Hargita, 1981. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1981-02-03 / 27. szám

a­z mtsz-ek zárszámadó közgyűlései Okuljunk a múlt év hibáiból Zárszámadó közgyűléseket tar­tanak, tartottak mtsz-einkben, s bizony nem egy alkalommal szólnak, szóltak arról, hogy me­lyek voltak a hibák, a hiányos­ságok, miért is volt oly nehéz — mezőgazdasági szempontból — a múlt esztendő. Sajnos, egyesek még mindig hajlanak arra, hogy ha éppen nem úgy sikeredett valamelyik kultúrának a termesztése, ahogyan kellett volna, úgy minden hibát a ter­mesztési technológia nyakába varrjanak. Szó se róla, ebben­ a tekintetben is voltak melléfogá­sok. De ez nem minden ! Néz­zünk csak valamennyien önma­gunkba, s döntsük el, szakem­berek, vezetőtanács-tagok és nem utolsó sorban mtsz-tagok —, személyesen mindent meg­tettünk a sikerért? Nem hiszen, hogy valaki is igenlő választ adhatna erre a kérdésre. S hogy ezt gyakorlati példával is alátámasszam, fel­elevenítem az őszi, a késő őszi betakarítást. Igen. Eszünkbe kell jusson most, amikor az új év eredményeit próbáljuk megala­pozni, az a kálvária, amiben nemrég voltunk. Gondoljunk vissza arra, hogy legalábbis a csíkszentkirályi AGRIT mtsz-ei­­ben milyen nehezen bontako­zott ki a betakarítás. Kezdet­ben egy-két gazdaságban alig lehetett mtsz-tagot látni a me­zőn. Aztán jött a hó, váratla­nul, s meg kellett menteni a termést. Traktor traktort, fogat fogatot segített ki a kátyúból, hogy bekerüljön a cukorrépa a mezőről. Tagoknak, iskolások­nak, szerződtetett idénymunká­­soknak kezére fagyott a jeges répa, s mégis haladt a munka. Nem lett volna jobb, ha a tag­ság mindenütt a betakarítás mellé áll, már a kezdetkor? De igen, persze, hogy igen. Emlékezetes ősz volt, nem sza­bad feledni. Intézzük úgy, szer­vezzünk úgy, hogy minden talp­­alattnyi földnek gazdája legyen. Hasznosítsuk a globális akkord javadalmazás nyújtotta lehető­ségeket. Szervezzünk, tervezzünk úgy, ahogyan arra pártunk fő­titkára, Nicolae Ceauşescu elv­társ is rámutatott a január 9- én Brassóban tartott mezőgaz­dasági értekezleten, s az azt követő temesvári munkalátoga­táson elhangzott beszédében. Tervezzünk pontosan, rutin nélkül, s dolgozzunk ki olyan munkaterveket, amelyek végre­hajtására van anyagi, gépi- és kézierő-fedezet. Hogy ne akkor induljunk meg, amikor már ké­ső, amikor már sokkal többe kerül a termény biztonságba helyezése. Ezért hangsúlyozom még egyszer : ne feledjük a '80- as őszt, okuljunk belőle ! Horváth András mezőgazdasági mérnök A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! PGIT. AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam 27. (3480.) szám 1981. FEBRUÁR 3., KEDD Ara 30 bani Tág lehetőségek Az országos cél, hogy a la­kosságnak minél nagyobb meny­­nyiségű állati eredetű élelmi­­szeripari termék jusson, arra ösztönöz, bennünket is, hogy az elkövetkezendő időszakban még nagyobb ráfigyelést ta­núsítsunk az állattenyésztés, kü­lönösen a szarvasmarhatenyész­tés iránt. Mert kihasználatlan lehetőségben igazán bővelke­dünk Kezdeném az ellesi tervvel. A 74—77 százalékos megvalósítás­sal közel sem lehetünk elége­dettek. Megyei viszonylatban el kell érjük legalább a 80—85 szá­zalékot, azért, hogy az állomány is megfelelő arányban tovább növekedhessen, s jusson elég - hizlalás révén - húsértékesítés­­re is. Ha jól utánagondolunk, az említett ellési arányt