Hargita, 1983. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

M­egvalósítások gazdag ko­rát éljük. Az eltelt hó­napban is hatványozottan éreztük ezt, hisz a IX. pártkon­gresszus évfordulója alkalmat kínált az utóbbi 18 esztendő nagyszerű sikereinek számbavé­telére, összegezésére. Az ország és minden tájegysége, beleértve természetesen Hargita megyét is, történetének leggazdagabb periódusa ez a 18 esztendő, amióta Nicolae Ceauşescu elv­­társ áll pártunk élén. Nagysze­rű sikereink további kitartó mun­kára serkentenek, így lesz az ünneplésből további ünnepek forrása. Júliusban, s hasonló­­képpen ezekben a szép au­gusztusi napokon, az ország nemzeti ünnepére készülődve, újabbakkal gazdagítjuk megva­lósításaink sorát. Mint mindig, munkánk betá­jolásában, ezúttal is fontos sze­repet töltött be az RKP KB Po­litikai Végrehajtó­­Bizottságának Nicolae Ceauşescu elvtárs el­nökletével megtartott július 26-i ülése, ahol megvizsgálták és el-, fogadták a kommunisták, az ösz­­szes városi és falusi dolgozók körében végzett ideológiai és politikai­ nevelő tevékenység hely­zetét és intézkedési programot hagytak jóvá e fontos munka megjavítására. A pártszerveknek és -szervezeteknek, az RKP XII. kongresszusa és országos kon­ferenciája határozatai, vala­mint Nicolae Ceauşescu elvtárs orientációi szellemében igénye­sen kell elemezniük saját ilyen­irányú tevékenységüket, hogy a politikai-ideológiai és kulturá­lis-nevelő tevékenység minősé­gének emelésével még eredmé­nyesebben járul­janak hozzá a szocializmust és kommunizmust tudatosan építő új típusú ember kialakításához. A Politikai Végrehajtó Bizott­ság említett ülésén más fontos határozatokat is jóváhagyott, így jóváhagyta az egységes román nemzeti állam megalakulása 65. évfordulója megünneplésének programját ; megvizsgálta a nyugdíjasok önsegélyző pénztá­rainak gazdasági helyzetét ; megvizsgálta a párttevékenysé­­get koordonáló bürök munká­ját és jóváhagyta a néptaná­­csok tevékenységét koordonáló bürök létrehozását az egységes állami és szövetkezeti agráripari tanácsok keretében. Az ülésen ugyancsak megvizsgálták a párt­vezetőséghez intézett dolgozói javaslatok, észrevételek elinté­zését az első félévben. Július belpolitikai eseményei­nek sorában fontos helyet foglal el annak az Országos Parancs­nokságnak a megalakulása, a­­mely Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével arra hivatott, hogy biztosítsa az állandó és biztos terméshozamok szavatolására, a föld termőképességének növelé­sére, a mezőgazdasági terüle­tek, az ország egész területe jobb és egységes megszervezé­sére, a lecsapolási és talajeró­zió-ellenes munkák megvalósítá­sára kidolgozott országos prog­ram végrehajtását. Mezőgazdaságunk időszerű kérdéseinek megoldását szolgál­ta Nicolae Ceauşescu elvtárs július 9-i munkatanácskozása a mezőgépgyártó szakemberekkel, valamint a Constanţa megyei mezőgazdasági egységekben tett július 6-i munkalátogatása. Július kiemelkedően fontos, nagy nemzetközi visszhangot ki­váltó eseménye volt Nicolae Ceauşescu elvtárs hivatalos ba­ráti látogatása több afrikai or­szágban. A Szocialista Etiópiá­ban, Zimbabwe Köztársaságban, Mozam­­­bik Népiköztársaságban, Zambia Köztársaságban és Szo­mália Demokratikus Köztársa­ságban tett látogatás nagymér­tékben hozzájárult Románia és a szabad, független