Hargita, 1980. június (13. évfolyam, 129-153. szám)

1980-06-01 / 129. szám

Az idei év tervfeladatainak teljesítéséért, az 1981—1985-ös ötéves terv gondos előkészíté­séért végzett alkotómunka je­gyében teltek a tegnap zárult májusi hónap napjai. Az RKP XII. kongresszusa határozatainak, Nicolae Ceauşescu elvtárs út­mutatásainak szellemében csele­kedve országunk dolgozói to­vább gyarapították sikereiket minden tevékenységi területen, ily módon újabb fontos lépése­ket tettünk előre a Pártprogram mutatta úton. A kommunisták, az összes dolgozók tevékenységére ser­kentőleg hatottak Nicolae Ceauşescu elvtárs értékes útmu­tatásai az időszerű gazdasági­társadalmi feladatok operatív megoldására. Az RKP KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és kormányá­nak Nicolae Ceauşescu elnökle­tével megtartott május 22-i e­­gyüttes ülése, pártfőtitkárunk kezdeményezésére egész sor sürgős feladatot jelölt ki a be­ruházások, az energia- és a­nyagtakarékosság, a lakásépí­tés, a szolgáltatások jó menete­le, valamint a következő ötéves terv előkészítése érdekében. Az RKP KB-nál május 29—30- éra megtartott munkatanácsko­­záson az említett együttes ülés határozatainak, pártfőtitkárunk orientációinak szellemében is­mét elemezték a gazdasági te­vékenység kérdéseit, megvizs­gálták az idei első öthavi terv teljesítését az iparban, a me­zőgazdaságban és a többi gaz­dasági szektorban, intézkedése­ket dolgoztak ki az összes fel­adatok maradéktalan teljesíté­séért, az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus megfelelő alkal­mazásáért. Hazánk ifjúsága, az összes dolgozók emlékezetében élénken élnek a május 5—7 között meg­tartott Ifjúsági Fórum munká­latai, Nicolae Ceauşescu elv­társ beszéde, amely irányt szab az ifjú nemzedék egész jeleni és jövőbeni tevékenységének, Sok Politikai Konzultatív Bizott­ságának a lengyel fővárosban májusban megtartott tanácsko­zásán, az ott­ aláírt két Nyilat­kozat tartalma teljes mérték­ben összhangban van pártunk és államunk külpolitikai törek­véseivel. Ugyancsak májusban Nicolae Ceauşescu elvtárs gyü­mölcsöző véleménycserét foly­tatott Hua Guofeng elvtárssal, a Kínai KP KB elnökével, a Kí­nai Népköztársaság elnökével, Ahmed Szeku Taré elvtárssal, a Guineai Demokrata párt főtit­ Májusi számvetés Pártunk életének kivételes je­lentőségű eseményeként május 28-án az RKP KB székházában ünnepélyesen átnyújtották az új párttagsági könyvet Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának és az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságában részt vevő többi elvtársnak. Nicolae Ceauşescu elvtárs május 27-én a fővárosban talál­kozott a történészek képviselői­vel, amikor is útmutatásokat a­­dott a Bukarestben megtartandó XV. nemzetközi történelemtudo­mányi­ kongresszus jó előkészíté­se érdekében. Következetes, és elvszerű kül­politikánk újabb állomásaként a Nicolae Ceauşescu elvtárs ve­zette küldöttségünk eredményes tevékenységet fejtett ki a Varsói Szerződésben résztvevő tagálla­márával, Guinea Forradalmi Népköztársaság elnökével, Kim Ir Szen elvtárssal, a Koreai Mun­kapárt KB elnökével, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökével, valamint - belgrádi tartózkodása idején - több párt- és államvezetővel. Nicolae Ceauşescu elvtárs Joszip Broz Tito temetésére utazott a ju­goszláv fővárosba. Ugyancsak eredményes volt Ilie Verdeţ elv­társ Szovjetunióban tett