Hargita, 1983. április (16. évfolyam, 76-101. szám)

1983-04-01 / 76. szám

A magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes ülése (Folytatás az 1. oldalról) elvtárs, emlékezetes esemény ma­rad az együttélő nemzetiségek életében, bizonyítéka annak a következetes törődésnek és fi­gyelemnek, amellyel a teljes jogegyenlőségnek, az összes ál­lampolgár egységének és test­vériségének, a nemzetiségek kreatív és szellemi személyisége szabad fejlődésének biztosítása iránt viseltetik. Kérem, engedje meg jelente­nem, hogy a magasztos haza­­fiság szellemében, a párt, a ha­za és az ön iránt érzett mély tisztelet és nagyfokú megbecsü­lés megerősítésének lelkes lég­körében a két tanács plénuma a tegnap megvitatta azokat a feladatokat, amelyek ráhárulnak az országos pártkonferencia határozatainak példás teljesí­tésében. A két tanács tagjai az összes magyar és német nemzetiségű dolgozó nevében kifejezték tel­jes és egyöntetű csatlakozásukat pártunk és államunk bölcs bel­es külpolitikájához, ahhoz a po­litikához, amelynek ön a fő stra­tégája és exponense, kifejezték tántoríthatatlan elhatározásukat, hogy e politika gyakorlatba ül­tetéséért teljes felelősségérzet­tel fognak dolgozni az egész néppel szoros egységben, egy emberként felzárkózva a párt k­örül, személy szerint ön körül. Kérem, engedje meg, igen tisztelt és szeretett Nicolae Gepuşescu elvtárs, hogy ebben a keretben folytassuk a napi­­rendre felvett problémák vitá-A Magyar Nemzetiségű Dol­gozók Tanácsának és a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsá­nak plénumain előterjesztett jelentések vitájában felszólal­tak a következő elvtársak : Ja­­rcabos Csaba István, a kézdivá­­sárhelyi (Kovászna megye) Mec­hanikai Vállalat igazgatója, Hildegard Mantsch, a medgyesi (Szeben megye) Vitrometan gyár munkásnője, Molnár Imre, a­­ Szocialista Munka Hőse, a tus­nádi (Hargita megye) mtsz el­nöke, Fazekas Ferenc, a Petro­­menyi Bányavállalat (Hunyad megye) brigádvezetője, Ernest Breitenstein, a Neuer Weg fő­­szerkesztője, Fazekas Lajos, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének helyettese, Gyöngyi Mária, a nagyváradi Sintera vegyipari vállalat ve­gyészmérnöke, Richard Winter, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának köttagja, a Mű­szaki-anyagi Ellátási és Alsóa­­lapgazdálkodás-ellenőrzési Mi­nisztérium miniszteri rangú ál­lamtitkára, Létay Lajos, az író­szövetség titkára, az Utunk című Myei­us főszerkesztője, Ger­hard Kennerth, a szebeni filoló­gia-történelem fakultás dékán­ja, Fejes Gyula, a Magyar Nem­zetiségű Dolgozók Tanácsának titkára, Gáspár Zsuzsanna, az RKP Maros megyei bizottságának titkára, az Országos Nőtanács alelnöke, Berencz József, az Aradi Victoria órőgyár igazgató­ja, Fúró Gyula, a Nevelés és Oktatásügyi Minisztérium mi­niszteri rangú államtitkára. A szónokok hangsúlyozták az országos pártkonferencián el­fogadott dokumentumok nagy fontosságát, kiemelve, hogy a­­zok orientációt és irányt szabnak az akcióknak, amelyeknek célja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése útján való el­haladásunkat biztosító ötéves tervi feladatok és a XII. kongresszusi programhatároza­tok megvalósítása. Az összes felszólaló nagyra értékelte Nicolae Ceauşescu elv­­társ meghatározó hozzájárulá­sát a sokoldalú országfejlesztés alapvető célkitűzéseinek meg­határozásához, az egész nem­zet alkotó erőinek és energiá­inak mozgósításához, az új, jobb minőség megteremtéséhez minden tevékenységi területen, az