Hargita, 1982. április (15. évfolyam, 76-101. szám)
1982-04-01 / 76. szám
P / ONÍR H / RADÓ • Az V. osztályos pionírok számára nagy eseményt jelent a Pionírfogadalom letétele, amellyel új minőségi szakasz kezdődik a pionírok életében. Erről számolt be a szárhegyi Mincsor Katalin: Minden pionír megtanulta a Pionírfogadalom szövegét, és a haza zászlaja alatt megfogadta, hogy úgy fog tanulni és dolgozni, hogy méltó fia legyen hazánknak ! • Dicséretes kezdeményezésről számolt be Vitális Edit, csíkszentimrei pionír. ,,Pionírküldöttség és az iskola műkedvelő csoportjai köszöntötték a mezőgazdasági termelőszövetkezet dolgozóit az évi közgyűlés alkalmából, s egyben elbúcsúztatták a kilenc nyugdíjba vonuló dolgozót." Bálint Erzsébet pionír elmondta, hogy azokat az embereket köszöntik, akiket nem a gyárduda rekedtes hangja szólít munkába; munkába csalogatja őket a kék égen ragyogó napsugár, a lágyan simogató szellő. Munkahelyük pedig nem szorult a négy fal közé, hanem a végeláthatatlan rét, a tágas búzamező. Ők az erdő, a havas, a rét a szántóföld fáradtságot nem ismerő szorgalmas dolgozói, akiknek mindennapos gondja, hogy friss kenyér kerüljön az Ország Asztalára. A pionírok ajándékkönyveket és virágcsokrokat adtak emlékül a nyugdíjba vonuló dolgozóknak. Két nemzedék találkozott itt; egyik a több évtizedes szorgalmas munka példáját nyújtotta a másiknak, amely nemsokára átveszi a helyét, s gazdagabb tudással folytatja majd elődei munkáját. • Március elején iskolánkban béke-karnevált rendeztünk. Több mint száz tanuló öltözött érdekesebbnél érdekesebb jelmezbe. A zsűrinek nem volt könnyű dolga eldönteni, ki legyen az első helyezett — tudósít levelében Tankó Gyula tusnádfürdői tanuló —. Tizenkét tanuló kapott jutalomkönyvet és tizenöt dicséretet. Jól sikerült a karnevál, mindenki szórakozott. Egy kép, amely ez alkalommal készült. • Ezt az időszakot a Pionírszervezetben és a Haza sólymai szervezetben végbemenő jelentős változások jellemzik, amelyeknek célja a két gyermekszervezetben végzett nevelőtevékenység hatékonyságának növelése. Ennek érdekében az iskolákban megalakítják a Haza sólymai szervezet bizottságait, megválasztják a csoportok parancsnokait, valamint oktató pionírparancsnokait. • A pionírok és iskolások hazafias munkavállalásának teljesítése attól függ, hogy mennyire értették meg az általuk végzett munka nemzetgazdasági jelentőségét, tudják-e azt, hogy a takarékosság, a hulladékanyag összegyűjtése, újrafelhasználása nemcsak a környezetvédelem, hanem az ipar nyersanyaggal való ellátása szempontjából is jelentős. A csíkszentimrei Vili. A osztályos pionírok megértették ezt, amint Vitos Edit és Gergely Balázs tudósításából kitűnik: „Az osztályfőnöknő vezetésével egy délután papírt gyűjteni mentünk a faluba. Házról-házra járva, nagy mennyiségű papírt gyűjtöttünk. Megelégedéssel kötöttük össze, mert tudjuk, hogy mi is hozzájárultunk a papírgyárak nyersanyaggal való ellátásához, a fák megmentéséhez, energia megtakarításához". • Pirampel Edit tusnádfürdői Vili. osztályos pionír az egyik vasárnap délután tartott kultúrműsorról számolt be, amelyre a Megéneklünk, Románia fesztivál tömegszakasza keretében került sor. A műsor - kórus, népi tánccsoport, szavalatok, népdalénekesek, vidám jelenetek és monológok, művészi torna - kivívta a közönség elismerését, s a pionírok haza és párt iránti szeretetéről, békeakarásáról, a történelmi múlt hősei iránti elismeréséről tanúskodott. Ugyancsak a Megéneklünk, Románia fesztivál jegyében zajlott le Tekerőpatakon a Tanúskodás boldog gyermekkorunkról című szavalóverseny, amelyről Palkó Csilla tudósít. A versenyt csoport- és osztagszinten szervezték, s minndenik szavaló emblémát viselt, amely a vers legszebb gondolatát, legszebb művészi képét jelképezte. Mirea Aranka anélkül, hogy valaki is kérdezné