Hargita, 1981. április (14. évfolyam, 76-101. szám)
1981-04-01 / 76. szám
1931. ÁPRILIS 1. SZERDA 3 Maholnap zöld füvön a juhok A bárányos juhok még nem jöttek ki a hodályokból - mondja Bács Miklós, aki nemcsak a neve szerint, de foglalkozására nézve is bács, a csiktaplocai mísz csibai szállásterületén, jól megtermett, jókedvű ember Miklós lőbács, beszélgetés közben jókora juhnyiró ollót húz elő mellénye belső zsebéből, mert nem érzi elemében magát beszélgetés közben, hogyha nem forgathat kezében a mesterségre valló, valamilyen szerszámot. A juhászbot ez esetben nem könnyen segíthet a beszélgetés terelgetésében, mert azt otthon hagyta, ugyanis az erdőalji kisbolt előtt beszélgetünk, épp a városba indul Miklós bács, eztazt beszerezni, mert az asszony, az otthon van, Kovászna megyében - a jónevű Zágonban -, nem mindig lehet a férj közelében. Így hát saját magáról is kell hogy gondoskodjon a bács, fehérneműre is szükség van, aztán meg zsendiét, túrót sem ehetik napokig. Hirtelen kérdéssel fordulok Miklós bácshoz, aki már az első szavak után, úgy tűnik, hogy megnyerő ember. Hallott-e Mikes Kelemenről, kérdem, mert hát Zágon, ugye, és Mikes... - Hát ne gondolja, hogy bács létemre ne tudnám azt, hogy ki is volt ,,Mikes gazda", de valamiféle íróember is volt, azt mondják, szépeket irt. Ő maga meg annyival is beérte, hogy járt Zágon híres szülöttjének az emlékházában. A juhokra terelődik a beszélgetés, mert hát a csibai nyáj felelőse Bács Miklós. 13 éve egyfolytában itt van az erdőalji juhok között, jelenleg a,két, Ion névre hallgató társával, mindannyian Kovászna megyeiek. Tekerőpatak száda, a hasonnevű patak, valamint a Vasiévadomb előtt csendesen kanyargó Csiba pataka közé esik. Itt található a taplocai mész juhainak zöme. Két nyáj. Erősen lógnak a kutyák. Orozmaró is van köztük, jó lesz meghallgatni az egyik erdőalji fiatalember intelmét, aki nemcsak int, de el is jön velem a farmra, mivelhogy jó ismeretségben van a kutyákkal. Furtun Emil és Dascălu Constantin, mindketten a Kovászna megyei Vajnafaluból származnak. Épp sarjával rakják meg a szekereket. Fogytán van már, de már zöldül a környék. A még bárányzó juhok már kint hecéreznek, maholnap lesz harapnivaló kint is, így hát a szénát úgy kell osztani, hogy a lebárányzott állomány számára több jusson, mert azoknak inkább kell a fehérje- és vitamindús, könnyen emészthető táplálék. Hát ezért nem mindegy, hogy hogyan gazdálkodnak a maradék sarjával. Tette híján farmfelelős nap mint nap kijár a farmra. Helyettese, Szika István, jelenleg is itt tartózkodik. Járja a telepet, boszszankodik a sár miatt. Mióta a farm, azóta Szika István is itt dolgozik. De az a fránya sár, az mindig is akasztja a takarmányelőkészítést végző három fogatot. Nagyi István, a taplocai gazdaság elnöke tájékoztat: Az erdőalji juhfarm 1300 darab nagy juhot számlál jelen pillanatban. Az idén már 840 bárány fülébe nyomták bele a számot. 