már csak abból megvalósíthatjuk, ha felére csökkentjük a vetélések számát, s ezzel párhuzamosan ugyancsak felére csökkentjük a teheneknek a számát, melyek­nél jelenleg ivarzási zavarok vannak. Mind a szövetkezeti, mind pedig az állami gazdaságokban vannak olyan egységek, ame­lyekben körültekintően foglal­koznak a szaporulat növelésé­vel, s ennek megfelelően az ellési arány is eléri, sőt túl is haladja a tervezett szintet. A­­dott hát a lehetőség, hogy me­gyei viszonylatban is elérjük a kitűzött célokat. Persze, csak úgy, ha valamennyi termelőegy­ségben felszámolják a hátrál­tató tényezőket. Az út ismert, jobban az állattenyésztés mellé kell állni, szakembernek, állat­gondozónak és a beondózó technikusoknak egyaránt. Az állattenyésztésben dolgo­zó szakemberek elbírálása töb­bek között függ az elért ellési aránytól. A gondozók javadal­mazása szintén összhangban van a született borjak számával. Et­től az évtől kezdve pedig a be­ondózó technikusok javadalma­zása is a születendő borjak szá­mának arányában fog történni. A mezőgazdasági minisztérium 1980. december 30-án hozott 158 számú határozata értelmében a mesterséges állatmegtermékenyí­tők javadalmazása globális ak­kord alapján történik. Mit is jelent ez ? Elsősorban az anyagi érdekeltség bevezeté­sét, azáltal, hogy tervtúltelje­­sítés esetén többletjavadalma­záshoz jutnak az említett szak­emberek. Fizetési besorolásuk szintén kedvezőbb lett, ösztön­zőleg hat tevékenységükre. Ez­után tehát szerződést kötnek az mtsz-ekkel, amelybe belefog­lalják a tervezett ellési arány­számot, az év végére tervezett vemhességi arányt és az ellés­­forgót. A fentiek ismeretében elmond­hatjuk, hogy az anyagi érde­keltség bevezetése hozzá fog járulni az ellési arány növe­léséhez. Csak élni kell min­denkinek, s mindenütt, a le­hetőségekkel. dr. Holiica Florin, a megyei szelekciós és mesterséges állammeg­­termékenyítő hivatal igazgatója Versmondók a pódiumon A szervezők igazán lelkesek voltak, szintúgy a szereplők is, mint mondták, önálló rendez­­vényként, első ízben tartották meg a versmondók megyei dön­tőjét. A közönség pedig szűk­­körű és exkluzív volt : a megye művelődési házainak és­­ott­honainak igazgatóiból állott. A megyei döntőn nyilván a megye legjobb versmondói vet­tek részt, a műfaj színvonaláról kialakult kép ennek ellenére e­­léggé ellentmondásos. örvendünk annak, hogy min­den baljós vélekedés ellenére, él és hat a vers. Hiszen a ver­seny tanúsága szerint sokan olvassák a verset. És szükségét érzik annak, hogy az élményt tovább adják, örvendünk annak, hogy közülük néhányan értik is a verset, azt amit elmondtak bizonyosan értik. Hogy némi ru­tinra is szert tettek, annyira mindenképp, hogy ne jöjjenek zavarba, ha fegyelmezetlen a közönség. Persze ez még nem minden. A versmondás ennél jóval bonyolultabb vállalkozás. A jó vers az információk töme­gét adja viszonylag kis helyen. Megéneklünk, Románia országos fesztivál s ezek az információk újabb in­formációkat érintenek - aktivi­zálnak az olvasó (hallgató) tu­datában. Egyik nagy költőnk éppenséggel a vers megkö­zelítendő „végtelenéről “ beszél. És tudjuk : a jó versnek lehet­séges több tucatnyi értelmezése is — a versmondó a számos le­hetőséget redukálja egyre. E­­közben természetesen tekintettel kell lennie az említett informá­ciók alaprétegére. S legalább még egy követelményre, az