Hargita, 1980. augusztus (13. évfolyam, 181-207. szám)

1980-08-01 / 181. szám

1-1z0, AUGUSZTUS 1, PÉNTEK HÍD vidék Kire haragszik ez a Küsmöd, hogy évente néhányszor, de leg­alább egyszer, mérgesen eláraszt maga körül mindent, ijesztő pusztulást okoz, utakban, hidak­ban, házakban, végesvégig, rí­mig, Körispatak alatt elhagyva a megyehatárt. Maros megyét szerencsétlenü­l harsogó, zúgó áradatával? Kérdem, kire ha­ragszik ez a Küsmöd, ami ilyen­kor, tikkasztó nyári napokon, csendes erecske módjára eresz­kedik alá, s csak a széptornácos Bözödújfalunál lehetne rára­gasztani a rangosabb patak ne­­­­rtét? Mióta az emlékezet emlé­­-­ezet, minden esztendőben fel­­­lázad nyári csendessége miatt, s pusztít, rombol. Tette ezt idén is, kétszer is, de haragja külö­nösen tombolt ezelőtt egy hó­nappal, amikor Siklódtól Kőris­­patakig hidakat sodort el, part­szakaszba, utókba mart hete éhes étvágyával, a néhány éve folyó partszabályozási munkála­tokat Körispatakon valósággal elseperte. Csupán a Siklódra vezető főúton négy hidat rom­bolt le, köztük a Siklód felé való közlekedést lehetővé tévő Bartos-hídját is. És mintha ilyen pusztító haragra oktatta volna kisebb testvérét, a Szolokma pa­takát is. Amelyik nyugati irány­ba törve magának utat, a Sik­­lódi és Szolokma közti út egyik legfontosabb hídját tette órák alatt romhalmazzá, ugyannyira, hogy Siklód alszegét elvágta a faluközponttól, s ezzel a beta­karítás elé is komoly akadályo­kat gördített, a szakadékos víz­mosáson át nem lehet közle­kedni. Tatán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy Eted község gaz­dasági fejlődésének vet gátat évről évre ez a két haragos pa­tak. Hídvidék ez a község, évről évre gond a megrongált hidak tatarozása, felújítása. Lám, most is , míg jelentős befekte­téssel új betonhidat alapoznak Etéd és Körispatak között, fen­­nebb a csak nemrégen tataro­zott hidakat könnyű játékszer­ként tombolja le a patak. A helyreállítás immár meghaladja a község erejét,­­nagyobb, tar­­­tósabb munkát igényel a hidak helyreállítása, a megrongált u­­tak járhatóvá tétele. Ezért az­tán Lőrincii Irén polgármesternő levelet intézett azokhoz a me­gyei vállalatokhoz, amelyek se­gíteni tudnának Hidvidéknek. S a válaszadás nem is késett. A megyei vízgazdálkodási vállalat, a megyei útügy, a területfelje­­vítási vállalat vezetői az elmúlt napokban személyesen is Eted­re érkeztek, a helyszínen meg­vizsgálni és kijelölni a teendő­ket. Az a tény, hogy ezegyszer a vállalóigazgatók személyesen is egész napos fáradságos dö­­cögés árán győződhettek meg Hídvidék panaszának megalapo­zottságáról, már önmagában so­katmondó. Adorján Károly, a vízgazdálkodási vállalat igazga­tója, vállalatvezető társaival együtt szinte ünnepélyes ígére­tet tett : alapos munkával, fo­kozott törődéssel kivezetik Hid­­v­idé­két a Küsmöd okozta kál­váriából. S hogy az ígéret nem talrahányt bánó, azt mi sem bi­zonyítja jobban, mint az a tény, hogy a kőrispataki partszaka­szon máris megkezdték a helyre­­állítási munkálatokat, s a kése­delem nélküli munka nyomán im­már ezen a részen mélyített és szépen kikövezett mederben csendesül a Küsmöd. Csak med­rébe kényszerítik hát a Küs­mö­dot és Szolokma patakát, béké­vé oldva a tavaszi haragot. A kezdet megtörtént tehát, Hídvidék panasza már a közel­jövőben segítőkészségre talál, s Osztrovszki Mihály, a megyei út­ügyi vállalat igazgatójának ígé­rete is biztató : a Pöszente te­tőről ebben az évben végre be­kanyarodik a községközpontba az aszfaltozott út, s halad majd onnan tovább jövőre, lefelé a Küsmöd mentén, hogy szépta­­­nácos Bözödújfalunál Maros me­gye útépítőinek segítőkészségé­re bízza magát. Bereczkei Károly Mérlegen a képviselők munkája Székelyudvarhely multicípium tokoséi is