Hargita, 1983. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
1., SZOMBAT 1983. OKTOBI Könyvespolc TUDOMÁNYOS MŰSZAKI ALMANACH Az évkönyvek, almanachok megjelenése is már jelzi, Hogy ha lassan is, de közeledünk az év végéhez. Az egyik legelső, a napokban megjelent 1984-es almanach a Ştiinţă şi tehnică című hazai tudományismeretter■jesztő folyóiraté. Miről lehet benne olvasni ? Hadd tallózzunk a címek között : Melegítés — ipari hűtővízzel ; Újrafelhasználás, újraértékesítés ; Tudomány az agrárforradalom szolgálatában ; Hogyan képezzük a jövő szakembereit ? ; A rajzfilmkészítés műszaki háttere : A lavinák; Utazás az óceánokon ; 1984 automodelljei ; Távközlés az űrkorszakban ; A számítógépek ötödik nemzedéke stb. A kiadványt számos illusztráció, rejtvény teszi érdekessé. (Almanah Ştiinţă şi Tehnică 1984.) SZILARDSAGTAN PÉLDATÁR Nemrég jelent meg a könyvesboltokban az átdolgozott kiadása annak a szilárdságtan-példatárnak, amelynek szerzői - dr. Deutsch Ioan egyetemi docens, tanszékvezető, dr. Goia loan és dr. Curtu Ioan előadótanárok, dr. Neamţu Tudor és Spercher Florin adjunktusok - a brassói Egyetem megfelelő tanszékén fejtik ki a munkásságukat. Az előző kiadás, mely 1979- ben nagy példányszámban jelent meg az ország valamennyi könyvesboltjában, hamarosan elfogyott, mivel a felsőbb műszaki oktatás hallgatói számára egy alaptantárgy jól kidolgozott példatára nagy jelentőséggel bír mindig. A jelenlegi, második kiadás, jelentős változásokat tartalmaz, így a használt mértékegységek megfelelnek a legújabb nemzetközi előírásoknak és ezenkívül, sok új példát foglal magába a könyv. A 716 oldalas példatár 20 fejezetből áll, és teljes egészében megfelel a mechanikai profil igényeinek. A könyv bemutatja többek között a tartók egyszerű és összetett igénybevételre való feszültség-, valamint elmozdulásszámítását, a fáradási számításokat, a dinamikus igénybevételt, a kihajtási számításokat, a vastag lemezek, csövek és korongok számítását stb. Minden fejezet a rövid elméleti ismeretek bemutatásával kezdődik. Ezek után következnek a kidolgozott példák, melyek megértése hozzásegít a megoldásra javasolt példák egyéni kidolgozásához. A mellékelt táblázatok elősegítik a könyvben található összes példa tökéletes megoldását. Ajánljuk a könyvet elsősorban a műszaki egyetemek hallgatóinak a szilárdságtan alaposabb megértéséhez és elmélyítéséhez, valamint a tervező és kutatómérnököknek műszaki problémák megoldásához. (*Probleme de rezistenţa a materialelor, Editura didactică şi pedagogică, Bucureşti, 1983.) Száva János TUDOMÁNYOS HORIZONT A SIVATAG - A TÖVŰ ÜZEMANYAGTARTALÉKAT Ezzel a Turcsa címmel közölt nemrég érdekes cikket a francia La Recherche című tudományos lap, amelyben összefoglalja azokat a kutatásokat, amelyek az olajdús növények kutatására és termesztési technológiájára vonatkoznak. A próbálkozás visszanyúlik még a gumitóig, hisz a Heven-változatok is különböző szénhidrogén alapanyagú nedveket tartalmaznak, ezúttal azonban nem a kaucsukról van szó. A kezdeteket néhány esztendővel ezelőtt annak a Nobel-díjas Melvin Colvasnak a kutatásai jelentették, aki bizonyos sivatagi kutyatejféléket tanulmányozott és rájött Hogy nedveikből kőolaj-származékokhoz Hasonló anyagokat lehet lepárolni. Ezek a kutyatejfélék nem nagyon hasonlítanak a mifelénk ismert átszelt növényekhez, csupán néhány faji vonatkozásuk és igénytelenségük közös, de méreteik, nedvtartalmuk egészen más. Calvin áttörése nyomán indult meg a sivatagok, félsivatagok, illetve a más nagykiterjedésű, gyenge talajú területek növényzetének feltérképezése „energetikai" szempontból is. A kutatók figyelembe vették mindazt, amit évszázadok során a