Hargita, 1982. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1982-07-01 / 153. szám
(Folytatás az 1. oldalról) Nicolae Ceauşescu elvtárs érdeme, hogy ebbe az irányba terelte az ország energiáját, s ily módon Románia a jelenlegi ötéves terv végére a közepesen fejlett országok közé emelkedhet. Minden olyan vélemény, mely indokolatlannak tartja a párt iparosítási politikáját, nem veszi figyelembe az ország és a nép létérdekeit, ellentétes tehát legfőbb törekvésünkkel, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésével. A nép országépítő munkáját mindvégig dinamizálta Nicolae Ceauşescu elvtárs példaadó munkássága, gyakori jelenléte az anyagi és szellemi javak termelői körében, elméleti és gyakorlati értékű útmutatásai, melyeket a gazdasági-társadalmi élet valamenynyi területén hasznosíthatunk, hisz hazai valóságtalajunkból fakadnak, az igények és lehetőségek közti egyensúly felismerését tükrözik. Az önnön ereje tudatára ébresztett nép, a kommunistákkal az élen, rendkívüli tettekre vállalkozott, valóságos csodákat művelt. Csakis a nép és vezetője tökéletes összehangoltságával, egymásratalálásával magyarázható az a tény, hogy „napjainkban Románia 15-ször gazdagabb mint 1950-ben" - mint azt Nicolae Ceauşescu elvtárs a párt Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén megfogalmazta. Nemzetiségi különbség nélkül, a haza dolgozói teremtették meg e tizenötszörös gazdagságot. A párt szocialista iparosítási politikája nélkül persze meddő maradt volna minden hősies erőfeszítés, mint ahogy a most kibontakozó új agrárforradalomnak se lennének meg enélkül az anyagi alapjai. Joggal vagyunk büszkék minderre, semmit sem kaptunk készen, mindenért keményen meg kellett dolgoznunk. És meg kell ezután is, hisz különösen a jelenkori bonyolult nemzetközi helyzetben, a gazdasági világválság közepette számos nehézség tornyosul előttünk, nem ünnepi, diadalmenet előrehaladásunk útja. Erőnk egyik forrása éppen abban rejlik, hogy tárgyilagosan szemléljük a valóságot, vállaljuk a nehézségeket, okulunk saját hibáinkból, s mozgósítjuk alkotóenergiánkat a többért, jobbért, az új minőségért. Mindez képessé tesz arra, hogy tovább haladjunk a megkezdett úton, növeljük termékeink versenyképességét a világpiacon, erősítsük a rendet és fegyelmet minden munkahelyen, takarékosabban bánjunk anyag- és energiafonásainkkal. Az RKP IX. kongresszusa óta eltelt tizenhét esztendő sikerei megtanítottak a bizakodásra. Szorgalmas és tehetséges dolgozók lakják országunkat, a Román Kommunista Párt vezetésével, Nicolae Ceauşescu elvtárssal az élen képesek legyőzni a pillanatnyi nehézségeket, s a szocializmus és kommunizmus megálmodott magaslataira emelni Romániát. Szocialista hazánk valamennyi dolgozójával taoros egységben ezért munkálkodik kitartóan megyénk magyar és román lakossága is. A munka útja a jövőútja, ezért maga a bizonyság a haza jövőjébe vetett hitünk. Ne legyen többé háború! Június elején rendkívül szomorú eseményre emlékeztek a kolozsváriak, mindazok, akik átélték a második világháború borzalmait, a hárommotoros Liberátorok szőnyegbombázását. A repülők azon a péntek reggelen néhány perc leforgása alatt rombadöntötték a vasútállomás környékét. Védtelen asszonyok, gyermekek estek áldozatul. Akik akkoriban kisgyermekek voltak, édesanyjuk karján vészelték át a sötét óvóhelyen a borzalmakat, azóta felnőtt emberek. Nekik is vannak kisgyermekeik, akiket békében szeretnének felnevelni. E sorok írója szemtanúja volt a kolozsvári bombázásnak; társaimmal együtt nagyon jól tudom tehát, mit jelent egy háború, mit jelent az állandó rettegés, mi ára van a hadi időknek. Éppen ezért minden munkatársammal együtt, a gyergyószentmiklósi gazdasági és jogi líceum munkaközösségének tagjaival, tanárokkal, oktatómesterekkel, nevelőkkel, az ügyintéző személyzettel egyetemben teljes