Hargita, 1982. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1982-09-01 / 205. szám

3 1982. SZEPTEMBER 1. SZERDA ötben, nyolcban... nem kilencben, repül a pénz. Néhány „szürke" s máris visít a hátsó lábánál fog­yast a ládából kiemelt malac. Ni, én azt mondom, hogy a tejcsarno­­kos a tavasszal megvett ezekből már kettőt, így ahogy látja ő­­ket (cseppet sem voltak nagyob­bak) s tudja milyen szépen nö­vekednek, lesz belőlük a télire No, nem látja senki, aggyon már érte nyolc egyszínűt, másnak ezerben adnám, de maga olyan szép kötésű fiatalember... Szá­molja már ne sajnálja azokat a „szürkéket", meglássa milyen szépen kigömbölyödnek majd ő­­szire. Az anyjuk is ilyen túrós fajta volt, mondtam is a szom­szédnak, hogy minél több karikát az orrára... így sem esett mesz­­sze a fajától, visit az ebadta. Elment belőlük már három. Hallgat a vevő, mond az asz­­szony, a székelyszentkirályi, kí­nálja a portékát, mi mást te­hetne. Mennyiért néne - kérdi egy újonnan jövő, 10 pénz, mondja ismét a vastagmargot termetű asszonyság. Az imént is 1200 lejt fizetett az a kala­pos, magának miért is adnám alább, hiszen csak nem rokonom, vagy mi a súly... Emelkedik, aztán ismét csu­kódik a ládafedél, egyre keve­sebb a benne síró jószágok száma. Még maradt egy kisebb emse... na magának hatért a­­dom. Aztán, a láda is kéne ugye? Hát azt nem adhatom, komám külön megkért rá vin­ném haza, a jövő vásárra ő is behozna valami vinnyogókat. Ad­digra megérnék a hat hetet. Trézsi asszony, csomagol. Nem nehéz, csupán a pénzre kell ü­­gyelnie, amit gondosan a zseb­kendő sarkába csomagolt. Az­tán nem messze a szekér, öt perc jön a szomszéd, feldobják a lá- Itt a­ dót a szekérderékba, s irány hazafelé. Egy múltkori vásár képe : Nógrádi D. Lajos, Uzoni Ist­ván, Székely Imre — baloldalt. Mátyás Imre, a szekér sar­okdesz­kájára in­a­­ jobboldalt, no meg vagy hárman (szégyeltem a jegy­zetelést, nagyon feltűntem vol­na) az iméntieket csupán a me­mória jegyzi, így mutat a „sze­kértábor“. Egy nemrég lefolyt keddi piac képe. Visít a malac, l­ibeg a tehén a perzselő hőségben, nyerít a ló Egyszóval folyik a vásár. A lo­vakról „lefordult a hám". S ni­­csak amott már áruba is bo­­csájtva. Elkelt egy párra való, de a belévaló pára még mindig várat magára. Ketten - akár két szenátor - sétálnak a szekerek között. Mondom koma vedd meg, az enyém mellé való, szá­mítsd csak, hátra van még a sarja, ne sajnáld érte a „szürké­ket", úgy nézem jó a ló, s még csak nem is köhög. A szomszéd keveset vett, addig itta az ál­domást, s a következő kedden már túl is adott rajta hétszázért, s ugyancsak itt. Egy kalapos, barna arcú, pörge bajszú csa­pott hetet azért a tenyerébe. Én azt mondom, vedd meg, kihajt­juk belőle a szutlát sarjúhordás­­kor, aztán visszahajtjuk ugyan­csak ide, megint jön a pörge bajszú. Hangulat kérdése, s már­is ad érte hatot, csupán ara ügyelj, hogy a „hipodromon" ostorcsapás után ne rúgjon hát­rafelé. Nem lenne jó neked sem. Aztán azt is tudják, hogy komád vagyok, s még valahol szóba jöhetne, hogy a sárga „gyakran rúgott hátrafelé". Nem jó pont na, neked sem, s nekem sem. Itt a kezem, nem disznóláb, mondja Gábor Dénes. Na, nézd meg pajtás mégegyszer