Hargita, 1982. április (15. évfolyam, 76-101. szám)

1982-04-01 / 76. szám

P / O­N­Í­R H / R­ADÓ • Az V. osztályos pionírok szá­mára nagy eseményt jelent a Pionírfogadalom letétele, amel­­­lyel új minőségi szakasz kezdő­dik a pionírok életében. Erről számolt be a szárhegyi Mincsor Katalin: Minden pionír megta­nulta a Pionírfogadalom szöve­gét, és a haza zászlaja alatt megfogadta, hogy úgy fog ta­nulni és dolgozni, hogy méltó fia legyen hazánknak ! • Dicséretes kezdeményezés­ről számolt be Vitális Edit, csík­­szentimrei pionír. ,,Pionírküldött­ség és az iskola műkedvelő cso­portjai köszöntötték a mezőgaz­dasági termelőszövetkezet dol­gozóit az évi közgyűlés alkalmá­ból, s egyben elbúcsúztatták a­­ kilenc nyugdíjba vonuló dolgo­zót." Bálint Erzsébet pionír el­mondta, hogy azokat az embere­ket köszöntik, akiket nem a gyárduda rekedtes hangja szólít munkába; munkába csalogatja őket a kék égen ragyogó nap­sugár, a lágyan simogató szellő. Munkahelyük pedig nem szorult a négy fal közé, hanem a vége­láthatatlan rét, a tágas búzame­ző. Ők az erdő, a havas, a rét a szántóföld fáradtságot nem is­merő szorgalmas dolgozói, akik­nek mindennapos gondja, hogy friss kenyér kerüljön az Ország Asztalára. A pionírok ajándékkönyveket és virágcsokrokat adtak emlékül a nyugdíjba vonuló dolgozók­nak. Két nemzedék találkozott itt; egyik a több évtizedes szor­galmas munka példáját nyújtotta a másiknak, amely nemsokára át­veszi a helyét, s gazdagabb tu­dással folytatja majd elődei munkáját. • Március elején iskolánkban béke-karnevált rendeztünk. Több mint száz tanuló öltözött érdeke­­sebbnél­ érdekesebb jelmezbe. A zsűrinek nem volt könnyű dolga eldönteni, ki legyen az első he­lyezett — tudósít levelében Tan­kó Gyula tusnádfürdői tanu­ló —. Tizenkét tanuló kapott jutalomkönyvet és tizenöt dicsé­retet. Jól sikerült a karnevál, min­denki szórakozott. Egy kép, a­­mely ez alkalommal készült. • Ezt az időszakot a Pionír­szervezetben és a Haza sólymai szervezetben végbemenő jelentős változások jellemzik, amelyeknek célja a két gyermekszervezetben végzett nevelőtevékenység haté­konyságának növelése. Ennek ér­dekében az iskolákban megala­kítják a Haza sólymai szervezet bizottságait, megválasztják a csoportok parancsnokait, vala­mint oktató pionírparancsnokait. • A pionírok és iskolások ha­zafias munkavállalásának telje­sítése attól függ, hogy mennyire értették meg az általuk végzett munka nemzetgazdasági jelen­tőségét, tudják-e azt, hogy a ta­karékosság, a hulladékanyag ös­­­szegyűjtése, újrafelhasználása nemcsak a környezetvédelem, hanem az ipar nyersanyaggal való ellátása szempontjából is jelentős. A csíkszentimrei Vili. A osztályos pionírok megértették ezt, amint Vitos Edit és Gergely Balázs tudósításából kitűnik: „Az osztályfőnöknő vezetésével egy délután papírt gyűjteni men­tünk a faluba. Házról-házra jár­va, nagy mennyiségű papírt gyűjtöttünk. Megelégedéssel kö­töttük össze, mert tudjuk, hogy mi is hozzájárultunk a papírgyá­rak nyersanyaggal való ellátá­sához, a fák megmentéséhez, e­­nergia megtakarításához". • Pirampel Edit tusnádfürdői Vili. osztályos pionír az