Hargita, 1982. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1982-10-01 / 231. szám

VASÁRNAP NYITNAK A PIONÍRHÁZAK Vasárnap megkezdődik az új tanév a pionírok és a haza sóly­mai házainál. Mintegy 50 tan­ügyi dolgozó készül a megnyitó ünnepségre a megye hét ilyen jellegű intézményében. (Csíksze­redában október 10­-én nyit a pionírház, a költözés miatt.) Pionírházainkban több mint 7000 megyénkbeli gyermeknek nyílik alkalma arra, hogy ismereteik, készségeik és képességeik ál­landó gazdagítása, fejlesztése közepette kellemesen és hasz­nosan töltse szabad idejét. A tevékenység fő célja, hogy az RKP KB 1982. június 1­2.-i bő­vített plenáris ülésén elhangzott főtitkári beszéd szellemében még magasabb szinten folytas­suk a pionírok és iskolások ha­zafias, forradalmi és tudomá­nyos-materialista nevelését, a politikai vitaklubok és más fog­lalkozások keretében. A pionírházakban kibontakozó tevékenységek zöme, mintegy kétharmada műszaki, gyakorlati, tudományos jellegű lesz az idei tanévben is. Ezen belül szorgal­mazzuk a mezőgazdasági profi­lú gyakorlati alkotó foglalatos­ságokat. A modellezés, elektro­technika, elektronika, karting, rádió stb. laboratóriumok és mű­helyek tevékenysége jól ismert a sólymok és a pionírok köré­ben, nem okoz gondot a részt­vevők toborzása. A kulturális- és sporttevékenységeket ugyancsak kedvelik a gyermekek. Népi tán­cok, népdalok tanulása és be­mutatása - és ezáltali népsze­rűsítése - a célja ezeknek. U­­gyancsak a népi hagyományok ápolását és továbbéltetését tű­zik maguk elé a népművészeti profilú műhelyek is. Fúvós ze­nekaraink, kulturális-művészi for­mációink múlt évi tevékenységü­ket kiteljesítve, a többi kulturá­lis jellegű körökkel együtt -grafika, festészet, szövés, sző­nyegkészítés, fotó, filmklub ) ké­szülnek a Megéneklünk, Romá­nia országos fesztivál újabb ren­dezvénysorozatára. Sólyom- és pionírházaink fel­készültek az új tanév jó körül­mények közötti megkezdésére. A Nyitott kapuk hete keretében (melyre Csíkszereda kivételével a megye többi városaiban ezen a héten kerül sor, a megye­­székhelyen pedig október 4—10 között) meggyőződhet erről min­den érdeklődő, a pionírok pedig tájékozódhatnak a pionírházi te­vékenységekről. A gyerekek irá­nyításában fontos szerep hárul az iskolai körök vezetőire, vala­mint az osztályfőnökökre, akik osztagoktató parancsnoki mi­nőségben népszerűsíteni hiva­tottak a pionírházi tevékenysé­get. Ugyancsak az osztályfőnö­köknek kell számbavenniük, ki milyen körön óhajt részt venni az új tanévben, a névsorokat át kell adniuk az egységoktató pa­rancsnoknak, aki összegezés u­­tán továbbítja a pionírházaknak. Az új tanévre javult valameny­­nyi megyénkbeli pionírház fel­szereltsége, bővültek a rendel­kezésükre álló anyagi alapok. Külön megemlítendő a Csíksze­redai pionírok és sólymok háza, amely a Jégpalota melletti új székhelyén az eddiginél jobb körülmények között fejtheti ki te­vékenységét. Bízunk abban, hogy a pionírhá­zak anyagi feltételeinek javulá­sával, a tanügyi dolgozók pél­dás hozzáállásával, a gyerme­kek érdeklődésének felkeltésével magasabb minőségi szintre emelkedik megyénkben a pio­nírtevékenység. Barabás Attila, a megyei pionírtanács szakirányítója Az üzemi orvos és a munkavédelem (Folytatás az 1. oldalról) Jósulásza, ami a munkavédelem további javítását illeti, így to­vább kell javítani a traktorgyár hőkezelőjében és a galvanizáló­ban a szellőztetést. A fafeldol­gozó vállalatban a fényező munkásai vannak kitéve veszély­nek. Itt a vállalat vezetőségé­nek kell többet tennie a munka­ruhák tisztántartásáért, a mos­dók, zuhanyozók