Hargita, 1979. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1979-10-02 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam 231. (3064.) szám 1979. OKTÓBER 2., KEDD 4 oldal ára 30 bani DÖNTŐ NAPOK A FÖLDEKEN Az eddigi munkalendületnek nem szabad alábbhagynia Szeptember 26 óta változások álltak be a betakarítást tükrö­ző statisztikai adatokban. A bur­gonya 81 százaléka kikerült a földből, a cukorrépaásás és a kukoricatörés is előbbrehaladt, a talajelőkészítés elérte a 64,4 szá­zalékot, a vetés pedig az 59,3 százalékot megyei viszonylatban. Lévén a legsürgetőbb a burgo­nyaásás, itt jegyezhetők na­gyobb teljesítmények. A ditrói AGRIT-ban is immár meghalad­ták az ötven százalékos telje­sítményt, a Csíkszeredai tanács gazdaságai 65 százalékot je­gyeznek, közel állnak a befeje­zéshez a csíkszentkirályi (92%) és a csíkszentmártoni (91 %) AGRIT-ok is. A hét végén lehullt csapa­dékmennyiség, bár ideig-óráig hátráltatta a munkát, jól fo­gott. A talaj most már köny­­nyebben forgatható, mind a sze­dő, mind a talajművelő gépek nagyobb hatásfokkal dolgozhat­nak, jobb magágy készíthető. Az eső azonban figyelmeztet is. Figyelmeztet arra, hogy véget ért a hosszú, meleg eszelő, most (Folytatás a 2. oldalon) Bogos Sándor Töretlenül megvalósul az életszínvonal emelésének programja Tegnaptól újabb dolgozói kategóriák javadalmazása emelkedett Mint ismeretes, augusztus el­sejétől megkezdődött a jelenle­gi ötéves tervre előirányzott ja­vadalmazásemelés második sza­kasza. Az azóta eltelt két hónap "'»Az országos viszonylatban sok OCO dolgozó javadalmazá­sa gyarapodott, azaz az össz­­dolgozóknak mintegy egyhato­­dáé. Köztük megyénk iparának is mintegy 20 000 dolgozójáé. Tegnaptól a gépgyártóipar ú­­jabb alágazataiban — gépkocsi- és traktorgyártási iparközpont, mezőgépgyártás, faipari gép­es pótalkatrészgyártás stb. — emelkedtek a javadalmazások. Szám szerint mintegy 830 000 dol­gozóról van szó, köztük megyénk közel 8000 dolgozójáról. Átlagosan a szóbanforgó szek­torokban a javadalmazásemelés 14,3 százalékos, amihez ha hoz­zászámítjuk az első szakaszét, a gyarapodás 34,5 százalékos, na­gyobb, mint a nemzetgazdasági átlag. Érzékeltessük néhány konkrét példával a javadalmazás-emelés arányait : Egy alapszintbe beso­rolt, II. kategóriás esztergályos javadalmazása a jelenlegi 1703 lejről 1958 lejre nő; az akkord­ban dolgozó, az alapszint V. kategóriájába besorolt kazánko­vács javadalmazása 2417 lej lesz az eddigi 2081 lejjel szem­ben ; egy A-kategóriájú válla­latnál tevékenykedő 6. gradációs főmester eddigi 3170 lejes java­dalmazása 3500 lejre emelke­dik. (Természetesen, minden e­­setben megfelelő arányban nö­vekednek a régiségi pótlék, és egyéb, a javadalmazás alapján számított járandóságok.­ Az újabb javadalmazásemelés is bizonysága annak, hogy kö­vetkezetesen megvalósulnak az életszínvonal szüntelen javítását célzó pártprogram célkitűzései. S miközben számbavesszük a jelenlegi intézkedések jótékony hatását, nem feledkezhetünk meg az életszínvonal további emelkedéséről a közeljövőben, pontosabban az 1981-1985-ös ötéves terv időszakában. Nem­(Folytatás a 2. oldalon) Szántó Miklós rszágszerte termékeny épí­­tőmunkával telt el szep­­■­tember, nemzetiségre való étet nélkül a haza összes jagozói, a kommunistákkal az élen, fokozott erőfeszítéseket tettek III. negyedévi feladataik