Hargita, 1981. december (14. évfolyam, 284-310. szám)

1981-12-01 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, IWBRSDfff-jn AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam 284. (3737.) szám) 1981. DECEMBER 1., KEDD Ara 30 báni .......j -------el ' ——"L. ■■ -l. i. ■ Terv és megvalósulás - A CSÍKSZEREDA! MŰVELŐDÉSI NAPOK MARGÓJÁRA - Véget értek a szocialista ne­velés és művelődés napjai Csík­szeredában. Becsukhatjuk hát a programfüzetet, amit erre az al­kalomra nyomtatott a politikai nevelés és szocialista kultúra municípiumi tanácsa, a munici­­piumi művelődési ház. Egy olyan programot, amelyiknek egészé­ben tisztelhető az összeállítása, eszmeisége, s az a törekvése, hogy olyan nevelő és művelődé­si akciókat szervezzenek, ame­lyek kiemelkednek a „szokvá­nyos” hetekből, nagy tömege­ket mozgósítanak. Csupán egy a baj — az viszont sarkallatos —, hogy a szépen megfogalmazott programból nagyon sok nem va­lósult meg. A hangzatos címek a semmit takarták nem egy eset­ben. Időnként az volt az érzé­sem, mintha a program - nyil­ván, a később is felmutatható program — egyes témáinak cím­szerű megfogalmazása fonto­sabb volt, mint magának az ak­ciónak a megszervezése. Hogy se vki­nek használ, nem tudható, de hogy a művelődés napjainak ártalmára volt, az holtbiztos. E­­setenként az egész rendezvény komolyságát megkérdőjelezte. Számos olyan rendezvény is mu­nicípiumi rendezők tervébe ke­rült, amelyek objektíve nem tar­toztak hozzájuk (megyei és or­szágos rendezvényekre gondo­lunk, amelyeket a művelődési hét időpontjától függetlenül amúgyis megtartottak volna). A­­mi ennél is sajnálatosabb: szá­mos akció megtartásáról azok sem tudtak, akik a terv szerint meg kellett volna szervezzék. Úgy néz ki, mintha a program készí­tői előzetesen megfeledkeztek volna tanácskozni az egyes in­tézmények felelős tényezőivel ar­ról, hogy mit is javasol a tanács, van-e lehetőség a megtartására, egyáltalán mit szeretnének, mi­vel járulhatnának hozzá a mű­velődési hét rangjához. Így nem véletlen, hogy sok helyen a programot követő újságírót az­zal fogadták: „mi erről semmit sem tudunk, csinálja az, aki terv­be vette, minket meg sem kér­­deztek, komolytalanság". Elma­radtak kiállítások, szimpozionok, kerekasztal-értekezletek, vitakö­rök, tanácskozások, zenés-verses összeállítások, jogügyi tudomá­nyos brigád kiszállásai, író-ol­vasó találkozók, vagyis „a politi­kai-ideológiai, műszaki-tudomá­nyos és kulturális-művészi ren­dezvénysorozat" több rendezvé­nye. (A Művelődési Házban megtartottak követték leginkább a programot.) Vitatható ugyan­akkor olyan művelődési akciók kiemelt szerepeltetése a prog­ramban, amelyeket egy szokvá­­nyos­ „munkahéten", művelődési héttől függetlenül is megszervez­nek. Kevés kiemelkedő rendezvénye volt e hétnek, mikor máskor, ha nem épp ilyenkor várja el a közönség a vendégelőadókat, vendégegyütteseket? Kétségtelen, hogy egy ilyen hét megszervezése alaposabb előkészítést igényel, komoly meg­fontolást, a tervezés és kivitelezés összhangját, a mozgósítható erők felmérését stb. S külön a közön­ségszervezést is, mert több ren­dezvényen — amelyekről külön­­külön is beszámoltunk lapunk­ban, értékelve a pozitívumokat - nagyon kevesen voltak. Végezetül, elvonatkoztatva a Csíkszeredai művelődési napoktól, de ehhez kapcsolva, fontos len­ne, ha a megyei művelődési szervek külön tanácskozáson ér­tékelnék ki a majd minden váro­sunkban divattá vált művelődési, múzeumi heteket, irányt szabva, bizonyos elveket meghatározva döntenének arról , hogyan is le­hetnének ezek a rendezvények ténylegesen a művelődés, a ne­velés kiemelt napjai emlékezete­sek, tematikailag súlypontozot­­tak stb. S hogy ki amit vállal, azt szigorúan betartsa, s minden­képpen tartalommal telítse. Bálint András ­ A Süss fel, Nap vetélkedő­­sorozat keretében vasárnap Szé­­kelykeresztúron versenyeztek a város és a környékbeli falvak pionírjai. A nyertesek : Both Ju­lianna (székelykeresztúri 