otthon, azután jöjj ide. Ilyen kehest nem látott a világ. Hogy még ez ke­­hes, rácsap Gábor a deresre. Szépen nyargal körbe a szekerek mögötti szabad téren, akár egy hipodromon. Még egyet csap a véknyára, szebben repül, szeli­­debben, nem rúg hátra. A gaz­da belefeledkezik a nyargaló­­szájba. Azt hiszem, ő sem hitte ennyire képes a kis termetű. Szép látvány, még a malacve­vők is felé bámulnak. Az olva­sottabbja akár azt is hihetné, hogy valahol az ókori eposzokat lehetne hasonló képpel illuszt­rálni. No, hozd csak - mondja egy középkorú ember. Megvet­tem. A szekeret darabig cipeli a gazda, mígnem falubelije meg­szánja. Kösd útánna komám, ar­ra megyek én is. Eladtad. Kár volt. Hát, bejött már a dombról a széna. Jövő ilyenkor majd más viszi a szekeret, s én a lovat. Szász Ignácot kérdem. Mi a véleménye a vásárról. Nézze, do­logidőben csak a bolond téved be ide a székelyudvarhelyi Bo­­rompiacra, vagy a túl okos. Aki­nek szénája volt, behordta, s eladja a lovat, akinek nem volt az mindig benne, s még­sem vesz igazit. Minden kedden itt téb­­lábol. Különben szépek a keddi vásárok. Szép üzletek is kötőd­nek. Ha nem volna ilyen Szé­kelyudvarhelyen, ki kellene ta­lálni. Nézze, én mindig betérek ide már csak a hagyomány ked­véért is. Mindig van látnivaló. A gazdaember életéhez épp úgy hozzá tartozik a vásár, akár a gazdálkodás. Bivalyt minden au­gusztusban felhoz a gyülekezet. Aztán jönnek az oklándiak, szentpáliak. Közös pénzzel bi­valybikát venni. Ezt biztosra tu­dom. Székelyudvarhelyen, a Rákóczi utcában van egy hely. Nem árt néha betérni ide, már csak a hangulat kedvéért sem. Köznyel­ven úgy mondják Barompiac , megfordul itt kettős logot, de még kiskocsi is. Itt láttam az e­­gyik kocsi csomagtartóját rög­tönzött állá átalakítva, a frissen vásárolt három malac jó izűen nyelte az ablakot. A széles termetű asszonynál a sok huzavona után én is kial­kudtam egy malacot, ha nem hiszik, egy tanúm is van rá (szé­kelyszentkirályi). Már hatban is megkaptam volna. El kellett sza­ladnom a pénz után. Lehet azó­ta is vár rám. Már hiában . .. Kristó Tibor kezem, nem disznóláb NÉPTANÁCSAINK HAZATAJAN Az energiafogyasztás csökkentéséért ! A villamos energia, a hőener­gia, a földgáz és más tüzelő­anyagok gazdaságos felhaszná­lására és fogyasztásának to­vábbi csökkentésére vonatkozó Törvényerejű Rendelet szellemé­ben Gyergyóremete néptanácsá­nak végrehajtó bürója intézke­dett, hogy a lakosság megismer­je és magáévá tegye a törvény­ben előírtakat. Főleg a villamos energiával való gazdálkodás terén fejtettek ki széleskörű tevékenységet, mi­vel a július 1 -i hatállyal életbe lépett Törvényerejű Rendelet elő­írja, hogy az összes honpolgá­rok kötelessége az 1981-es fo­gyasztáshoz viszonyítva legalább 20 %-os megtakarítást elérni. Munkaülésen megbeszélték a tennivalókat, a rendeletet ki­függesztették látható helyekre, s a képviselőkön, valamint a vil­lamossági vállalat községi meg­bízottján keresztül értesítették a lakosságot a törvényszabta in­tézkedésekről. Az eredmények máris szembetűnőek, mert a ki­szúró ellenőrzések azt bizonyít­ják, hogy több családnál az u­­tóbbi hónapok fogyasztása ke­vesebb a megelőző hónapoknál. Nyilvánvaló, hogy