Hargita, 1983. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-01 / 206. szám
R 1. CSÜTÖRTÖK 1983. SZEPTEK 3 APROPÓ'^ /»# nt/» im ,ota oldalsó bejáratánál nemrég találkoztam ismerősömmel, és kifejeztük egymásnak abbéli megelégedésünket, hogy a Sportklub formában van. Hanem ismerősöm azt mondja : mondok neked, illetve mutatok neked egy rázás témát! És a drótkerítésre mutatott. Nehogy megfogd — figyelmeztetett — mert úgy ráz, hogy erősen. A napokban két gyerek felragadt rá, orvosi ellátásban kellett részesíteni ... Valóban, mondják a szemközti tömbház lakói, áram volt a kerítésben, de jöttek a villanyosok, és most már bátran meg lehet fogni. No, és meg meri fogni valaki ? A környék gyermekei számára azóta is tabu a kerítés, így van ez : ha egyszer megéget, vagy megráz valami, vége a bizalomnak.. Viszont a szülők jogosan félnek a rázós témáktól. Rázós téma például a disco is. Ott a rázás nagyobb gyerekekkel esik meg. K.G. székelyudvarhelyi olvasónk panaszlevelet írt szerkesztőségünkhöz: lánya a discóba ment szórakozni, és egy katonakiszolgált fiatalember a karját erőszakosan hátracsavarta, bevezette az oszlop mögé és ott négy pofont adott. ■ . Valóban kellemetlen eset, és nem ártana az illetékeseknek alaposabban szétnézni a discó környékén. A pofozkodó agresszív fiatalembert pedig méltó büntetésben kellene részesíteni : jelentsék az ügyet a rendfenntartó szerveknek, mert lehet, hogy az a büntetés megrázóbb lesz B.L. számára, mint ez a néhány sor... De egészségügyi téma is lehet rázós. Az egyik lengyelfalvi olvasónk a székelyudvarhelyi Házelemgyár orvosának durva magatartását kifogásolta. A panaszlevelet továbbítottuk az egészségügyi igazgatósághoz, ahonnan a következőket tudatták : A panaszt jogosnak találtuk. Intézkedtünk, hogy az orvosi ellátás hozzáférhetőbb legyen Udvarhelyen is, és hasonló eset ne fordulhasson elő. A hibásnak talált orvosokat a munkakollektíva előtt felelősségre vontuk ... Ugyancsak az egészségügyi igazgatóságtól tájékoztattak, hogy az általunk 1983. július 2.-án, 219 sz. alatt beiktatott levéllel kapcsolatos állítás, miszerint B.E. gyakorló orvosnő a betegellátásért pénzt vesz el, nem felel meg a valóságnak. Ezt bizonyítják a helyszínen végzett alkalmi kikérdezések, valamint több szülő írásbeli nyilatkozata is ... Hanem az egészségügynél maradva: megrázó dolog, ha az ember súlyos betegség után gyógyultan hagyja el a kórházat ! Ilyenkor nagy-nagy hálát érez az orvosok iránt, és panasz helyett köszönetet mond az egészségügyieknek. A nagyváradi lecu Gheorghe júniusban pihenőszabadságra, illetve gyógykezelésre érkezett Tusnádfürdőre. Innen pár nap múlva sürgősen a Csíkszeredai Kórházba kellett, hogy szállítsák, súlyos szívbántalmakkal. Élete veszélyben forgott, de olyan lelkiismeretes szakemberek állottak mellette éjét nappá téve, mint dr. Jakab Kálmán és Karácsonyi Margit, Lajos Klára, Erdély Viorica egészségügyiek. Amikor a mentőkocsi a nagyváradi kórházhoz szállította, immár túl a veszélyen, dr. Mester Zoltán kísérte el a hosszú úton. Nos, a terjedelmes levélben - amelyből a fentieket kiragadtuk - a 61 éves Jecu Gheorghe köszönetet mond az emberséges viszonyulásért és jókívánságait fejezi ki.. . Holló Gábor Csíkszeredai olvasónk mindig érdekes dolgokról tudósít, viszont nem jó, ha az ember a kórházban szerez élményeket (lásd fent) ! Miklós bácsi, akit bemutat, valóban ügyes ember lehet, aki példásan élt mindig és ráadásul az állatok és emberek gyógyításához is értett. Bizony, egy tizenkétéves lányt csipőficamból kigyógyítani, nem könnyű dolog ! De milyen az élet ! Miklós bácsi is a jelek szerint kórházi kezelésre szorult, s ott pedig nem kerülhette el a diplomás embereket . .. Ferencz Imre FALU MUNKÁJA - FALU ÖRÖME Agyagfalva emberei már a múltból magukkal hozták a közös munka szellemét. Bármelyik gazda épített