4-es számú általános iskola), Simon Tünde (Etéd), Buzogány Margit (Szenterzsébet) és Tánczos Tün­de (Fiatfalva). A zsűri különdí­­ját Benedekfi Klára (Nagyga­­lambfalva) kapta, leggazdagabb népköltészeti gyűjteményéért, a­­­egyei pionírtanács pedig a legfelkészültebb versenyzőt, az etédi Simon Tündét részesítette különdíjban. • A Csíkszeredai Műszaki- Anyagellátó Megyei Lerakat 44 dolgozója 3 napos kiránduláson vett részt, amelyből egy napot Szegeden (MNK) töltöttek. Megjelent, kapható a HARGITA KALENDÁRIUM - 1982 Változatos műfaji formákban tájékoz­tat megyénk múlt­járól, jelenéről, jö­vőjéről. • Szombaton és vasárnap Borszéken, a borvíztöltöde fenn­állásának 175. évfordulója alkal­mából jelentős rendezvényekre került sor : a színvonalas tudo­mányos ülésszakon kilenc dol­gozatot terjesztettek elő, majd vasárnap délelőtt kiállítást nyi­tottak. Ezt követően ünnepi nagygyűlésen vettek részt az egy­ség dolgozói, meghívottak, a város lakói. A rendezvénysorozat a helyi műkedvelők és a gyer­­gyószentmiklósi Hóvirág együttes művészi műsorával zárult. ‡ Több hetes tatarozás után, Székelyudvarhelyen újra meg­nyílt a Küküllő szálloda étterme és a nappali bár.­­ Hosszú ideig szünetelt a for­galom az Ége és Dósa közötti útszakaszon. A tavasszal történt földcsuszamlás nyomán az út egy része „elköltözött". A me­gyei útügyiek most a megron­gált útszakasz helyreállításán dolgoznak, de a forgalom ko­rábban ideiglenes kerülővel már megindult. Gazdaságépítés, történelem, iroda­lom, nyelvművelés, szórakoztató írások: egész évre szóló, érdekes, hasznos olvasmány a 208 oldalon! Biztos célokért biztos léptekkel Az elmúlt hét során országépítő munkánk jelentős mozzanatai­ként jegyeztük a politikai, gazdasági-társadalmi életünk vezető fóru­mainak plénumait. Az elhangzott pártfőtitkári beszédek, valamint az elfogadott dokumentumok jelenünk és jövőnk szempontjából ki­vételes jelentőségűek, az elkövetkező időszakok tevékenységének koordinátáit jelölik ki. Nicolae Ceauşescu elvtárs az RKP Központi Bizottsága és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács együttes plenáris ülésén elhangzott záróbeszédében hangsúlyozta : „Plenáris ülésünk, a különböző szerveknek a napokban lezajlott plénumaihoz hasonlóan, bizonyította a növekvő bizalmat a saját erőnkben, azt a tényt, hogy minden szükségessel rendelkezünk a legbonyolultabb problémák megoldásához, s bátran kell az összes területeken tevé­kenykedő kádereinkhez, a munkásosztályhoz, a néphez fordulnunk. Bízva saját erőinkben, a munkásosztályban és a népben, munkál­kodjunk a pártprogram valóra váltásáért, hazánknak a haladás és a civilizáció újabb csúcsaira emeléséért, a nép anyagi és szellemi jóléte szüntelen gyarapításáért, a leszerelés, a béke politikájának valóraváltásáért, Románia aktív részvételéért a nemzetközi életben!* Ezeket a gondolatokat testesítik meg lényegében az RKP Köz­­ponti Bizottsága és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesz­tési Tanács együttes plenárisának Határozata, valamint a Dolgozók Országos Tanácsának Határozata. Szintetizáló erejű munkadokumentu­mok ezek, amelyek pontosan körvonalazzák a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése jelenlegi szakaszának feladatait, cél­jait, s biztos támpontokat is jelentenek a kommunisták, az összes dolgozók elkövetkező tevékenyégében. A Dolgozók Országos Tanácsának Határozata tulajdonképpen felöleli a plénum vitáját - amelyről egyébként a központi sajtó rész­letesen tájékoztatott - és az együttesen leszűrt következtetéseket. Ezek lényege pedig : az összes kollektív vezetőszervek, valamennyi dolgozó szervezettebben, eredményesebben, nagyobb felelősséggel kell dolgozzon. Amint a Határozat is nyomatékolja, a különböző területeken elért jó eredmények bizonyítják lehetőségeinket, az idei tervmutatók teljesítésében mutatkozó egyes lemaradások pedig arra figyelmeztetnek, hogy minden szinten határozottan, igényesen és operatívan kell