Hargita, 1983. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1983-03-03 / 51. szám

1983. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK 3 apmon - a székelyudvarhelyi Tánczos András levele kétszer érkezett meg immár szerkesztőségünkbe -, másodszor a municipiumi néptanácstól, válaszlevél kíséretében. A levélben arról van szó, hogy a lépcsőházban — ahol a levélírónk is lakik — valamennyien igyekeznek takarékoskodni az energiával, múlt évben például ötször kevesebb villanyáramot használtak el, mint az előző esztendőben. A takarékosság a gázfogyasztásra is kiterjedt, ezért lepődtek meg azon, hogy decemberben a szokottnál magasabb összeget kellett fizetniük. Vajon a komputer tévedett? — kérdezi levélírónk. A municipiumi néptanács válasza : „Felvettük a kapcsolatot a Carmetan vállalat helyi szolgáltatási egységével, amely tájékoztatott, hogy a gázfogyasztást minden hónap 20-án olvassák le és számítják ki annak értékét. Kivételt képez minden évben a decemberi hónap, amikor még 10 nap fogyasztást (vagyis december 20 és 31 között) felszámolnak, hogy ne menjen át a következő év terhére... A leolvasást nem komputer, hanem a szolgáltatási egység kiképzett megbízottja végzi, a meghatározott normán felüli gáz értéke pedig 1,60 lej. Ezért történt az, hogy az egész municipium területén, az egy főre jutó gázfogyasztás értéke meghaladta a 30 lejt... A lépcsőházak és folyosók melegítése csak ott számítódik bele a közös költségbe, ahol fűtőtestek vannak... A melegvizet és fűtést a Minisztertanács 1982. november 18-án kiadott utasításának megfelelően szolgáltatják, amely megtiltja a gáz használatát 8—10 és 17—19 óra között A Hargita Megyei Sütőipari Vállalat a lapunk 4111. számában megjelent Reggeli torlódás című cikkre válaszolt — kedvezően. „A cikk megjelenése után kapcsolatba léptünk a helyi kereskedelem vezetőségével. Elfogadták a javaslatot, hogy a 4- es számú önkiszolgáló egység kenyér és pékáru ellátását éjszaka végezzük. Legkésőbb márciusig megjavul a Csíkszeredai Tudor lakónegyedben a kenyérellátás, és megszűnik a reggeli torlódás ..." A következő, 4112-es lapszámunkban közölt Amiről a burgonyavermek beszélnek című cikk észrevételeivel a Csíkszeredai vetőmag-központ egyetértett. Elrendelték az összes burgonyatárolók ellenőrzését, különös figyelmet fordítanak a csíkszentkirályi tárolóközpont vermeinek ellenőrzésére, ahol szükség szerint szellőztető ablakokat nyitanak. A csikszentsimoni miszben történt hanyagságért felelősségre vonták a beosztott szakembert. De ki a felelős azért, hogy nemrég lapunk keddi számában, a Jöjjön velünk túra beszámolójába néhány tévedés „csúszott"? (Lásd lent!) A „tévedések" kiküszöbölésére elsősorban a túrán kellene sort keríteni, hisz ki tudná például jobban, hogy a Súgó barlang a Síposban, vagy a Fekete Rézben található, ha nem az, aki ott járt?! Jó lett volna a következő túrán tisztázni, megvitatni a túra-beszámoló(k) kérdését... A szerkesztő, a lap különben nem akarja „eltájolni" a túrát, mi több, támogatja ... Ferenci Imre PÉLDÁS EGYÜTTMŰKÖDÉS Gazdasági életünk fejlődésének egyik — nem jelentéktelen — hatótényezője és a műszaki színvonal állandó emelése, a technológia javítása. Az ilyen, irányú céltörekvésekben fontos szerep jut az újításoknak, szabadalmaknak, amelyek bizonyos esetekben több vállalat közreműködésével valósulnak meg. Jó példa erre a székelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkatrész- és Matricagyár hatékony támogatása, amely a balánbányai Bányavállalatnál a bányafa-fogyasztás csökkentése érdekében folytatott kísérleteknél és új fenntartó anyagok alkalmazásának bevezetésénél nélkülözhetetlen volt. Fábián István mérnök, valamint Bálint Mózes részlegvezető készséges közreműködése követendő példa lehet azok számára, akik a műszaki színvonal állandó emelését szívügyüknek tartják. Szabó Miklós Balán bánya TAVASZRA VÁRVA Miszünkben valamennyien várjuk a