Hargita, 1980. január (13. évfolyam, 2-25. szám)
1980-01-04 / 2. szám
Hol szeretnél dolgozni a főiskola elvégzése után ? Rendhagyó találkozó zajlott le az elmúlt esztendő utolsó napjainak egyikén Gyergyószentmiklóson, a helyi Mechanikai Vállalat adott találkát a Gyergyói-medence műszaki egyetemeken tanuló fiataljainak. A közzétett hirdetésre közel 50-en jelentek meg a vállalat szaklíceumának nagytermében, Brassóban, Bukarestben, Iaşiban, Craiován, Temesváron és Kolozsvárt tanuló I—V. éves egyetemisták. Ismeretes, hogy a gyorsütemben iparosodó Gyergyószentmiklósnak, elsősorban az épülő gépgyárnak egyre több képzett szakemberre van szüksége. Nem első alkalom, hogy kapcsolatot teremtenek főiskolai hallgatókkal, pontos nyilvántartást vezetnek arról, kik és hol végzik tanulmányaikat, s a termelési gyakorlattól a diploma dolgozat elkészítéséig igyekeznek segítségére lenni mindazoknak, akik ebben a gyárban szándékoznak majd dolgozni. A mostani találkozó jóval több az eddigi kísérleteknél, alaposan elbeszélgetett a vállalat vezetősége a jövő közgazdászaival, informatikusaival, az öntésben, fémmegmunkálásban, elektronikában szakképesítést szerző főiskolásokkal. Páll István igazgató a gyár történetéről beszélt különös tekintettel a távlati fejlődésre figyelve. Nem könnyű a dolga a szakembernek olyan vállalatnál, ahol a termeléssel párhuzamosan folyik az építkezés s ahol a szakmai ismeretek kamatoztatása a gépek beszerelésével kezdődik. Ezzel számolnia kell annak, aki ide kéri a kihelyezését, de talán épp ez az, ami különösen vonza a fiatalokat. Nem csábíthat ide senkit a könnyű kereseti lehetőség, nem vár itt senkit kiforrott munkaközösség, még a kényelmes lakás kulcsát sem hozzák tálcán az első munkanapon. Olyan lesz ez a gyár, amilyenné közösen építjük — mondta az igazgató. Nem azt kell nézni, hogy most milyen ez a város, azon kell gondolkoznunk, mit teszünk majd szakemberekként érette, hogy minden tervezett lakás időben felépüljön, hogy jó élet és munkakörülményeket teremtsünk valamennyi dolgozójának, hogy a művelődési élet is igényeink szintjére emelkedjen, hogy... Hát igen, számon kérjük, hogy mit tesznek majd szakemberekként. Mert van olyan végzős, s talán jónéhányan úgy is gondolkodnak, hogy mindent készen kapnak, világos üzemcsarnok, korszerű gépek várják őket csak éppen „be kell állni a sorba" és ha valahol megakad a tudomány, ott vannak az öreg szakik Nem, a szülőföld nem nyújt mindent készen, sokmindenért meg kell még küzdeni, hogy amit a főiskola padjaiban elképzelünk valóság legyen. Évről évre többet építünk, korábban ismeretlen iparágakat honosítunk meg. Álmodhatott volna évtizedekkel ezelőtt valaki arról, hogy informatikusként, gépgyártásban jártas szakemberként szülővárosába hívják ? Vagy, hogy sok építészre, tervezőre van szüksége a városnak ? Csupán a Mechanikai Vállalatnak 1985-ig legalább 60 felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakemberre lesz szüksége, s elsősorban azokra számítanak, akik Gyergyószentmiklósról, vagy a környező falvakból mentek főiskolára. A találkozó végén egy űrlapot töltöttek ki a jelenlévők, melynek egyik kérdése így hangzott : Hol szeretnél dolgozni a főiskola elvégzése után ? Kevés kivétellel a válasz ez volt : Hargita megyében, Gyergyószentmiklóson, a Mechanikai Vállalatnál. Rebendics József Az ötlettől a megvalósulásig (Folytatás az I. oldalról) be lehetne építeni, s az ott begyakorolt munkájával gyorsíthatná a termelést. Vajon milyen m értékarányban ? Néhány tényezőt említettem, amelyeknek a számbavétele hiányzott az ötlet megindoklásából. Persze aligha lehet eldönteni futó számolgatás alapján milyen súllyal szól mellette, vagy ellene az érvelés. Nem is ez a szándék. De egyáltalán ötlet-e az ötlet megokolt érvelés nélkül ? S azt szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy talán beleférne gazdaságpolitikai elképzeléseink közé, hogy a sok-sok elhangzó javaslat — vállalati közgyűléseken, műhelyekben és másutt — ne csupán ötlet legyen, hanem igényes, elemző, megfontolt eredménye közös akarásunknak. Ezzel igen, mint gazdasági tényezővel is számolni lehet, s megvalósulásának csak ez szavatolja a biztosítékait. Nem nézőpont kérdése egyszóval az ötlet útja a megvalósulásig, hanem közgazdasági alapállás éppen úgy, mint egész gazdaságunk kidolgozott stratégiája. Komolyan érvelő, mégha igényesen is hangzik, tudományos munka, és ezt nem árt, ha már most meg is értjük, s igényeljük. N em szólhatunk egy szót sem, mert ha valakit csak enyhén megbírálunk, azonnal itthagy bennünket, aztán nézhetjük a teheneket". Az idézett mondat el-elhangzikegyik-másik mtsz elnökünk, vagy farmerünk szájából. És az is érdekes, hogy szinte szó szerint mindenik ugyanazt mondja. Hallatán azt kellene gondolnunk, hogy állatgondozóink holmi nebántsvirágok, hátra-vakra megsértődők, fegyelmezetlenek. Pedig nem így van. Többségük igenis lelkiismeretes, ügybuzgó ember, aki igyekszik, hogy a legjobb eredményeket mutathassa fel, tanul, képezi önmagát. De a tény, az tény, érvelhet bárki. Ha ez a mondat elhangozhat idk, akkor mégiscsak van valami alapja. Tényleg van. De próbáljuk más oldalról megközelíteni a kérdést. Általában azokban a termelőszövetkezetekben, vagy azon belül azokon a farmokon hangzik el az előbbiekben idézett mondat, ahol elmaradottak a munkafeltételek, ahol a vezetőtanács nem elég fogékony az új iránt, a korszerűsítés iránt, ahol több a magyarázkodás, mint a tett. S nyilván ilyen helyen a termelés szintje is alacsonyabb. A dolgok összefüggnek egymással. Ott van például Csíkmadaros. Elavult istállókban kellett dolgozni, ahová még a villany sem volt bevezetve, így nem csoda, hogy a gondozók egy része elhagyta a gazdaságot az évek során. És nem azért, mintha nem szerették volna az állattenyésztést. Szerették, hiszen más termelőszövetkezetben ugyancsak állattenyésztőként helyezkedtek el. Tehát a termelési- és munkakörülményekkel voltak elégedetlenek. Ugyanez előfordul máshol is. Az emígy eltávozottak helyébe új gondozókat kell szerződtetni, s rendszerint olyanok jelentkeznek, akiknek saját igényeik nem lépik túl a felkínáltat. Nos, ha a gondozó előbbszállította az igényeit, nyilván vele szembe sem lehet növekvő igényeket támasztani. Vagy ha mégis megpróbálják, akkor azonnal az elmenéssel „fenyegetőzik". Olyan bűvös kör ez, amelyből csak egyféleképpen lehet szabadulni. Végre sikerült bevezetni a villanyt az istállókba, az önitatókat, trágyatovábbítót, lánckioldó szerkezetet, fejőgépet. Jövőre újabb istállókat korszerűsítünk. Egynek most alakítjuk át a tetőszerkezetét, a nyáron elvégezzük a belső szerelést, a harmadik istállót ugyancsak a nyáron tervezzük modernizálni. Építünk egy teljesen újat is, olyant, amilyent Kabátfalván láttunk a tapasztalatcserén. Egyébként egy régi istállót átalakítottunk a növendékállatok számára szabadtartásossá, mélyalmossá, mint Agyagfalván, jövő őszre még egy lesz. Az ácsok éppen most készítik az etető fogasokat. A fentieket a madarasi mtsz elnöke újságolta nemrég, örvendett, hogy csupa újdonságot mondhat, s annak is, hogy a madarasi mtsz is végre kimozdult, elindult az állattenyésztés gyorsabb ütemű korszerűsödése felé. Úgy közbevetőleg azt is elmondotta, hogy négy állatgondozójuknak elfogadták a felmondását. Tették ezt azok után, hogy elhangzott a kezdő mondat a gondozók szájából, de a vezetőség nem hátrált meg, amikor igényeket támasztott. Tehették, mert négy helybéli gondozó már bejelentette szándékát, miszerint szeretne hazatérni Madarasra az állattenyésztésbe. Hazatérnek, mert látják, hogy már nem a régi körülmények között kell dolgozniuk. Szükséges-e tanulságul további magyarázatot