egyetértésünket fejezzük ki a haza, a dolgozó nép felhívásával, amelynek címzettje az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszaka. E fontos dokumentumra tettük kézjegyünket. Minden egyes aláírás méltó kifejezője eltökélt békeakaratunknak. Békeszándékunknak. Követeljük, hogy azonnal vessenek véget a fegyverkezési hajszának, kezdjék meg a leszerelést, elsősorban a nukleáris fegyverek hatástalanítását Kifejezzük továbbá teljes egyetértésünket Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP főtitkára, köztársaságunk elnökének a párt Központi Bizottsága bővített plenáris ülése munkálatainak befejezésekor tartott beszédében elhangzott újabb békekezdeményezésével. Thomán Béla Gyergyószentmiklós A TŐKE ÁRNYÉKÁBAN „Nemkívánatos vendégek" (Lakat az „Eldorado" kapuján) A hatvanas évek viszonylagos gazdasági fellendülését követő recesszió a fejlett iparú tőkés államokban gyökeres szemléleti változást idézett elő a bevándorló munkaerővel szemben. Az addig busás hasznot hajtó legnehezebb és legrosszabbul fizetett állást is elvállaló emigráns — feleslegessé vált, sőt mi több koloncnak tekintik a „fogyasztói" társadalom nyakán. A gazdasági tevékenység stagnálása, a munkahelyek számának csökkenése sokmilliós munkanélküliséghez vezetett nyugaton, amely kiszorítja a munkaerőpiacról a nemkívánatos versenytársait, a vendégmunkást. Az „Eldorado” ábrándjával érkező emigráns lelakatolt kapuba ütközik. A legtöbb tőkés államban szigorú rendelkezésekkel igyekeznek megállítani a valamikor ösztönzött bevándorlást, illetve távozásra késztetni az emigránsokat. Az NSZK-ban a legtöbb vendégmunkást foglalkoztatott nyugati országban ahol ma viszont kormánykörök szerint „elérték, sőt túllépték a befogadóképesség határát", még 1973- ban megjelentek az első ellenintézkedések. Azóta évről-évre újabb törvények nehezítik meg az idegen munkaerő beszivárgását. Felfüggesztették az újabb munkaengedélyek és ideiglenes letelepedési jogosítványok kiadását, a külföldiek nem élvezhetnek a belföldi munkásokkal azonos jogokat, korlátozták a vendégmunkások családjainak beutazási lehetőségét, valamint a politikai menedékjog címén történő bevándorlást stb. Franciaországban a bevándorló 15- 20 év múlva is idegen, betolakodó marad, ott-tartózkodásának feltétele az állandó munkahely, amelynek elvesztése három hónap után maga után vonhatja kiutasítását ; csupán tavaly 90 000 vendégmunkást menesztettek az országból. Belgiumban - a növekvő belföldi munkanélküliség miatt - gyakorlatilag lezárták a határokat az emigránsok előtt, s egy törvénytervezet nemrég azt javasolta, hogy az idegen munkásokat, mindenekelőtt azokat, akik elvesztették állásukat, sürgősen küldjék haza. Hollandiában - több más nyugati országban érvényes rendelkezéshez hasonlóan - csak akkor lehet bevándorlót alkalmazni egy, munkahelyre, ha nincs rá belföldi jelentkező. Az idegenek befogadását ugyanakkor több feltétel (egészségi állapot, korhatár, büntetlen előélet stb.) korlátozza. Kanadában az idegen munkás csak akkor kaphat beutazási engedélyt, ha előzőleg kormányjóváhagyást tud szerezni az ideiglenes munkajoghoz. Olaszországban borsos összegű pénzbírsággal és börtönbüntetéssel sújtják azokat a munkáltatókat, akik idegen munkaerőt alkalmaznak. Az Egyesült Államokban valóságos hajtóvadászat folyik az illegálisan bevándorolt, főképp latin-amerikai munkások után (számukat 4-7 millióra becsülik), akiknek az ott-tartózkodási reményük nem több 6—8 hónapnál. Sokezer letartóztatott idegen munkás koncentrációs táborokban várja, hogy döntsenek sorsa felől, amely szinte kivétel nélkül a kiutasítás. A hatósági korlátozásokkal párhuzamosan a vendégmunkás növekvő ellenszenvvel is szembetalálja magát, amely - például Nagy-Britanniában és az NSZK-ban - súlyos faji incidensekhez vezetett Veszélyes méreteket öltöttek a jobboldali, újfasiszta elemek hitleri időkre emlékeztető, gyűlöletszító, soviniszta akciói, amelyek indoklásaként az idegen munkaerő jelenlétével okolják a súlyosbodó gazdasági helyzetet. Plasztikusan foglalja össze a vendégmunkás társadalmi helyzetét a holland Bots-együttes dala, amely nyers fordításban így hangzik : „Csak szeméthordásra vagy alkalmas/ Holtfáradtan, milyen szívvel mész az éjszakába pihenni ?