Hargita, 1982. augusztus (15. évfolyam, 181-204. szám)

1982-08-03 / 181. szám

Kiváló szabadtéri rendezvény ■Málnaszüret fesztivál Székelyvarságon kecsegtette Az időjárás nem tartott vasárnap a varsági Málnaszü­ret Fesztivál közön­ségével. Attól füg­getlenül, nagyszá­mú természetjáró gyűlt össze és vo­nult ki a Somolyá­rrá. A délelőtti ó­­rákban természet­járás, málnaszedés, míg délután a mű­kedvelők műsora foglalta le a népes közönséget. Igaz, a málnavész nem sok érett gyümölccsel az em­bereket, kevés még a piros mál­na. .. De kóstolónak azért ke­rült annyi, hogy a hangulat ki­váló legyen. .. Amit fokozott a színpadon pergő műsor, felcsendült a dal, a táncosok pedig ropták a tán­cot. A helybéli táncosok mellett ott voltak a fenyédi műkedve­lők, a székelyudvarhelyi Faki­termelő és -feldolgozó egység szólistái, a székelykeresztúri Mű­velődési Ház folklórcsoportja, az oroszhegyi énekesek és tánco­sok, a Korond-fenyőkúti nóta­­fa-együttes. A műsor érdekes­sége volt, hogy az állandó mű­­leten veló csoportok mellett o­­lyan is fellépett, mint az orosz­hegyi középiskolásokból és e­­gyetemistákból megalakult tánc­csoport, ez hagyo­mány szerint min­den vakációban összeáll és Au­gusztus 23-át egész estet betöltő mű­sorral köszönti. Színpompás, öt­letes népünnepély a varsági málna­szüret, amelyet a helyiek kezdemé­nyeztek, s most már harmadszor szer­­veztek-rendeztek. A varsági rendez­vény példának is kitűnő, ha arra gondolunk, hogy hány és hány kihasználatlan le­hetőség van még a megyében ! Jó lenne, ha vidékenként ha­sonló rendezvényekre kerülne sor, ahol az emberek kelleme­sen tölthetik a szabadidejüket Az emberek kedvelik a szabad­téri rendezvényeket, különösen ha — mint vasárnap Varságorr — jól összeköthető a hasznos a kellemessel... Kordalus János Rádolgoztak a sikerre (Folytatás az 1. oldalról) hozzászólásokból is kitűnt, hogy még mindig nem sikerült maxi­málisan kihasználni lehetősé­geiket. Fokozni lehet a gépk­i­­használási mutatót, persze eh­hez gördülékenyebbé kell tenni az alkatrészellátást és jó mi­nőségű munkát kell végezni a gépek karbantartása, javítása terén. S az utóbbi időben ala­posan elszaporodtak az igazo­latlan hiányzások, meg kell húz­ni a vészharangot - mondta hozzászólásában Elisei Teodor, s igazat adunk neki. Mert ez olyan szubjektív tényező, amely­nek alakulását a céltudatos ne­velő munkával jó irányba lehet terelni, alakítani. És nem kell kü­lön ecsetelni, hogy mekkora je­lentőségű, ha mindannyian egy­formán kiveszik részüket a fel­adatvégzésből. Ami nehéz u­­gyan, de szép és kimagasló e­­redményekre sarkall. Ezért elő­remutatóak a félévi eredmények ezért cseng ki optimizmusuk, ha a jövőről esik szó. flipsztörpe az ablakban. ff Miért kedvelik (mert ked­velik) a parajdiak? Né­hány évvel ezelőtt a parkban vagy húsz puttonyos-sipkás prni­kulicsot állítottak a fő helyre ott áldogálnak azóta is ? Ha igen , akkor Parajdon ez sem változott, a látvány. Valóban ,­­kicsi a telep, a település nem­különben, de tiszta, gondozott.. A postán : - Növekedett a forgalom júliusban. Április volt az idei mélypont, de most mő­­egyenesbe jöttünk. - Sok az esténkénti interurbán ? — Nem mondhatom. Az egyetlen távol­sági hívószámos készülék elég­séges. Inkább képeslap kellene Kétfélét árusítunk ( a parajdi