ő­­szinteségre, amely nem elvont képzet, hanem alkotó elv... Mindezt azért mondottuk, mert feltűnő, hogy a versmondók jó­­néhánya mennyire nincs tisztában azzal, hogy mi is a versmon­dás, tovább : mi is a vers ? Te­­leaggatják színes gyöngyökkel, krepp-papírszalagokkal, mintha fenyőfát készítenének télifa­(Folytatás a 2. oldalon) Vali József Cvijetin Mijatovics elvtárs baráti látogatása hazánkban Nicolae Ceauşescu elvtárs­nak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialis­ta Köztársaság elnökének a meghívására vasárnap délelőtt baráti látogatásra országunk­ba érkezett Cvijetin Mijatovics elvtárs, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnök­ségének elnöke és vele együtt Sztane Dolanc elvtárs, a Jugo­szláviai Kommunisták Szövetsé­ge Központi Bizottsága Elnöksé­gének tagja és Joszip Vrhovec elvtárs, szövetségi külügymi­niszter. Az állomás előtti téren egy­begyűlt számos temesvári lakos lelkes tapssal köszöntötte Nicolae Ceaușescu elvtársat és Cvijetin Mijatovics elvtársat. * Nicolae Ceaușescu elvtárs meghívására Cvijetin MijatoviCS elvtárs, Sztane Dolanc és Jo­szip Vrhovec elvtársakkal együtt vasárnap vadászaton vett részt. * Február 2-án, hétfőn Temes­váron megbeszélésre került sor Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Coisetin Mijatovics elvtárs, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztár­saság Elnökségének elnöke kö­zött. A megbeszélésen román és jugoszláv hivatalos személyek vettek részt. Románia és Jugoszlávia párt­os államvezetőinek újabb dia­lógusa szervesen hozzátartozik a jószomszédi viszony hagyo­mányához, amelynek tartós a­­lapjait Nicolae Ceauşescu elv­társ és Joszip Broz Tito elnök rakta le. A meleg barátság, a kölcsö­nös bizalom és megértés lég­körében lezajlott megbeszélé­sek keretében a két fél meg­elégedéssel állapította meg, hogy a Román Kommunista Párt és a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége, a Románia és Ju­goszlávia közötti kapcsolatok sikeresen fedődnek minden te­rületen a Belgrádban 1930-ban együtt elfogadott közös nyilatko­zatnak és más dokumentumok­nak, illetve megállapodásoknak a szellemében. Nicolae Ceauşescu elnök és Cvijetin Mijatovics elnök beha­tóan elemezte a gazdasági e­­gyüttműködés és a műszaki-tu­dományos kooperáció fejlesz­tésének problémáit, a közösen létrehozott megállapodások megvalósulásának módját. Po­zitíven értékelték a két ország kormányának, gazdasági szer­veinek és szervezeteinek tevé­kenységét, amelyek ki­jelölték a gyakorlati intézkedéseket az 1981-1985-ös ötéves tervre számba vett kereskedelmi cse­rék volumenének megvalósítá­sához és túlszárnyalásához. A megbeszélésen újabb intéz­kedéseket szabtak meg Romá­nia és Jugoszlávia kapcsolatai­nak és gazdasági cseréinek len­dületes továbbfejlesztéséért, hogy hamarabb megvalósulja­nak a közösen kijelölt célok Az időszerű nemzetközi élet lényeges problémáit áttekintve Nicolae Ceauşescu elvtárs és Cvijetin Mijatovics elvtárs kie­melte - ez alkalommal is — Románia és Jugoszlávia óha­ját, hogy fokozza együttműködé­sét külpolitikai téren. Megerősí­­tette a két országnak azt az elhatározását, hogy a jö­vben is síkraszád a nemzetközi élet­ben mutatkozó feszültségek fel­oldásáért, a világ politikai lég­körének javításáért, az enyhülé­si folyamat felújításáért és foly­tatásáért, azért, hogy a Föld különböző részein kialakult