baráti látogatása is. A kommunistákkal az élen, megyénk magyar és román dol­gozói is eredményesen dolgoz­tak az elmúlt hónapban. Jól ér­zékelteti ezt az a tény, hogy ipargazdasági egységeink határ­idő előtt teljesítették öthavi elő­irányzataikat, s erőfeszítéseik­nek köszönhetően jónéhány fi­zikai terméknél (szürkenyersvas, alacsony feszültségű villamossá­gi berendezések, vegyipari, élel­miszeripari és kohópiari beren­dezések, kötöttáru, bútorszövet, finommechanikai felszerelések stb.) sikerült többlettermelést megvalósítaniuk. Habár a mezőgazdaságban sok gondot okozott az időjárás, a hónap elejére sikerült befejez­nünk a szántóföldi növények ve­tését, így májusban a munka dandárja áttevődött a növény­­ápolásra. Az állattenyésztésben ugyancsak gondot okozott a megkésett tavasz, misz­eink, földműveseink ennek ellenére igyekeztek eleget tenni hússzer­­ződési kötelezettségeiknek. A továbbiakban nagyobb gondot kell fordítani a tejtermelésre. Május 15-én tartották meg a megyei pártbizottság plenáris ülését, amelyen megvizsgálták a pártszervek és s szervezetek munkastílusát és­­módszereit, határozatokat hoztak a gazda­sági tevékenységet közvetleneb­bül szolgáló pártmunka megho­nosításáért. Rendkívül gazdag volt az el­telt hónap kulturális-s művelődé­­si eseményekben. Tizenharmad­­szor rendezték meg a zsögödi folklórfesztivált, Vlahicán ismét megtartották a nárcisz ünnepét, megyénk több városában és községében művelődési heteket rendeztek, Csíkszeredában tu­dományos ülésszakon­­emlékeztek meg az első független dák ál­lam megalakulásának 2050. év­fordulójáról. Szántó Miklós JÓ GONDOZÁSSAL TÖBB TEJET Ha van póttakarmány! van tej Már vagy két óra hosszat be­szélgettünk Menyhárt Éva pa­takfalvi farmkönyvelővel, de ne­hezen boldogultunk. Mindössze azt sikerült „tisztázni", hogy miként állnak a tejtermeléssel, a számok szerint jobban mint az elmúlt években, sőt a tervhez viszonyítva is előnyük van. Lát­hatóan megkönnyebbült a farm­­könyvelő, mikor az iroda ajta­jában megjelent Demeter Attila, a gazdaság állattenyésztő mér­nöke. — „Kevés látnivaló van a te­lepen, később térnek haza a Szarkakőn legelő tehenek, de azért nézzünk át” — invitál a farmvezető. Az istállókban való­ban kevés a látnivaló, viszont azonnal szemünkbe tűnik az ud­varnak az az elkerített része. — Mit csodálkoznak ? Azt mondták, a legelőn is kell a póttakarmány, így hát feltarisz­­nyáltak. .. ahol a borjak „napfürdőznek". Mióta kifutó van, nincs megbe­tegedés a borjaknál — közli De­meter Attila. Igaz, a borjúistál­lót is ennek a célnak megfele­lően alakították át. A borjúnevelést tehát meg­oldották. S amint az a szakem­berrel folytatott beszélgetésből kitűnik, jó irányban próbálkoz­nak a tehenek termelési kapaci­tásának a kihasználásáért is. A farmvezető immár hét éve dol­gozik Patakfalván, tudja miként kell elosztani a legelőket, kik azok az mtsz tagok, akikben meg lehet bízni. . . Mert a bioló­giai alap jó, mi sem bizonyítja ezt jobban mint az, hogy fejős­tehenenként naponta több mint 9 liter tejet fejnek most. Ami a tervet illeti, jól állnak. S hogy a következő hónapokban is teljesíthessék az előirányza­tot, bevezették a póttakarmá­nyozást. Takarmánylisztet adnak a fejősöknek, esténként, mikor hazatérnek a legelőről. Kezd ki­egyensúlyozottá válni a terme­lés, sikerült elérni, hogy a bor­júszületések zöme ne a tavaszra essen, hanem egyenletesen