egyik vasárnap délután tartott kultúr­műsorról számolt be, amelyre a Megéneklünk, Románia fesztivál tömegszakasza keretében került sor. A műsor - kórus, népi tánc­csoport, szavalatok, népdaléne­kesek, vidám jelenetek és mo­nológok, művészi torna - kivívta a­ közönség elismerését, s a pio­nírok haza­ és párt iránti szere­­tetéről, békeakarásáról, a tör­ténelmi múlt hősei iránti elisme­réséről tanúskodott. Ugyancsak a Megéneklünk, Románia feszti­vál jegyében zajlott le Tekerő­patakon a Tanúskodás boldog gyermekkorunkról című szavaló­verseny, amelyről Palkó Csilla tudósít. A versenyt csoport- és osztagszinten szervezték, s minnde­­nik szavaló emblémát viselt, a­­mely a vers legszebb gondolatát, legszebb művészi képét jelké­pezte. Mirea Aranka anélkül, hogy valaki is kérdez­né az iskolában, elmondja, hogy otthon mit­ ettek, és mit ittak, kik voltak a vendégeik, miről be­szélgettek, ki milyen ruhába volt öltözve, ki hogy viselkedett, stb. Nem titkolják el azt sem, ha szü­leik veszekedtek, verekedtek. Ar­ról sem feledkeznek meg azon­ban, hogy az iskolában, óvodá­ban látottakat és hallottakat idézzék. Óvodásdi meg iskolásdi játékaik során a legélethűbb formában utánozzák óvónőiket, vagy tanítójukat. Ugyanígy sorolhatnék egész sor jó és rossz példát az élet minden területéről. Ha az em­ber betekint egy lakásba, egy in­tézménybe, egy vállalatba, egy faluba, vagy városba, mindjárt véleményt alkothat annak gaz­dájáról, vezetőiről. Ha rátekin­tünk például a Csíkszeredai új kórház impozáns épületére, s annak parkosított környékére, önkéntelenül is néhai dr. Dénes László főorvosra gondolunk, aki azon felül, hogy ezreket mentett meg a haláltól, még a kopár domboldal fásítását is szívén vi­selte. . . Hogy tudja felelősségre vonni az a szülő gyermekét, ha említett Vámszer Géza, Székely Géza sportmester, Beczásy Sán­dor tanár, (Baumgarten), Bá­nyai László tanár, Drócsa Imre festő, Drócsa Panni — Doradics­­né, Drócsa Irén — Erdész Pálné, Daradics Imre erdész, Kovács Im­re (Durumó) nyomdász, Kovács Sándor címfestő, Engelleiter Ká­roly péktechnikus, Máthé József kereskedő, Szász Ferenc keres­kedő, Aczél Sári, Veress Bella, Bocskor Imre fodrász és végül Lőrincz Ferenc asztalos. A sílé­­ceket nagy részben Császár Ká­roly kerekes- és asztalosmester készítette rendelésre, míg a kö­tésekről a Dóczy vaskereskedő gondoskodott. Csutak Ernő Kolozsvár-Napoca C­S­Ü­T­Ö­R­T­Ö­K 1­9­8­2 . A­P­R­I­L­­ » ­1 . . 3 D­olgos tavasz köszöntött az országra. Márciusban, ez első évnegyed utolsó hó­napjában gazdasági egységeink munkaközösségei fokozott erő­feszítéseket tettek tervfeladataik teljesítéséért, a XII. párti kongres­­­szus határozatainak valóra vál­tásáért. Munkánknak irányt szabtak a párt- és állam­vezető­­ség, Nicolae Ceaușescu elvtárs útmutatásai, amelyek mindig az időszak legfontosabb teendőire koncentrálják a dolgozók figyel­mét. Ilyen vonatkozásban meg­határozó jelentőségű az RKP Központi Bizottságának tegnapi plenáris ülése, amelynek közle­ményét mai lapszámunkban kö­zöljük. Ezt megelőzően az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­sága Nicolae Ceaușescu