelkesítő célkitűzéseinek valóra váltásá­hoz, az RKP XII. kongresszusa Irányelvtervezetébe foglaltak megalapozásához. Az Augusztus 23-i ünnepsé­gek betetőzéseként Bukarestben nagyszabású katonai díszszemlét tartottak, sor került a fővárosi dolgozók nagyszabású felvonu­lására. Haso­nló események szín­helyei voltak az ország más vá­rosai is. Ezt megelőzően, au­gusztus 22-én ünnepi gyűlést tartottak a fővárosban, amelyen beszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs. ünnepi be­szédében pártunk főtitkára kör­vonalazta a 35 évvel ezelőtti­­­­lkotószövetségek tagjait, a Dolgozók Országos Tanácsának, a Tudományos és Technológia­­ügyi Országos Tanácsnak a kül­döttségét. Ez alkalommal a kül­döttségek tagjai, a haza össze­dolgozós nevében, mély háláju­kat juttatták kifejezésre pártunk főtitkárának azért az odaadásért és forradalmi szenvedélyért, a- — HÍREK —­ ­ Tegnap megyénkben tett látogatást az augusztus 27 — szeptember 2 között Brassóban tanácskozó nemzetközi talajtani értekezlet közel kétszáz résztve­vője. A vendégek a Tolvajos­­tetői legelőgazdálkodási rész­leg megtekintése után a Madé­­falva - Csicsó - Csiktaploca - Zsögöd­i övezetben tanulmá­nyozták a tőzegtalajok haszno­sításának módozatait, megláto­gatták a csikszentm­irályi Lucs természeti védett területet, majd Csikszentsimon környékén végez­tek talajtani megfigyeléseket.­­ A közelgő XX. pártkongresz­­szusnak az ország 1981—1985 kö­zötti gazdasági-tásadalmi to­vábbfejlődésére vonatkozó Irány­elv-tervezetéről hangzott el teg­nap délután jövőnk lelkesítő munkaprogramját ismertető elő­adás a Csíkszeredai Ifjúsági Klubban. • A csíkszentmártoni ACRIT - hoz tartozó valamennyi mezőgaz­dasági egységben tegnap este befejeződött a szalmásgabonák aratása. • A szorgos építők eredmé­nyes munkája nyomán újabb 16 család költözött korszerű, ké­nyelmes lakásokba Toplicán, a rohamosan fejlődő Maros menti város Victor Babeș utcai 13-as számú tömbházába. • A gyilkostói pisztráng-te­nyésztőből ez év folyamán már több mint 130 000 ivadékot te­lepítettek át a megye hegyi vi­zeibe, ezek halállományának fel­újítása céljából. Az oktatás és munkaerő­képzés ragyogó távlatai­ ­" A Román Kommunista Párt XII. kongresszusának Irányelv-ter­vezete nagy hangsúlyt helyez az oktatás fejlesztésére, a szükséges munkaerő biztosítására, valamint a dolgozók szakmai színvonalá­nak állandó emelésére, szakmai továbbképzésükre, hiszen a sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi és el­következő szakaszaiban egyre több, jól felkészült szakemberre van szükség. Az Irányelv-tervezet célkitűzései szerint a nemzetgazdaságban foglalkoztatott népesség - közel 11,5 millió ember - mintegy 78 százaléka dolgozik majd a nem mezőgazdasági szektorokban, s csak 22 százalékát foglalkoztatja a mezőgazdaság. A nem mező­gazdasági szektoron belül az ipar, az építőipar és a szállítás rész­aránya mintegy 74 százalék lesz, az oktatás, kultúra, tudomány és egészségügy megközelítőleg 10 százalékot tesz majd ki, míg a szolgáltatások és egyéb tevékenységi területek a foglalkoztatottak mintegy 16 százalékát adják. A munkaerő szükséglet fedezését országosan 1 750 000 szak­munkás és 300 000 technikus, mester, mérnök és más szakember képzésével biztosítják. Ugyanakkor sürgető teendő a mezőgazda­ság szakemberigényének a fedezése, s az is követendő cél, hogy az egész parasztság