különböző vidékek népi felhasználása vagy éppenséggel népi gyógyászata tapasztalt és a többirányú kutatómunka néhány olyan növényt emelt a köztudatba, amelyeknek nem csupán begyűjtését, hanem termesztését javasolják az olyan talajokon, amelyek nem felelnek meg a hagyományos mezőgazdasági termelés céljaira. A zsuzsuba az egyik olyan növény, amely az utóbbi években nagy érdeklődést keltett az Egyesült Államokban. A három méter magas, nagyobb telepekben élő cserje a Kalifornia és Mexikó között elterülő sivatagokban honos, magvaiban pedig olyan anyagot tartalmaz, amelynek fele folyékony viasz. A vegyelemzés azt bizonyította, hogy ennek tulajdonságai vetekszenek a bálnaolajéval, különösen érdekes és értékes az a tulajdonsága, hogy viszkozitását képes megőrizni hőmérséklettől függetlenül. A növényi olajat már ki is próbálták egyes nagyfordulatszámú motorok (versenyautók) kenésére és szenzációszámba ment, amikor egy ilyen Forma 11-es nyerte meg a futamot. A zsuzsakát ezenkívül a kozmetika-iparban is lehetne hasznosítani, jelenleg több országban (Argentína, Brazília, Ausztrália, Libanon stb.) annak kutatása folyik, hogyan lehetnea zsuzsákát termeszteni és az ültetvényeknek mi lenne a gazdasági haszna. Említettük már a kutyatejféléket. Calvin és társai a kaliforniai egyetemen különösen az Euphorbia tirucalli-val foglalkoztak, ennek a latexen kívül olyan olfeintartalma is van, amelyet át lehet alakítani folyékony üzemanyaggá. A hét méter magas cserje könnyedén megtelepszik a száraz talajokon, a kísérletek azt mutatják, hogy különösen a sztyeppés vidékeken lehetne nagy termelékenységgel termeszteni. A kutatók állítása szerint megfelelő agrotechnikai eljárásokkal ennek a kutyatejfélének a termelése elérhetné hektáronként a hatezer litert. Az eukaliptusz — jóllehet többféle fajtája van elterjedve a világon — elsősorban Ausztráliában alkot nagyobb telepeket, illetve az ötödik kontinensen foglalkoznak a csemeték ültetésével is. A gyorsnövésű, 40-50 méter magas fák levelei különböző éteres és terpenes olajokat tartalmaznak, ezeket már régóta használják a gyógyszeriparban, de manapság az ólom- és cinktartalmú ércek dúsításánál is szóba jönnek, mint kisegítő kivonó anyagok. Ugyanakkor keverni is lehet ezeket a jelenlegi robbanómotorokban használatos üzemanyagokkal. A kutatók úgy vélik, hogy a fajták nagy száma lehetővé teszi nagy olajtartalmú fajták kinemesítését és gazdaságilag is kifizetődő termesztését. Gyantákat bizonyos sivatagi növények is termelnek és nemcsak a fenyőfélék. Az Arab-félsziget és Afrika köves sivatagjain élő növények gyantáját már régóta gyűjtik a bennszülöttek, elsősorban rituális célokból — a tömjénezés ezeknek a megszilárdult gyantáknak az elégetéséből ered, és manapság felhasználja e gyantákat a kozmetikaipar is. A legújabb kutatások szerint ezeket ugyancsak át lehetne alakítani üzemanyaggá. Habár jelenleg az a világtendencia, hogy a természetes gyanták iránti kereslet csökken, és ezért a begyűjtés is, nagyarányú termesztés esetén azonban megváltozhat a helyzet. Jobb viszont már most a helyzete a guayule (Parthenium argentatum) nevű, Mexikó és az amerikai végnyugat félsivatagaiban élő, mintegy 70 centiméter magas bozótnövénynek, amelyet már a század elején kezdtek begyűjteni, hogy kaucsukot termeljen a fellendülő amerikai autóiparnak. A második világháborúban pedig, amikor a távol-keleti, Hevea-eredetű kaucsukszállítmányok teljesen elapadtak, az Egyesült Államok ugyancsak szorgalmazni kezdte e növény termesztését. A műgumi megjelenése és a piacok újranyitása miatt azonban a kezdeti lelkesedés csakhamar a mélypontra zuhant. Az újabb energiakrízis nyomán, a hetvenes évek végén