teljesítéséért, az egyes területe­ken megmutatkozó lemaradások felszámolásáért, hogy mind ki­­magaslóbb eredményekkel kö­szönthessék az RKP közelgő XII. kongresszusát. Munkánk eredményesebbé té­tele, a gazdasági hatékonyság fokozása szempontjából megha­tározó fontosságú volt az RKP Központi Bizottságánál szeptem­ber 5-7-én megtartott munka­tanácskozás, Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár elvtárs itt elhang­zott beszéde konkrét akcióprog­ramként, módszertani útmutató­ként szolgál a pártszervek és -szervezetek, a kommunisták, minden egyes dolgozó részére az előttünk álló feladatok egy­re jobb körülmények közötti el­végzéséhez. A rendkívüli elmé­leti és gyakorlati jelentőségű pártfőtitkári beszéd egész sor konkrét útmutatást tartalmaz a gazdasági életben, a pártmun­­­kában, a politikai-ideológiai te­vékenységben megnyilvánuló hi­ányosságok felszámolására, köz­vetlenül hozzájárul a munka mi­­­nőségének és hatékonyságának emeléséhez valamennyi tevé­kenységi területen. Ennek érde­kében a pártszerveknek és­­szer­vezeteknek szakadatlanul har­colniuk kell munkamódszereik és munkastílusuk tökéletesítéséért­, hatékonyabbá kell tenniük az ellenőrzést, következetesen va­lóra kell váltaniuk a párthatáro­zatokat, az egész pártmunkát még inkább, még közvetleneb­bül a gazdasági feladatok tel­jesítésének szolgálatába kell állítaniuk. Szeptember 11-én Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével a fővárosban együttes ülést tar­tott az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottsága és a Legfel­sőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács Állandó Büró­ja. Az ülés megvitatta és jóvá­hagyta a Románia 1981-1985- ös területi gazdasági-társadalmi fejlesztésével kapcsolatos jelen­tést. A területi gazdasági-társa­dalmi fejlesztési terv, amelyet Nicolae Ceauşescu elvtárs köz­vetlen hozzájárulásával dolgoz­tak ki, biztosítja az ország min­den övezete arányos fejlődését, az egy lakosra számított ter­melés kiegyensúlyozott növelé­sét, a foglalkoztatottság emelé­sét minden megyében. Ennek köszönhetően 1985-ig az össz­termelés értéke minden megyé­ben eléri lakosonként a 70 000 lejt, s így tovább emelkedik a lakosság életszínvonala. Ezzel kapcsolatosan az ülésen meg­vizsgálták és jóváhagyták az életszínvonal 1981—1985 közötti emelésére és az élet minőségé­nek állandó javítására vonatko­zó irányelv-programot, amelyet Nicolae Ceauşescu elvtárs kez­deményezésére és közvetlen irá­nyításával dolgoztak ki. A prog­ram, amelyet a XII. kongresszus Irányelv-tervezete célkitűzései alapján állítottak össze, tovább­ra is az embert, az emberi szük­ségletek egyre jobb körülmények közötti kielégítését helyezi a fi­gyelem középpontjába, figye­lembe veszi a tudományosan megalapozott fogyasztási nor­mákat, a rendelkezésünkre álló fogyasztási alapok ésszerű fel­­használását. Az együttes ülés úgy határozott, hogy mindkét dokumentumot nyilvános vita alá bocsátják. Nicolae Ceauşescu e­.