fejlődés út­jára lépett afrikai országok kö­zötti együttműködés és szolida­ritás fejlődéséhez. A román—af­rikai kapcsolatok fejlesztésében és elmélyítésében meghatározó szerepet tölt be Nicolae Ceauşescu elvtárs tevékenysége. Az öt afrikai államban tett leg­utóbbi látogatása gyümölcsöző eredményeivel megkülönbözte­tett jelentőségű történelmi ese­ményként íródik be hazánk és a felkeresett országok történe­tébe. Hazánk lakói, köztük Har­­gita megye magyar és román dolgozói, nagy megelégedéssel és hazafias büszkeséggel fogad­ták a látogatás eredményeit, s lelkes hangú táviratokban fejez­ték ki teljes egyetértésüket és helyeslésüket az aláírt dokumen­tumokkal. Az elmúlt 18 esztendő sike­reiből merítenek erőt Flarg­a megye dolgozói is az előttük álló feladatok példás elvégzé­séhez. Júliusi munkájukat is a többre és jobbra törekvés igé­nye jellemezte, amit a tervfela­­datok teljesítésében és túlszár­nyalásában, a szocialista mun­kaversenyben elért eredmények bizonyítanak leginkább. Ilyen vonatkozásban rendkívül ered­ményesnek mutatkozik az Au­gusztus 23 tiszteletére kibonta­kozott szocialista munkaverseny. Dinamizáló erővel hatottak a dolgozók közgyűlései is, ame­lyek a munkásdemokrácia való­di fórumaiként elősegítették a termelés számos kulcskérdésé­nek rendezését. Csúcsidénye volt a munkának júniusban szántóföldjeinken is, befejeződött az őszi árpa ara­tása, megkezdődött és teljes ütemben folyik a búza betaka­rítása, jól halad a takarmány­félék begyűjtése. Az aratás me­­gyénkbeli megkezdése előtt me­­zőgépészeink az ország déli ré­szén dolgoztak a gabonafélék aratásánál. Rangos seregszemlén vettek részt műkedvelőink júliusban, az ország több városában jelen voltak a Megéneklünk, Romá­nia fesztivál műfajonként meg­rendezett országos döntőjén. Szántó Miklós Júliusi számvetés Vakációzó diákokra várnak Hivatalos (azaz pecsétre!-a la­kással ellátott) papírt hozott haza a gyermek az iskolából. Tudomására (tudomásunkra) hozzák, hogy dolgoznia kell a nyári vakációban. Két hetet, a­­mit - ugyancsak - bizonylattal igazol. Befizet továbbá ötven leit az iskolakasszába. Sokan minden felszólítás nél­kül amúgyis elszegődtek, kell a ruhára, a cipőre való. Úgyhogy az első kérést, követelést min­den további nélkül teljesítik. Most hogy papír van rá — a másodikat is. Faluhelyen nem gond az i­­dénymunka. Rögözben ülésezett a községi pártaktiva még jú­niusban, ott voltak a kányádi, a székelyderzsi iskolaigazgatók is. A következőképpen történt az osztás : a körzetben nyolc mezőgazdaság termelőszövetke­zet található, következésképpen a három község (az AGRIT-kör­­zet) tanulói ezekben az mtsz­­ekben dolgozhatnak. Sőt , minden munkalehetősé­get elkönyvelve azon az aktíva­­ülésen részletes vakációs tervet mutattak be , a művelődési- és sporteseményeket is belekalku­lálták, s mondom, a gazdasági feladatokat alaposan körülírták: hány hektáron végeznek növény­ápolást, hány hektáron betaka­rítást a tanulók... Végülis magától kínálkozik a megoldás : szomszédos nagyköz­ségben egy hetet az iskolánál segít a társaság, egy hetet pe­dig apja, anyja mellett dolgozik a termelőszövetkezetben. A dön­tés logikus : a község, amelyről szólunk, szórt településekből áll. A két szélső falucska között a távolság csaknem harminc kilo­méter. . . Akkor meg minek köt­ni teljes két heti munkát