Hargita, 1982. december (15. évfolyam, 283-309. szám)
1982-12-01 / 283. szám
DICSŐ PÁRTUNK POLITIKÁJÁNAK BESZÉDES TÉNYEI Székelykeresztúr az iramos fejlődés éveiben Könnyű írnom vagy pedig nehéz erről a városról - nem is tudom. Sokat jártam s járok Székelykeresztúrra, akkor tehát nem lesz nehéz a dolgom ; igen ám, de naponta történik valami feljegyzésre méltó (jegyezték is buzgalommal a keresztúriak , a muzeológusok, Cálfalvi Sándor tanár, s még sokan mások, írták a város történelmét az első emberi koroktól napjainkig). No de ott hagytuk el, hogy minden napra jut valami jegyeznivaló, nem is volna rossz (úgy jegyezgetni), hogy az Idegen, ha utazgatásaiban megállapodik egy órára, egy napra Székelykeresztúron, az olvasottak kalauzolják bár a település jelenében. Mert múltjában a hely kiváló ismerői vezetik az embert, azon ez emlékhéten is így volt, amikor a város első írásos említésének 650. évfordulóját ünnepelték (idei ősszel). Hát ezért mondom, hogy magam is az oktatókra szorulok - a múltat a történészek mondják. Jelenét, távlatait a közgazdász, a szociográfus, a mérnök, a városvezető. A város jelenlegi belterülete 2,2 négyzetkilométer (2 200 hektár), amelyen több mint 2 000 lakás található, közel tízezer lakossal. Túlnyomórészt gazdasági udvartól körülvett épületek (persze most nem a tömbházakról szólunk). Gazdálkodók városának tűnik a régi Keresztúr (a régebbi telepítésű Keresztúr. Igen, a környék vásárvárosa volt. Még 1956-ban is a mezőgazdasági keresők túlsúlya érjük, ennek ellenére a város funkciója vegyes, mert az ipari és egyéb keresők aránya 1966-ig már ötven százalékra növekszik. 1970-től az ipari funkció mindinkább hangsúlyozódik, ez egyben meghatározza az urbanizálódás irányát is. Ú úgyhogy a városgazdák már az '50-es évek végén — előrelátók voltak ! - parkosítják a főteret, ahol pedig azidáig hetipiacokat, országos vásárokat tartottak, s a sátrakban az iparosok cipőt, csizmát, szitát, mézeskalácsot árultak. M mindamellett, a kisipar sem sorvadt el a tele időben, sőt ! Régecske már, hogy szövetkezetbetömörült az iparosnépség, azóta 1971-ben - önállósult a népművészeti szövetkezet (újabban megint egyesült a Törekvéssel) . 1970-ben 1 100 000 tejes beruházással szolgáltatóház épült a főtéren. 1975-ben már közel 700 embert foglalkoztat, áru- termelési terve közel 37 millió lej (ezt túlteljesíti). Két évvel ezelőtt új műhelycsarnok épül, tavalyi árutermelési tervük már 62 és félmillió... Mindezek elmondásával tartoztunk a város egykori (és mai) életében oly nagy szerepet vállaló iparosságnak. Utánuk (vagy mellettük ?) már a nagyipar, a gyáripar, minden fejlődés törvénye szerint. Vagy - ne feledjük a hely múltját ! - az agráripari vállalatok. A baromfitenyésztő, feldolgozó és értékesítő vállalat, amely 1979-ben alakult 152,3 milliós összberuházással, s egy évvel később már 36,1 milliós értéket termelt . Alapegységei : a fiatfalvi tenyészfarm, ahol évente 9,1 millió tojást állítanak elő, a keltetőállomás (5,3 millió naposcsibe) ; a csirkehizlalda (4500 tonna élőhús) ; a vágóhíd. A hajtatóház, a híres keresztúri hajtatóház története 79-ben kezdődik, 14,6 hektáron épült, össztermelése évi 1470 tonna, ennek java - paradicsom. Csupa újkeletű beruházás... Érdekes, hogy a város legrégibb gyárának, az 1901-ben épült lengyárnak a korszerűsítésével kezdődik Keresztúron a nagyszabású és következetes iparosítás. 