viszont újrakezdődtek a kísérletek, Mexikó egy nagyobb méretű kaucsuk-kivonó üzemet is létesített, amely a jövő évben, a tervek szerint 8-10 000 tonna vadnövényt dolgoz fel. A Hevea nedvével ellentétben a latex itt az egész fás anyagban el van terjedve és gyantával keveredik, ezért fel kell dolgozni a növény egész anyagát. A kaucsuk és gyanta szétválasztásának technológiáját már részleteiben is megoldották, és nagyon sokan azt jósolják, hogy ez a növény jelentős teret hódít már a közeljövőben a természetes gumi piacán. És még folytathatnánk a sort számos más növénynyel, többek között bizonyos mimáza-félékkel, amemelyek hidrokolloidális anyagait egyaránt felhasználja a gyógyszer- és kozmetika ipar, valamint kötőanyagként az élelmiszeripar. Közös jellemzője azonban az említett növényeknek, illetve felhasználási lehetőségeiknek az a tény, hogy ha már történtek is termesztési kísérletek, mégis egyelőre csupán a vadnövények begyűjtése jön számításba, és olyan „igazi" kultúrákat, amelyeket a hagyományos mezőgazdasági nagykultúrák keretében megszoktunk, még nem sikerült létesíteni. Ezért aztán a termelés egyelőre még igen szerény méretű, de egyre több szakember hajlik arra a véleményre, hogy ha sikerül a megfelelő, olcsó technológiákat megtalálni, akkor nemcsak két, hanem több legyet is lehet ütni egy csapásra. Nagy kiterjedésű, mostanig kihasználatlan, terméketlen területeket lehetne bevonni a mezőgazdasági termelésbe. Ez viszont jelentős mértékben javítaná a sivatagi és félsivatagi területek állapotát, és bizonyos telepítések meg is gátolhatnák a sivatagok terjeszkedését. Ugyanakkor munkaerő-lehetőséget is jelentene ez olyan vidékeken, ahol ugyancsak szükség van rá. Hogy valóban a jövő üzemanyagtartaléka lesz-e a sivatag, az tehát - egyelőre - még a jövő kérdése. Úgy tűnik azonban, hogy csak mint alternatív energiaforrás jöhet számításba, amelyek sokaságát világszerte immár évek óta tanulmányozzák a szakemberek. E kutatómunka ritmusán valamelyest enyhített ugyan a kőolajpiac viszonylagos kiegyensúlyozódása, de nem kétséges, hogy az újszerű energiaforrások kutatása nem szakad félbe. És hallunk még a sivatagokról. • ZSUZSUKAT AZ AUTÓBA • KUTYATEJFELEK ÉS TÁRSAIK • EXOTIKUS NEVEK, ISMERŐS TERMÉKEK • LESZNEK OLAJÜLTETVÉNYEK? • Műhold-felvétel sivatagos területről Több legyet is lehet ütni egy csapásra EGY SZÁZALÉK ~ 120 MILLIÓ LEJ A munkatermelékenység, illetve a gazdasági hatékonyság növelésének egyik átfogó tényezője a gépkihasználási mutató fokozása, amelynek nem utolsó sorban számos munkaszervezési összetevője van. Igen fontosak ilyen tekintetben az úgynevezett gépszemle-utak, amelyek rendszeresítése hozzájárul a műszaki ellátmány alaposabb kihasználásához. Munkaszervezési-ergonómiai sorozatunkban ezúttal ezzel a kérdéssel ismerkedhetnek meg alaposabban az olvasók. ----------------------- MŰHELY --------------------— A termelési folyamat operatív szervezése és annak műszavi irányítása rendszerint tükrözi a munkásönigazgatás eredményességét és minőségét is. A termelésszervezők és a műszaki vezetők e rendkívül fontos „munkafázisa", különösen a termelőgépek beindításakor, a műszakváltás óráiban, vagy a termelés és termékszerkezet-változtatáskor a legszükségesebb, mert a munkafolyamat e periódusában jelentkeznek a munkahelyszervezési zavaró tényezők. Az időben végzett gépszemle, mint az önigazgatás egyik formája, közvetlenül hozzájárul a gépkihasználási együttható növeléséhez. A megye 34 ipari vállalatában végzett elemzés a gépkihasználás terén például azt igazolja, hogy a fő termelő gépek kihasználási együtthatójának egy százalékos növelése kb. 120 millió lej többlettermelést eredményez