a helyhez, ahol az iskola van ? Székelyudvarhelyen is körül­­néztünk. A 2. sz. általános isko­lában tavaly, tavalyelőtt nyaran­ként dolgoztak a gyerekek — bizonyos időt ledolgoztak. Ta­valy a Szejke, a Sósfürdő kör­nyékét szedték rendbe. A Sós­­fürdő környékein például eper­­facsemetéket ültettek. A jelszó: mindenki egy fát plántáljon. S ha ez így van, akkor 1653 facse­metének kell lennie a város vé­gében. Van dolguk az idén is a gyerekeknek. Igaz, a sportpályát immár felépítették. Szükség van a fiatalok (a ta­nulók) nyári foglalkoztatására? Feltétlenül. Mindkét fél számá­ra hasznos ez a munka. Más­ként miért keresne­k ez alkalom­­mal a csikzsögödi mtsz egy i­­dényre munkaerőt ? A hirdetés­ben olvasom : vakációzó diákok­ra várnak. Oláh István EX LIBRIS Korszerű nyelvművelés így kell ezt csinálni ! — mond­tam Murádin László újabb nyelvművelő kötetének* áttanul­mányozása után. Akárcsak a hét évvel ezelőtt megjelent kö­tetében, ebben az újban is elő-­ térbe kerülnek a nyelvtörténeti kérdések, mert szerzője tudja, hogy ,,Az anyanyelv múltjának, sorsának, sokrétű fejlődésének bemutatása a nemzetiségi tudat ébrentartásának, a nemzetiségi önismeret fejlesztésének is esz­köze, és ez­által felkeltője is az anyanyelv iránti becsülés, buzgalom, szeretet, gondosság érzéseinek. Enélkül nincs fejlett anyanyelviség, és nincs megfe­lelő talaja természetesen a nyelv­művelő munkának sem." A szer­zőnek már előző kötete igazol­ta ezt a felismerést, és öröm­mel írom most ide, hogy a Sza­vak színeváltozásá­ból is sok példány elkelt alig néhány nap alatt. A kötet sokszínű, mintegy két­száz írása közül a legtöbb nagy­­élményt nyújt az olvasónak: stí­lusuk rokonszenves, elkalauzol­nak bennünket régmúlt időkbe, gazdagítják tudományos ismere­teinket. Elsősorban a szó- és szókapcsolatok, szólások és köz­mondások, személy- és helyne­vek, valamint az ifjúsági és argó nyelvi szavak magyarázatára gondolok. De van a kötetben jó néhány olyan írás is, amelye­ken komolyan kell elgondolkod­nia (s nem csupán elgondol­kodnia!) szülőnek, pedagógus­nak, írónak, újságírónak, nyelv­művelőnek egyaránt, sőt, a köz­­művelődés irányítóinak és mun­kásainak is. Mind a szerző, mind az elő­szót író Sütő András igen he­lyesen jelöli ki a család és az iskola szerepét az anyanyelvi nevelésben. Tapasztaltam ma­gam is, hogy a legtöbb család­ban az enyhe hibának számító eszek, iszak mellett hallja a gyermek az „Adok egy telefont, a Hogy még vagy?, a Hány per­cet csinálsz a gyárig?” típusú mondatokat, nem is beszélve a kaloriler, nájlonpunga, ton ,tb kifejezésekről. Az iskola kapcsán Murádin László így fogalmaz : „A módszerek tanáraink előtt nem ismeretlenek. De nem árt előttük is hangsúlyoznunk : a tanulók közlőképességének fej­lesztése érdekében a tanítási órákon a tudományos ismere­tekkel együtt nyelvet tanítunk !