Hargita, 1980. november (13. évfolyam, 260-285. szám)
1980-11-01 / 260. szám
Munkatanácskozás az RKP KB székházában a geológia terén dolgozó aktívával (Folytatás az 1. oldalról) egész geológiai kutatómunkát rendeljék alá annak az alapvető feladatnak, amelyet a XII. pártkongresszus szabott meg az anyagi alap és elsősorban az energetikai alap gyorsütemű fejlesztésével kapcsolatban, abból a célból, hogy a következő évtized végéig Románia függetlenítse magát az energia és a tüzelőanyag szempontjából. Virgil Trofin elvtárs, bánya-, kőolajipari és geológiai miniszter a pártfőtitkár és a többi párt- és államvezető elé terjesztette a tanácskozás első napján lezajlott viták legfontosabb kérdéseinek szintézisét. A kétnapos tanácskozás vitájában - a plenáris üléseken és a tagozatokban felszólalt 19 vezető káder, kutató, mérnök, mester és a geológiai kutatóegységek, valamint kőolaj- és bányakitermelő egységek más dolgozója. A szónokok kifejezték köszönetüket a párt- és államvezetőségnek, személy szerint Nicolae Ceauşescu elvtársnak az állandó gondoskodásért, amelyet a nemzetgazdaság e rendkívül fontos szektorának fejlesztése és korszerűsítése, dolgozóinak munka- és életkörülményei iránt tanúsít. Hangsúlyozták, hogy a geológiai kutatótevékenység az idén pozitív mérleggel zárul, megvalósulnak a tervelőirányzatok az összes fontos műszaki-gazdasági mutatónál. Aláhúzva a kitermelőiparban, akárcsak a geológiai kutatás terén elért sikereket, a szónokok a bírálat és önbírálat szellemében arra is rámutattak, hogy az eddigi eredmények még nem emelkednek a pártvezetőség által megszabott feladatok, a nemzetgazdaság által támasztott komplex és állandóan növekvő követelmények színvonalára. A felszólalók számos javaslatot tettek a még előforduló hibák és mulasztások felszámolására, annak érdekében, hogy biztosítva legyenek a szükséges feltételek a Románia 1981. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervében és az 1981-1985-ös ötéves tervben előirányzott valamennyi feladat maradéktalan teljesítéséhez. Hangsúlyozták, hogy a geológiai kutatási terv ütemes teljesítése érdekében rendkívül fontos a szektor rendelkezésére álló anyagi alap maradéktalan és maximális kihasználása, a jobb munkaszervezés, a rend és a fegyelem megerősítése minden geológiai munkatelepen, az erők összevonása a perspektívákkal rendelkező övezetekben. A szónokok egyszersmind kiemelték annak szükségességét, hogy jobb legyen a szektorban dolgozó káderek felkészülése, olyan rendszert állapítsanak meg, amely szorosabban összeköti a kutatóintézeteket a gyakorlati kérdésekkel és jobban összehangolja a terület geológiai kutatásokat. A vita résztvevői vállalták, hogy fokozott erőfeszítéssel újabb tartalékokat tárnak fel kőolajból, földgázból, szénből, fémes ásványokból és színes fémekből, újabb energiaforásokat és nyersanyagokat fedeznek fel nemzetgazdaságunk további fejlesztése számára. Befejezésül hatalmas taps közepette szólásra emelkedett NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs. K emény és eredményes munkával telt el egy újabb hónap: országunk népe fegyelmezetten és öntudatosan dolgozott a jelenlegi ötéves terv és az idei tervelőirányzatok teljesítéséért. Az igyekezet szép bizonysága, hogy több megye, köztük Hargita megye, határidő előtt teljesítette az ötéves terv össztermelési előirányzatait. Holnapi terveinket is jelenlegi munkánk megvalósításaira alapozzuk. Románia Szocialista Köztársaság 1981. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terve, amelyet előzőleg megvitatott és elfogadott az RKP Központi Bizottságának plenáris ülése, majd pedig egyhangúlag jóváhagyott a Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka szerves továbbfolytatása idei munkánknak, mindenben megfelel a párt XII. kongresszusa határozatainak, magasabb minőségi szintre helyezi a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építését hazánkban. Az ország jövő évi gazdaságitársadalmi fejlesztési tervét megvitató október 14-15-i központi bizottsági plenáris ülésen nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű beszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára, melyben kijelölte jövő-építő munkánk fő támpontjait. Október 16-17-én két napon át ülésezett a Nagy Nemzetgyűlés nyolcadik törvényhozó ciklusának második ülésszaka, melynek során megvitatták és jóváhagyták Románia Szocialista Köztársaság 1981. évi egységes gazdasági-társadalmi fejlesztési tervét ; a kisipar fejlesztésére vonatkozó törvényt, a néptanácsok felépítéséről és működéséről szóló 57/1968. számú törvény módosítását; a gazdasági-társadalmi tevékenység vezető káderei és más pártos állami aktivistáknak a személyi tulajdonukban lévő értékes javak bejelentési kötelezettségéről szóló törvényt ; a lakásalappal kapcsolatos törvényt; a román turisták külföldi kirándulásainak megszervezésére vonatkozó törvényt. A jóváhagyott törvények rendkívül fontosak az ország gazdaságitársadalmi fejlesztése, szocialista demokráciánk további bővítése és tökéletesítése, a szocialista erkölcs és méltányosság normái általános érvényesítése szempontjából. Az anyagi és szellemi javait létrehozóival folytatott újabb munkadialógust Nicolae Ceauşescu elvtárs. Pártfőtitkárunk október havi munkaprogramjából megemlítjük a mezőgépész szakemberekkel tartott október 20-i találkozóját. A megbeszéléseken kijelölt feladatok valóra váltását október 28-i munkalátogatása során ellenőrizte pártunk főtitkára, amikor újból találkozott a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakemberekkel. Október 12-én az írók pártaktívájával, azt megelőzően a hadsereg alapaktívájával találkozott Nicolae Ceauşescu elvtárs. Nicolae Ceauşescu elvtárs meghívására október 18—19-én baráti látogatást tett országunkban Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Bulgária Népköztársaság Államtanácsának elnöke. A látogatás — amint azt az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának október 21-i ülése is megállapítja — újabb jelentős mozzanatot jelent a két párt, a két állam és nép közötti együttműködés fejlesztésében. Ugyancsak gyümölcsöző eredményekkel zárult Nicolae Ceauşescu elvtárs jugoszláviai hivatalos baráti látogatása, a magas szintű román-jugoszláv megbeszélések, az aláírt záródokumentumok tovább mélyítik hagyományos baráti és testvéri kapcsolatainkat. Mint már említettük, megyénk magyar és román dolgozói szorgalmának, a pártszervek és -szervezetek eredményes szervező és irányító munkájának köszönhetően Hargita megye ipara 64 nappal határidő előtt teljesítette az ötéves terv össztermelési előirányzatait. Ez a tekintélyes időelőny lehetővé teszi, hogy pótlólagosan mintegy 1,9 milliárd lej értékű ipari árut szállítsunk a nemzetgazdaságnak az esztendő végéig. A siker természetesen hatalmas ösztönző erőt jelent ipargazdasági egységeink dolgozói számára, arra serkenti őket, hogy még következetesebben munkálkodjanak a gazdasági-pénzügyi mechanizmus elveinek következetes életbeültetéséért, a rendelkezésükre álló anyagi és szellemi tartalékok biztosításáért. Eredményes munkával telt el szántóföldjeinken is október. Eredményeinket az október 26-án megtartott Termés Napon vettük számba, úgy hogy a még elvégezetlen