ebből csak relatív dolog volna következtet­ni a fogyasztás jelentősebb csök­kentésére, de a hozott intézke­dések és a lakosság öntudatá­nak fejlesztése meghozza a várt eredményt. A végrehajtó büró felhívta a honpolgárok figyel­mét, hogy az udvarokon, vagy azokban a helységekben ahol kevesebbet tartózkodnak, ne használják a villanyégőket, s u­­gyanakkor a nagyfogyasztásua­­kat cseréljék ki kisebbekre. A községben lévő szocialista egységek szigorú villamos ener­gia megtakarítási akciót vezet­tek be. Az mtsz-nél, a termelő, felvásárló és értékesítő szövet­kezet szolgáltatási egységeinél megjavították a hálózatot s a villanymotorok használatát is mérsékelték. A tejporgyárnál in­tézkedtek, hogy a gépek ez e­­lőírt paraméterek között működ­jenek, kijavították és szigetelték a hővezetékeket. A csúcsfogyasz­tás idejére leállítják a nagy­teljesítményű villanymotorokat, s a termelési folyamatban nél­külözhetetlen gépek működé­sét is ennek megfelelően sza­bályozzák. A számítások szerint a köz­ség lakossága és gazdasági egy­ségei év elejétől mostan­ig a megengedett normákkal szemben közel 60 000 KW villamos ener­giát takarított meg, bizonyítva ezzel is a gazdaságosság szel­lemének tudatosulását. Németh Szilveszter Mező színe­s ősznek hangulata Az ősz hangja szól nálunkfelé. Általában hamarabb mint má­sutt. Egyik napról a másikra hozza, egyre hordogatja kellé­keit. Itt-ott már barnás hátát fedi fel a határ, az eke nyo­mán. Alantabb szállnak a fel­legek, s azokkal együtt a ma­darak is. Milliónyi fehér pötty a parcellában — a burgonya gumók rengetege tetszhet így, egy alantabb szálló repülőgép fülkéjéből. A burgonya kupacok százai a Nagymezőn. A szüret ideje. Nálunk felé ez pityókából adatott meg. Nem is lehet fel­cserélni „e szüret izét" más il­latokra, más színekre, mint a­­melyre megszoktatott ez a haj­danán, messzi tengereken „ér­tünk átkelt" növény - a burgo­nya , krumpli, pityóka. Édes ke­nyerünk. Hozzánk nőtt minden indájával. Lehet-e szebb a me­ző, mint burgonyavirág fehér havazásban, nyár közepén. Vo­natablakból frissített ez a fe­hérvirág havas vidék. Kis tél a nyárban. A burgonya teljes virágzásban. S aztán alászállt a sok fehér szín. A föld alatt rejtőzik, gu­mók formájában. Serénykedik a vidék apraja-nagyja, újra fe­hérré varázsolni a mezőt. Most hatalmas fehérjemező terpesz­kedik közénk. S füst száll, szél csavarja ostorát. Igen, illata (mert ennek a füstnek az van) az orrot átjáró, szemből könny­cseppet csavaró sejteti a szüre­tet, mindenfelé. Az első mezőn sült burgonyát kóstolni, tenyér­­ből-tenyérbe ringatva a gumót, benne rejlő tüze miatt - ez a mi szüretünk szívünk szerinti mozzanata. Ezt nem lehet más­hol. Így csinálni. ■ Egyre összébb szorul a parcel­la fehérsége. Minden parcella fehére. Nagy feketeségében hallgat a mező. Szaporodik a csókák, a varjak hada. A film elsötétül, fekete mezők ezek, varjak hangja - a képhez szö­veg. S aztán ismét lassan ha­vazni kezd. Most igazából. Mert soha sem maradhat feketén a mező. Csak zöld, fehér, sárga, akár azon a Nagy Imre képen, amely belém ivódott immár mindörökre. Szentimrei Tibor SPORI — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Kétnapos tornát