/ Ötöd magaddal zsúfolódsz egy szalmazsákon/ Ez nem pihenés.../ Ki tisztel téged, emigráns ?/ Jó üzletet csináltak veled/ a szerelőszalagnál/ Most az utcára dobnak/ mert feleslegessé váltál .. Zselyki Dezső BÉKÉT AKARUNK ! Forr a világ ! Készül a sok bomba I A gyilkos fegyverek készülnek Halomba I A világ népeit veszély fenyegeti. Békés életünket fel akarják dúlni De mi azt kiáltjuk, hadd hallják a szavunk -Nem kellenek fegyverek I Mi békét akarunk I Mit a fegyverekre költenek évente Azt inkább fordítsák mind-mind élelemre ! Ne legyen éhező széles e világban, S ne pusztuljon a nép gyilkos háborúban ! Bőséggel terüljön mindennap asztalunk. Nem kell a háború ! Mi békét akarunk ! Elég volt a népnek két gyilkos háború. Elég özvegy árva, s rokkant lett utánuk. Nyomor, nincstelenség, szakadt rá a népre. Ne ismétlődjön meg ! Értsék meg hát végre ! Mi békében élni s alkotni akarunk ! Nem kell a háború ! Mi békét akarunk ! Bogács Ferenc Csíkmadaras VIRÁGCSOKOR HELYETT A búcsú pillanatában adósnak éreztem magam. Ezért szeretném e pár köszönő sort továbbítani virágcsokor helyett. A székelykeresztúri 4-es számú napköziotthon dolgozói - akik három éven át vigyáztak, nevelték gyermekeinket, mindent megtettek, hogy jól érezzék magukat. Felkeltették érdeklődésüket, a tudás magvát hintették szívükbe, hogy majd évek múltán boldogan nézzünk föl rájuk. Köszönjük fáradozásukat. Miklós Gábor Székelykeresztúr FIGYELMESSÉG Ha későn is, de érdemes szólni róla. Május 29-én történt, az esti órákban. Épp hazafelé tartottunk, mikor egy idős nénire és három fiúra lettünk figyelmesek. A fiúk a kis siránkozó nénit vezették, akiről később megtudtuk, siklódt, egy éve temette el egyik fiát, s a temetőőrhöz akart eljutni. Látva ezt, barátaink a gyermekek segítségére siettek, kezükből széket formáltak, ráültették a nénit és így vitték az őr házához — a gyermekek kíséretével. Megérkezéskor a néni nem győzött hálálkodni. Érdemes ide írni a három tanuló nevét : Miess Helmut IX., Székely István és Fehér Ferenc a 4-es számú általános iskola VI. és VIli. osztályából, akik figyelmességből, emberszeretetből, segítségadásból jelesre vizsgáztak. Szőcs Irén Székelyudvarhely A SÚGÓ BARLANGNÁL A Pionírok Hete alkalmával a gyergyószentmiklósi 1-es számú általános iskola ötödik és hatodikos tanulói kirándulást szerveztek a Súgó barlanghoz. A gyalogtúrán közel 70 tanuló vett részt. Sok élménnyel gazdagított már a barlangig tartó gyalogút is, a tanárok felhívták figyelmünket a gyógynövényekre. Megismertük a vadcsombort, iibapimpót, ezerjófűvet, cickafarkot. Gyönyörű időben értünk a barlanghoz. Miközben a barlang történetéről és feltárásáról hallgattuk az ismertetőt, alig vártuk, hogy beléphessünk az általunk még sohasem látott csodavilágba. Karbidlámpák fénye világította meg sorra a termeket. Láttuk a mészkőből kialakult Hófehérkét a hét törpével, a mészkőbe dermedt várakat, farkasszájat, hattyúk tavát, teknősbékát és más alakzatokat, megcsodáltuk a zenei hangokat hallató cseppköveket, a buzogányok termét, az örvények termét, ittunk a „szerelem vizéből”. Soha el nem múló élményt jelentett számunkra ez a kirándulás. Tanulótársaink nevében is köszönjük. Bagossy Enikő, Szilveszter Judit, Gyergyószentmiklós AZ ARRA JÁRÓKNAK... Korpnd községet átszelő műútról letérő Piac és Rózsa utca A kerámia kedvelők vásárolhatnak a múzeummal szemben levő kerámia piacon, a közelebb és távolabb eső egyéni fazekasoknál, ugyanakkor