csetel­vő részesei an­nak az egész országot átfogó szocialista munkaversenynek, a­­ételynek­ célja a jelenlegi öt­­é­ves terv utolsó esztendej­e:ó­­►róxtyzertainaifc maradéktelen tel­jesítése, ez egyes helységek szebbé, rendezettebbé tétele. Komplex versenyről vart szó, a­­mely egyaránt maga bef­­oglalja az ipari, az építkezési, kereske­delmi, szolgáltatási, mezőgazda­sági, városrendészet­i feladatok teljesítését, figyelembe veszi az anyag- és energiatakarékosság eredményeit, a hazafias akciók gyakoriságát és hatékonyságát. Idei feladataink minden téren mozgósítóak, nagyobbak a ta­valyinál, ha teljesíteni akarjuk ezeket, mindannnyiunknak többet és jobban kell dolgoznunk. A municípium va­lamennyi lakójá­nak, a gyári kaf­­ircásnak éppúgy, mint e mező­gazda­sági ter­­me­lőszövet­keze­tek tagjainak, az intézmények dolgozóinak, de még az iskolák tanulóinak is. Célunk, hogy a szocialista ver­seny országos élenjárói közé e­­melk­edjünk­, hírnevet szerezzünk városunknak. Megnövekedett teendőink tudatosításában, a közhasznú munkák megszervezé­sében, a lakosság mozgósításá­ban jelentős szerep hárul a mu­­nicipiumi nép­tanács képviselői­re. Hogyan dolgoznak, miként töltik be szervező­ mozgásstá szerepüket képviselőink ? A kérdésre a municípiumi nép­­tanács legutóbbi ülésszaka adta meg a feleletet. A jelentés, a társjelentés, akárcsak a hozzá­szólóit áttalóban pozitíven érté­kelték munkájukat. Értékelésü­ket az ipari, építkezési, kereske­delmi és szolgáltatási egységek ered­ményeire, a városszépítés bérén elért meg­valósítá fai­ra alapozták. Az ipari egységek dolgozói mindenekelőtt a nettó és fizikai tervfeladatok, vala­mint a kiviteli előirányzatok tel­jesítésére összporrtosítanak. E­­redményesen, hisz vázsalataink zöme teljesítette ezirányú köte­lezettségeit. Jól érződött a kép­viselők jelenléte a mezőgazda­ságban is, ebben az évben 470 hektár legelőn és 575 hektár feaszófört végeztünk fel javítási munkákat, nem volt különösebb fennakadás a növényápolásnál, bízunk abban, hogy rövid idő alatt végzünk a nyári betakarí­tással, idejében­ tekaszáljuk, be­hordjuk a takarmánynövényeket. Ugyancsak jól haladunk idei 27 millió lejes hazafias munkaválla­lásunk teljesítésével. Nem aka­rok minden idén elvégzett köz­hasznú munkát felsorolni, a la­kosság igyekezetének, a képvi­selők hozzáállásának érzékelte­tésére talán elegendő, ha a na­pokban átadott városi strand­ra, vagy az ünnepélyes felavatás előtt álló sportcsomésre uta­lok. Sok munka van mindkettő­ben, e létesítmények gyakorlati­lag az egész város összefogá­sával születtek. Persze, hiányosságok is ész­­lelhetők a municipium­ gazda­sági-társadalmi életében. Le­maradás mutat­kozik például a beruházásoknál, a szolgáltatási hálózat továbbra sem elégíti ki a lakossá­g igényeit, sok vonat­kozásban javításra szorul a ke­reskedelmi egységek ellátása. Anélkül, hogy túlbecsülnék kép­viselőink lehetőségeit, s minden téren tőlük várnék a megoldást, hangsúlyoznunk kell, hogy a vá­zolt hiányosságok felszámolásá­ért a képviselőknek, a népta­nácsnak is többet kell tennie. Mindenekelőtt tömeg­kapcsola­taik további erősítésére kell tö­rekedniük, tökéletesíteniük kell munkastílusukat, munkamódsze­reiket. A lényeg a gyakorlati te­vékenységre helyeződik, ma már egyetlen képviselő sem érheti be a szóbeli mozgósítással, a személyes pékfoadás, a konkrét munkavégzés mindennél hatáso­sabb mozgósító eszköz. A szán­dék a municípiumi néptanács egyetlen képviselőjéből sem hiányzik, ami mintegy előlegezi idei célkitűzéseink beteljesülé­sét. Ezt egyébként hasznosan szolgálja a 7-es számú mu­nicí­­piumi választási kerület ver­­senyfelhívása is, amelyet a kép­viselők egyöntetűen elfogadtak. Littasi Ferenc, a székely­udvarhelyi municípiumi