jobb működé­séért. A fésűs gyapjúfonodában a zajártalom fenyeget. Jó volna ha akár a gyár, akár a munká­sok költségén zaj elleni fülvé­dőket szereznének be. Elemeztük az üzemi orvosok tudományos munkájának az e­redményeit is (ergonómiai, mun­kavédelmi, egészségvédelmi fel­mérések). Sajnos nem sok a di­­csérnivaló ezen a téren, össze­sen két felmérés történt az u­­tóbbi években. A magyarázat : időhiány. Reméljük, hogy itt is javulás következik, s a Csíkszere­dai üzemorvosok, ezen a téren is helyt fognak állni. Fokmérője a pályairányításnak is IX. osztályok falán Elméletileg a falusi iskolának ugyanazt kell nyújtania, mint a nagy, vagy kisvárosinak. A kihe­lyezett líceumi osztályokban is, azaz a IX.-ben. Az anyagi felté­telek adottak ehhez, a tanterem ellátottság dolgában legtöbb­ször egyenesen kedvezőbb a helyzet, mint a gyorsan növekvő városokban. A szakembereket­­, a tanárokat­­ ugyanazokon az egyetemeken, főiskolákon kép­zik akár városi, akár falusi isko­lában tanítanak, lényegében a gyermekanyag is hasonló képes­ségű. Ellenvélemények lehetnek, köztük megalapozottak is, főleg a környezeti hatások serkentő, il­letve gátló jellegére hivatkozók. Küzdeni lehet és kell ezek ellen, hogy fokozatosan esélyegyenlő­ség teremtődjék a kisebb vagy nagyobb településről induló ta­nulók számára. Kiszélesedőben a IX. osztályok hálózata a községi iskolákban, bizonyos tartózkodás ennek elle­nére megfigyelhető, gyakran ép­pen a falusi gyermekek, illetve szüleik óvakodnak leginkább az otthoni továbbtanulástól, vál­lalják az ingázás fáradalmait, vagy a bentlakás költségeit a városi iskola vélt (vagy valós) előnyeiért. Megyénkben az 1982/1983-as tanévben 33 IX. osztály indult községekben. Több mint a ta­valy, de kevesebb a tervezett­nél, az idén is maradnak olyan községközpontok, ahol nem ju­tottak túl a tervezés szakaszán (például Homoródszentmárton, Csíkszentgyörgy, Oroszhegy, Ká­nyád). Másutt nem is terveztek, főként a városközelség vagy az alacsony gyermeklétszám miatt - Csíkszentkirály, Csíkpálfalva, Galóc­s, Kápolnásfalu, Oklánd, Csíkszentmihály, Sácel található ilyen helyzetben. Egyes község­központokban beindul ugyan a IX. osztály, de csak nagy nehéz­ségek árán. Sokáig kevés volt a jelentkező például Farkaslakán, holott itt és a hozzátartozó Szé­­kelyszentléleken 70-en végezték el a VIli. osztályt az elmúlt tan­évben. Csíkszépvízen hasonló­képpen alig-alig telik egy osz­­tályravaló a jelentkezőkből. Má­sutt megvan a létszám, idén in­dul először IX. osztály Kászonal­­tízen, Szenterzsébeten, Székely­­derzsen, Gyergyószárhegyen, Szentábrahámon, Gyimesközép­­lokon. Szemléletváltásra utal, hogy nagyobb községeinkben — köztük Gyergyócsomafalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyó­újfaluban két IX. osztályban fog­nak tanulni a diákok, Zetelakón pedig háromban. A gyermeklétszám, persze, be­folyásolja a IX. osztályokat, de lényegében sehol sem akadá­lyozza meg szervezésüket, hisz a hálózati tervet az illető hely­ségekben tanuló VIl­. osztályosok száma alapján készítették. Más tényezők a meghatározóak, e­­gyebek mellett éppen az isko­lákban folyó munka minősége, (beleértve a pályairányítás mi­nőségét is). Anélkül, hogy elte­kintenénk más tényezőktől, el­mondhatjuk tehát, hogy a köz­ségekben IX. osztályokba jelent­kezők számával le lehet mérni az osztályfőnökök, a nevelői kö­zösségek pályairányító tevékeny­ségét. Reális fokmérő ez, egyre nagyobb hangsúly tevődik rá e­­zentúl, így követelik nemzet­­gazdaságunk szükségletei, meg­felelő számú mezőgazdasági szakmunkás nélkül - akiket épp ezekben az