fe­szültség­­állapotokat és konflik­tusokat kizárólag békés eszkö­zökkel, tárgyalások útján ren­dezzék. Egyszersmind rámutat­tak arra, hogy a két ország tovább küzd azért, hogy a Bal­kán a sokoldalú kooperáció, az egyetértés és a jószomszédság övezetévé váljon. Románia és Jugoszlávia síkra­­száll a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, újabb nuk­leáris rakéták és általában ú­­jabb fegyverek Európában és a világban való telepítésének és kifejlesztésének a megállításá­­ért, a leszerelést s elsősorban a nukleáris leszerelést szolgáló hatékony gyakorlati intézkedé­sek megtételéért, a katonai költségvetések, a fegyveres erők és a fegy­erzet csökkentéséért. A véleménycsere kidomborí­totta annak fontosságát, hogy a kis és közepes országok cse­lekvően részt vegyenek a nem­zetközi életben. Románia és Jugoszlávia nagy fontosságot tulajdonít az el nem kötelezett­­ségi mozgalom szerepének az erőszakpolitika, az uralom és az elnyomás valamennyi for­mája ellen, a függetlenségnek és a szuverenitásnak, a népek azon jogának a megvédéséért vívott harcban, hogy maguk döntsenek sorsukról. Nicolae Ceauşescu elvtárs és Cvisetin Mijatovics elvtárs kifejezte megelégedését a meg­beszélések gyümölcsölő jelle­ge fölött, S hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a létrejött megállapodások alap­ján még szélesebb körben fog fejlődni az együttműködés or­szágaink és pártjaink között, még jobban megerősödik a ba­rátság és a szolidaritás a ro­mán nép és a jugoszláv népek között saját javukra, a szocia­lizmus, a haladás és a béke világméretű ügye érdekében. A baráti látogatás után a jugoszláv vendégek hétfő dél­után elutaztak Temesvárról. A temesvári állomás előtti téren összegyűlt helybeliek rendkívül melegen köszöntötték Nicolae Ceauşescu elvtársat és Cvisetin Mijatovics elvtársat. * Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke hétfő este visszaérkezett a fővárosba. Bukarestben az Otopeni re­pülőtéren Nicolae Ceauşescu elvtársat Ilie Verde­ elvtárs s a párt- és államvezetőség több más tagja fogadta. (Agerpres) — hírek - hírek - hírek - hírek - hírek - hírek - hírek — • Székelyke­reszt­úron lezaj­lott a haza sólymai, a pionírok és az iskolások megyei műve­lődési­ vetélkedője, amelyre a Megéneklünk, Románia fesz­­t­­vál keretében került sor. Mint­egy 1050 kisdiák vett részt a versenyen.­­ Csíkszentdomokoson va­sárnap a Csíkszeredai 1. számú ipari líceum tanulói tartottak nagyszabású előadást. A műve­lődési otthonban sorrakerült e­­seményt a község dolgozói tet­széssel, fogadták. • Vasárnap délelőtt tánc­­kurzus kezdődött a székelyud­varhelyi Ifjúsági Klubban. • A Csíkszeredai gyermekott­honban a megyei tanfelügyelő­ség és a pedagógusok háza módszertani találkozót tartott a biológia szakos tanároknak. • A farkaslaki általános is­kola beszerezte az új fóliaház építéséhez szükséges anyago­kat. A diákok most a csírázta­­tást végzik, hogy februárban hozzákezdhessenek az ültetés­hez. A fóliaház mintegy száz négyzetméter területet foglal el. • Vasárnap Imets Dénes „Ve­szedelem" című darabjával ven­­dégszerepelt Csíkmadarason a Csíkszeredai Művelődési Ház együttese. • Tusnádfürdőn 800, Borszéken 450 és Gyilkostón 100 vendég telel és gyógyul ezekben a na­pokban. Az említett üdülőhelyek vezetői, megfelelő szórakozta­tásról (sí, szánkó, kirándulás, klubműsor) gondoskodtak.

Next