elvtárs elnökletével március 18-án ülé­sezett, amelyen ugyancsak fon­tos határozatokat fogadtak el a nemzetgazdaság egészének to­vá­b­bf­ej­lődé­s­é­rő­l. Március 20-án Nicolae Ceaușescu elvtárs jelenlétében nagyszabású ünnepséget tartot­tak a fővárosban forradalmi if­júsági szervezetünk megalaku­lásának 60. évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepségen jubileumi díszoklevelet nyújtottak át Nicolae Ceaușescu elvtársn­ak és Elena Ceaușescu elvtársnőnek a szervezetben kifejtett hosszas forradalmi tevékenységük elis­meréseképpen. Ugyanezen az ünnepségen Elnöki rendelettel 60. évfordulója alkalmából a Nicolae Ceaușescu elvtárs már­cius tizen­kettedikei munkalá­togatásán, amikor mezőgaz­dasági egységeket keresett fel a Bukarest municípium alá­rendeltségébe tartozó Ilfov me­zőgazdasági szektorban, vala­mint Ialomița és Călărași me­gyében. Március 28-án az ország né­pe szeretettel köszöntötte Nicolae várhelyi Vegyipari Pótalkatrész és Matricagyár, a Hargita Bá­­nyavállalat, a vlohicai Vasipari Vállalat és mások teljesítették negyedévi árutermelési előirány­zataikat. Az a témy viszont, hogy nem minden vállalatunk tudott felsorakozni a tervteljesítők kö­zé, arra figyelmezteti az ott dol­gozó kommunistákat, az összes munkásokat, technikusokat, mér­ Mártiusi számvetés Szocialista Munka Hőse címet a­­dományozták a Kommunista If­júsági Szövetségnek, míg a Ro­mániai Kommunista Diákegye­­­sületek Szövetségét a 23 August Érdemrend I. fokozatával tün­tették ki létrehozásának 25. év­fordulója alkalmából. Az ünnep­ségen Nicolae Ceaușescu elvtárs feladatmeghatározó beszédet mondott, amelyben kijelölte az ifjúság forradalmi, hazafias ne­velésének útjait. Az új agrárforradalom ered­ményes véghezviteléhez­ újabb értékes útmutatásokat adott Ceaușescu elvtársat Románia Szocialista Köztársaság elnöké­vé történt megválasztásának és újraválasztásának évfordulóján. Megyénk magyar és román dolgozói, hasonlóan az ország egész lakosságához, az első év­negyedi feladatok valóra váltá­sára, az ötéves terv második esz­tendei előirányzatainak ütemes teljesítésére összpontosították e­­rőfeszítéseiket. Törekvéseik e­­redményeként számos ipargaz­dasági egységünk — köztük a Csíkszeredai Vasúti Építőanyag­kitermelő Vállalat, a székelyud­nököket, hogy az elkövetkezők­ben még többet kell tenniük a nehézségek leküzdéséért, lehe­tőségeik maximális kihasználá­sáért, a munkahelyi rend és fe­gyelem megszilárdításáért. Erre figyelmeztetett, többek között, az RKP Hargita megyei bizott­ságának március 27-i plenáris ü­­lése, akárcsak a municípiumi, városi és községi pártszervezetek márciusban megtartott beszá­moló és választási konferenciái, amelyeken számos határozatot fogadtak el a pártszervek és -szervezetek vezető szerepének elmélyítésére, e munka minősé­gi megjavítására az összes te­vékenységi területeken. Március 26-án megtartották a megyei néptanács VII. üléssza­kát. Ugyanezen a napon megyei állampolgári gyűlésre is sor ke­rült Csíkszeredában, amelyen - egyebek mellett - megvitatták a területi önigazgatás és önellá­tás programja végrehajtásának módozatait. Lényegében