strand az egyiken, másikon a motel). Legalább hét-nyolc éves felvételek, valami új is kellene már , egy vendég szerint, aki ötödik éve jár Parajdra, már tele a temesvári lakás e két képpel... - Újság, folyóirat ? - Még mi adminisztráltuk, jó volt a fürdőnél a kioszk. Ám július közepétől zárt, a kereskedelem nem vette át. Az illető eddig is százalékos volt, nem tudom, miért kellett megszüntetni az eladópontot. Egész Parajdon csak nálunk, a postán vásárol­hat a vendég sajtót. S azt sem külön kezelésű standon (Dósa Er­zsébet, a községi postakirendelt­ség dolgozója). — Vendéglői fogások : hús­gombóc csorba, gulyás- meg ka­ralábé-leves, hagymás rostélyos, vadas, csirkesült, növendékta­­kány, szelet sonka bécsiként el­készítve, túrós makaróni. Déle­béd öt óráig, hét óráig, kitart a vacsoráig ; nyilván az olcsóbb - hamar elfogy (Kacsa Mária, pincér) - Telt ház a motelben. Jú­nius elsejétől. Huszonkilenc szo­ba, hatvanhárom hely. A me­gyei turisztikai hivatal helyi iro­dája szakosodott a vendégfogo­dásra (Masznyk Rodica, szállo­daszolgálatos). — Ez igaz. Jelenleg hátszél vendéget irtunk be a nagykönyv­be. Száznyolcvanan (átutazók) a sóbányát látogatják meg, és Parajd egyik nevezetessége. Százötvenen a fürdőre ingáznak. Leginkább a közeli falvakból. Ki hogy tud - a távolsági já­ratok gyérültek, marad az al­kalmi. A vendégszobákról: öt­száz embert tudunk elszállásol­ni. Száz házban tartunk fenn vendégszobát (Fülöp Julianna, a helyi turisztikai iroda dolgozó­ja). — Változások ? Hacsak az nem, hogy megszűnt a Parajdot a Sófalvákkal összekötő járat. Pe­dig sok bányász jár fel a köz­ségközpontba, s majd ősztől a tanulók is (a IX—X-be). Most fo­lyamodtunk éppen az illetéke­sekhez - nagy szükségünk len­ne arra a buszra. Jövő héten a­­vatjuk fel az esketőtermet. Na­gyon szépen berendeztük, az e­­lőszobában a korábbi évek ifjú­sági művésztelepének alkotásai­ból rendeztünk be kiállítást. — S az idegenforgalom ? — Vagy három éve filmet vetítünk a só­bányában. Tavaly új szintet ka­pott a kezelő. Mindez mondom, a bányában. Magnószalagról orvosi előadásokat hallgatnak az ápoltak (a hidrotermális für­dő gyógyhatásáról, az asztmás kezelésről). A fürdő szép, a kiszolgálás mintaszerű (csak így maradhatunk versenyben, ha erről szó lehet egyáltalán, a közeli Szováta nagyhírű, és szé­pen kifejlesztett fürdő !) Koráb­bi években menü fixet hordtak a motelvendéglőből a fürdő tő­­szomszédságában levő sörkert­be. Most az sincs... - Mit je­lent ez a fürdő Parajának ? Legfönnebb hírt, anyagiakat semmiképpen. Lám, a karbantar­tás is állandó és nagy munka : a sós víz még a kádakat, a ve­zetékeket is megeszi. (Vákár Gá­bor polgármester). Az utcán, egyelőre nem hivata­los a hír, de kering : csirke, to­jás érkezett Keresztúrról. A ke­resztúri vállalat bemutató üz­letet tart fenn a fürdőhelyen. A cukrászdában (a központi­ban) , mióta áll itt ez a játék­automata ? — Már a tavaly is itt volt. Ez az egy.