összes dolgozó anyagi és szellemi jólétének szüntelen növeléséért, pártunk bel- és kül­politikája kidolgozásához és megvalósításához, mely politika teljes mértékben megfelel a ro­mán nép létérdekeinek, sza­badságra, függetlenségre, bé­kére és haladásra irányuló tö­rekvéseinek. A munkálatok során hangsú­lyozták, hogy országunk magyar és német nemzetiségű dolgozói egyöntetűen csatlakoznak a párt programjához, a Nicolae Ceauşescu elvtárs által megfo­galmazott rendkívüli elméleti és gyakorlati értékű tézisekhez és orientációkhoz, amelyek irányt szabnak s lelkesítőleg hatnak az ország összes állampolgárára a szocialista hazánk felvirágoz­tatásának szentelt áldozatteljes, odaadó tevékenységben. A felszólalók kiemelték azo­kat a jelentős megvalósításo­kat, amelyeket a román nép ért el, szoros egységben, a szocia­lista építés évei folyamán, s különösen abban az időszakban, amióta Nicolae Ceauşescu elv­társ áll a párt és az állam élén, Románia egész történetének beteljesülésekben leggazdagabb szakaszában. Kidomborították az összes megyék harmonikus fej­lesztésére, a termelő erőknek az egész területen való kiegyensú­lyozott elosztására irányuló párt­­politika helyességét, azt a tényt, hogy e politika közvetlen ered­ményeként beindult az ország övezeteinek átfogó homogenizá­­lási folyamata a gazdasági po­tenciál tekintetében. Rámutat­va, hogy mindezek a sikerek az összes dolgozók teljes joge­gyenlőségének gazdasági alap­jait jelentették, a vita részve­vői egyöntetűen nagyra értékel­­ték azt a ragyogó módot, a­­hogyan a párt a nemzeti kér­dést megoldotta Romániában, biztosítva­ az összes - román, magyar, német és más nemze­tiségű - állampolgárok mara­déktalan részvételét a gazda­sági-társadalmi élet, az egész társadalom vezetésében. Ugyan­akkor mély hálájukat fejezték ki pártunk és államunk szeretett és tisztelt vezetője iránt, aki vitatha­tatlan érdemeket szerzett a nemzeti kérdés demokratikus, humanista megoldási módjainak kidolgozásában és alkalmazásá­ban. Az új rendszer építésének é­­veiben elért kiemelkedő meg­valósítások feletti mély hazafias büszkeségüknek adva hangot, a felszólalóit határozottan visz­­szavernék a pártunk és államunk politikája elleni rágalmazásokat, egyes külföldi körök arra irá­nyuló próbálkozásait, hogy be­avatkozzanak belügyeinkbe, egy­más ellen uszítsák a különböző nemzetiségeket, lesújtsanak a nép, a szocializmus forradalmi vívmányaira. Ilyen összefüggésben mege­rősítették a magyar és a né­met nemzetiségű dolgozók mesz­­szemenő ragaszkodását pártunk és államunk elvszerű és kons­truktív külpolitikájához, amelyet Nicolae Ceauşescu elvtárs oly ragyogóan és következetesen felkarol, s amely az enyhülés, a leszerelés, a biztonság ügyét, az összes népek békére, szabadság­ra, függetlenségre és haladásra irányuló magasztos eszméi meg­valósításának ügyét szolgálja. A plénum részvevői kifeje­zésre juttatták a magyar és német nemzetiségű dolgozók elhatározását, hogy az egész néppel együtt, szoros egységben a párt és annak főtitkára közül tevékenykednek a közös hazának - Románia Szocialista Köztár­saságnak — a civilizáció és a haladás újabb csúcsorra eme­léséért. A két tanács tagjai nevében Gere Mihály elvtárs a követke­zőket mondotta : Ismételten kifejezve nagy ö­­römünket és megelégedésünket, hogy ezen az együttes ülésen új­ból körünkben üdvözölhettük, s hogy részvétele folytán ülésünk nagy horderejű politikai ese­ménnyé változott, kérem, enged­je meg, hőn szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs, hogy forró szeretettel mindannyiunk nevé­ben felkérjem, tartson beszédet együttes ülésünk munkálatainak befejezéseként. A szeretet és megbecsülés leg­nemesebb érzelmeitől övezve, az öröm és a mély megelégedés légkörében szólásra emelkedett NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs. A pártfőtitkár beszédét meg­különböztetett figyelemmel és jogos érdeklődéssel, teljes e­­gyetértéssel és megelégedéssel hallgatták végig, több ízben hosszan megtapsolták, megél­jenezték. A jelenlévők lelkesen skandálták : Ceauşescu - RKP !, Ceauşescu és a nép !, Ceauşescu - Béke ! Az ülés valamennyi részvevői­nek érzelmeit kifejezve Eduard Eisenburger elvtárs, a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsá­nak elnöke a következőket mon­dotta : Igen tisztelt főtitkár elvtárs ! Kérem, engedje meg, hogy a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsai összes tag­jának nevében még egyszer me­legen megköszönjem a nagy és kivételes megtiszteltetést, amely­ben azáltal részesített, hogy el­jött ülésünk munkálataira, s ugyanakkor kifejezzem hazafias büszkeségünket, amit az ön beszédének hallatán éreztünk, minthogy e beszéd rendkívüli el­méleti és gyakorlati fontosságú dokumentumot jelent tanácsa­ink, az egész nép további tevé­kenysége számára. Az ön expozéja, igen tisztelt főtitkár elvtárs, összefoglalja a XII. pártkongresszus óta eltelt időszaknak az egész nép által el­ért átfogó sikereit, azokat a sike­reket, amelyekben benne foglal­tatik a magyar, a német és min­den más nemzetiségű dolgozó munkája is, a mindennapi tevőleges és tudatos hozzájáru­lás, amelyet román testvéreikkel szoros egységben nyújtanak a közös alkotó erőfeszítéshez a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért drága hazánkban, Románia Szocialista Köztársaságban. Az Orr expozéja ugyanakkor az igényesség és a forradalmi szilárdság szellemében vázolja fel az utakat és az irányokat a magyar és a német nemzetisé­gű dolgozók tanácsai által kifej­tett tevékenység szüntelen tö­kéletesítéséhez, hogy e szervek fokozott szerepet vállaljanak az 1982. decemberében megtartott országos pártkonferencia ha­tározataiban foglalt mozgósító feladatok megvalósításában. Biztosítjuk, igen tisztelt Nicolae Ceauşescu elvtárs, hogy az ösz­­szes magyar és német nemzeti­ségű dolgozókkal megvitattuk az előttünk tartott expozéban foglalt eszméket és téziseket, és az öntől kapott értékes út­mutatások szellemében intézke­déseket dolgozunk ki ahhoz, hogy az ön kezdeményezésére csaknem másfél évtizeddel ez­előtt megalakított nemzetiségi tanácsok még nagyobb mérték­ben hozzájáruljanak a pártprog­ram és a XII. kongresszusi ha­tározatok valóra váltásához. A Román Kommunista Párt politikáját saját politikánknak tekintve, és megértve, hogy mi­­­­den állampolgár alapvető köte­lessége cselekvően részt venni a közös haza feliirrágoztatásá­­ért végzett munkában, úgy hi­szem, mindkét tanács tagjai, az összes magyar és német nemze­tiségű dolgozó egyetért azzal, hogy ünnepélyesen fogadjuk meg ön előtt , teljes egységben, szocialista hazánk összes dol­gozóival szoros összefogásban odaadással dolgozunk népünk jövőjének megteremtéséért, har­colunk az összes dolgozók nem­zetiségre való tekintet nélküli egységének, barátságának és testvé­risé­gének szüntelen erő­södéséért, Románia felemelkedé­séért a haladás és a civilizáció egyre magasabb csúcsaira. A nagyszerű alkalmat megra­gadva, hogy körünkben tartóz­kodik, mélyen