képzettségi színvonala jelentős mértékben emelkedjék. Igen fontos szempont, hogy a termelés összetettségi foka nö­vekedésének, a gépesítés és automatizálás elterjedésének feltételei közepette kell megállniuk a helyüket a közeljövő szakembereinek, s éppen ezért olyan képzésben kell részesíteni minden dolgozót, hogy jó körülmények között láthassák el az egyre bonyolultabbá váló gépek, gépsorok műszaki felügyeletét, beállítását, karbantar­tását. Amint Nicolae Ceauşescu elvtárs az Augusztus 23. alkalmá­ból tartott fővárosi ünnepi gyűlésen is hangsúlyozta : „Erőfeszíté­seket kell még tenniü Ők a káderek, a dolgozók szakmai tovább­képzéséért, a modern tudomány és technika legújabb vívmányainak gyors é­sajátításáért és felhasználásáért." A munkaerő képzésére, szakmai felkészítésére szóló programot tehát a műszaki haladás növekvő igényei, a gazdasági és társa­dalmi élet változó körülményei határozzák meg, s éppen ezért a következő 6éves terv folyamán minden fokon folytatódik az ok­tatás fel­esztése és korszerűsítése. A líceumok első fokozatának el­végzése minden tanuló számára kötelező, mintegy 90 százalékuk ipari és agráripari líceumokban, illetőleg tagozatokon fog tanulni. Jelentős mértékben fog növekedni - mintegy 70 százalékkal - a líceumok második fokozatának befogadóképessége, s ezzel megte­remtjük a líceumi - tizenkét osztályos - oktatás általános előkészí­tésének feltételeit. A szakoktatásban rendkívül nagy figyelmet szentelnek az 1981 - 85-ös ötéves terv során a szakmunkás-képzésre, különösképpen a gépgyártóipar, a fémipar, bányászat, kőolaj- és vegyipar, az épí­­tőanyagipar és építő-szerelő munka, valamint a mezőgazdaság te­rületén. Tovább fejlődik a felsőoktatás, s ezen belül elsősorban a műszaki ok­otás, amely szakembereket biztosít a legdinamikusab­ban fejlődő iparágak számára. Megyénk oktatási hálózatára nagy felada­tk várnak az elkö­vetkezendő ötéves terv során, hiszen gyors ütemben fejlődő ipa­runknak és mezőgazdaságunknak több ezer jól felkészült friss szak­emberre van szüksége minden esztendőben, s éppen ezért tanintéz­ményeinkben elsősorban az oktatás tartalmának tökéletesítésére, a termeléssel és a kutatással való összehangolására, a diákok ala­pos, a műszaki haladással, jelenlegi és távlati gazdasági-társa­dalmi fejlődéssel lépést tartó felkészítésére kell összpontosítanunk. Ezt szorgalmazzák azok a tervek és intézkedések, amelyekkel a közelgő nevelési kongresszusra készülnek megyénk tanerői. Kik ezek az emberek? A szántóföldek dolgozói, megyénkbeliek és szomszédból érkezettek, minden ősszel megjelenő burgonyaszedők, akik hangyaszorgalommal gyűjtik a gumókat, ürítik vedreik, kosaraik tartal­mát a zsákokba. Mennyit takarítunk be az idén? Minden bizonnyal szép hozamra számíthatunk. S a burgonya szántóföldjeinkről vagonok százaiban elindul az or­szág különböző részeibe. Hol vetőmagnak, mert jó vetőmagtermesztők vagyunk, hol pedig étburgonyának, hiszen hire-neve van a Hargita me­gyei pityókának, hol pedig feldolgozó üzemek felé, mint ipari nyers­anyag. Szép termésnek nézünk elébe, s immár csak a szedők figyelmén mú­lik, miként alakul a hektárhozam. Felszedni minden egyes gumót, ne maradjon a földben, amit a föld termett egy évi munka eredményeként. Ma még munkáskezek ezreit foglalja le a burgonyabetakarítás, de a ma bizonysága a gépesített burgonyaásás is, hiszen megjelentek