iskolákban képeznek - késlekedne az új agrárforrada­lom kibontakozása. Az új IX. osztályok nem zárják el a továbbtanulás útját, nem szűkítik az érvényesülés­­ lehető­ségét a falusi gyermekek előtt, ha a jelenlegi igények szintjére emelik az itt zajló oktató-neve­­­­lői munkát. Ez egyébként a te­kintélyszerzés legbiztosabb útja. Valamennyi iskolában élhetnek vele. Borbély László Minél hamarabb tárolni a burgonyát !Folytatás az 1. oldalról) mennyiségű burgonya látható még az alcsíki zónában a föl­deken, az eső miatt körülmé­nyessé vált a szállítás a délelőtt folyamán. A vetőgumókat átvevő és to­vábbító pontnál Csató Imre fe­lelőstől tudtuk meg, hogy a hét alcsíki gazdaság­ (akik ide szál­lítanak) ezidáig 5500 tonna ve­tőgumót hozott be, s terv sze­rint még 2500 tonnával adós. A beérkezett mennyiségek, mondhatni meg sem tudnak pi­henni, máris vagonokba kerül­nek és indulnak az ország kü­lönböző megyéibe. A tegnap a rakodón csak az előző napi mennyiség (mintegy 150 tonna) állt lakásokban, amit a nap fo­lyamán vagonokba raktak. (Az előző napon ugyanis nem volt vagon, ezért a tegnapra maradt a munka.) A fogyasztásra kerülő burgo­nyánál szintén nyugalmi álla­potban a mérleg. Szeptember 29-ig 4700 tonna burgonyát vet­tek át a két alcsíki agráripari tanács körzetéből, s még vár­nak olyan 1700 tonnát a csík­­szentmártoni, 800 tonnát pedig a csíkszentkirályi ACRIT gazda­ságaitól. Szerdán, előző nap 350 tonna jött be, csak Tusnádról 130 tonna. Amint az előző na­pok teljesítményéből kitűnik, volt eset, hogy 400-480 tonna bur­gonyát is át lehetett venni. A napi teljesítmények tehát inga­­­dozók, ami az előző napokban egyáltalán nem volt indokolt, hisz reggeltől estig akadály nél­kül lehetett szállítani. Mint a­­hogy több gépkocsivezető meg­mutatta — naponta négyszer-öt­­ször, de még hatszor is lehet térni. Bilibók Károly, Magyari Ferenc, Frank Gergely, Adám Benjámin, Tamás Sándor, Ke­resztes Gyula, Berszán Imre, Boros Lajos gépkocsivezetők tel­jesítményei emelhetők ki, akik naponta 80-100 tonnát is szál­lítottak. Kellett az eső, a hátralévő burgonya ásásán is könnyít, a szántás, talajelőkészítés, vetés úgyszintén nélkülözte ezidáig a csapadékot. Emellett azonban a termés betakarítása, a szállítás üteme sem csökkenhet­­, ha ne­hezebb körülmények között is, de folytatni kell a munkát. Ki­használva minden percet, min­den lehetőséget. Folyik a rakodón lévő vetőburgonya berakása 99 Pénz nem számít“ Napcsapdát szeretnének (gon­dolom még a jövő nyárig) az egyik székelyudvarhelyi iskola tetejére. Az illetékesek ilyképpen bíztatták az érdekelteket: csak nyugodtan, akármi pénzt meg­ér a konstrukció, pénz nem szó, mit tehát, a napcsapda költségei amúgyis megtérülnek. Vajon ? A kisipari szövetkeze­tek országos szövetségének is­kolájában - mert erről lenne szó - eleve kétkedéssel néznek a dolgok elébe. Persze jó, e­­gyenesen kiváló egy olcsó ener­giaforrás (mondjuk inkább ener­­giatovábbítónak és -közvetítő­nek), csakhát éppen júliusban meg augusztusban - amikor pe­dig a legnagyobb hatásfokkal működne - akkor vakációzik a társaság, zár a konyha, szeptem­ber közepéig legfönnebb a szol­gálatos ha benéz az épületbe... Mondjuk mindezt, tudván, hogy a napcsapda egyébként hasznos és korszerű, az okos energia­­gazdálkodást könnyítő szerke­zet. Csak éppen a túlbuzgás ne apassza hasznát vagy­­ hatásfo­kát. Másvalamire lenne szüksége a kisipariak iskolájának. S ne mondjuk újólag, hogy pénz nem számít, mert bizony minden fej­nek helye van egy iskola háztar­tásában. Jócska ideje már, hogy pengetik, műhely kellene, gya­korlóműhely a