meg­oszoljon az év valamennyi hó­napjára. Eképpen az ez évre tervezett 263 borjúból 64 darab született meg mostanig. Adottak hát a lehetőségek, hogy végre valahára a patak­falviak is teljesítsék évi tejter­­melési tervüket. Többször írtunk az utóbbi időben a patakfalvi tehenészetről, ez az első eset, hogy a tenniakarás, a hozzá­állás konkrét jeleiről számol­hatunk be. Minner Pál Lesz-e széna Zetelakán ? A kérdésre elmosolyodik Se­bestyén István, az mtsz elnöke, s azt válaszolja, bárcsak ő is tudná, hogy lesz, mint lesz. Néhány nap múlva pontosabban tudna válaszolni a kérdésre, u­­gyanis a termelőszövetkezet párt­­alapszervezete gyűlésére éppen ezt a kérdést tűzte ki egyetlen napirendi pontként. Készítik a jelentést, azaz a beszámolót, mit is tettek eddig azért, hogy ne forduljon elő az ideihez hasonló eset, amikor is szénát kellett vá­sárolniuk, mert keveset raktak a tárolókba az ősszel. Elébe vágunk a beszámolónak, s az azt kiegészítő hozzászólá­soknak. Rögzítjük azt, amit ed­dig tettek a több és jobb takar­mányért. Először is szólni kell a szerződéskötésről. Lukács Ferenc takarmányfelelős. Péter Dénes, Ilyés Domokos és Bíró Péter bri­­gádvezetők elbeszélgettek a ta­gokkal, a városba ingázókkal, hossszú lajstromok tanúskodnak arról, hogy nem jártak hiába, jut minden dűlőre kaszás és rendtakaró egyaránt. Papíron te­hát minden rendben. Úgy tűnik, hogy 1718 hektárt magába fog­laló kaszálóról begyűjtenek any­­nyi szénát, amennyit a szakem­berek szükségesnek látnak a te­­leltetési időszakra. Említésre méltó az is, hogy je­lenleg 125 hektárnyi kaszálás területen, — Gyöngyösbérce, De­­ság, Küküllő­ mezeje — most fo­lyik a tisztítás, a talajfeljavítás. No meg az, hogy 150 hektárt előkészítettek a gépi betakarí­tásra. A felsoroltak kerülnek a mér­leg egyik serpenyőjébe. De saj­nos, van mit rakni a másikba is, úgy­hogy nem tudni, végül is merre billen a mérleg nyelve. Azért fogalmazott burkoltan a címben feltett kérdésre az elnök, mert kísértenek a múlt évek ta­­­pasztalatai. Máskor is sikerült szerződéseket kötni az egész szénafű betakarítására, mégis maradt mindig megkaszálatlan elég. Pontosan annyi, amennyit meg kellett később vásárolni. Vannak olyan részek kint a ha­vason, amelyeken kevés fű te­rem, s szerződés ide, a szerző­dés oda, otthagyja az, aki ki­vállalta. A vezetőtanács, a pártalap­­szervezet ezen a téren kell töb­bet tegyen. Hogy sikerül-e, az nemcsak a kaszásokon, hanem a vezetők szervezőkészségén is múlik. Pál Péter A munka zöme még hátra van... (Folytatás az 7. oldalról) szanaszét hever, olvadozik a napsütésben... Említettük, hogy az erők dol­gában sem állnak fényesen. Sze­rény számítás szerint is sürgősen szükség lenne 15 ácsra, 40 kő­művesre és 20 szakképzetlen munkásra. Nem kevés ez a szám. A muncípium gazdasági egysé­geitől is kaptak támogatást, de ez sem elégséges (ugyanakkor egyes gazdasági vállalatoktól nem akkor irányították át az erőket, mint ahogyan az le volt szögezve, máshonnan pedig nem annyit, amennyiről szó volt. Hol­naptól rátérnek a hosszabbított munkaprogramra, ami természe­tes teljesítmény­növelő lesz. Mindettől függetlenül, mondhatni továbbra is az első számú prob­léma marad a munkaerőé. . . összegezésként : az idénre beütemezett munkavolumen zö­me még hátra van. S ez a tény szükségszerűen megköveteli a ki­vitelezés ütemének a felgyorsí­tását, a még tisztázatlan ügyek