tavaszt. Fogatosaink (megjegyzem : nemrég három szekeret vásárolt a gazdaság) a trágyakihordással foglalkoznak, jól halad a munka. A mezőn más dolog nincs, de annál több az állattenyésztésben. A télire tárolt kost — úgy tűnik — elég lesz, örvendetes, hogy nem kell vásárolni. A juhászatban most van a legnehezebb időszak, a nyírást befejezték, de teljében a bárányozás. Ilyenkor különös gondot kell fordítani az állományra, nemcsak jó takarmányozással, hanem az állandó felügyelettel is hozzá lehet járulni az elhullások csökkentéséhez, no meg ahhoz, hogy szép, egészséges bárányok kerüljenek majd ki a zöld fűre. Mind Homoródszentpéteren, mind pedig Városfalván lelkiismeretes és hozzáértő régi juhászok tevékenykednek, így a mostanig eltelt időszakra csak jót tudok mondani. Reméljük (a gazdaság és a brigádok vezetőivel együtt), hogy a juhászatban elérjük a 95 százalékos ellési arányt. Millin János Homorádszentpéter A GÉPESÍTŐK KULTURÁLIS NAPJA Díszpompába öltözött vasárnap a derzsi művelődési otthon. Nagyszerű Szervező munkáról tettek tanúbizonyságot a derzsi gépesítők, akik az ötödször sorra került gépesítők hagyományos évi kulturális napjának voltak szervező gazdái. Hat részleg részvételével (Derzs, Kányád, Agyagfalva, Muzsna, Dálya, Bögöz) telt ház előtt 63 szereplő lépett színpadra és több mint 4 órán át változatos számokkal szórakoztatták a közönséget. A legtöbb szereplőt, 23-at, a derzsiek vonultatták fel, a legváltozatosabb műsort azonban a bögöziek mutatták be. Így az első helyezést a bögözi részleg dolgozói nyerték, ami által a vándorkupa egy évre az ő birtokukba került, és a jövő évi rendezvény szervező gazdái lesznek. , A második helyezést az agyagfalvi, míg a harmadikat a derzsi részleg nyerte meg. Az előző évekhez viszonyítva sokkal színvonalasabb volt az idei verseny. Az egy felvonásos jelenetek közül külön ki kell emelnem a muzsnai, konyádi és dólyai csoportokat. A tetszetős alakításáért Koós Dénesnek, Pitó Lajosnak, Toró Bálintnak, Veress Sándornak, Máthé Bélának, Vass Margitnak tapsoltunk sokat,. Farkas Béla egy monológ előadásával tűnt ki. ügyes volt a derzsiek férfi dalcsoportja, amely népdalokat adott elő. Jó lett volna, ha forradalmi dalokat is énekelnek. A bögöziek agitációs brigádja konkrétan tárta elő azokat a hibákat, amelyek a részleten előfordulnak. Figyelemre méltó volt a bögöziek, agyagfalviak páros- és szólótánca, de az ifj. Lőrincz Dénes teljesítménye sem maradhat dicséret nélkül. Az oktatók közül elismerést érdemelnek : Antal Sándor, Zászló Emma, Koós Ferenc, Pál Ákos és Sánduly Erzsébet ízével bajtatunk meg. Felszereléséhez, az épület felépítéséhez és az ott folyó munkálatokhoz magunk is hozzájárultunk. Kiváltképpen Konrád György és Prezsmer B. György vállalta az oroszlánrészt, de mások sem maradtak távol a segítségadásnál. Tavaszkezdettel folytatjuk az oszlopok felállítását, a vezetékek felszerelését, s ha minden jól megy, nemsokára nálunk is kigyúl a fény, s akkor mi sem érezzük annyira elszigeteltnek magunkat. Lám, a kölcsönös segítségnyújtás máris meghozta gyümölcsét. Tankó János Gyimesközéptok (Háromkút) ÚJBÓL A „JÖJJÖN VELÜNK" ! Nem tudom, valaki vajon ellenőrizte-e az újság keddi „Jöjjön velünk" rovatát? Bizonyára nem, mert akkor nem kerülhetett volna a túra-beszámolóba néhány igen meglepő újdonság! Habár a múlt vasárnapon én vezettem a túrát, mostanig nem tudtam, hogy a Súgó barlang tünetéből versenyeztünk. Ezután következtek a játékok : minden csapat a magával hozott népi gyermekjátékokat mutatta be. Sok érdekes, szép és régi játék került elő. Az est leszálltával zenétől és tánctól zengett a művelődésiotthon. Mindenki jól érezte magát. Másnap már kora reggel talpon voltunk, busszal mentünk Bálványosfürdőre, ahol a legnehezebb próba következett: „Báliványosvár ostroma". Egyszerre indultak rohamra a csapatok, csúszva-mászva kapaszkodtunk felfelé... Gyönyörű kilátás tárult elénk a