“ Valóban nem árt ezt hangsú­lyoznunk, mert - most hangulat­rontó leszek - : általában a pedagógusok anyanyelvi művelt­ségén sok még a csiszolni való. Naponta lehet tőlük ilyesmit hal­lani : „Hozzatok üveget vagy borként, A doszárt össze kell állítani, Normát adnak távhi­­tásból, Pontra teszem a fegyel­mezetleneket" stb. Tennivalóin­kat a példamutatással kell kez­denünk az anyanyelv eredmé­nyes oktatásának érdekében. Kimondhatjuk : ezért még nem tettünk meg mindent, csak alig valamit. Mint ahogy majdnem semmit sem tettünk — csak cik­keztünk és cikkezünk - e for­dítói munka és főként a jogi nyelv javításáért. Viszont örvendhetünk - egye­bek közt — a Formatervezés, Profil, Szolgálatos-ügyeletes, Kosztüm, A régiség barátja, Mester és művezető (a Tarta­lomban hibás ez a dm!), U- szelvényű idomüveg, Egyenruha­­formaruha című írásoknak fő­ként azért, mert az egységes nyelvhasználat terjedését segítik elő. „Csak az ipar őrzi a szabvány szó becsületét" írja a szóban­­forgó kötet szerzője. A nyelvtu­domány is őrzi . Például szab­vány-magyar, vagy standard-ma­gyar (nyelv). Amelyet nem isme­rünk kellőképpen , ezért idézem végezetül — tanulságként — Ben Jonson szavait : „A nyelv mutat meg a legtöbbet az emberből : beszélj, hadd lássam, ki vagy !" Komoróczy György * Murádin László : Szavak színeváltozása. Dacia Könyv­kiadó, Kolozsvár-Napoca, 1983. TAKARÉKOS FÉMGAZDÁLKODÁS (Folytatás az 1. oldalról) fémtakarékosságot vizsgáltuk meg, hogyan tesznek eleget a téren a minisztérium által is ki­jelölt és a dolgozók közgyűlé­sén elfogadott, megállapított feladatoknak. Félév teltén itt van mindjárt két szám, amely beszél az ered­ményes munkáról : 46,8 tonna megtakarítást terveztek (ebbe természetesen beleszámítják mindazt, amivel dolgoznak­­ acél- és inoxlemezek, illetve pro­filok, különböző színesfémek) , és 65,9 tonnát sikerült megvaló­sítaniuk. A túllépés már most körvonalazza, hogy az évi mu­tatót (92,7 tonna) alaposan túl­szárnyalják. Hogyan sikerült ezt megvalósítani ? A vállalat mű­szakjaival folytatott beszélgeté­sekből az alábbi irányvonalak kristályosodtak ki : egyrészt több alkatrészt újraterveztek és javí­tottak a gyártási technológiá­kon, másrészt sokkal nagyobb figyelmet fordítottak a fémgaz­­dálkodásra a technológiai folya­matok minden szakaszában kezdve a leszabástól egészen a különböző ráhagyások csökken­téséig. Körültekintőbb leszabás­­sal már mintegy húsz százalék lemezt takarítottak meg és a maradék darabok sem kerültek ki a gyárkapun kívül : a legkis­ebbeket is felhasználják külön­böző alátétek gyártására és csak az ezután még megmaradt újrafelhasználható anyag kerül a szövetkezetekhez, vagy azokhoz az iskolákhoz, amelyeket a székely­udvarhelyi mezőgazdasági gép­gyár patronál. Ugyanakkor nagy gondot fordítanak bizonyos fém­alkatrészek műanyaggal való helyettesítésére is, és ilyen te­kintetben gyümölcsöző együttmű­ködést alakítottak ki a szomszé­dos vegyipari gépalkatrész- és matricagyárral. Legyártják a szerszámokat, a matricások pe­dig fröccsöntő gépeikkel elkészí­tik a szükséges műanyag alkat­részeket. A Mezőgazdasági és Élelmi­­szeripari Minisztériumhoz tartozó gépgyártó vállalatok egyébként a múlt hét végén éppen Székely­udvarhelyen, a mezőgazdasági gépgyárnál tartották szokásos munkatanácskozásukat és a ter­melés sok más kérdése mellett szóba került a fémtakarékosság helyzete is és pozitíven értékel­ték ezt a tevékenységet. Az ész­szerű fémgazdálkodás fő irány­vonalai alaposan kidolgozottak a vállalatnál. Fő feladatuknak most azt tekintik, hogy ezek ke­retén belül, minden egyes mun­kahely viszonylatában még ha­tékonyabb munkát végezzenek e téren is. ------ VILLANÁSOK -----­ MENNYI IS AZ ÁTLAG ÉLETKOR? Az egyik, immár 10 éve mű­ködő üzemünk igazgatójától hallom, hogy az ott dolgozók átlag életkora alig 23 