fűzni a történtekhez ? Bogos Sándor Már otthon is jó... Omlik a melegvíz — patakban folyik tovább ... A Vlahica fölötti platón, a borvízstranddal átellenben bő hozamú melegforrás buggyan fel. Néha, magasba szökell a víz, néha csendesebben fortyog, a vulkanikus utóműködés külső jeleként a Hargita hegyvonulat mentén fellelhető geológiai jelenségek egyike. Bizonyára a föld mélyének kincseit kutatók pontosan meghatározták a víz hozamát, vegyi összetételét, s a szakemberek azt is tudhatják, milyen betegségek kezelésére alkalmas. Merthogy ezek a szénsav tartalmú termálvizek gyógyhatásúak — az nyilvánvaló. Itt van tehát, patakban bugygyan fel a víz, patakban folyik el. Tekinthetjük úgy is, mint energiahordozót — ez esetben a forróvíz ipari hasznosítása is számításba jöhet. Energiaszegény világunkban az ipari szakembereknek, kutatóknak föltétlen fel kellene figyelni a jelenségre, s tekintve, hogy a vlahicai Vasüzem alig párszáz méterre van a forrástól - elsősorban ők az érdekeltek. De talán még gazdaságosabb és kifizetődőbb lenne a ráfordítás, ha nagyobb méretű fürdőtelepet létesítenének a környéken. Közismert, hogy nem bővelkedünk fürdőmedencékben, édes- vagy borvíz táplálta medencéinket csak a rövid nyári idényben használhatjuk — szárzuk amúgyis elenyésző. Ez esetben nemcsak a helyi erők igénybevételére gondolnánk — sokkal többet megérdemel ez a lehetőség, bár helyileg kell szorgalmazni a fürdőtelepítés megkezdését. Hozamát tekintve ez a forrás vetekszik a Félix környéki forrásokkal, rendkívüli érték, amit pillanatig sem szabadna veszni hagyni. Idegenforgalmi meggondolásból is kedvező fekvésű ez a hely, forgalmas országút mentén található, ami föltétlen megállásra késztetné az átutazókat. Sok esetben, amikor turisztikai létesítményeinket vesszük számba a vendégmarasztaló tényezőknél egy kicsit elakadunk, mert többnyire átutazik megyénken az erre járó hazai, vagy külföldi autós. Nos, kell-e ennél jobb lehetőség ? A tévében is látott szilágysági Bogos községre gondolok, ahol 40 fokos víz tör fel, és ahol pár év alatt országos hírű fürdőt létesítettek. Mi sem lehetünk szűkmarkúak önmagunkkal szemben, s amit a természet felkínál, azt el kell fogadnunk, s a legcélravezetőbben hasznosítanunk. Erre ösztönöz egyébként az a kutatói program is, amelyet pártunk XII. kongresszusa hagyott jóvá és amely többek között természeti kincseink magasfokú hasznosítását irányozza elő. Ditrói József Megbokrosodott fenyőgallyak „Fenyőgally-csomókat készítettünk október folyamán a gyergyóújfalvi erdőben... Előző évben 75 bánit fizettek egy kilogrammért. Miután egy hetet dolgoztunk, megtudtuk, hogy csak 40 bánit fognak fizetni. A csoportból csak ketten maradtunk, a többiek hazamentek. Akkor azt mondták, hogy hívjuk vissza a munkatársakat, mert Csíkszeredában az erdészeti hivatalnál azt mondták, hogy 60 banit fognak fizetni. Dolgoztunk tovább még egy hetet, közben golyókat kötöztünk, raktunk kocsira, azzal az ígérettel, hogy ezt külön megfizetik. Végül is ezért nem kaptunk semmit, s a gólyakat is csak 40 bánival fizették ki. Ugyanakkor egyik falubeli a fenyédi erdészet keretében ugyanezért a munkáért 75 bánit kapott. Nehéz munka volt, annál is inkább, mivel nyugdíjasok vagyunk." A gyergyóújfalusi panaszlevéllel felkerestük a gyergyószentmiklósi erdészeti hivatalt. Itt a törvényes előírásokra hivatkoztak, miszerint a szabványaik nem engednek meg, csak ennyi árat. Vagyis 40 bani a fenyőgally kilója, átvételi ára... A megyei erdészeti hivatalnál Jakab Ferenc mérnöktől érdeklődtünk : jogos-e a panasz , miért van az, hogy ugyanazért a munkáért másként fizetnek egy másik zónában. A válasz : jogos a panasz, a gyergyószentmiklósi erdészeti hivatalnak helyi normát kellett volna megállapítson a kötözésért, egyáltalán a gallyakkal végzett munkáért, ami 13—15 bani ráadást