az iskolában, elmondja, hogy otthon mit ettek, és mit ittak, kik voltak a vendégeik, miről beszélgettek, ki milyen ruhába volt öltözve, ki hogy viselkedett, stb. Nem titkolják el azt sem, ha szüleik veszekedtek, verekedtek. Arról sem feledkeznek meg azonban, hogy az iskolában, óvodában látottakat és hallottakat idézzék. Óvodásdi meg iskolásdi játékaik során a legélethűbb formában utánozzák óvónőiket, vagy tanítójukat. Ugyanígy sorolhatnék egész sor jó és rossz példát az élet minden területéről. Ha az ember betekint egy lakásba, egy intézménybe, egy vállalatba, egy faluba, vagy városba, mindjárt véleményt alkothat annak gazdájáról, vezetőiről. Ha rátekintünk például a Csíkszeredai új kórház impozáns épületére, s annak parkosított környékére, önkéntelenül is néhai dr. Dénes László főorvosra gondolunk, aki azon felül, hogy ezreket mentett meg a haláltól, még a kopár domboldal fásítását is szívén viselte. . . Hogy tudja felelősségre vonni az a szülő gyermekét, ha említett Vámszer Géza, Székely Géza sportmester, Beczásy Sándor tanár, (Baumgarten), Bányai László tanár, Drócsa Imre festő, Drócsa Panni — Doradicsné, Drócsa Irén — Erdész Pálné, Daradics Imre erdész, Kovács Imre (Durumó) nyomdász, Kovács Sándor címfestő, Engelleiter Károly péktechnikus, Máthé József kereskedő, Szász Ferenc kereskedő, Aczél Sári, Veress Bella, Bocskor Imre fodrász és végül Lőrincz Ferenc asztalos. A síléceket nagy részben Császár Károly kerekes- és asztalosmester készítette rendelésre, míg a kötésekről a Dóczy vaskereskedő gondoskodott. Csutak Ernő Kolozsvár-Napoca CSÜTÖRTÖK 1982 . APRIL » 1 . . 3 Dolgos tavasz köszöntött az országra. Márciusban, ez első évnegyed utolsó hónapjában gazdasági egységeink munkaközösségei fokozott erőfeszítéseket tettek tervfeladataik teljesítéséért, a XII. párti kongresszus határozatainak valóra váltásáért. Munkánknak irányt szabtak a párt- és államvezetőség, Nicolae Ceaușescu elvtárs útmutatásai, amelyek mindig az időszak legfontosabb teendőire koncentrálják a dolgozók figyelmét. Ilyen vonatkozásban meghatározó jelentőségű az RKP Központi Bizottságának tegnapi plenáris ülése, amelynek közleményét mai lapszámunkban közöljük. Ezt megelőzően az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága Nicolae Ceaușescu elvtárs elnökletével március 18-án ülésezett, amelyen ugyancsak fontos határozatokat fogadtak el a nemzetgazdaság egészének továbbfejlődéséről. Március 20-án Nicolae Ceaușescu elvtárs jelenlétében nagyszabású ünnepséget tartottak a fővárosban forradalmi ifjúsági szervezetünk megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen jubileumi díszoklevelet nyújtottak át Nicolae Ceaușescu elvtársnak és Elena Ceaușescu elvtársnőnek a szervezetben kifejtett hosszas forradalmi tevékenységük elismeréseképpen. Ugyanezen az ünnepségen Elnöki rendelettel 60. évfordulója alkalmából a Nicolae Ceaușescu elvtárs március tizenkettedikei munkalátogatásán, amikor mezőgazdasági egységeket keresett fel a Bukarest municípium alárendeltségébe tartozó Ilfov mezőgazdasági szektorban, valamint Ialomița és Călărași megyében. Március 28-án az ország népe szeretettel köszöntötte Nicolae várhelyi Vegyipari Pótalkatrész és Matricagyár, a Hargita Bányavállalat, a vlohicai Vasipari Vállalat és mások teljesítették negyedévi árutermelési előirányzataikat. Az a témy viszont, hogy nem minden vállalatunk tudott felsorakozni a tervteljesítők közé, arra figyelmezteti az ott dolgozó kommunistákat, az összes munkásokat, technikusokat, mér Mártiusi számvetés Szocialista Munka Hőse címet adományozták a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, míg a Romániai Kommunista Diákegyesületek Szövetségét a 23 August Érdemrend I. fokozatával tüntették ki létrehozásának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen Nicolae Ceaușescu