12 juhász végzi az állomány körüli teendőket. Kint laknak a fármon, a gazdaság által épített lakásokban. A felszikkadt területeken még kissé mélyre süllyedve tűnnek elő a juhnyomok. A mind erősebben sütő Nap maga után ■húzza a zöld füvet is, a még hodályokban lévő juhok, bárányok nem kis örömére. Kristó Tibor Megyénk felsőoktatásának jövőjéről Most, amikor elhagyják az egyetem padjait, minden bizonynyal nem felejtik — és meggyőződésem, nem is fogják feledni — azt a gondoskodást, törődést, ahogyan tanáraik foglalkoztak önökkel, azzal az első gépgyár-tó szakember-promócióval, akiket Csíkszeredában készítettek fel. Választott szakmájuk iránti odaadásukkal, szakmai hozzáértésükkel legyenek példaképek a munkában, a mindennapos tevékenységben. Többek között ezekkel a szavakkal üdvözölte január végén a brassói műegyetem gépészmérnöki karának dékánja, dr. Georghe Secară mérnök, egyetemi tanár a negyedéves végzősöket. Igen, a Csíkszeredai almérnöki fakultás arra készül, hogy útjára bocsássa a végzettek második csoportját, akik nemrég tették le negyedéves vizsgáikat, és már kizárólag a diplomadolgozatokkal foglalkoznak. És hogy a dékán első évet, mi pedig most második évet emlegettünk, abban nincsen semmi ellentmondás : igaz, hogy a tavaly már egy évfolyam elhagyta a fakultás padjait, de azok ún. autó- és traktorszakosok voltak, két csoportban 57-en végeztek. Az első gépgyártók, gépész-almérnököknek is nevezhetnénk — 28-an az idén kapják meg képesítésüket. Persze, a kifejezés - elhagyták az egyetem padjait - inkább jelkép, semmint valóság : a hallgatók ugyanis az 1976-tól eltelt esztendőkben a matematika-fizika líceumban hallgatták az előadásokat, ezzel az intézménnyel él a fakultás hol kisebb, hol nagyobb egyetértésben, és ha már öt esztendő eltelt, azért még mindig az önállósodás, a nagykorúsodás nehézségeivel. Tizenegy, különböző szakos tanerő még mindig Brassóból ingázik, őket egészíti ki a mérnökök (a Traktorgyárból) és a tanárok (a líceumból) egy-egy csoportja. A fakultás - esti tagozat, amely egyben magyarázza is azokat a többleterőfeszítéseket, amelyekre a hallgatókat és tanárokat kötelezi. Ennek ellenére — az egye- HOGYAN TOVÁBB ? temi tanárok véleménye ez — a diákok felkészülési szintje évről évre emelkedik. Ehhez az is hozzájárul, hogy a nem is olyan régen néhány , könyvvel induló kis könyvtár már több mint másfélezer kötettel rendelkezik, és a legfontosabb jegyzeteket már Csíkszeredában is megkapják a hallgatók — jelenleg összesen 115-en. Röviden így lehetne felvázolni a Csíkszeredai almérnöki fakultás portréját, a nagy kérdés azonban : hogyan tovább? Azaz, mi lehet ennek a felsőoktatási intézménynek a jövője? Mert kétségtelen, erről is beszélni kell, hisz hosszabb távlatokban gondolkodva, valószínű, hogy az almérnökszükséglet a megyében egyszer csak telítődik. És mindemellett a jó indulás, a már ötéves hagyomány megkívánja a fejlesztést, fejlődést is, ha megyeszékhelyünkön valóban felsőoktatási központot akarunk kialakítani. A brassói műegyetem szárnyai alól az évek, évtizedek során kibúvó almérnöki vagy más fakultások Piteşti-en, Câmpinan, Szebenben immár a fejlődés ,az önállósultság vagy az önállósodás útját járják. Persze, a hosszabb távú elképzelések kidolgozásához alapos felmérések szükségeltetnek mind a munkaerő, mind az iparágak fejlesztése, az iparági struktúrák változásainak figyelembevételével, az esetleges rugalmas főiskolai profilváltás lehetőségével. persze, már a közeljövőben — az almérnöki fakultás anyagi alapjainak a bővítése (elsősorban laboratóriumok) és annak gondolata is megfontolandó — persze, az idevágó előírások és egyéb szempontok figyelembevételével —, hogy fokozatosan helyi mérnököket is lehessen elindítani az egyetemi hierarchia lépcsőfokain. Közben a negyedévesek készítik azokat a diplomamunkákat, amelyeknek témáival már a harmadévben