házat vagy gazdasági épületet, minden háztól egy férfi segíteni ment, akalátcázni Lakodalom és temetés esetén ugyancsak érvényesült a közösségi összefogás, szomszédok, rokonok siettek felajánlani segítségüket, így van ez ma is, tulajdonképpen a Felszabadulás utáni évek építő munkája mélyítette el ezt a hagyományos közös munkát és telítette meg új tartalmakkal, így elmondható, hogy nemcsak a közösségi, de az egyéni munkát is sokszor közösen végzi a falu. A település rendezésénél, csinosításánál a legtermészetesebb dolgok közé tartozik az összefogás, a közmunka. Ennek egyik példája a Patak utcai járda elkészítése, amelyet Séra F. Albert néptanácsi alelnök kezdeményezett. Az alelnök szintén ennek az utcának a lakója és a ,,közmunkában" kivette a részét , az anyag beszerzésénél jeleskedett. Az utca, illetve a falurész lakói azon nyomban hozzáfogtak és többszáz méternyi gyalogjárót készítettek el. A közművesítés persze folytatódik, a falu alsó részén is elkészül a gyalogjáró, falu munkájával a falu örömére. Sala Stella, Agyagfalva BARÁTOK KÖZÖTT JÁRTUNK A nyáron újabb Hargita megyei pionírcsoportot látott vendégül a Novgorod tartományi (Szovjetunió) Zarnica pionírtábor. Régi a hagyomány, majd minden évben sor került a baráti látogatásra : szovjet pionírok nyaralnak megyénkben, megyénkbeliek pedig Novgorod tartományban. Nagy örömömre, idén én is tagja lehettem az utazó csoportnak. Maradandó élményekkel gazdagított az út. Nemcsak a táborban telt az , idő kellemesen, vendéglátóink arról is gondoskodtak, hogy megismerjük a város, a tartomány nevezetességeit, s elvittek Moszkvába és Leningrádba. Nehéz valamit is kiragadnom a látottakból, nem is törekszem útirajz írására. Megtették azt már előttem sokan, én inkább táborbeli élményeink közül villantok fel egykettőt Sok érdekes foglalkozáson, versenyen, tábori olimpián vettünk részt A komikus futball nevű játék mellett, amikoris felmaskarázott felnőttek a legváltozatosabb új fociszabályokat érvénybe léptetve harcoltak a szintén maskarába öltözött, a szabályok forradalmasítása miatt hevesen tiltakozó táborozókkal, a Neptun-ünnep jelentette a legmaradandóbb élményt. Napokig tartó készülődés előzte meg a karnevált. Mi, lányok vi- zitündérek szerettünk volna lenni. Igaz, amikor a strand korlátjának támaszkodva megpillantottuk magunkat a víztükörben, úgy tűnt, inkább víziboszorkányokhoz hasonlítunk, de aztán hamar megnyugtattuk magunkat, hogy csak a hullámok torzítják el a képet. Igazuk volt, vagy sem, nem tudhatjuk, de hogy nagy sikerünk volt, az biztos. A divatparádé után a felnőttfürösztés következett. Senki sem haragudott érte, része ez is az ünnepségnek. Jól szórakoztunk, kellemesen töltöttük az időt a táborozás húsz napja alatt, végig éreztük: barátok jártak barátok között. Kerekes Izabella, Csíkszereda MIKLÓS BÁCSI VALLOMÁSAI Bilibók Miklós Gyimesbükkből költözött Csíkszentgyörgy Csinód nevű településére. E szerény, egyszerű, de nagytudású emberrel a sors éppen a kórházban hozott össze, ahol sok ked lül három napi emberfeletti munkával megnyitották az első utat a szédítő áthajtásokon keresztül. Az országban elsőkként alkalmazták a külföldön már általánosan elterjedt, de nálunk még kevéssé ismert duralékeket felhasználó mászástechnikát , az éjszakákat pedig a műút fölött 200 méteres magasságban, a szikla repedéseibe rögzített szegeken lógva töltötték. Kiss és Kőmíves teljesítménye a szakszövetség hitelesítése után minden bizonnyal országos csúcsnak fog számítani, mivel hasonló nehézségű mászóút hazánk hegyeiben még nem létezik. Ez talán meggondolkoztatja a helyi sziklamászó szakosztály vezetőségét is, ugyanis Kiss Tivadar az ötödik nagyon tehetséges sportoló, akit az elmúlt fél év alatt a közelmúltban alkalmazott edzővel való személyes ellentétek miatt távozásra, más városbeli egyesülethez átigazolásra kényszerítenek. Reméljük, hogy a megyei sportszerveknek még idejében, a gyergyószentmiklósi Vasas szik BORÍTÉKBONTÁS vető alkalom adódott életutunk tapasztalatainak kicserélésére. Miklós bácsi régebb, erdei munkásként dolgozott, most pedig gazdálkodik, de nem is akárhogyan. A múlt évben is több, mint 3500 liter tejet, három darab 400 kilón felüli borjút adott át az állami alapnak. 