*c is to­vább folytatva állandó, közvet­(Folytatás a 2. oldalon) Rigmányi László Szeptemberi számvetés KONGRESSZUSA O — HÍREK — • Vasárnap és hétfőn a pio­nírok és a haza sólymainak mu­­nicipiumi és városi házai megye­­szerte megkezdték az 1979/80- as évi tevékenységet. Csíkszere­dában, a Művelődési Házban, vasárnap délelőtt ünnepség és díszelőadás nyitotta meg a pionírtevékenység új évadját. Az ünnepség alkalmából díjaz­ták, könyvjutalomban részesí­tették a szervezeti és alkotómun­kában kitűnt tanulókat, a Meg­­éneklünk, Románia fesztiválon III. díjat nyert pioníregyüttes tagjait. • Ciprian Porumbescu szüle­­ tésének 125. évfordulójáról em­lékeztek meg tegnap délután a Székelyudvarhely municipium könyvtárában tartott irodalmi s­zimpozionon. Ez alkalomból könyvkiállítást is rendeztek, ze­­neaudíciót tartottak a nagy ze­neszerző műveiből. Téli munkafrontok Igazán nem panaszkodhatnak a­z időjárásra az építők. Meleg, száraz idő jellemezte az utóbbi két hónapot, s általában igyekeztek kihasználni ezt a kedvező körülményt. De máris egyre hűvösebbek az éjszakák, nem ritka vendég az eső sem. Tehát az évnek abba a szakaszába léptünk, amikor előtérbe kerülnek a téli felkészülési te­endők, ahogy mondani szokták: a téli munkafront biztosítása. Fon­tos ez az idei feladatok teljesítése szempontjából és lényeges a zökkenőmentes téli tevékenység, a jövő évi beruházási tervek sike­res kibontakoztatása szempontjából. Ez természetesen nem kizárólagos feltétele a jövő esztendei si­kernek, hisz - amint az a megyei pártbizottság legutóbbi plenárisán is hangsúlyozódott - szorgalmazni kell az esedékes dokumentációkat, a felvonulási frontokat, a szükséges építőanyagokat. A sokrétű tevé­kenység alapvető problémája viszont a téli munkafront, a maga ösz­­szetevőivel. Vagyis: megfelelő fizikai stádiumok elérése, lehetőleg elegendő belső munkálat megteremtése, ideiglenes megoldásokkal (vagy véglegessel) fűtés és gőz biztosítása, megfelelő mennyiségű tömeganyag készletezése, hővezetékek szigetelése, sajátos anyagok (műanyag fólia, gyékény stb.) beszerzése. Minderre vonatkozóan még az év elején elképzelések születtek, tervek készültek. Azok időközben, akarva nem akarva, módosultak. Most a véglegesítésen a sor. Halogatásra, feltételezgetésekre, bi­zonytalankodásra már nem lehet — nem szabad gondolni. A legtöbb munkatelepünkön az előkészületek utolsó szakaszához érkeztek. A vonatkozó tervek kiigazításán túl vannak, a tervek kezdtek testet öl­teni. De az is igen­, hogy nem mindenütt a kellő operativitással, a kellő határozottsággal. Nem elég a kazán, a fűtőanyag, a kavics, a homok - hallani itt is, ott is. Márpedig többéves tapasztalat igazol­ja, hogy ahol téli front csak „immel-ámmal" volt, az a szó igazi ér­telmében nem létezett, azt a következő évi eredmények sínylették meg. A Csíkszeredai Kalász-negyedben még mindig tisztázatlan a me­leg, a gőz szolgáltatása (a Traktorgyár hőközpontjának bővítése megkésett, s ezért a nagy bizonytalanság), a Hargita negyed öt­szintes üzletházat és lakosokat magába foglaló létesítménye kivite­lezésének elhúzódása okoz hasonló természetű gondokat. Székelyud­varhelyen a Bethlen negyednél a kavicshiány jelenti a fejtörést. Folytathatnánk e példák sorát... S köztük olyan is akad, amelynek megoldása, meghaladja az adott építőtelepek erejét, hatáskörét. A pártszervek és -szervezetek irányításával, úgy, ahogy azt el­határozta a megyei pártbizottság plenáris ülése is, minden egyes építkezésnél meg kell vizsgálni a kivitelezés menetét, a további perspektívákat és minden konkrét feltételt megteremteni annak ér­dekében, hogy a tél folyamán azok sehol se „hibernáljanak", az üzem biztosíték legyen majd az elkövetkező feladatok maradéktalan