megismerkedtek. Egyrészük munkahelyük, a gyár, a vállalat közvetlen, konkrét kérdéseit tárgyalja, mások különböző olyan gépeken, modelleken dolgoznak, amelyekkel a fakultás önmagát látja el, többen pedig a brassói egyetem által megkötött szerződések résztémáin is törik a fejüket. A tavaly végzettek átlagéletkora még túl volt a harmincon, az ideieké már közelebb van a húszhoz. Fiatalodik az esti tagozat, és ahogyan erőteljesebbé válik, úgy illeszkedik be egyre inkább abba az általános elképzelésbe, amely általában a műegyetemek esti tagozatainak erősítését célozza. Székedi Ferenc BŐVÜL A VÁROS - bővüljön a közüzemi szolgáltatás is ! Mekkora város Balánbánya? Kétségtelen, ha a lakosság számát mondjuk, máris érzékeltettük. De más adatokkal is meghatározható a település nagysága és urbanizációs foka. Milyen erőt képvisel itt a közüzem, hányan végzik a város- és lakásgazdálkodás mindennapi teendőit? Ezen a területen csak munkás minőségben 86 személy dolgozik a bányászvárosban, jóllehet, a szolgáltatások mondhatni csak az alapterületet jelentik: fűtés és vízszolgáltatás, takarítás és szemétszállítás, lakáskarbantartás. A tömbházak lépcsőházainak tisztántartásával 17 takarítónő foglalkozik, 11 személy végzi az utcák, a város köztisztaságának mindennapi teendőit, mintegy 20 fűtő tevékenykedik a hőközpontokban. A karbantartó csoportban 30-an vannak, 23 személy a vezetékek, kanálisok javításáról gondoskodik, heten kőművesek. Elegendő erőt képviselnek ahhoz, hogy a lakosság igényeit maradéktalanul kielégítsék a különböző javításoktól a szobafestésig. S a dologhoz tartozik az is, hogy a lakosság többsége mesterember, sokan értenek a lakatos szakmához, amit otthon, lakásaikban is hasznosítanak, kisebb javítások lebonyolításáért nemigen fordulnak a közüzemhez. Persze, az „alapfokon" végzett szolgáltatások terén sem mindig kifogástalan a tevékenysége, tájékoztatnak a városi néptanácsnál, van, amikor a város vezetősége kell hogy aktivizálja a köztisztaságért felelős csoportot, vagy a szerelőket. Nem egy tömbház máris várja a tavaszi tatarozást, van, ahol a lépcsőházakat kellene újrafesteni, másutt pedig külső munkát kívánna a leázott vakolat. A köztisztaság terén legnagyobb gond a szeméttároló konténerek rendszeres szállítása. A városban mintegy negyven tároló használatos, viszont az egyetlen jármű naponta csak hatot fordul. Hetente kétszer cserélődnek a konténerek, ami főleg nyári időszakban kevés. De nézzük, milyen új szolgáltatásokat várna a balánbányai lakosság az említetteken kívül? Pap András, a városi néptanács alelnöke sajátos balánbányai igényekről beszél, mert például hatáskörbe illő a temetkezési részleg, viszont Balánbányán egyelőre még ritkán temetkeznek. Évente alig négy-öt temetés van a városban, az esetek többségében más vidékek, települések felé a kötődés. Amire viszont balánbányai igény mutatkozik : egy autómosó felállítása. A városban ugyanis több mint 400 személygépkocsit tartanak nyilván, s az említett szolgáltatás beindítása a közüzemre vár. Ugyancsak a közüzem tervében szerepel egy hajtatóház felépítése a derítőállomás mellett, ahol vágott virágokat termesztenének a lakosságnak (a derítőállomáson dolgozó tíz személy ráadásként vállalná a kertészmunkát). A balánbányai közüzemnek élnie kell a helyi lehetőségekkel, rá kell felelnie a gyarapodó város mindazon igényeire, amelyek kielégítése mind a lakosságnak, mind