1932-ben saját állatainak gyógyítását kezdte el, ma már az egész Alcsík táján valóságos állatorvosként ismerik. „Nincs olyan állati betegség, melyet ne tudnék meggyógyítani" — mondja ő. Rengeteg gyógynövényt ismer, melyekkel mind az emberi, mind az állati betegségeket gyógyította. Még egy 12 éves csípőficamos kislányt is meggyógyított. Hosszúra nyúlna ez a beszámoló, ha mindent leírnék, de az biztos, hogy tőle igen sokat lehetne tanulni, sőt egyenesen nagy kár lenne, hogy az ilyen diploma nélküli őstehetségek tapasztalatai csak úgy elszálljanak. Holló Gábor, Csíkszereda famászó szakosztályának teljes felbomlása előtt lesz szava ebben az ügyben ... Wild Ferenc, Gyergyószentmiklós „VENDÉGFOGADÁS" A BUCSIN MENEDÉKHÁZNÁL Mind télen, mind nyáron kedvelt kirándulóhelyünk a Bucsintető, ezért gyakran keressük fel az ismert menedékházat. Sajnos augusztus 3.-án eléggé rossz véleménnyel távoztunk az itteni vendéglátó egységtől. Az említett napon 16 és 17 óra között az egységet zárva találtuk, bár az ajtón ez szerepel : 9.30— 21 óráig nyitva. Mivel többen várták, hogy a vendéglőt kinyissák, hátra kerültünk a konyhai bejárathoz, hogy érdeklődjünk, mire a szakácsnő csúnya szavakkal utasított el. Vaszi Béla pincértől kértük a panaszkönyvet, mire ő azt felelte, hogy a főnöknél van bezárva. Ezek után, mint aki jól végezte dolgát, lelécelt. A hosszú várakozás után az egység bejáratánál megjelent Kari András egységfelelős. Ő sem volt hajlandó eleget tenni óhajunknak, kérésünkre, hogy adná elő a panaszkönyvet ezt válaszolta : „Ehhez maguknak semmi közük". Megértjük azt is, hogy átutazó turistacsoportot vártak a menedékház fogadótermében, ám a terasz nem volt foglalt, itt minket is kiszolgálhattak volna, hiszen mi is emberek 36 kilométerre van Csíkszentdomokostól a megyeszékhely, s nem mindegy az, hogy mi munkába igyekvők milyen körülmények között tesszük meg naponta ezt a távolságot. Az meg egyenesen bosszantó, hogy M.G. autóbuszvezető fittyet hány az egészre, és fenyegető, trágár szavakkal illeti az utazóközönséget. Szász Veronika, Csíkszentdomokos SZIKLAMÁSZÓK A Békás-szoros legmutatósabb sziklaalakzatának, az Őr-toronynak az élvonalát az ország legnagyobb boltozatsora díszíti. A falból 7-9 méterre kiugró ereszek tömör szikláját évtizedeken át még az élvonalbeli alpinisták is megmászhatatlannak tartották. Ennek a véleménynek az ellenkezőjét bizonyította be a gyergyószentmiklósi Kiss Tivadar és Kőmíves Johann, akik egyéni kezdeményezésből, minden egyesületi támogatásból vagyunk, s jól jött volna bár egy pohár ásványvíz szomjunkat eltani. Sándor Éva, Benczédi Éva, Fülöp Mária, Székelyudvarhely TŰRHETETLEN ÁLLAPOT Mi, csíkszentdomokosi ingázók már eleve rettegünk a tél közeledtétől, mert az autóbusznak, amellyel rendszeresen utazunk, nem zárnak légmentesen az ajtói. Jó hónapja már annak, hogy három ablakszem ki van törve, s ha netán valamelyik szék megrongálódik, senki nem gondol annak megjavítására. A tisztaságról nem is beszélve, mert ki tudná megmondani, hogy vajon mikor volt utoljára lemosva a társasgépkocsi. Ahhoz már hozzászoktunk, hogy hazulról hozzuk a törlőrongyot, és mi magunk törölünk port az autóbuszban, de az előbb említett hiányosságokat nem tudjuk pótolni. Akárhogy is IN MEMÓRIÁM GYÖRGY DÉNES Sepsiszentgyörgyi szavalóestjén láttam először, másfél évtizeddel ezelőtt. Az egyik elszavalt vers címe : Lófürösztés, Tompa László verse. A termet betöltötte