törekedni a mulasztások felszámolására. Ebben az összefüggésben különleges figyelmet kell fordítani a nyersanyag- és energetikai alap bővítésére, az erőforrásokkal való ésszerű gazdál­kodásra. Még energikusabban kell mindenütt törekedni a gazdasági tevékenység minőségi vetületeinek előtérbe helyezésére. Amint az együttes plenáris ülés Határozatából is kitűnik, a plé­num nagyra értékelte Nicolae Ceauşescu elvtárs előadói beszédét, amely részletesen feltárta a gazdasági-társadalmi életünk legége­tőbb központi kérdéseit, azokat, amelyektől a jövő évi és az egész ötéves terv jó körülmények közötti megvalósítása, a párt XII. kongresszusa határozatainak teljesítése függ. Ugyanakkor a határo­zat nyomatékolja - s egyszersmind követendő példaként jelöli meg - azt a magasrendű, pártos, forradalmi igényességet és felelősséget, amellyel Nicolae Ceauşescu elvtárs elemezte a különböző fogyaté­kosságokat és negatív jelenségeket. Értékelve az előadói beszéd rendkívüli jelentőségét, azt a Ha­tározat „programdokumentumként fogadja el az egész pártnak, az állami szerveknek, az összes dolgozóknak a jövő évi és az egész ötéves tervidőszak teljesítését célzó tevékenysége számára". Pontosan ismerjük a célokat, a soron következő feladatokat - mint ismeretes, a Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka törvényerőre emelte az 1982-es egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervet, a mezőgazdaság és élelmiszeripar 1982. évi fejlesztési tervét, vala­mint az 1982. évi állami költségvetést, amelyeket nyilvánosságra is hoztak­­, továbbá a gazdasági-társadalmi tevékenység további javí­tásának módozatait. Biztos célok eléréséért, biztos léptekkel halad­hatunk, azon az úton, amelyet pártunk jelölt ki. ősit tudóTtCLL Barátságos, meleg szobában, a községi pártbizottság irodá­jában latolgatjuk az esélyeket Kónya D. Jenő polgármesterrel, hogy mit is lehetne megírni az est kapcsán, a téli ruhát öltő Csíkszentgyörgyről, emberei­ről. Belelapoz jegyzeteibe, em­lékezetében kutat, aztán meg­jegyzi: „Nincsenek különleges események. Beszélhetne eset­leg Feri bácsival, Bíró Ferenc­cel, ő a szövetkezeti felvásárló. Most is lisztet hozott, azzal cserélik a burgonyát a falu­siak. De­­ nézzünk szét., Hamar kapcsol a telefonszol­gálatos. Vonalban az egész­ségügy. Aztán a menaságiak. Sehol semmi különös... S míg telefonál, az irodában né­zelődöm, ott a sarokban a páncélszekrény. CHARLI. Írja rajta ... Az asztalon, egy pak­­saméta tetején, '76-os brosúra. Fordulópont Hargita megye mezőgazdaságában. Mire is gondolhattak a szerzők? Az iroda egyik sarkában néhány darab krumpli, jó nagyok, Bánkfalván teremtek, akárcsak a nyalábnyi, szép lóhereminta. „Azt a pár szál árpát azért tettem félre, hogy emlékeztes­sem a szentgyörgyieket, ilyen silányságot nem szabad ter­meszteni" — szól a polgármes­ter.­­ Talán elmehetnénk az is­tállókhoz, igaz, véget ért már a program ... Bele kell nyugodni, hogy ez tényleg olyan este, amikor nem történt semmi különleges ese­mény. Minner Pál hírek - hírek - hírek - hírek-hírek - hírek - hírek- hírek - hírek-hírek-hírek • A Csíkszeredái Fésűsgyapjú, fonodában vasárnap ünnepség keretében köszöntötték a vállalat kétszáz dolgozóját, akik a gyár alapító tagjai, 10 éves régiség­gel. Gyermekszáj - Pistike, kit tartasz fi­gyelmesnek utazás köz­ben? — Azokat az idős em­bereket, akik nem kérik fel a tanulókat, hogy át­adják nekik az ülőhelyü­ket. • A Csíkszeredai Művelődési Házban vasárnap a 9-es számú általános iskola mutatott be színvonalas művészi műsort. • Gyarapodik a Csíkszeredai Kötöttárugyár külföldi megrende­lőinek száma : az elmúlt napok­ban holland kereskedelmi cégek­kel kötöttek szerződéseket, ame­lyek értelmében jövő év elejétől jelentős mennyiségű kötöttárut szállítanak ebbe az országba is. „Megőszült" az idő, deres már az esztendő : a fehér bundába öltözött decemberrel ismét beköl­tözött a tél Csíkszeredába. (Szakács V­. Sándor felvétele)

Next