­­ Most mű­ködik ? — Dehogy. — Általában rossz. Most is. Majd jönnek, megjavítják. Oláh István PAR­AS DE SULLUS Minden órát kihasználnak (Folytatás az 1. oldalról) Jóság" az emberi viszonyulás­ról. A székelyudvarhelyiek 16 a­­ratócséplője szintén őszi ár­pát vágott, s ott Tomós Miklós farmvezető irányította, ellenőrizte a gépek munkáját. „Igényes, nélküle nem mehet egy kombájn sem a mezőre, figyelme min­denre kiterjed" — jellemzik az AGRIT vezetői Tamás Miklós tevékenységét. A patakfalviak a telekfalvi ha­tárban vágják az őszi árpát, ott is a szakember és az elnök jelenlétében folyik a munka. A mezőgépészek többször is igazí­tanak gépjeiken, nehéz a terep nem könnyű a munka. Ne ma­radjon magas tarló, ne szakad­janak a kalászok, ne hullasson a gép. Kerül dolga a javító cso­portnak is, a hibákat helyben hárítják el. Vasárnap a székelyudvarhelyi AGRIT körzetében összesen 57 aratócséplő vágta az őszi ár­pót, teljesítményük meghalad­ta a 130 hektárt. Erre a hétre maradt még 430 hektárnyi arat­nivaló őszi árpa, és úgy számí­tottak, hogy legkésőbb hét kö­zepéig befejezik ezt is, összesze­dik a szalmát, szántják a tarlót és másodszor is vetnek. Az idő­járás ismét áthúzta a terveket, de az árpa érett, s ha nehezebb körülmények között is, de kihasz­nálva a napsütéses órákat - gyorsan felszárad a már túlérett gabona - igyekeznek mielőbb végezni az őszi árpa aratáséval, s folytatni a munkát a búzában m­em­ t Amíg a harmat felszárad... Halmozódó tennivalók László Csaba, a gyergyóújfa­­lusi m­sz 1-es számú farmjának vezetője sorolja, mire lenne szükség ahhoz, hogy a farm normális tevékenységét szava­tolhassák. Első és lefontosabb egy víztorony építése. Aztán a takarmánykonyha üzembe he­lyezése. . . Az ipari­ áram­vezeték bekötése. .. Az új istálló fel­építése. .. Van elvégezni való jócskán Újfaluban. Amit a munkából eddig el­végeztek, az képeinken is lát­szik. A takarmánykonyha vázát felhúzták (évek óta) be kellene fedni, meg kellene építeni az á­ram vezetéket, a gépet el kel­le­ne indítani... ígérik, hogy ő szíve így lesz. A víztoronyból még nem lát­szik semmi, a dokumentáció a­zonba­n elkészült s a farm ve­zetősége ennek a munkának a tekintetében a legbizakodóbb. Mint mondják a munkaerő ren­delkezésükre áll, ilyen irányú gondjaik nem lesznek, az anya­gokra a kiutalást megkapták, csak hozzá kell fogni s egyket­tőre meglehetnek vele. Fejőstehenekre fog szakosod­ni a farm. Egy modernizált istállóval rendelkeznek, még egy meglévőt lehetne azzá tenni, egy modern istállót pedig most építenek. A szakem­berek véleménye szerint őszre tető alatt lesz az épület, arról azonban szó sem lehet, hogy abban állatok teleljenek. Ez lenne a jelenlegi helyzet­kép. Egy kiegészítéssel. A tégla és a cserép még a gyárban van A villamossági vállalat szakem­berei sem jelentek meg eddig a helyszínem. Nem szándékunk az optimiz­mus kontrázása, de a szakem­berektől tudjuk, hogy az új is­tállóra már az idén szükség len­ne, s azt is, hogy az anyaga beszerzése elég nehézkes. S habár az idénymunkákat elvé­gezték (istállók takarítása, me­szelése, folyó javítások) s ez szükség esetén lehetőséget ad a nagyfokú erőkoncentrációra, nem jó a tennivalókat felgyúj­tani. A gyergyóújfalusi állatte­nyésztésben változásra van szük­ség. Ennek érződnie kell az á­­gazatot érintő beruházásokban is ! Birtok József x­­XA ciklu­s 1 . Kéé ír Ezt a takarmánykonyhát évek óta „építik". Sürgős feladat : az épületet befedni s az időköz­ben­ eltűnt gépalakatrészeket pótolni. Kész lesz a télre ez az istál­ló, de mégsem fognak benne állatok telelni. Nem lesz beren­dezés. VILLANÁSOK VASÁRNAP TÖRTÉNT... Tegnapelőtt az esti