tisztelt Nicolae Ceauşescu elvtárs, újból köszö­netet szeretnék mondani önnek a megkülönböztetett gondosko­dásért, az elvszerű, realista és humanitárius módért, ahogyan, amióta a párt és az állam élén áll, az együttélő nemzetiségek sajátos problémái is megoldód­nak, azokért a feltételekért, a­­melyek garantálják nemzeti lé­tünk zavartalan érvényesülését, a személyiség sokoldalú fejlő­dését. Mindezekért kérjük, fogadja legmélyebb hálánkat és mesz­­szemenő ragaszkodásunkat a párt és az állam bel- és kül­politikájához, önhöz, hon sze­retett és tisztelt Nicolae Ceauşescu elvtárs, a modern Románia megteremtőjéhez. Jó egészséget és munkabírást kívánunk önnek, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt és az állam élén drága hazánk Románia Szocialista Köz­társaság összes fiai javára. A gyűlés végén a jelenlévők ismét hosszasan, erőteljesen él­tették a pártot, annak főtitkárát, Nicolae Ceauşescu elvtársat, sza­­bad és független hazánkat, ez alkalommal is aláhúzva a haza összes - román, magyar, német és más nemzetiségű — fiainak egységét és testvériségét, a pár­tunk és államunk politikájához való ragaszkodását, ama elha­tározását, hogy szoros egység­ben a kommunista párt, a párt­­főtitkár körül megvédik a közös forradalmi vívmányokat, hogy biztosítják Románia határozott előrehaladását a szocializmus és a kommunizmus útján. (Agerpres) MOLNÁR IMRE ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA (Folytatás az 1. oldalról) részesültek abban a megtisztel­tetésben, hogy az ön munkalá­­togatásainak hasznát élvezzék, és nagy megelégedéssel fogad­ták az öntől kapott útmutatá­sokat. Mindezek valóságos mun­kaprogramot jelentettek szá­munkra a mezőgazdasági szö­vetkezet fejlesztésében, az álla­ti és növényi termelés folyama­tos növelésében. Szövetkezetünkben életbe ül­tetjük pártunk XII. kongresszusi határozatait, s eredményeink az ötéves terv első két esztendejé­ben számottevőek. Megemlíteném ilyen értelemben csupán azt, hogy 1982-ben a globális ter­melés értéke 32 millió lej volt az elmúlt ötéves terv legjobb esztendejében elért 26 millióval szemben. Krumpliból 30 tonnás volt a hektárhozam az előző évi 23—24 tonnás hozamokkal szem­ben. Búzából a hektáronkénti átlagtermés 1100 kilóval, cukor­répából pedig csaknem 9000 ki­lóval nőtt 1981-hez képest. A párt országos konferenciája határozatainak, az ön által, igen tisztelt főtitkár elvtárs, támasz­tott igényeknek a szellemében elemezve tevékenységünket és az elért eredményeket, arra a következtetésre jutottunk, hogy szövetkezetünkben is sok még a kihasználóblan tartalék. A szö­vetkezeti tagok közgyűlésén szilárdan elhatároztuk, hogy az idén jobban megszervezzük a termelő tevékenységet, szigorúb­ban tiszteletben tartjuk a nö­vénytermesztési technológiákat, hatékonyabban foglalkoztatjuk a munkaerőt. Jelentjük, hogy ide­jében megtettünk minden in­tézkedést a tavaszi mezőgazda­­sági kampány jó körülmények közötti előkészítéséért. Azt ter­vezzük, hogy az idén 250 hektá­ron több mint 40 ezer kiló bur­­gonyát termesztünk hektáron­ként, s teljesítjük a tervet más szektorokban is. Különben, a helyi önigazgatá­si és önellátási program első évi alkalmazásából levont leg­főbb következtetés az, hogy tudatosítani kell az állampolgá­rokban ezeket az elveket nem­csak mint követelményeket, ha­nem elsősorban mint cselekvést és kivitelezési szintet. Biztosí­tani szeretném afelől, igen tisz­telt Nicolae Ceauşescu főtitkár elvtárs, nálunk kellőképpen megértették