év. Ezt több fiatal üzemünkben han­goztatják. Nyilván, érzékeltetve azt, hogy az illető iparág nem­rég vert gyökeret megyénkben, s amúgy azt mindannyian tud­juk, hogy az utóbbi másfél év­tizedben születtek nagylétszámú dolgozót foglalkoztató gyáraink. Na de azért ne feledkezzünk meg arról, hogy az idő telik, a gyárral együtt nőnek a fiatalok is, ha 10 évvel ezelőtt valóban 23 év volt az átlag életkor­­, most már valamivel több. Leg­több helyen már kiforrott, éret­tebb és nagyobb gyakorlati ta­pasztalattal rendelkező közösség van, amelyre nem lehet rámon­dani, hog­y ugyanannyi éves, mint 10 évvel ezelőtt. (Reben­­dics József) GOMBÁSZNAK VAGY PUSZTÍTANAK? Soha sem tudjuk meg, kik jártak előttünk, a jelek minden­esetre elszomorítanák. Hol egy felrúgott erdőszéli csiperke, hol sereges tölcsérgomba, bennebb, az erdő sűrűjében még őzláb is kifordulva, nyilván akik előt­tünk erre jártak, nem ismerték ezeket a fajtákat, mérges gom­báknak vélhették, mert végig sokféle mérges gombát is fel­rúgtak, lecsaptak tönkjükről. Bár nem vagyok szakértő, gondolom, az efféle dilettáns gombászó természetjárás is árt a környezetnek. Ebben az ösz­­szefüggésben, gondolom, az a kisebbik baj, hogy az utánuk jövőket megfosztják olyan ehe­tő gombáktól, amelyeket viszont ezek ismernek, értékelnek. An­nak tényleg örvendhetünk, hogy mind többen töltik szabadidejü­ket a közeli erdőkben, ám még egyeseknek meg kellene tanul­niuk a természetjárás írott és íratlan szabályait... (Váli Jó­zsef) KILENGÉSEK Nyár van, s a nyár az inten­zív kirándulások időszaka, főleg a vásár- és ünnepnapok csal­nak ki nagyon sok embert a természetbe pihenni, napozni. A vakációzó gyermekek egy része bekapcsolódik a különböző me­zőgazdasági munkákba, ott van­nak a szénakészítésnél, aratás­nál, esetleg építőtelepeken te­vékenykednek. A pihenés és a szórakozás sokaknál egy ponton találkozik. Számos Hatol kerék­páron közelíti meg a munkahe­lyét vagy szórakozása színhelyét, esetleg csak maga a kerékpá­rozás az egyedüli cél. Rendjén­­való ez is. Az viszont már kevés­bé rendjénvaló, amikor az önfe­ledten karikázó Hatorok (néha még idősebbek is) a forgalmas ír­takon csak úgy cikáznak jobbra, balra, közlekedési nyelven szól­va, nem tartják be a forgalmi sávokat. A hirtelen és szándék­­jelzés nélküli ki- és visszatéré­sek balesetveszélyt jelentenek. (Bogos Sándor) NAGYOBB TÖRŐDÉST ! Szorgos építőinknek egész hó­napi fáradságos munkájuk után jól esik egy-egy szabad szom­bat, nem is beszélve a vasár­napi pihenésről. Nos, itt van egy megjegyezni való, ahogyan egyes építőtelepeken megsza­kítják és abbahagyják a mun­kát. Több helyen megfigyelni, hogy szerszámok, felszerelések, hegesztőkészülékek, hegesztő­­pálcák tucatja, vagy más, ap­róbb segédanyagok találhatók a félig kész emeleteken. Persze, mindez csábítja a gyermekeket, felmennek az emeletekre, elját­szadoznak az ott található se­gédanyagokkal, kitéve magukat balesetnek is. Az egyik vasár­nap is a Csíkszeredai Virág ut­cában épülő tömbházak mellett két gyermek nagy ügybuzgalom­mal eresztette bele a kisebb fém- és deszkazsalukat egy mély gödörbe. S éppen ott, ahol az őrszoba volt, őr nélkül, jó len­ne a pihenőnapok előtt nagyobb rendet hagyni a telepeken, s az őrzéssel megbízott is lelkiisme­retesebben teljesíthetné felada­tát. (Németh Szilveszter)

Next