tanulóknak. Je­lenleg hármat az iskolaépület­ben szereltek fel, négy a bentla­kásban üzemel! Egy lakatos és három szabóműhely. Elképzelhe­tő jobb hely is ? Mondjuk egy külön épületben, s mondjuk, a napcsapda árából. Akkor hát, mire megy a pénz ?... Csíki István ------ VILLANÁSOK SZOLGÁLTATÁSOK Költözik a Csíkszeredai Testvé­riség sugárút melletti háztartá­si gépeket javító szolgáltatási egység. Nem költözik messze, csak szomszédba, a kölcsönző helyébe. Bizonyára nagyobb, tá­gasabb, célszerűbb ez a helyi­ség­­, jobb munkafeltételeket kí­nál majd a javításhoz. Persze, az átköltözés hurcolkodással jár, s ilyenkor nem vállalnak munkát, meg kell várni, amíg újra be­rendezkednek a javítók. Ne ro­molják el tehát egy pár napig a háztartási gép, amíg tart a költözködés! De miért romolna el később is, egyáltalán miért mondaná fel a szolgálatot a por­szívó, a hűtő, a mosógép? Költözzék csak nyugodtan az egység, dolgozóinak kívánjunk jó munkát, magunknak pedig azt: működjék kifogástalanul, az a garanciában lévő, avagy sza­vatolási idejét múlta szerken­tyű... (Ferencz Imre) HATÉKONYSÁG Pedagógus mondja, besegíte­nek a mezőgazdasági idény­munkákba, szedik a burgonyát. Mindenki érdekelt a dologban, a téesz, amelynek a termés sür­gős biztonságba helyezésén kí­vül még vetnie is kell, a diákok is, akik teljesítmény után kap­ják a javadalmazást. Nincsenek hát akadályai a jó munkavég­zésnek, csak ... S elmeséli, hogy az autószál­­lítási vállalat autóbusza akkor érkezik, amikor ráér. (Volt úgy, hogy háromnegyed tízkor indul­tak az iskola elől.) Elviszi őket Csíkszeredából az illető falu központjáig, ott leszállnak, s ballagnak tovább egy órányit az út mellett elterülő burgonyától­­dig. Délután egy órával hama­rabb kell végezniük, mert előt­tük áll a visszagyaloglás a fa­luba, ahol várja őket az autó­busz. Gyaloglás közben azon gondolkodnak, mennyit veszít mindenki ezen? (Birtok József) BABOSOK Zagyi Ferenccel, a székelyke­resztúri Művelődési Ház szak­­irányítójával a tudományos-mű­velődési egyetem szakköreiről beszélünk (szabászat, tévé-javí­tás, gépíró tanfolyam, könyve­lés stb.), majd a művészeti nép­iskola szakosztályairól (zene, fa­­ragászat, festészet, népi hím­zés, bútorfestészet), amikor szó­ba kerülnek a bábosok. Igen, hajdanán erős bábmozgalom volt Székelykeresztúron (mint számos helységében a megyé­nek), de aztán egyre ritkább lett a fellépés, lassan,lassan nem volt, aki mozgassa a bábukat (mint a legtöbb helyen a me­gyében). Úgy tervezik, hogy is­mét felelevenítik a bábos­ ha­gyományokat, együtteseket szer­veznek, amelyek gyakran szóra­koztatják a kisgyermekeket. Mit fűzhetnénk ehhez kom­mentárként? A kívánságot, hogy ne maradjon papíron az elkép­zelés. (Bálint András) FŐZÖCSKÉZŐ FÉRFIAK férfiak ülnek az erdőszélen, élvezik az őszi nap melegét, a­­mely lekényszerítette hátukról a melegebb holmit. Csendesen fa­latoznak, mellettük hátizsák, műanyagzacskó, egyiküknél jó­kora füles kosár gombával tele. Gomba van a zacskókban és a hátizsákban is. Közben csendes szóval beszélgetnek. A téma a gomba. Ki mit szedett, hol talál­­ja. Egyikük jókora erdei csiper­kével büszkélkedik. S lám a férfi­nép ételrecepteket mondogat egymásnak. Nocsak! Még mond­ja valaki, hogy a férfiak nem tudnak másról mesélni, csak a lódról, a jégkorongról. Halla­nák csak feleségeik milyen szak­szerűen vitatják a gombaételek készítési módját, az eltevési re­­cepteket. Még papír és ceruza is előkerül, lejegyezni a hallot­takat. Szóval, ha főzésre kerül a sor, nem is olyan tudatlanok a­­zok a férfiak. (Bogos Sándor) 198 O O­KTÓBER 1., PÉNTEK

Next