ennek az arra vo­natkozó útmutatásait, hogy nö­velni kell a mezőgazdasági é­­lelmiszertermelést a lakossági gazdaságokban, s főként azt, hogy nem fogyaszthatunk töb­bet, mint amennyit termelünk. Az állatok idei összeírásánál valamennyi fajnál az adomány tényleges növekedését tapasz­talták : 19 százalékosat a szar­vasmarháknál, 14 százalékosat a juhoknál és 17,2 százalékosat a kocáknál. Nem fogunk itt meg­állni. Mozgósítani fogjuk az e­­gész közvéleményt, vegye rá a­­zokat, akik ilyen vagy olyan o­­kok miatt lemondtak e hagyo­mányos foglalkozásról : nevel­jenek legalább egy tehenet, 4— 5 juhot, egy sertést és szárnya­sokat, körülményeiktől függően. Az állatok és szárnyasok le­­szerződésére és felvásárlására vonatkozó államtanácsi tör­vényerejű rendelet, amelyet köz­ségünk parasztjai megelégedés­sel fogadtak, újabb kedvezmé­nyeket nyújt az állattenyésztők­nek, s ez ösztönözni fogja az ál­­lattenyésztés fejlődését, a hús, a tej és más állati termékek ter­melését, hozzájárul fogyasztási szükségleteink fedezéséhez, és az olyan többlet létrejöttéhez, amelyet eladhatunk az államnak. Fokozott munkával és egyre jobb eredményekkel kívánjuk ki­fejezni hazafiságunkat, teljes csatlakozásunkat pártunk és államunk bel- és külpolitikájá­hoz, forró óhajunkat, hogy még szorosabbra vonjuk sorainkat a párt körül. Arra szeretném hasz­nálni ezt a kiváló alkalmat, hogy kifejezzem az összes hargitai dol­gozók nagyrabecsülését pár­tunk nemzeti politikája iránt, e­­zért a megkülönböztetett gon­doskodásért, amelyet ön tanúsít, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, azért, hogy megteremtsék mind­azokat az anyagi és szellemi fel­tételeket, amelyek közepette nemzetiségre való tekintet nél­kül a haza összes dolgozói ott­hon érzik magukat, egyenlő jo­gokat élveznek és korlátlan le­hetőségekkel rendelkeznek ah­hoz, hogy az összes tevékenységi területeken érvényesítsék tehet­ségüket, személyiségüket. Maga Hargita megye utóbbi 17 évi gazdasági-társadalmi fejlődése erőteljesen bizonyítja, hogy pártunk és annak bölcs vezető­­­­sége mindig gondot fordított ar­ra, hogy biztosítsa az ország összes övezeteinek harmonikus fejlesztését, kedvező feltételeket teremtsen az ember alapvető jo­gának, a munkához való jog­nak, az összes állampolgári jo­­­­goknak­ a gyakorlásához. Éppen ezért felháborít ben­nünket egyes külföldi reakciós körök arra irányuló próbálkozá­sa, hogy elferdítsék ezt a va­lóságot, megkérdőjelezzék né­pünk megvalósításait. Jól is­merjük céljaikat. A valóság­ban a román nép forradalmi vívmányait akarják sújtani, megpróbálva megbontani a nép sziklaszilárd egységét, ahogyan ezt a múltban tették. Éppen e­­zért határozottan visszaverjük ezeket a próbálkozásokat. Min­dent meg fogunk tenni a román nép és a magyar nemzetiségű dolgozók közötti barátság és testvériség erősítéséért, hogy e­­gyütt élve és dolgozva megva­lósítsuk alapvető közös álmain­kat és törekvéseinket. Befejezésül biztosítani kívá­nom a pártvezetőséget. Önt, mé­lyen tisztelt főtitkár elvtárs, hogy megyénk tökéletes egységben és testvériségben élő és dol­gozó összes dolgozói, nemzeti­­kire való tekintet nélkül min­dent megtesznek azért, hogy példásan gyakorlatba ültessék az országos konferencia hatá­rozatait, az­on útmutatásait, hogy a jelenlegi lehetőségek és követelmények szintjén álló jó eredményeket érjünk el az egész nép jólétének növelése, drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság felvirágoz­tatása érdekében.

Next