rendezett a megyei KISZ-bizottság, a helyi ifjúsági szervezet és a Vörös Lobogó SE Csíkszentsimonban, amelyen résztvettek a körzeti bajnok ifi-csapatok : az újszé­­kelyi Haladás, a gyergyószárhe­­gyi Bőség, a Csal­mási Egyesü­lés, a csíkszentimrei Kalász, a köszöni Termés és a tusnádi Piliske, s természetesen a házi­gazda, a csíkszentsimoni Vasas, amely jobb játékkal meg is nyer­te a tornát, s ezzel a kiírt Kupa birtokába jutott. Második helyen végzett a Termés, harmadik a Kalász, akiknek szereplését kü­lön díjazta a megyei KISZ-bi­­zottság. AZ A-OSZTÁLYOS LABDARÚGÓ BAJNOKSÁG ÁLLÁSA A B OSZTÁLY I. CSOPORTJÁNAK JELENLEGI ÁLLÁSA 17. Gyergy. Jövő 31022:72 18. Oţelul Galaţi 3003 2:90 KISZ-FOCI CSIKSZENTSIMONBAN 1.Sport. stud.550012:­ 10 2.Dinamo 532012:38 3.F.C. Olt 5311 8:47 4.U. Craiova 530213:36 5.F.C. Bihor 530215:103 6.F.C. Argeş 5221 8:56 7.Corvinul 5221 5:36 8.Steauo 5221 7:66 9.S C. Bacău 5212 7:75 10.Jiul 5131 4:45 11.A.S.A. 5212 5:95 12.laşi 3041 5:74 13.Chimia 5203 5:64 14.Petrolul 5203 4:94 15.F.C. Const. 5113 7:163 16.FCM Broş. 5104 5:102 17.Temesvár 5023 2:112 18.CS Tîrgov. 5014 3:111 1. CSU Galaţi 32019:34 2. Suceava 32016:3t 3. Piatra Neamţi32014:24 4-5. Sepsi MSK 32013:24 FCM Brăilo 32014:34 6. Călărași 32013:34 7. Focșani 32012:34 8. Gura Humor. 32014:64 9. Buzău 31115:13 10. Vaslui 31115:43 11­ 12. Borzeşti 31112:23 Pr. Ploieşti 31115:53 13. Beszterce 31025:42 14. Botoşani 3102 2:22 15. Medgidia 31026:72 16. Tulcea 3102 3:62 NICOLAE VLAD CSELGÁNCS­­EMLÉKVERSENY Szombaton és vasárnap Fo­­garason a helybéli Nitramónia SE rendezte meg a Nicolae Vlad emlékversenyt, amelyre jónevű hazai együttesek (Bukaresti Di­namo, Gyulafehérvári Építők, Plopeni-I Vasas, Aradi Rapid) mellett meghívták a lengyel Poznan-i Olimpiá­t és a Csík­szeredai Építők­et is. Taroltak a „mieink" : a súlycsoportonkénti versenyben Máthé István és Pál József első helyet, Nyisztor Ist­ván, Oprea Nicolae, Kalamér Do­mokos, Szántó István és Udvari Dezső harmadik helyet szereztek. Csapatversenyben a Csíkszere­dai Építők nyert, és haza hozhat­ta a kiírt trófeát. Kitűnő ered­ménye ez az Építőknek a tulaj­donképpen szezonavató verse­nyen, s amolyan bemelegítő is a szeptember második hetében (11—13-án), most már hazai pá­lyán szervezett versenyre, ahová meghívtak négy külföldi (NDK, lengyel, csehszlovák és magyar) és tíz hazai együttest. Közöttük a román ifjúsági válogatottat is. JÖJJÖN VELÜNK ötven túrázó, ilyen tűző na­pon, fülledt melegben sok részt­vevő egy gyalogló kirándulá­son. Dehát, bírtuk. Hetvenöt é­­vesen is, meg másfélévesen is. Nem először „jön velünk" Xán­­tus Andriska , apuka hátizsák­jában. Gomba, málna, renge­teg került az úton míg fölér­tünk a Kurta feje pusztára pi­henni. Gyönyörű innen föntről a város. Hogy ne váljék unal­massá a pihenő, foci­meccset rögtönöztünk, a fiatalabbja, lá­nyok - fiúk egymás ellen. Nyer­tek a lányok 4—3-ra. Hűha ! E­­bédre pásztorok láttak vendégül, elmondtak néhány félelmetes medve­sztorit, mellettük a teg­napi Hargita medvés­ esete kis­miska volt. Szép estében érkez­tünk le a Szeredai fürdőre. (Bálint Pál, technikus) Édeskútfeje pusztáján a „Jöjjön velünk“ túrázói. (Kiss László felvétele)

Next