ehhez kíván hozzájárulni az etédi is­kola versenyfelhívása is, mely célul tűzte ki a tanulóifjúság na­­gyobb mérvű bevonását a mező­­gazdasági munkákba. A mező­­gazdaság időszerű feladataira utalt a március 25-én Csíkszere­dában sorra került tudományos ülésszak, amelyet az 1907-es pa­rasztfelkelés 75. és a mezőgaz­daság szövetkezetesítése befe­jezésének 20. évfordulója alkal­mából tartottak. Szimpozion színhelye volt március 26-án is Csíkszereda, ekkor Ștefan cel Mare trónralépésének 525. év­fordulójáról emlékeztek meg a neves előadók. Szántó Miklós BORÍTÉKBONTÁS LEHETNÉNEK ÓVATOSABBAK Azt hiszem nem kell vitázni ar­ról, hogy mennyire megrongálód­tak útjaink. Nemcsak a falvakat összekötő utakról van szó, ha­nem a megyeszékhely útjairól is. A hideg, kemény tél az utakat is megviselte — talán jobban mint máskor. Elolvadt a hó, előkerül­tek a gödrök. Addig is míg betö­mik őket, mi gyalogosok sokat kell bosszankodjunk, mert a mel­lettünk elhaladó járművek tető­­től-talpig lefröcskölnek sárral. Ezért kellene a gépkocsivezetők­nek óvatosaknak lenni. Bálint Mária Csíkjenőfalva HIÁNYZIK A FIGYELMESSÉG a Vegyipari Pótalkatrész és Mat­ricagyár étkezdéjének néhány dolgozója részéről. Már két éve minden nap itt ebédelek, nem is volt eddig panaszom. Megfelelő volt az étel, a kiszolgálás. Az é­­tel minőségét illetően most sincs kifogásolni valóm, ellenben az itt dolgozók furcsa szokást vezettek be. Naponta többféle étel kerül pultra, mondhatnánk be a vá­laszték. Mégis a betérő vendé­gek ritkán válogathatnak, egy­szerűen azért mert csak egyféle ételt tesznek pultra, s kénytelenek vagyunk azt fogyasztani. Az is e­­lőfordul, hogy 3-4 napig ugyan­azt az ételt „fogjuk ki”. Pedig jobb időbeosztással, egy kis fi­gyelmességgel ez elkerülhető len­ne. ifj. Veszelka László Székelyudvarhely JÓ PÉLDÁT MUTATNI A gyermek már egész kis ko­rában állandó kutató, fölfedező munkát fejt ki. Tágra nyitott sze­mekkel figyeli a babakosár fölé függesztett zörgőket, alkotó mó­don játszik építőkockáival, öltöz­teti, fésüli babáit, babaruhákat készít és mos, közben figyelve, élénk tekintetével valósággal fényképezi az őt körül­vevők cse­lekedeteit. Kiszemeli példaképét, legtöbbször a szülők, a nevelők érdemlik ki ezt a megtiszteltetést. Nekem például a szüleim let­tek példaképeim, akik a tiszte­letmegadás, a becsületesség, a példás rend és fegyelem, a meghitt családi élet megterem­tői és megtartói voltak. Csalá­dunkban a veszekedésnek, meg civakodásnak helye nem volt, sem a szülők, sem pedig a család tagjai között. Tehát eze­ket láttam, ezeket tapasztaltam gyermekkoromban én is úgy akartam, hogy ilyenképpen cse­lekedjem egész életemben. Több mint 30 évi tanítói tevékenysé­gem során, sokat tapasztaltam igen sok példát tudnék felsorol­ni a személyes példaadás po­zitív, vagy negatív megnyilvánu­lásaiból. A tanítónak rengeteg alkalma van meggyőződnie az emberi jellemvonások alakulásának hely­zeteiről. Csak rá kell néznie, csak szóba kell állnia a gyer­mekkel, s máris jórészt ráismer annak otthonára. Ugyanúgy a szülők is meg tudják ítélni gyer­mekeik nevelőinek egyes jó, vagy