a kerámia üzemnél levő, eladással egybekötött kiállításon, ahol gazdag választék áll a vásárlók rendelkezésére színes és fekete kerámiából. Id. István Lajos, Korond KURTA A PANASZ, DE SÚLYOS Födött beállóhelyek épülnének a Tető utca 11. számú tömbház közvetlen közelében. Az anyagokat már a helyszínre szállították, minden jel arra vall, hogy nemsokára kezdődik a munka. Az egészben apró szépséghiba : mondott tömbhöz lakóinak akarata ellené- BORÍTÉKBONTÁS sarkán — a zöldséges üzlettel szemben — egy szerény kis ház hívja fel magára a figyelmet, szépen újrazsindelyezett tetővel. Ezen kis háznak a falán egy tábla adja tudtukra az arra járóknak, hogy ez a ház a község múzeuma, melyet bármikor kinyit a meglátogatni akaróknak e sorok írója. Bizonyára sokan felteszik a kérdést : vajon mit lehet itt látni ? Látni lehet régi bútorokat és más használati tárgyakat. Azonban a legérdekesebbek a régi, úgynevezett, máznélküli köröndi veres edények, ezek mellett, a mázas edény készítésére való áttérés után készült edényekből és a már hagyományossá vált „orcsai" (minden évben augusztus második szombatján és ezt követő vasárnap tartják) kerámia vásáron a bíráló bizottság által kiválogatott edényeket. Azt is el kell mondanunk, hogy itt a látogató bővítheti is, méreteit Korond község történetének múltjáról, jelenéről. Mindezek mellett megismerkedhet az „Arcsó fürdő", a köröndi kerámia, aragonit, taplóipar történetével, sósvizének használatával és más népismereti érdekességekkel. Ezzel egyidőben lehetősége van az átutazónak megtekinteni a községben a kerámia készítésének a technológiáját, mind a magán fazekasoknál, mind a híres kerámia üzemben.re... Kifogásoljuk, hogy túlontúl közel jelölték ki a beálló helyét, mindössze néhány méterre a tömbház bejárójától. Ráadásul egy hozzánk meglehetős távoli lakótömb lakói használják majd. A kiskocsitulajdonosok. Mit lehet tenni ? Bartha György Csíkszereda Szerk. megjegyzése : a városi néptanács az ügy illetékese. A lakók forduljanak tehát az illetékeshez (városrendészet) , az ügyben mi is tájékozódtunk, kérdéseinkre a következő választ kaptuk : a tömbház és a födött beálló közötti megengedett legkisebb távolság valóban elég kicsi ; akár más tömbbenek ’ is építhetnek az illetékesek által kijelölt területre, lévén egyetlen lakótelepről szó ; a Tető utca 11. szám lakói folyamodjanak (másodszor !) is a néptanácshoz. Joguk előadni panaszukat, mint ahogy a néptanácsiaknak is kötelességük meghallgatni, és érdembeni választ adni. TEGYÜNK TÖBBET A TURISZTIKÁÉRT A természetjárás közismert sportág. Minden korosztály kedveli. Versenyszerű gyakorlása (tájékozódási verseny) azonban a nagyközönség előtt kevésbé ismert. Ez a sportág nemcsak erős fizikai erőnlétet igényel, hanem intellektuális munkát is. Hazánkban 1946 óta gyakorolják. Ma már megyei, megyék közötti és országos versenyeket is rendeznek. 1962-ben Lötenben (Norvégia) került sor az első Európa-bajnokságra. 1966 óta rendszeresen tartanak világbajnokságot. A Daciada országos tömegsport mozgalom keretében több alkalommal szerveztek tájékozódási versenyt, mely megyeszerte nagy visszhangra talált. A Csíkszeredai Akarat sportegyesület május 29—30-án szervezett ilyen versenyt, mely felejthetetlen élményt nyújtott mindannyiunknak. Köszönet érte. A versenyről hazatérve úgy éreztem, hogy nálunk, Székelyudvarhelyen még nem sikerült eléggé népszerűsíteni ezt a sportágat. Mi az oka az érdektelenségnek ? Véleményem szerint a tájékozatlanság. Az üzemi sportegyesületek tevékenysége legtöbb esetben a futballal kimerül, esetleg még egy-két sportággal foglalkoznak. Nem támogatják a turisztikát ! Hasonló a helyzet az iskolákban is. A fenti sorok nem sértegetési szándékkal íródtak, célom csupán, hogy együtt, közösen mi is többet tegyünk Székelyudvarhelyen a turisztikáért. Fülöp Sámuel Székelyudvarhely