jelentett volna kilogrammonként. A megyei erdészeti hivatal különben ezt kérte is a gyergyószentmiklósi erdészeti hivataltól, mivel ide is érkezett panasz... Egyszóval : nehéz közös nevezőre hozni a banikat, s joggal érvelnek a gyergyóújfalusiak, hogy bezzeg Fenyéden jobban fizetnek... Vagy mindenütt másként értelmezik az előírásokat, a szabályokat ? Nem ártana tisztázni, megyeszinten ugyanúgy értelmezni és gyakorolni az ügyvitelt, mind a bedolgozók, mind az erdészeti hivatalok érdekében. Mert különben megbokrosodik a fenyőgally... Ferenci Imre ----- VILLANÁSOK ------UTASZ-KÖSZÖNTŐ Január másodikán az ország nyugati határvidékéről, egészen pontosan Nagyváradról tértem is haza. Ott hóvihar, hófúvás dühöngött, de a téli időjárás a Királyhágón innen sem hagyott alább. Az utak állapotán jól érződött a tél, no meg az ünnep, hisz az autósorok úgy bukdácsoltak a nagyon gyatrán takarított E-15-ösön mint egy karaván a sivatagban. Amikor azonban a Szováta utáni vasúti sorompónál megjelent Hargita megye címere, egyszeriben megváltozott a kép : az úttestet a lehető legszélesebbre kitágították, a havat teljesen eltolták és kiválóan lehetett közlekedni. Lehet, hogy jobban értünk a hótakarításhoz, a hagyományos kemény telek megtanítottak rá ?’ így vagy úgy, de az összehasonlítás mindenképpen utászaink javára szól, akik fáradhatatlan munkával köszöntötték az új évet. Bizonyára a tegnap esti hófúvás sem ijeszti meg őket, mindent megtesznek azért, hogy biztonságosan lehessen közlekedni továbbra is megyénk közútjain. (Székedi Ferenc) AZ ÖTLET FIGYELEMREMÉLTÓ ! Újszékelyen esztendők óta kihasználatlanul állt egy épület. Valamikor kugzipályát akartak belőle építeni, de mert valamilyen oknál fogva abbamaradt a munka, árválkodott, romlott az épület. Mire nemrég felvetette valaki, mi lenne ha napközi otthont létesítenének belőle. Csak néhány falat kellene felhúzni, átépíteni és nem nagy befektetéssel mindenkinek hasznára válhatna ez a létesítmény. Szülőnek, aki munkába jár, gyermeknek is aki ezalatt jó kezekben tanulhat, fejlődhet. Alsóboldogfalván nemrég hasonlóképpen jártak el, — mindenki örömére — tehát bátran meg lehet próbálkozni itt is. Mi több, mindenütt, ahol arra megfelelő kihasználatlan épület áll a lakosság rendelkezésére. Takarékosság ez is a javából. (Zöld Lajos) ÚJÉVI ÜDVÖZLET A Hargita megyei hegyimentők szép újévi jókívánságát hozta a posta. Nem újság, hogy intézmények, vagy magánszemélyek nyomtatnak üdvözlő kártyát, s ezt közeli ismerősöknek, munkatársaknak juttatják el. Valamivel több ennél a fenti üdvözlet, mert az 1980-as naptárt és az év sporteseményeit is tartalmazza. Meg aztán a hegyimentő alakulatok hivatásának rövid leírását. Az örökös készenlét, az emberek életének a felvigyázása, az életmentés alapvető feladata ennek a kisszámú közösségnek. Figyelmesség, tehát, amit az újévi üdvözlet is megerősít. Kár, hogy nem két nyelven készült, mert ez is a körültekintő figyelmesség tartozéka. De ne legyünk ünneprontók, hisz ezúttal nemcsak a szándék, de a megvalósítás is figyelemreméltó. Ami ezután is a hegyimentők bátor csapatát dicséri. (Rebendics József) JÓ ÉTVÁGYAT - DE MIHEZ ? Kétnyelvű felirat kíván jó étvágyat a gyergyóalfalvi cukrászdában a vendégnek, — feltehetőleg a süteményekhez, hiszen az üveges hűtőszekrények egyikén olvasható a lenti szöveg — aki a felhívás láttán nyomban szét is néz. Csakhogy időnként hiába. Mert például néhány nappal ezelőtt estefele (hat óra tájban) mindössze öt (!) darab sütemény árválkodott a hűtőben. Namármost, jó étvággyal ezt egy-két vendég el is fogyasztja, méghozzá pillanatok alatt, s akkor mihez kíván jó étvágyat a felirat ? Következésképp vagy tele polc és felirat vagy egyik sem . Mondanunk sem kell, az előbbire szavazunk, s kívánjunk hozzá jó szervezést, kereskedői előrelátást. (Demeter Zoltán)