elvtárs feladatmeghatározó beszédet mondott, amelyben kijelölte az ifjúság forradalmi, hazafias nevelésének útjait. Az új agrárforradalom eredményes véghezviteléhez újabb értékes útmutatásokat adott Ceaușescu elvtársat Románia Szocialista Köztársaság elnökévé történt megválasztásának és újraválasztásának évfordulóján. Megyénk magyar és román dolgozói, hasonlóan az ország egész lakosságához, az első évnegyedi feladatok valóra váltására, az ötéves terv második esztendei előirányzatainak ütemes teljesítésére összpontosították erőfeszítéseiket. Törekvéseik eredményeként számos ipargazdasági egységünk — köztük a Csíkszeredai Vasúti Építőanyagkitermelő Vállalat, a székelyudnököket, hogy az elkövetkezőkben még többet kell tenniük a nehézségek leküzdéséért, lehetőségeik maximális kihasználásáért, a munkahelyi rend és fegyelem megszilárdításáért. Erre figyelmeztetett, többek között, az RKP Hargita megyei bizottságának március 27-i plenáris ülése, akárcsak a municípiumi, városi és községi pártszervezetek márciusban megtartott beszámoló és választási konferenciái, amelyeken számos határozatot fogadtak el a pártszervek és -szervezetek vezető szerepének elmélyítésére, e munka minőségi megjavítására az összes tevékenységi területeken. Március 26-án megtartották a megyei néptanács VII. ülésszakát. Ugyanezen a napon megyei állampolgári gyűlésre is sor került Csíkszeredában, amelyen - egyebek mellett - megvitatták a területi önigazgatás és önellátás programja végrehajtásának módozatait. Lényegében ehhez kíván hozzájárulni az etédi iskola versenyfelhívása is, mely célul tűzte ki a tanulóifjúság nagyobb mérvű bevonását a mezőgazdasági munkákba. A mezőgazdaság időszerű feladataira utalt a március 25-én Csíkszeredában sorra került tudományos ülésszak, amelyet az 1907-es parasztfelkelés 75. és a mezőgazdaság szövetkezetesítése befejezésének 20. évfordulója alkalmából tartottak. Szimpozion színhelye volt március 26-án is Csíkszereda, ekkor Ștefan cel Mare trónralépésének 525. évfordulójáról emlékeztek meg a neves előadók. Szántó Miklós BORÍTÉKBONTÁS LEHETNÉNEK ÓVATOSABBAK Azt hiszem nem kell vitázni arról, hogy mennyire megrongálódtak útjaink. Nemcsak a falvakat összekötő utakról van szó, hanem a megyeszékhely útjairól is. A hideg, kemény tél az utakat is megviselte — talán jobban mint máskor. Elolvadt a hó, előkerültek a gödrök. Addig is míg betömik őket, mi gyalogosok sokat kell bosszankodjunk, mert a mellettünk elhaladó járművek tetőtől-talpig lefröcskölnek sárral. Ezért kellene a gépkocsivezetőknek óvatosaknak lenni. Bálint Mária Csíkjenőfalva HIÁNYZIK A FIGYELMESSÉG a Vegyipari Pótalkatrész és Matricagyár étkezdéjének néhány dolgozója részéről. Már két éve minden nap itt ebédelek, nem is volt eddig panaszom. Megfelelő volt az étel, a kiszolgálás. Az étel minőségét illetően most sincs kifogásolni valóm, ellenben az itt dolgozók furcsa szokást vezettek be. Naponta többféle étel kerül pultra, mondhatnánk be a választék. Mégis a betérő vendégek ritkán válogathatnak, egyszerűen azért mert csak egyféle ételt tesznek pultra, s kénytelenek vagyunk azt fogyasztani. Az is előfordul, hogy 3-4 napig ugyanazt az ételt „fogjuk ki”. Pedig jobb időbeosztással, egy kis figyelmességgel ez elkerülhető lenne. ifj. Veszelka László Székelyudvarhely JÓ PÉLDÁT MUTATNI A gyermek már egész kis korában állandó kutató, fölfedező munkát fejt ki. Tágra nyitott szemekkel figyeli a babakosár fölé függesztett zörgőket, alkotó módon játszik építőkockáival, öltözteti, fésüli babáit, babaruhákat készít és mos, közben figyelve, élénk tekintetével valósággal fényképezi az őt körülvevők cselekedeteit. Kiszemeli példaképét, legtöbbször a szülők, a nevelők érdemlik ki ezt a megtiszteltetést. Nekem például a szüleim lettek példaképeim, akik a tiszteletmegadás, a becsületesség, a