teendőkre összpontosítottuk a figyelmet, s Nicolae Ceauşescu elvtárs üzenetétől mozgósítva dolgos munkanappá változtattuk ezt a vasárnapot is. Egyébként megyeszerte gazdag árválaszték érzékeltette termelőszövetkezeti dolgozóink, összes földműveseink eredményes munkáját, zöldségfélékből, gyümölcsökből egyaránt bő kínálat állt a vásárlók rendelkezésére. A nap krónikájához tartozik, hogy az esemény tiszteletére megnyílt az új Csíkszeredai piaccsarnok. Jövőteremtő munkánk közben sem feledjük értékes hagyományainkat, gazdag múltbeli örökségünket. Három nagymúltú iskolánkat — a csíkszentimreit, a kányádit és a gyergyócsomafalvit - ünnepeltük az elmúlt hónapban. Falvakon, városokon egyaránt élénkülőben a közművelődési élet, Gyímesközéplokon folklórfesztválon találkoztak a műkedvelők. Szántó Miklós Októberi számvetés Nyugalomba vonult a mester Nyugdíjasként ébredt ma. Nyugdíjasként olvassa a Hargitát , tegnap még irányította a termelést, mától már vendégként megy be a műhelyekbe, az irodába. Persze, a ,,vendég" otthon van és reméljük, otthon lesz még sokáig a gyár minden zugában, hisz mondhatni ott nőtt fel, ott tanulta a fazekasság megannyi lógását,, ott vált mesterré és tanította szakmára, emberségre a fiatalok százait. Becsülik, tisztelik őt a gyáregységben, községben, mindenütt, ahol megfordult. Mondták a munkások, mondta az igazgató, az egységvezető, hogy Lajos bácsi nagyon fog hiányozni a gyárból. Hiányozni fog szaktudása és feddhetetlen emberi tartása. ISTVÁN LAJOS, a köröndi kerámia-gyáregység mestere nyugdíjba ment. Lajos* bácsi számolt azzal, „ha élünk, megöregszünk, a nyugdíjas kor ilyenkor elkerülhetetlen" —, nem búsul hát, hanem terveket sző : nyugdíjas koromban a néprajzi munka fogja az igazi örömet jelenteni számomra. A nyugdíjas kor elérkezett ! (Szigeti György) Jó gondozással több tejet Ha lazul az ellenőrzés ... Szeptember derekán a vezetőtanács előtt, a hét csütörtökén pedig a községi pártbizottságnál elemezték a csíkkozmási állattenyésztés helyzetét. Igaz, hogy termelési tervüket az idén sem sikerül teljesíteni, de ennek ellenére nem mondhatni azt, hogy helyben topognának. Azaz minden évben tesznek valamit azért, hogy lendítsenek egyet a tehenészeten. Tavaly a csíkkozmási telepen korszerűsítettek, az idén Lázárfalván építettek — meg kell adni —, az igényekre igencsak ráfelelő, 300 férőhelyes szabadtartásos növendékistállót. Lassan-lassan halad Csíkkozmáson a korszerűsödés. S ennek függvényében a termelési szint növekedése sem ugrásszerű. Az idén is több lesz az árutej mint az előző évben, de éppen csak annyival, hogy részesülhessenek a tejtermelés növekedéséért járó legkisebb (literenkénti 40 baris) jutalomban. A kicsi is jól fog ... A csíkkozmási farmon a tehénállomány fele még kijár legelni, a többi számára már megkezdődött az istállóztatás. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy ingadozó, többnyire az időjárási tényezőktől függ a napi tejhozam. A lázárfalvi farm sincs jobb helyzetben. Sőt. Panaszkodik is Ferencz Imre mérnök, a farm vezetője, hogy szinte nincs olyan nap, amikor rendesen megfejnék a gondozók a teheneket. Ha a vezetők ott vannak az istállókban, akkor 800 literre is felmegy a napi tej mennyisége, de ha csak egy kicsit is lazul az ellenőrzés, akkor már az előbbi mennyiségnek alig felét fejik ki a gondozók. .. Hiába no, ha egyetlen munkafolyamat sincs gépesítve az istállóban, ha nem megfelelőek a munkakörülmények, és ha nem törekednek a munkafegyelem megerősítésére .. . Négy család számára készül el rövidesen a gondozólakás, abban reménykednek, hogy megfelelőbb