sürgős rendezését. Nem vall jó gazdaszellemre a rendetlenség, a tönkrement a­­nyagok szétszó­ródott halmaza. (Nagy P. Zoltán felvételei). ------ VILLANÁSOK ------­AJÁNDÉKOSZTÁS ÉS HASZNOS TAPASZTALATCSERE Oklándra látogattak a napok­ban a Megyei Nőbizottság, va­­almint a Csíkszeredai Kötöttáru­­gyár Nőkomissziójának képvise­lői, akik közel három­ezer lejt érő ajándékot, kötött blúzát, zoknit, zsebkendőt, játékot és édességet adtak át az oklándi speciális iskola tanulóinak, majd a Csíkszeredai asszonyok a szé­kelyudvarhelyi Nőbizottság ven­dégeiként meglátogatták a municipium 2-es számú napközi otthonát, s elbeszélgettek a köl­csönösen elért eredményekről és a tennivalókról. Oklándi és székelyudvarhelyi útunkról azzal a meggyőződéssel tértek haza a Csíkszeredai asszo­nyok, hogy a továbbiakban még gyakrabban kell eljutniuk egy­­egy szociális intézménybe, s to­vább kell erősíteniük a külön­böző helységek, vállalatok és intézmények nőkomisszióinak a kapcsolatát. (Demeter Zoltán). FIGYELMES GESZTUS A Kisipari Szövetkezet Hargita Megyei Szövetségénél mindig is jól ment a könyvtári munka. Hír- vagy rendezvényrovataink­ban különben rendszeresen tá­jékoztattuk olvasóinkat az ott szervezett író-olvasó találkozók­ról, amelyek a könyvtáros mun­kájában igazi ünnepnapoknak számítanak. Ezeket természetesen a min­dennapok kitartó munkájával készítik elő. Tény, hogy a kis­ipari dolgozók — és nemcsak Csíkszeredában — rendszeresen olvasnak, vásárolnak könyvet. S a könyvtáros figyelmes gesztu­sa : a rendszeres olvasóknak­­ valahányszor könyvet hoznak­­visznek — művészi kivitelű ex­­libri­­sszel kedveskedik. . . (Vali József). AZ ISMERETSÉG :­­ „NAGY LEGÉNY" ...mondta a minap valaki bosz­­szúsan a sorban, üvegbeadásra várva. A sor hosszú volt, nem is mindenki birta türelemmel. Töb­ben is voltak ilyenek, és — meg kell adni — ,,célszerűen" jártak el : levegőnek tekintették a sorban álló többi várakozót , fia­tal az idősebbet, férfi a kisgyer­mekes nőt. Általában mindenki mást, aki már ott állt. És amint magabiztosan, öntudatosan az ablakhoz vonultak vagy benyi­tottak az ajtón, látszott rajtuk, hogy nem tartanak felsüléstől. Fogadták őket ! Volt olyan is, akit az átvevők egyenesen előre tessékeltek. Mindezekhez csak annyit : ha netán kiskorút látunk hasonló­képpen viselkedni, felháborodá­sunk egységes és határtalan . Ezt tanulod az iskolában ? — kiáltjuk kórusban. (Páll Éva). NEM KÁR ÉRTE ? 20 ezer literes ciszterna a megyei tejipari vállalat udva­rán, tele savával. A napi „tér- e melés" 12—13 tonna, amibe mintegy 10 ezer liternek nincs­­ gazdája. Egy keveset (kétezer litert) visznek a vállalkozó ked­vű állattartó gazdák, hord még a kórház is a minifarmjára, s ezzel be is van fejezve a felso­rolás. Kár és vétek, de nincs mit csinálni, naponta többezer liter savat elöntenek a tejiparn­ak. Azt a mellékterméket, a­­melyből ordát lehetne készíte­ni, vagy amit kiváló takarmány­ként lehetne hasznosítani. Csak egy adat a beltartalmi értéké­ből: 6 százalék szárazanyagot tartalmaz. A minap a nagygalambfalvi hizlaldában győződtünk meg arról, hogy milyen jó hatása van a súlygyarapodásra. A farmvezető szakember arra kért, ne írjunk róla, mert esetleg mások elhalasszák előlük ezt­ az értékes takarmányt. Igaz, ők Keresztúrról szállítják Hát ak­kor nem kár a napi 10 ezer li­ter savóért, amit Csíkszeredában elöntenek ? (Minner Pál)

Next