néptanács dolgozója NÉPTANÁCSAINK HÁZATÁJÁN Meg lehet szabadulni a kolorádó bogártól Az utóbbi időszakban lehűl­teb­b csapadéknak csak a bu­rgo­­nyatermesztők örvendtek. Igaz, ők is csak fenntartással, hiszen kellett a víz, mert most köt a burgonya, de ugyanakkor a ned­ves idő elősegítette a kotor­ádó bogár szaporodását, elterjedé­sét is. A mostanihoz hasonló­­fcototodó-invázióra régóta nem vett példa ! A növényvédő csoportok meg­feszített munkával próbáltak gá­tat vetni a kártevők tevékeny­ségének. És ez többnyire sikerült is, jó termés várható mtsz­ernk­­ber­ ebből a növénykultúrából. A háztáji parcellákban azon­ban már most jelentős a kár. Mind­ a csíki, mind a gyergyói övezetben tetni olyan kisebb- nagyobb burgonyaföldeket, a­­melyeken a motorác­ó lárvái tel­jesen lekopasztották a levele­ket. Szinte érthetetlen. Mert eb­ben az évben nagy mennyiségű Lindata*—3 állt a termelők ren­delkezésére, s a növényvédelmi felügyelőség a szükséges vegy­szert idejében kiosztotta a ter­melőszövetkezeteknek, ahonnan a magántermelők megvásárol­hatják, alig 1,20 lejbe kerül ki­lója (kedvezményes ár). Vegyszer tehát jut minden kistermelőnek, s de netalán elfogy valamelyik futsz-ben, akkor lehet még ren­delni a megyei lerakattal. Más­különben naponta többen is fel­keresik a növényvédelmi felügye­lőség Csíkszeredai központját, hogy beszerezzék a Lindotox—3- at. Túl azon, hogy a kártevők ki­irtásának késlekedése befolyá­solja az átlagtermést, még az­zal a nem kívánt következmény­nyel is jár, hogy megmaradnak a fertőző gócok, nem sikerül végérvényesen megszabadulni a kártevőktől. Az időjárás újra kedvez a kártevők elleni küzde­lemnek, igyekezni kell mind az mtsz-ekben, mind pedig a ma­gántermelők körében, hogy jól ki is használják. Minner Pál Nagyjavítás idején vidámankét iskoláink­ban Ez alkalommal néhány felcsiki község — Csíkszentdomokos, Karc­­falva, Dániásva — iskoláiba láto­gattunk el, meggyőződni arról, ho­gyan tesznek eleget a jó iskolakez­dést feltételező nagyjavítási, fes­tési, takarítási teendőknek az ille­tékesek. Néhány esztendő óta ugyanis hagyománnyá vált nálunk, hogy a szülői bizottságok, a helyi építőcsoportok segítségével, az is­kolák és a néptanáosok vezetősé­gei jóval iskolakezdés előtt — tehát már augusztus közepéig — elvégzik ezt a rendkívül fontos munkát. Megelégedéssel állapítottuk meg, hogy ez a hagyomány az idei nyá­ron is él, mert a meglátogatott községekben mindenütt befejezés előtt állnak a tanévre való ilyen előkészületek. Csíkszentdomokoson : Naponta 40 lakos segédkezett a község köz­pontjában lévő iskolaépület nagy­javításában, a fedélzet kicserélé­sében. Most az ablakfokozatokat cserélik és csak a meszelés van hátra, amit augusztus 10-ig be is fejeznek. A tízosztályos iskolában már véget ért a festés, meszelés és a sárosáti iskola javítása követ­kezik, ami néhány napi elfoglaltság csupán. Kard­alván : Főjavítás alett az általános iskola egyik épületszár­­nya, másfélszázezer lejbe kerül, és augusztus 20-ig elkészül. A község többi iskolájában befejeződött a meszelés és a festés. Jávában fo­lyik az új, 120 helyes óvoda építése is , ugyancsak augusztus végére akarják átadni. (Sokat jelent ez, hogy a néptanács mellett építő­­csoport munkálkodik és mindig kéz­nél van.) Csikdánladán : Befejezés előtt áll a csífcmodawjsi, valamint a köz­ség központi iskola meszelése és ja­vításé, öt kályhák átrakása. Augusz­tus 5-én szándékoznak az építők, festők kiköltözni. A líceum főjaví­tásáról is beszélnek, amelyre a kö­vetkező nyáron kerül sor. Az illetékesek munk­ája nyomán jó tanév elé néznek tehát a felcsíki községek iskoláinak tanulói. Zöld Lajos A nyári vakáció egyik kiemel­kedő hazafias nevelő jellegű rendezvénye a „Mindig előre!" akció. A