földjeinken a nagyteljesítményű szedőgépek, s mezőgépészeink szerelik a válogató, oszta­rozó gépsorokat. Augusztusi számvetés remény jelentőségét, kidomborí­totta a Román Kommunista Párt meghatározó szerepét e dicső­séges fegyvertény előkészítésé­ben és véghezvitelében, felvá­zolta szabadságunk 35 esztende­jének nagyszerű megvalósításait, majd részletesen szólt az idő­szerű feladatokról, az RKP XII. kongresszusa Irányelvtervezeté­ben kijelölt tennivalóinkról. Ugyancsak a nagy ünnepet megelőző napokban Nicolae Ceauşescu elvtárs fogadta az mellyel a szocialista Románia, az egész nép létérdekeit, a bé­ke és a népek közötti egyetér­tés ügyét szolgálja. Augusztus 18-án Nicolae Ceauşescu elvtárs jelenlétében díszelőadást tartot­tak a Megéneklünk, Románia országos fesztivál II. rendezvény­­sorozatának díjazottjai, akikhez, a fesztivál összes részvevőivel e­­gyetemben pártunk­­főtitkára meleg hangú üdvözletet inté­zett. Ugyancsak a társadalmi és nemzeti, antifasiszta és antiim­perialista felszabadítási forrada­lom 35. évfodulója alkalmából Románia Szocialista Köztársaság magas kitüntetéseivel juta­maz­ták a párt politikájának valóra váltásában kimagasló érdeme­ket szerzett dolgozókat. A ma­gas kitüntetéseket Nicolae Ceauşescu elvtárs nyújtotta át a Köztársasági Palotában megtar­tott ünnepségen. A felszabadulási ünnepsége­ket megelőzően, augusztus 21- én Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével ülést tartott az RKP. K8 Politikai Végrehajtó Bizott­sága. Az ülésen megvizsgálták az általános, líceumi és szak­mai oktatás helyzetét, és hatá­rozatba foglalták a következő ötéves terv munkaerőszükségle­­téről szóló tanulmány elkészíté­sét. A Politikai Végrehajtó Bi­zottság úgyszintén megvizsgálta a dolgozók javaslatainak, ész­­revételiének, reklamációinak és kérdéseinek megoldásáért az év (folytatás a 3. oldalon) Szántó Miklós E­ gyik lapszámunkban mun­katársunk jelentette : sű­rű köd üli meg reggelente a csiktaplocai mezőt. Ami itt az ősz kezdetét jelenti. Másik mun­katársunk a havasi szajkó (feny­ves szajkó, mogyorós szajkó) csoportos jelentkezését észlelte. Nohát, ez is az őszt mutatja, érett mogyorón cserreg a madár a Hargitán, a Somlyó oldalán. S mit nemsokára látok: a kerted­ben halomba hordják a sárga, a barna gazt, a holt indákat, a leveleket, aztán alágyújta­nak ; az iskolások nemsokára fogalmazványt írnak az őszről, mert minden eddigi és ezutáni ősz fogalmazványa miről szóljon, ha nem az őszről. A vizek le­hűlnek, a vándormadarak ké­szülődnek a pedáns iskolai dol­gozatok bizonysága szerint. E­­gyébként is, ez csak természe­tes. Vagy értelmében és hangu­latában kettős a látvány, és ak­kor már a dolgos ősz is mutat­kozik ? Olvasom Kosztolányi fordítá­sában : A seregély vörös bogyó­kat csipked, már aratásra zeng a hegedű, de jö az ősz ollóval s kertjeinket levágja, és hideg lehelletű erdőkbe komoran je­len a víz meg ... De hisz ez az, apró eltérésekkel ugyan, de ezt láttam a Hargitán, a Somlyó ol­dalán, amit a középkori német költő más tájban, más időben, de az örök őszről mond. S Há­rom lábánál Apollinaire virá­gai. Radnóti fordításában: Most mérget hajt a rét s virágzik ké­ső őszig Legelget a tehén S lassan megmérgeződik Kikeri­csek viritnak kékek és lilák Al­mos szemed olyan mint itt ez a virág — Aztán majd szeptember vég Petőfi könyvét adja a kezembe. Oláh István

Next