1969-ben 13 milliós beruházással elkészül az új munkacsarnok, aztán két évvel később újabb részlegeket rendeztek be. '80-ban a gyár globális értékterve 20 millió 230 ezer lej. Régi telepítés, bár korántsem annyira mint a lenfeldolgozó s a bútorgyár. Valaha a kezdetekkor jó ha szűk félmilliós értéket termelt, manapság 22 millió körül... 73 és '75 között 6 milliós beruházást eszközöltek, semmi akadálya hát, hogy ízléses kombinált szobabútort gyártsanak (egykoron ládákkal, fogasokkal foglalkoztak). A fonal- és spárgafonoda régi vásárok portékáját gyártja, csakhogy korszerű technológiával. Itt is, mint általában mindenütt, a korszerűség, befektetés a kor színvonalán termelő gépekbe, de jelenti a mai ismeretek halmazát is, amelyet a műveletek során alkalmaznak. Ennek tudatában nézelődünk tovább a cipőgyárban (a kezdés dátuma : 1978 október). Az első hónapokban 13 000-15 000 pár lábbelit szabtak-varrtak-ragasztottak itt, '79 nyarán sikerült elérni a tervezett szintet - a havi 49 500 párat. Azaz az évi félmilliót, ötven milliós értéket. S a különleges acél vállalata ? Hatalmas beruházás eredménye. '80-ban kezdte munkáját a szerelőműhely, idei ősszel próbaöntés volt. A mesterséges takarmánygyárról beszélve máris közelítünk Székelykeresztúr gazdaságának tegnapjához. Mondottuk, agrártelepülés volt a város, s a takarmánygyár nem mást az állattenyésztést kiszolgáló egység, termelése és terméke viszont az ipar szférájába utalja. '79-ben kezdték a beruházást, közel 37 és félmilliós tétellel. Végső hozama (nincs messze napja) hatvanezer tonna. A város kereskedelmi hálózata kettős : a városi típusú kereskedelmi lánc mellett megmaradt (s fejlődött) a termelő, felvásárló és áruforgalmazó szövetkezet is. 71 és '75 között forgalma meghaladta a 30 milliót, a szolgáltatások pedig a 3 milliót A vegyeskereskedelmi vállalatról: három évvel ezelőtt épült a főtéri üzletház. 1980-ban 79, a következő évben pedig nyolcvanöt milliós forgalmat bonyolított le a vállalat. Annyit emlegettük a régi várost, régiek gazdálkodását, hogy most jó ha szólunk a maiakról is. A tizenöt esztendővel ezelőtt összeállított kataszteri nyilvántartás szerint mezőgazdasági terület 3 187 négyzetkilométer, amelynek csaknem a fele szántó. A többi kaszáló, legelő, gyümölcsös, erdő , szőlő is van annyi, hogy a nyilvántartásban külön adatként szerepeljen (0,021 km 2). Keresztúr határa tehát jobb mint a hegyvidéki településeké, de messze áll a gabonatermő alföldtől is. Ez az átmenetiség sem rossz; régi időkben nagyjából mindent megtermett a föld, amire szüksége volt a termelőnek s az iparosoknak. Nyolc évvel a szövetkezetesítés után, 1970-ben - mert a mostani termelőszövetkezet '62-ben alakult a helyi és a fiatfalvi kollektív egyesüléséből - 1881 kilogramm volt a búza hektárhozama. '80-ban 2151 kiló, 1971-ben - jó emlékezni erre -s 2945 kilós hektárhozammal megyei másodikok voltak a keresztúriak. Esztendővel később ugyancsak második helyezést értek el a 48 400 kilogrammos hektáronkénti cukorrépaterméssel. A következtetés kézenfekvő : a mezőgazdaság is hozzájárul a város megvalósításaihoz, hozama - haszna mutatkozik minden általános számvetéskor. Mert jól tudja a statisztikus, hogy az ipari termelés értéke1975-ben 208 és félmillió volt. Viszont azt sem felejti, hogy 268 tonna búza termett, tizenötezer hektoliter tejet termelt a tagság. Vagy hogy 1981-ben az ipari termelés értéke már 435,2 millió lej; az áruforgalom volumene 113,2 millió; a szolgáltatások 17,8 milliós forgalmat jelentenek ; a beruházásoknál pedig hatalmas nagyságrendet, 227 millió 300 ezer lejt jegyeztek . Igaz, hogy búza is 544 tonna terem immár, száznegyven lakás épül, a lakosok száma pedig 9 105. Az idei tervek ? 