rossz vonásait. Néhány példát említek. Nagyon sok gyermek semmirekelő, részeges, naplopó lett belőle, ha ő is az volt. Egy rendetlen háziasszony leánya ritkán válik gondos háziasszon­­­nyá, stb. Vigyázzunk, minden lépésünket megfontoltan cselekedjük. Gyer­mekeinket mindig csak szépre, jóra tanítsuk. Holló Gábor Csíkszereda ÖTVEN ÉVES A SIMARATON Kissé megkésve, de rendszere­sen hozzájutok a Hargita új­sághoz, amely tulajdonképpen összeköt Csíkszeredával és tart­ja bennem a városhoz fűződő emlékeim. Most egy ilyen vissza­emlékezésről szeretnék pár sor­ral tudósítani. A Csíkszeredában idén meg­rendezett símaraton bár nem volt alkalmam személyesen látni, mégis nagy hatást gyakorolt rám mikor a Hargitában megjelent és a TV-ben bemutatott riporto­kat olvastam és láttam. Gondo­latban vissza­pergettem az elmúlt ötven évet, visszaidéztem 1932 telét, amikor a legelső ilyenszerű sífutóverseny volt tíz kilométeres távon, s amelyen én is részt vet­­tem mint versenyző és mint szer­vező egyaránt. Akkor a csíki sí­­zők élén, mint ismeretes Vám­szer Géza tanár állt. Az akkori fiatalok, mai veteránok, most is szívesen hódolnak e nemes és szép sportágnak. Láthattuk az 1982-es verseny alkalmával is. Megpróbálom visszaidézni az út­törők nevét — gondolom az utó­doknak sem közömbös, kik vol­tak ők. Íme néhányuk, a már NYÁRI DOLGOKRÓL - JÓIDEJÉBEN Kegyetlen hideg volt az idén, de azért néha, amikor a volt Urmánczy, most ifjúsági strand felé járok — például házbért fi­zetni, a közüzemeknél(!) — sok minden eszembe jut. Olyan, nyá­ri dolgok. Mert a strandon ta­valy pontosan a fürdőszezon kez­detének napjaiban bontották le a kabinokat, fel is emeltek né­hány téglafalat, vetkőző és öltö­zőhelyiségnek szánva, de még ma is csupaszon állnak. Tavaly mindenki ott vetkőzött, öltözött, ahol tudott. Idén vajon a fürdő­szezon kezdetének napján ké­szen lesz-e a vetkőző és öltöző­­helyiség, vagy éppúgy elporlad, mint annak idején az a soha el nem készített sportszálloda ce­mentből készített, de a tíz­ évek során már elporladt alapja?... Hogy messze van még a nyár? Meglehet. De jó lenne már elő­re legalább tervet készíteni, s annak alapján majd idejében elvégezni a „csekély’’-nek tűnő, de annál fontosabb munkálato­kat. Szaszkó Elek Toplica VENDÉGSZEREPLÉS Kellemes meglepetésben volt része nemrégiben a gyergyód­­­falvi nézőközönségnek. A műve­lődési otthon vendégül látta a gyergyóremetei tanügyiek mű­kedvelő színjátszócsoportját. A csoport az Érdekszerelem című vígjátékot mutatta be, nagy si­kerrel. Értékeljük és méltányoljuk szereplésüket, hisz minden­napi fáradságos munkájuk mellett jut idejük műkedvelésre. Már több helyen bemutatták a da­rabot, mindenütt sikerrel. Igye­keztek a legtöbbet nyújtani, mely meg is látszott pontos alakítá­sukon. Tevékenységük példaként szerepelhetne más falvak előtt is. Ők maguk rendezték, ők ma­guk adták elő — segítség nélkül. Ezért a kellemes vasárnap esté­ért köszönet illeti őket, elisme­rés. Kívánunk továbbra is ha­sonló sikereket és jó munkát. Ki­­vánjuk, hogy lelkesedésük to­vábbra is megmaradjon, lán­goljon. Benke Katalin Gyergyóalfalu

Next