gondozók kerülnek, s akkor jobban fog menni a munka. Az idén lett takarmány bőven, jóval több mint a tavaly. Számolnak is azzal, hogy jövőre ismét túlszárnyalják az ez évi megvalósítást. Lehet. De mindaddig nem fognak a lehetőségek szintjén termelni, amíg mindkét telepet nem alakítják át korszerű farmmá. De ha minden évben csak keveset tesznek érte, akkor az soká lesz. Nagyon soká . . . Minier Pál — Látod a nyilvántartást, Riska? Amikor van ellenőrzés, van tej is. A hiba tehát nem bennünk van... 1989. NOVEMBER 1. SZOMBAT VILLANÁSOK ------ KÉPEK A SZEKRÉNYBEN Szó se róla, vigyázni kell az értékes festményekre, domborművekre, kisszobrokra még akkor is, ha időbe telik míg rdualkotássá nyilváníttatnak. A bezárt terem sokszor nem eléggé biztonságos, megnyugtatóbb, kockázatmentesebb, ha egyenesen szekrények mélyére rejtjük a képeket. Akkor biztosan nem kelhet lábuk, meg sem rongálhatja senki. Nézni se nézhetik, de hát ez legyen a legkisebb baj. Községi művelődési otthonainkban ha nem is általános, de gyakori a fenti eljárás. A megyei művelődési szervek évekkel ezelőtt több községi kultúrotthont festményekkel ajándékoztak meg, ahol nem gyűlt össze egy képtárra való, szekrényekbe kerültek a képek. Kár, mert ily módon teljesen elveszíti funkcióját a képzőművészeti alkotás. (Borbély László) A FALU EMLÉKEZETE Csikvacsárcsiban érdeklődöm: tud-e valaki arról, hogy Bartók Béla ebben a kicsi faluban jegyezte le a legtöbb népdalt a vidéken ? Számszerint vagy hetvenötöt, melyek közül jónéhány napvilágot látott a zeneszerző 1924-ben megjelent gyűjteményében. Kilencvenen felüli öregektől kérdezem, de nem emlékeznek, nem tudnak a dologról. Kisiskolásoktól érdeklődöm, és nagyobbaktól, akik a községközpontba, Szentmihályra járnak át. Nem tudnak róla. Elszomorító, hogy egy falunak nincs kollektív emlékezete, hogy a vacsárcsiak tudatába senki sem palántálta bele: „ a mi kicsi falunk arról (is) híres, hogy sok népdalt gyűjtött itt Bartók..." Befejezésként hadd említsem meg: sok falu szerepelt már lapunk „népköltészet-népművészet" oldalán. A Bartók idejében „folklórparadicsomnak" számító Vacsárcsi még nem . , (Ferenci Imre) UTCA, UTCA, GÖDRÖS UTCA Megyénk városaiban még nem minden utca van rendbetéve, itt-ott nem csupán a forgalomra, de a járművekre is veszélyes a gödres-gödrös felület. A pálmát azonban — legalábbis ami a gödröket illeti — alighanem Gyergyószentmiklós viszi el a főútról az állomásra való letérés utáni szakaszon. Ide térnek be nemcsak a városi járatok, hanem a Gyergyóvidéki körjárat csuklós autóbuszai is, és valóban ellenállóak kell legyenek, hogy kibírják a remegés, rázkódás nehéz perceit. Ami késik azonban, az nem múlik. Minden bizonnyal ez az útszakasz alaposan igénybe veszi a járművek ellenállóképességét, befolyásolja élettartamukat, sokkal gazdaságosabb lenne tehát végre ezt az utat is megjavítani. Hisz ilyen rekordra nincsen szüksége Gyergyószentmiklósnak... (Székedi Ferenc) „TERMÉSZETI TÜNEMÉNY" Régóta szivárog a víz a megyeszékhelyen, a Petőfi utca egyik aknájából (az Ipari Építőtelepcsoport előtt). Sokszor még óvatos hajtás esetén is fröcskölik a gépkocsivezetők a gyanútlan járókelőket. Mintha valamilyen „ természeti tünemény" lenne. Hogy honnan is ered az a víz, így szemrevételezésből nehéz lenne kideríteni. Dehát vannak arra hivatott szakegységek. A jelekből azonban úgy tűnik, hogy őket nem zavarja a „tünemény". Lehet azt várják, hogy lefagyjon, s akkor „megkeményedik". Hadd tanuljanak meg a gépkocsivezetők a jégen csicsonkázni... tandíjmentesen. De ki űzeti az elpazarlódó vízmennyiséget ? (Hecser Zoltán) » —