teljesítésére. Érdemrendek és­­érmek ünnepélyes átadása Vasárnap Csíkszeredában sor került Románia Szocialista Köz­társaság egyes érdemrendjeinek és érmeinek ünnepélyes átadá­sára, amelyeket a társadalmi és nemzeti, antifasiszta és antiim­­perialista felszabadító forrada­lom 35. évfordulója alkalmából Elnöki Rendelettel adományoz­tak a Román Kommunista Párt politikája valóra váltásához, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom hazáikbal­ megte­remtéséhez való it­ületleges hoz­zájárulás elismeréseként. A magas kitüntetéseket Szász József elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának első tit­kára, a megyei néptanács elnö­ke nyújtotta át. A Románia Szocialista Köz­társaság Csillaga Érdemrend IV. fokozatával tüntették ki Oprea Ioan és Bosin Ilona elv­társakat ; a Románia Szocialista Köztársaság Csillaga Érdemrend V. fokozatával Fábián István és Constantin Tudoran elvtársakat, a Munkaérdemrend III. fokoza­tával Toader Bendics, Bíró Dé­nes, Bokor Mózes, Bajkó Rozá­lia, Dorgó József Albert, Erős István, Fodor Dénes, Gombra Gheorghe, Kovács Erzsébet, Flo­­rea Lázár, Mag Ferenc, Miklós Béla, Miklós Ferenc, Pál Vilma, Rákosi Zoltán, Rus Ioan, Stoi­a Éva, Szabó Imre, Szabó Lajos és Sebestyén Emma elvtársakat; a Mezőgazdasági Érdem Érdem­rend V. fokozatával Bodó Géza és Szabó Vince elvtársakat. U­­gyanakkor 61 elvtársat különbö­ző érmekkel tüntettek ki. Az ünnepség részvevői távira­tot küldtek az RKP Központi Bi­zottságának, személyesen Ni­­colae Ceauşescu elvtársnak, a­melyben őszinte köszönetüket fejezik ki munkájuk értékelésé­ért, és vállalják, hogy fokozott erőfeszítéseket tesznek a kom­munisták magas fóruma, a párt XII. kongresszusa méltó köszön­téséért, hogy ily módon még cselekvőbben járuljanak hozzá szocialista hazánk felvirágozta­tásához. MEGEMLÉKEZÉS AZ 50 ESZTENDŐS csíki jégkorongról Az évforduló rendezvényeiről lapunk 3. oldalán tudósítunk. s­­ze­rin­tem különösen fan­­át­­os nap volt a tegnapi.­­ Gazdasági életünk veze­tő fórumai, a vállalati, gyári munkaközösségek nem így fo­galmaznak, tudom, a nap ér­tékének felismerése termé­szetszerűen nem visszapillantó értékelés az ország, Hargita megye lendületesen fejlődő iparában. Úgy két héttel ezelőtt be­szélgettem egy nagy gyár igaz­gatójával. Újság? Újságnak e­­lég, hogy a napi, a tíznapi, a havi feladatok elvégzése mel­lett gondolnunk kell az új év­negyed fogadására is. Nohát ez az, ezért lenne elég hiba mindennapi mun­kánk közepette ma, október másodikán fölfedeznünk múlt nap, elseje fontosságát. Esz­tendő utolsó évnegyedét indí­totta ez a nap. És köztudott, mi minden áll vagy bukik épp az utolsó évnegyed megszerve­zésén. Távol áll tőlem a szándék, dehogyis akarom én az utolsó évnegyedet esztendő legfonto­sabb kilencven napjának lát­­tatni! Sajnos, néhol még így mutat a kép, el is hangzik a gyorstanácskozáson : elvtársak, év vége, be kell hozni a le­maradásokat. S éjt nappá téve húz mindenki.. . Szerencsére, gazdasági éle­tünkben egyre inkább leszoru­­lóban a hajrá-hangulat - mindannyian tudjuk­, milyen megfeszítettséggel, azt is, mi­lyen következménnyel jár az évnegyed utolsó napjaira fel­gyülemlő munka. Mert a terv­számokat teljesíteni kell, a ja­­vadalmazás sem láthatja ká­rát a korábbi, nagyon mérték­tartó iramnak . .. Utolsó évnegyede ‘79-nek. Utolsó a tízmilliárdig. Oláh István

Next