490 milliós ipari termelés, 140 milliós áruforgalom, közel 23 milliós szolgáltatások, 187 milliós beruházás , a nyolc havi eredmények tudatában mondják, mert az évi számvetés napja még nem érkezett - legtöbb teendőjüknek a terv szerint eleget tesznek. Székelykeresztúr - a környék iskolavárosa. Etédkörnyéki gyermekek iskolája a keresztúri, Szabó Gyula írta, a Homoródmente is e városba küldi a jóeszűeket, mástól hallom, egész Nyikómente, tucatnyi kicsi falu ha reménységét látta a legénykében, mert hát úgy vág az esze mint a borotva, felcsomagolt, s a keresztúri iskola internátusáig nem is volt megállás. 77-ig reál-humán líceuma volt, most : ipari líceum. 79-től a csak líceumi osztályok száma húsz, a tanulólétszám 747. Harminchat tanárból, nyolc oktatómesterből áll a pedagógusközösség. A gyermekotthonnál nagy változások történtek nyolckilenc évvel ezelőtt : akkoriban külön óvoda és lánybentlakás épült, és a 2. számú napközi, ez a minden kényelem szerint berendezett épület. Az egészségügy nemkülönben : megújult az utóbbi esztendőkben. Igaz, a „rajon" idejében száz ágyas kórháza volt a városnak, amely aztán '71- ben és 74-ben bővült. '75-ben bölcsödét avatnak, száz kisgyermeknek való. 78-ban renoválják a Gyárfás-kúriát (udvarán Petőfi vén körtefája), ötven ágyas osztály létesül, a gyermekkori reumatikus utókezelésre. A művelődési ház előtt elhaladva éppen próbáznak, tán kiszállásra készülődnek rigmusos-zenés műsorukkal a táncosok. Az országos művelődési fesztivál első rendezvénysorozatán félezer szereplő lép színre ; 77-79 között háromszorozódik ez a szám, szinte valamennyi gyár, közület csoportokat küld a műkedvelők fesztiváljára. A harmadik rendezvénysorozat tömegszakaszán 1640-en műsoroznak. . . A könyvtár 30 000 kötetet számlál. tőszomszédságában a múzeum teljesen megújult, emeleti, földszinti kiállítótermeit most rendezik, a város festőművésze, Ipó László máris közönség elé lépett gyűjteményes tárlatával. A főtér pedig másodszori megújulását éli , a látvány után ítélve újból átmeneti állapotban leledzik. Szebb legyen a holnap városa, gyárai úgy működjenek mint az óra, lakásai célszerűek és kényelmesek legyenek, az utak pedig útjain pedig úgy járjon az ember, hogy tudja : ha igyekszik, messze jut, és nagy szó ! — biztonságosan. Oláh István '„Meg vagyok győződve arról, hogy a székelykeresztúri lakosok jó körülmények között fogják teljesíteni tervfeladataikat. Biztosak lehetnek afelől, elvtársak, hogy városukra - akárcsak a szocialista Románia összes városaira és falvaira — párt- és államvezetőségünk állandó figyelmet fordít.“ NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak a székelykeresztúri népgyűlésen elhangzott beszédéből Deríti György Fafeldolgozó Vállalat Jakob Gyöngyvér Fonal- ét Spárgafonoda Kinda Eszter Cipőgyártó Egység Gálfi Emma Baromfifeldolgozó Vállalat Benkő Margit Törekvés kisipari szövetkezet (kötődő) Gagyi József 3. számú lakásépítő munkatelep