vár romjairól, a hóval borított táj mindannyiunkat lenyűgözött. Az utolsó próba, a fiúk skájfutása után következett az eredményhirdetés, ahol nagy örömünkre mi kaptuk a Bálványos Kupát, mi végeztünk a2 összetett verseny első helyén. Örömünkre szolgál az első hely, de ugyancsak örülünk annak is, hogy megismerhettük Bálványos és Torja múltját és jelenét, szülőföldünknek ezt a részét. Köszönjük a torjai iskolának és a szervezőknek, hogy ilyen szép, életre szóló élményt nyúj. BORÍTÉKBONTÁS Elmarasztaljuk azonban a peteki és miklósfalvi részlegeket, amelyek nem vettek részt a versenyen. Jól sikerült találkozó volt a vasárnapi. Mindenki jól érezte magát. A versenyt nagyszerű táncmulatság követte. Fazakas Dénes Kányád KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉG Háromkút nevű településünkről, gondolom, a Hargita olvasói is hallottak, de sokan nem tudják, hogy bizony a községközponttól, vagyis Gyimesközéploktól több mint 30 km-re lakunk, ahol az 53 család többnyire állattenyésztéssel foglalkozik. Nem könnyű a kapcsolattartás a községközponttal a távolság miatt, de azért nem mondhatjuk, hogy a községvezetők elhanyagolnak minket. Többször járnak ki a településre ügyes-bajos dolgainkat intézni, de mi is gyakran felkeressük őket. Én, a település néptanácsi képviselőjeként, többször bejárok a községbe, s nem mulasztom el benézni a néptanácshoz, megbeszélni teendőinket, feladatainkat. Elmondhatom, hogy a község többi települései közül mi tartjuk a legtöbb állatot. Az 53 családnak nem kevesebb, mint 210 szarvasmarhája van, melyből 70 fejőstehén. A juhok száma is meghaladja a százat. Ennek következtében a múlt évben is elég sok tejet, sajtot és gyapjút juttattunk az állam központosított alapjára, s most is az ez évi szerződések megkötésével foglalkozunk. A névtanács sem feledkezett meg rólunk, és a közös alapból egy 16 kW-os áramfejlesztőt vásárolt, amit egy közeli patak iielköltözött a Síposból a Fekete Rézbe. Azt sem láttam, hogy a barlang fölött kék orgonabokrok virítottak volna! Történelmi ismereteimet pedig sürgősen fel kell újítanom, mert rem-löm, Botond nem buzogánnyal, hanem bárddal döngette Konstantinápoly kapuját — oktat ki minket az újságcikk! Hm... hm..., hogy mik teremnek az uborkafán?! Sz. L. filológus, tanár, a beszámoló írója tévedhetett a Lúd barlang helymeghatározásánál, hiszen nem földrajz szakos, de a másik két torzítás nem tőle származik. Feltételezem, hogy a rovatvezető tréfás kedvében volt, és kissé módosította a szöveget azonban mindennek van határa, még a tréfának is! Vitathatatlan, szükségünk van a korrektorok segítségére, mert az újságírás nem hivatásunk, de „Háry Jánosok", vagy „eltájoltak" azért még nem vagyunk... Zsigmond Enikő Csíkszereda tottak nekünk a két nap alatt, és reméljük, hogy ezután még több ilyen találkozón vehetünk részt. Kása Tünde, Vili. oszt. tanuló, Kászonújfalu BÁLVÁNYOSTALÁLKOZÓ A torjai 1-es számú általános iskola tanulói 1983. február 19- én és 20-án tartották a Bálványos turisztikai találkozót, melyre minket, kászónújfalusi tanulókat is meghívtak. 18 csapat részvételével folyt a verseny a Bálványos Kupáért, iskolánkat Koszti István tanító bácsi vezetésével Kása Tünde és Korcsa Dénes nyolcadikos, valamint Nagy Róbert hetedik osztályos tanulók képviselték. Torjára szombaton délután érkeztünk. A megnyitó után kezdődött az elméleti verseny, Kisgyörgy Zoltán geológus előadása és a levetített két diafilm alapján. Torja és Bálványos tör JOBB SAJTÓTERJESZTÉST SALAMÁSON IS ! Minket, salamási 70 éveseket is érdekel, hogy mi történik a világban, a megyében. Ezért járatjuk a Hargita napilapot évek óta, amelyből sok érdekes dolgot megtudunk. Az ember amit megszokott, megszeretett, nemigen mond le róla. Nem mondunk le a lapról sem, de arról sem, hogy az pontosan érkezzék. Sajnos, előfordul, hogy késik a lap két-három napot. Például február 1-én és 6-án egyáltalán nem kaptuk meg a