György Dénes hangja, a nézőközönség előtt a zenekari árok Küküllővé vált, a két szilaj legény, Imre és Áron táncoltatták a vízben a büszke paripát. A függöny legördült, eltűnt az odavarázsolt látomás, zúgott a taps. A Verssel, a Költészettel találkoztak a sepsiszentgyörgyiek György Dénes jóvoltából. Azután sokáig nem láttam, nem hallottam sehol. Amikor az Electrecord hanglemezgyártó kezdett magyar nyelvű verses lemezeket forgalmazni, eszembe jutott ő, és a sajtó hasábjain javasoltam, hogy az erdélyi magyar szavalóművészet nagy öregjének, egyik úttörőjének is szenteljenek egy lemezt. Levéllben köszönte meg szavaimat és azután rendszeresen tudósított lemeze sorsáról. A lemez végül megjelent. Boldog volt, nagyon boldog. És ismét köszönte, a lemezkiadási javaslatomat, gyöngybetűs levelet írt kilencvenéves kezével. 1980. szeptember 4.-én dedikálta az azóta is szeretettel őrzött példányt. Utána eközben egy televízió- és egy rádióadásban szerepelt. később : csend. Aztán levél sem jött. Utolsó látogatásomkor Mária lánya, hűséges ápolója fogadott : Dénes bátyád alszik, fáradt, beteg ■ A napokban fekete keretes gyászjelentőt kaptam Kolozsvárról. György Mária tudatja, hogy : ......szeretett, jó édesapám, György Dénes nyugdíjas gimnáziumi tanár, előadóművész, példás türelemmel viselt hoszszas betegség után f. hó 8- án 96. éves korában megszűnt élni". Igen, szíve megszűnt dobogni, de élni fog tovább azoknak a szívében, és tudatában, akik hallották szavalni, akik ismerték és értékelték munkásságát. Forrai Tibor, Homoródszentpál 36 ÉV A KERESKEDELEM SZOLGÁLATÁBAN Györffy Ferencz nyugdíjba vonult. Nehéz munkaköre volt, hiszen 36 évig a kereskedelemben dolgozott fecsületesen, hittel és türelemmel. Kezdetben a helyi kereskedelmi vállalatnál, az élelmiszerüzletben, és 24 évig egyfolytában a festék, és vegyi áruk üzletében volt felelős. A város lakossága csak jót mondhat róla, hiszen Feri bácsi türelmes, udvarias volt kuncsaftjai iránt. Egész tevékenységét példaként lehet állítani a fiatal elárusítók elé, hiszen a 36 év alatt hiánymentesen vezette a rábízott üzleteket, és vállalatával mindig pontosan elszámolt. Érdekességként említem azt, hogy az eltelt évek alatt a munkahelyén közel 7 millió vevőt szolgált ki. Kívánunk Feri bácsinak hoszszú és egészségteljes, nyugodt nyugdíjas éveket. N. Bartha Jánossy Székelyudvarhely KERÉKPÁROS BECSÜLET Mezőgazdasági egységnél dolgozott a vakációban a tizedikes Jutka. Rendszeresen kerékpárral hajtott ki a mezőre, egy barakk mellé támasztotta a járgányt, úgyszólván felügyelet nélkül hagyta, és végezte a munkáját. Egyik alkalommal, hazaindulás előtt, szomorúan vette tudomásul, hogy hiányzik a biciklipumpa és két szerszám. Mi tévő tegyen? Nyomozni kezdett... Hamarosan el is kapott egy szálat egy tanú azt állította, hogy aznap három gyermek járt arrafelé, kettőjüket név szerint ismerte. Nosza, el azoknak a lakására, lám, mit tudnak a biciklipumpáról. Semmit — mondották és ismételgették folyton —, de volt velük egy nagyobb fiú (kilencedikes), az maradt még a helyszínen, miután ők ketten eljöttek, talán ő . • ■ A nagyfiút nem sikerült „elkapni" sem aznap, sem másnap, a lány beletörődött a veszteségbe, hisz egyetlen konkrét bizonyítéka sem volt, amivel a gyerekeket vádolhatta volna, ő tulajdonképpen csak érdeklődött. Eltelt három hét, új pumpát vásárolt, feledte a történetet... S akkor, csodák csodája, jelentkezett az imént említett három fiú, és átadták bocsánatkérően az ... elemeit tárgyakat. A nagyobbik szerényen megjegyezte : — „Az én kerékpáromról is lelopta valaki nemrég a pumpát . . . Mindhárman hibásak vagyunk ... elnézést kérünk." S csendesen elvonultak. Vajon mi késztette őket arra, hogy annyi idő után visszaszolgáltassák az eltulajdonított tárgyakat? Talán a ■ • • kerékpáros becsület? Péter Erzsébet Csíkszereda