megyei vetélkedőre jú­lius 3-9 között került sor, Csík­szeredában. A körzeti vetélkedőkön első helyezést elért, tíz-tíz tagból ál­ló csapatok meglátogatták a múzeumot, megnézték az újra­felhasznál­ható anyagokat bemu­tató kiállítást, a Traktorgyárat, a zsögödi Nagy Imre képtárat, megmászták a Nagysomlyót. A csapatok elméleti és gya­korlati vetélkedőkön vettek részt Románné történelméből, az or­szág és a megye gazdasági-tár­sadalmi fejlődésének ismereté­ből, a Román Kommunista Párt történelméből mérték össze tu­dásukét, amelyet fejtörő ver­seny, műszera­­gyakorlati ve­télkedő, egész­ségügyi verseny, tájékozódási fu­tás és sátorépí­­tés-lebontás e­­gészített ki. Az összesített pontszámok a­­lapján az első helyezést a ko­ronás iskola csapata, a máso­dikat a topk­opi 8-as számú, a harmadikat a homoródolmási csapat érte el. Az első csapat részt vesz az augusztusban sor­re­ kerülő országos vetélkedőn. Gyímesfelsőlokon — amint már híradás tudósított tete — befe­jeződött az országos képzőmű­vészeti és irodalmi alkotótábor. A minden megyéből idesereglett 400 pionír megismerkedett a csodálatos gyimesi tájjal, amely alkotásra ihlette őket, a Hargita megyei pionírok tevékenységé­vel, ellátogattak Csíkszeredába; a tábor irodalmi köre irodalmi összeállítással köszöntötte az első központosított és független dák állam megalakulásának 2050. évfordulóját. Ugyanekkor színpadra lépett a bukaresti 155-ös számú általános iskola kórusa, a 88-as számú iskolának a Megérettünk, Románia orszá­gos seregszemlén kitűnt modern­­tánc-csoport­ja. A székelyudvarhelyi Sólymok és pionírok háza idén is meg­szervezte a multicípium pionír­jainak és iskolásainak táborozá­sát a kirujfürdői Mókus-tábor­ban, azzal a céllal, hogy a pio­­­nírok megismerjék a környéket,­­ földrajzi, geológiai, botanikai­­ ismereteiket gazdagítsák, meg­ismerjék a fakitermelés folytama­tát. Az üdülő pánitok saját ma­guk sütnek-főznek, éjszakai szol­­gálatot teljesítenek. Estén­ként tábortűz mehet, énekel­nek, szavalnak, csillagászati is­mereteiket gyarapítják. A fafa­ragók munk­ája nem szünetel a táborban sem. Pop Mária bögözi Vili. osztá­lyos pionír arról tájékoztatott, hogy az iskola Zergék nevű ex­pedíciója visszaérkezett tíz na­pos kirándulásáról. Bejárták a központi Hargitát, a vulkán» fennsíkot, tanulmányozták « ha­vas növényzetét. „A Madaras» Hargitán nagy élményben volt részünk : egy farkast és egy medvét láttunk —, távoltól bár, de egyik zerge bátran így kiál­tott : gyertek, főttem no-vala­mi me-medvét !" A sóceji isko­la Sasok nevű expédieras csa­pat*, is hazaér­kezett tíz napos útjáról, útirányok Váhica — Szeltersz — Kirujfürdő - az Almás* barlang — Hargita­­fürdő volt, úticéljuk pedig a Hargita földrajzi, geológ­ui meg­ismerése, növény- és rovargyűj­­teményük gyarapítása. Sebestyén József, a csatósze­­gi négy osztályos iskola egy­ségparancsnoka egy kirándulás­­ról számolt be, amelyre egész évben készültek az iskola pio­nírjai : „összegyűjtött útiköltsé­günket a torcorékpénztárba he­lyeztük, hogy a vakációban kör­útra mehessünk. Vlahicón meg­néztük az üzemet és a vasön­tödét. Láttuk az óriás kohót, a régi vashámort. Homoródfür­­dőt érintve, Székelyudvari helyre értünk. Itt a Cérnagyárat tekin­tettük meg. Megtudtuk, hogy ez az ország egyik legkorszerűbb gyára. Tetszett, hogy mindenütt rend, fegyelem és tisztaság ho­nol, kitűnőek a munkafeltételek. Korondon a kerámia üzemet te­kintettük meg. Láttuk, hogy az ügyes kezű munkások hogyan formálják, díszítik, égetik a kü­lönböző tárgyakat. Szóvá tán a Medve-fó és a fürdő volt utunk utolsó állomása. A Bucsonon ke­resztül tértünk haza, sok szép élménnyel, új ismeretekkel gaz­dagodva." Szerkesztette : Mirea Aranka PIONÍR* HÍRADÓ Vidám vakáció

Next