a szolgáltatónak előny. Ferencz Imre Tiszta gyárban, rendezetten Szikkadóban a sár, melegedőben az idő, a tavasz visszavonhatatlanul teret követel magának. S ez immár esztendőről esztendőre azt is jelenti, hogy a gazda rendbe teszi portáját, felfrissül, megújul nemcsak a természet, hanem maga az ember is, frissíti, újítja munkáját, környezetét, munkahelyét. Távolról sem a teljesség igényével, a napokban néhány ipari vállalatot tekintettünk meg, meggyőződni arról, hogy a tavaszi nagytakarítás milyen fokán állnak. Elöljáróban jelezni kívánjuk, hogy idén mintha kevesebb olyan rendteremtő, nagytakarító akcióról hallottunk volna, mint tavaly ilyenkor. Holott több mint egy hete az időjárás kínálva kínálta a rendteremtő igyekezetét. Megyénk enyhébb éghajlatú vidékén egy-két vállalatban próbáltak úgy-ahogy rendet teremteni, megtakarítani az udvart, az üzem- és vállalati csarnokokat. A vlahicai Vasipari Vállalat kivételével azonban nem történt olyan figyelemreméltóan átfogó rendteremtés, amely különösebben magára vonta volna a figyelmet. A vlahicai vállalatban már a múlt héten, párhuzamosan a várost is átfogó rendezési akcióval, több ezer virágpalántát ültettek ki az üzemudvarra, rendezték a gruppokat, sepertek, takarítottak, a szaklíceum előtt facsemetéket ültettek. Úgyszintén rendezett, megújult kép fogad a lövétebányai ércdúsító részlegen is, még szökőkút építésére is futotta a rendteremtő figyelemből. Gyergyószentmiklós és Csíkszereda ipari vállalataira jobbára rányomja bélyegét a folytonos építkezés, állandó bővülés, így csaknem mindenütt látni építkezési berendezéseket, építőanyagokat az udvarokon, nehezen lehet így tisztaságot teremteni. A könnyűipari egységeket kivéve. Ezek többnyire pedáns, tiszta képet nyújtanak, főleg a gyergyószentmiklósi Lenfonodára, a Csíkszeredai Ruhaipari Vállalatra és más egységekre gondolunk. Szerencséje van az olyan vállalatnak - s ezt a szerencsét önmaguk alkották, amelyik még üvegházzal is rendelkezik, mint például a gyergyószentmiklósi Lenfonoda, virágpalánták ezreit tudják felnevelni, számos díszvirágot teleltettek át, meg is csodálhatja mindenki rendezett, szép udvarukat, a rengeteg virágot, amelyek még az üzemcsarnokok, irodaépületek hangulatát is vonzóvá, esztétikusan széppé teszik. Jobbára férfi munkát igénylő vállalatainkban már jobban oda kell figyelni a nagytakarító akciókra. Azért mégis találni szép példákat. Megújult, rendezett például a Csíkszeredai Traktorgyár udvara (az 1. részlegen !), a Fafeldolgozó Vállalatban is mindenütt látni a rendszeretet, nagytakarítás jelét. Visszataszító képet nyújt azonban a Sörgyár, például, ahol a nagyméretű építkezések dacára sem lehet nem észrevenni a gondosabb tisztogatás hiányát, mi több, a gyár főúttól nem látható részein rengeteg láda hever össze-vissza, rozsdás vasdarabok és tönkrement cementzsákok társaságában. Csupán az udvarokat rendbetenni, nagytakarítani azonban még nem elegendő. A tavaszi megújulásnak ki kell terjednie az üzemcsarnokokra, lépcsőházakra, öltözőkre stb. is. Ilyen téren az összképben még alig találni valami biztatót, a jelek szerint a mindent átfogó tisztaságteremtés még továbbra is várat magára. Reméljük, nem sokáig. Szovátai Károly Rendezett, tavaszhoz illő kép a Csíkszeredai Fafeldolgozó Vállalatban Ha tart is még az építkezés, mégsem indokolt, hogy a Sörgyár főbejárata előtti kép ilyen visszataszító legyen