példás rend és fegyelem, a meghitt családi élet megteremtői és megtartói voltak. Családunkban a veszekedésnek, meg civakodásnak helye nem volt, sem a szülők, sem pedig a család tagjai között. Tehát ezeket láttam, ezeket tapasztaltam gyermekkoromban én is úgy akartam, hogy ilyenképpen cselekedjem egész életemben. Több mint 30 évi tanítói tevékenységem során, sokat tapasztaltam igen sok példát tudnék felsorolni a személyes példaadás pozitív, vagy negatív megnyilvánulásaiból. A tanítónak rengeteg alkalma van meggyőződnie az emberi jellemvonások alakulásának helyzeteiről. Csak rá kell néznie, csak szóba kell állnia a gyermekkel, s máris jórészt ráismer annak otthonára. Ugyanúgy a szülők is meg tudják ítélni gyermekeik nevelőinek egyes jó, vagy rossz vonásait. Néhány példát említek. Nagyon sok gyermek semmirekelő, részeges, naplopó lett belőle, ha ő is az volt. Egy rendetlen háziasszony leánya ritkán válik gondos háziasszonnyá, stb. Vigyázzunk, minden lépésünket megfontoltan cselekedjük. Gyermekeinket mindig csak szépre, jóra tanítsuk. Holló Gábor Csíkszereda ÖTVEN ÉVES A SIMARATON Kissé megkésve, de rendszeresen hozzájutok a Hargita újsághoz, amely tulajdonképpen összeköt Csíkszeredával és tartja bennem a városhoz fűződő emlékeim. Most egy ilyen visszaemlékezésről szeretnék pár sorral tudósítani. A Csíkszeredában idén megrendezett símaraton bár nem volt alkalmam személyesen látni, mégis nagy hatást gyakorolt rám mikor a Hargitában megjelent és a TV-ben bemutatott riportokat olvastam és láttam. Gondolatban visszapergettem az elmúlt ötven évet, visszaidéztem 1932 telét, amikor a legelső ilyenszerű sífutóverseny volt tíz kilométeres távon, s amelyen én is részt vettem mint versenyző és mint szervező egyaránt. Akkor a csíki sízők élén, mint ismeretes Vámszer Géza tanár állt. Az akkori fiatalok, mai veteránok, most is szívesen hódolnak e nemes és szép sportágnak. Láthattuk az 1982-es verseny alkalmával is. Megpróbálom visszaidézni az úttörők nevét — gondolom az utódoknak sem közömbös, kik voltak ők. Íme néhányuk, a már NYÁRI DOLGOKRÓL - JÓIDEJÉBEN Kegyetlen hideg volt az idén, de azért néha, amikor a volt Urmánczy, most ifjúsági strand felé járok — például házbért fizetni, a közüzemeknél(!) — sok minden eszembe jut. Olyan, nyári dolgok. Mert a strandon tavaly pontosan a fürdőszezon kezdetének napjaiban bontották le a kabinokat, fel is emeltek néhány téglafalat, vetkőző és öltözőhelyiségnek szánva, de még ma is csupaszon állnak. Tavaly mindenki ott vetkőzött, öltözött, ahol tudott. Idén vajon a fürdőszezon kezdetének napján készen lesz-e a vetkőző és öltözőhelyiség, vagy éppúgy elporlad, mint annak idején az a soha el nem készített sportszálloda cementből készített, de a tíz évek során már elporladt alapja?... Hogy messze van még a nyár? Meglehet. De jó lenne már előre legalább tervet készíteni, s annak alapján majd idejében elvégezni a „csekély’’-nek tűnő, de annál fontosabb munkálatokat. Szaszkó Elek Toplica VENDÉGSZEREPLÉS Kellemes meglepetésben volt része nemrégiben a gyergyódfalvi nézőközönségnek. A művelődési otthon vendégül látta a gyergyóremetei tanügyiek műkedvelő színjátszócsoportját. A csoport az Érdekszerelem című vígjátékot mutatta be, nagy sikerrel. Értékeljük és méltányoljuk szereplésüket, hisz mindennapi fáradságos munkájuk mellett jut idejük műkedvelésre. Már több helyen bemutatták a darabot, mindenütt sikerrel. Igyekeztek a legtöbbet nyújtani, mely meg is látszott pontos alakításukon. Tevékenységük példaként szerepelhetne más falvak előtt is. Ők maguk rendezték, ők maguk adták elő — segítség nélkül. Ezért a kellemes vasárnap estéért köszönet illeti őket, elismerés. Kívánunk továbbra is hasonló sikereket és jó munkát. Kivánjuk, hogy lelkesedésük továbbra is megmaradjon, lángoljon. Benke Katalin Gyergyóalfalu