órákban italtól „felhevített" egyének Ho­­moród­fürdőn véres verekedés­sel vezették le fölös energiáju­kat. Kápolnásfalu közelében pedig ugyancsak a homoródfür­­dői falatozóban beszeszelt 16- 18 év körüli legények „nagyle­­génykedtek" az országúton. Nem az első eset, hogy a szóbanforgó falatozónál ittas egyéneket szol­gálnak ki (vagy 18 éven aluliak kezében is poharat látni). E­­gyébként nem csupán ez a ki­ránduló hely, ahol a hétvége botrányba fullad... És joggal vetődik fel a kérdés : hétvégén hol vannak az illetékes ellenőrző, rendfeltartó szervek ilyen he­lyekről ? Mert ha az általuk ellenőrzött egységek működnek e napokon, akkor „működnie" kell az ellenőrzésnek is ! Mert, ha nem akkor közvetve az ellen­őrzés lazulása is hozzájárulhat az olyan esetek bekövetkezté­hez, mint a vasárnap esti volt. (Hajnal Attila) A SZERVEZETLENSÉGEN MÚLIK Székelyudvarhelyen az autó­buszállomás a piactér szomszéd­ságában van, s így a déli és délutáni csúcsforgalom nem kis bosszúságot okoz. Türelmetlenek az elutazók, mert hiába állnak sorba a pénztárnál, jegyet nem kapnak, amíg a távolsági járat be nem érkezik. Ha bejön a já­rat, nagy a tülekedés a pénz­tárnál, s talány, hogy jegyet sikerül, vagy sem szerezni. A gépkocsivezető pedig nem vár, mert elérkezett az indulás ideje. Ekkor a sor felbomlik, s ki a gépkocsihoz, ki a tájé­koztatóhoz szal­d könyörögni hogy ne hagyják ott, mint a­hogy az történt július 27-én is, mikor csak egyetlen pénztár van nyitva. A gépkocsivezető nem adhat jegyet, s így aztán oda a remény is. Ha mégis meg­esik a szive, az utasnak sze­rencséje van, ha nem, lemarad, s következnek a szép szavak. . Ideje lenne ezen a többszö­­megismétlődő helyzeten változ­tatni, mert az elégedetlenséget nem az autópark hiánya, hanem az ott lévő szervezetlenség okoz­za. (Németh Szilveszter). SZENTSIMONI PÉLDA Csíkszentsimonban az utóbbi időben szinte újjávarázsolták a labdarúgó pályát és a cél is világos volt, hogy miért : hi selejtező mérkőzéseit megnyeri, a Vörös Lobogó, a megyei bj­nokság idei győztese, bekerül a C-osztályba. A bejutáshoz a­­zonban az új kerítés, a fedett játékos padok nem volt elég. A csikszentsimoniak továbbra is a megyei bajnokságban játszanak, de a község sport­­szeretőinek a példája felhívja a ügyeimet : rengeteg megyénkben­­az olyan labdarúgó pálya, a­­mellyel az utóbbi években nem sokat törődtek és a minimális gondozást sem kapták meg, a legjobb esetben csupán a tűvel kaszálták le róluk. Ha az illet együttesek egyhamar nem is ko­pogtatnak a C-osztály ajtaján illő azért a pályákat rendbe­­tenni. (Székedi Ferenc) SZALMÁT SZÁRÍTÓ RENDSODRÓ Árpatarlón jár hosszában a rendsodró gép. Mozgó villáival két rend szalmát mozdít ki he­lyéről, sodor egyetlen sorba. Értelme van ennek a munkának, mivel a korábban learatott ga­bona szalmája megázott, föld­höz tapadt, nehezen száradt volna, s a présgép is nehezeb­ben tudta volna felszedni a földről. Ezért a rendsodrás. A délelőtti meleg nap pillanatok alatt szárítja a szalmát, segít ebben a lengedező szél is. Nem hiábavaló munka amit Farcádon végez a rendsodró, s most már a présgépeknek is kevesebbszer kell végigmenniiük a földön. Egyszeri tova­haladásukkal immár, két rend szalmát szednek fel. Lám a körülmények leleményes­ségre késztetnek. (Bogos Sándor)

Next