Hargita lapszámait, de a február 18-i lapot sem. Pedig azért fizettünk elő és azért fizettük ki a házhozszállítás költségét is, hogy maradéktalanul, hiánytalanul és idejében kézbesítsék az újságot . Bajkó Mátyás Salamos FELIRATOK, FALRAGASZOK Többször olvastam a Hargitában arról, hogy helytelenül írták az utcaneveket, más feliratokat. Nemrég egyik szépen berendezett, tiszta önkiszolgáló üzletünkben jómagam is két helyesírási hibát fedeztem fel : „Édeségek", és „Az árueladás ..Nos, mindenki számára hozzáférhető a helyesírási útmutató, jó volna használni, ha már „könyv nélkül" nem megy... Egy másik észrevételem a falragaszok kapcsán lenne. Sokszor azt hiszi az ember tával ról, hogy ismét valami újat hirdetnek, de amikor közelebb ér a hirdetőoszlophoz, rádöbben, hogy csak a régi, hetes, hónapos előadásról, kiállításról stb. van szó. Főleg, ha szeggel rögzítették fel a falragaszt, könnyen levehetnék ! Az Ifjúsági Turisztikai Iroda előtt is a reklámkirakatban hetek óta hirdetik a február 4-6 közötti téli játékokat, amelyre azóta sem került sor Marosfőn. Ilyen esetben még inkább „elavult” a falragasz ... Biscontini Arma Csíkszereda EGY FALUKÖZÖSSÉG MŰVELŐDÉSI GONDJAI Köztudott dolog, hogy egy faluközösség nem élhet csak önmagában és önmagáért, elszakítva a külvilágtól. A külvilággal történő érintkezésnek a járműveken és levélen kívül más eszközei is vannak. Ilyen például a telefon, amelynek fontosságáról nem kell szólnom és amelyből létezik is, s nem is egy darab a termelőszövetkezet irodáján. Fizikailag ott van, gyakorlatilag lehet órákig tárcsázni, de gondolatok további közölésére alkalmatlan, így aztán — s volt már ilyenre példa — tűzesetek, balesetek, hirtelen súlyosra forduló egészségi állapotok alkalmával lehet belekiabálni a kagylóba, s gondolni a tűzoltókra vagy a mentőautóra. A farkaslaki posta a jelt esetleg felfedezi, de a beszédet nem hallja. Makacsságát nagyon ritkán, tetszése szerinti a készülék alábbhagyja, s ilyen-kor véletlenül teljesíti hivatását. A székelypálfalvi néha eltár-' salogna közösségben is, többedmagával emberközelben, rö-' mi, billiard vagy más társasjátékok mellett. Eltársalogna és elszórakozna, ha élnének itt, ezeknek a szavaknak a jelentő mód jelen idejű alakjai... ... Mert a faluban nem létezik a klubhoz hasonló közhely sem. Az olvasásra nem is gondol már senki, még a hosszú téli estéken sem. Hiába is gondolna, hisz immár öt éve hatalmas lakat hamarkodik a könyvtár ajtaján. S az a lakat mirtdia ott van. Nem marad tehát egyéb a székelypálfalvi fiatalembernek annál, amit tesz : egyet legyint, elmegy valahová vagy otthon marad , bevesz a testbe egy jó adag szilvapálinkát, s egyből okosabb lesz egy kétkötetes regény főhősénél. Ezeken a kis „forgalmi akadályokon" lehetne, esetleg kellene is segítenie valakinek. Pedig egy dolog bizonyos : ha ma sor kerülne orvoslásukra, úgy is nagyon késő lenne. Szabó Imre Székelypálfalva NINCSEN, CSAK FECSKÉS? Dísztáviratot tettem fel február 17-én a gyergyószentmiklósi új postán. A felvevő elvtársnő, egyébként kedves valaki, még a golyóstollát is ideadta, hogy lefirkantsam a szöveget. Minden rendben. Fizetek. Már indulnék, amikor eszembe jut, hogy azért kellene tudnom , milyen dísz van a táviraton? — Két fecske egy kosárban és két szál virág. — Más nincs? — Nincs ! ! ! Kissé zavartam kullogtam ki a postáról, mert eszembe jutott, hogy a tavaly is két fecskét küldtem kosarastól... Vajon miért nincs választék itt, Gyergyószentmiklóson? Hisz jómagam február 16-án két dísztáviratot kaptam más városokból — amelyeket telefonon „közvetítettek" —, tehát csak kell lennie más díszítésű luxtáviratnak is... Csak lehet, hogy a fecskék ezer számra pihennek a raktárban, és ezért nagyobb a kínálat... Jó volna melegebb vidékre reptetni a készlet egy részét, és helyébe más vándormadarat, virágot szerezni be, hogy választhassunk tetszés szerint. Ilut Júlia Gyergyószentmiklós