évente. A gépszemle-utak hatékonyságának fokozása a munkaidő, a géppark jobb kihasználását és a munkatermelékenység növelését eredményezi. Éppen ezért szükséges a szervezőknek és a műszaki vezetőknek e tevékenységet javítani, hogy minél hamarabb és mélyrehatóbban megismerhessék az esetleges zavarok okait, hogy minél teljesebb és pontosabb képet kapjanak a termelő gépek és a többi gépi berendezések működéséről, a különböző okokból származó gépállások méreteiről és azok legváltozatosabb jellemzőiről. Ezt a célt szolgálja például az úgynevezett gépszemlélő termelés- és munkaellenőrzés. A termelés- és a gépellenőrzés módszere a műszaki és a gazdasági mértan tételein alapszik. Alkalmazása nagyszámú, azonos típusú géppel dolgozó üzemben célszerű, ahol lehetőség és szükség van az időben végzett és rendszerezett megfigyelésekre. Az eredmények pontossága legtöbb esetben a gépszemle-utak számától, termelési részlegek és gépek vagy más termelőeszközök elsődlegességi sorrendjének a vizsgálatától is függ. A kapott adatok feldolgozásának eredményeképpen meghatározhatjuk a különböző okok miatt leálló gépek százalékát, illetve a gépkihasználási együtthatót. A hatékony eszköz egy általánosítható példája : Egy gépgyártó részlegen a megfigyelt gépek (G) száma 25, a szemleutak (SZ) zzáma 6, a szervező vagy műszakvezető valamennyi szemleútja alatt összesen 5 szerszámhiány miatti (A1), 12 anyaghiányból származó esetet (A2) és 8 más, szervezetlenségi okokból származó (A3) gépállást jegyzett fel. Az adatok szerint elég pontosan kiszámíthatjuk a termelőgépek hatásfokát (HF), a különböző okokból származó gépállások számának a függvényében. A gépszemle-utak viszonylag kevés időt vesznek igénybe és az általuk szerzett adatok segítségül szolgálnak az egész termelési tevékenység minőségi javításában, a munkásönigazgatás korszerűsítésében, az újabb munkáskezdeményezések általánosításában és azok hasznosításában. dr. Balázs Sándor GY PILLANATRA nézzünk szét a lakásban, a munkahelyen vagy az utcán és azonnal rájövünk : műanyagok között élünk, szinte nincsen életünknek egyetlen olyan pillanata, hogy ne jelennének meg. Ami nem csoda, hisz termelésük jelenleg világszinten — tonnasúlyban ! — megközelíti a fémtermelést, sőt, kétezerre túl is lépi. A műanyagok elterjedése elsősorban gazdag választékuknak, nagy változatosságuknak köszönhető , és ezekhez társul most egy újabb, amely hónapról hónapra hódít több országban. A tavaly jelentek meg és az idén egyre nagyobb választékban gyártják a nem csupán színes, hanem illatozó műanyagokat. Lehet, a kezdetet a különböző gyümölcsillatot árasztó kozmetikaszerek jelentették - az a bizonyos zöld alma ! -, de tény az, hogy ma már az Egyesült Államokban például több játékautónak benzin, és gőzmozdonynak szénszaga, a gyermekcipőknek - ki tudja, miért? - epervagy szőlőillata van és egy ame rikai játékgyár már több millió, erős borsmenta illatot árasztó játékkarikát gyártott. Az illatok skálája végtelen és állítólag az ebtartó gazdák már olyan műanyag csontot is vásárolhatnak kedvenc négylábújuknak, amelyekkel órák hosszat szórakozhat, a játékcsontnak ugyanis valóban csontszaga van. A műanyag fajtájától és felszínétől függően, a szagok tartóssága néhány nap, de már olyan tárgyak is vannak, amelyeknek az arra gyakorolt hatását néhány évig szavatolják. A műanyaggyártók azt is a fejükbe vették, hogy a különböző árucikkeket olyan csomagolásban kellene forgalomba hozni, amelynek illata tájékoztat tartalmáról. Itt aztán tág tere nyílik a képzeletnek, és bizony, nem lehet egyszerű eldönteni, hogy mondjuk, milyen illata legyen majd a hétköznapi műanyagzacskáknak. Semmi ésszerű ok nem szól az ellen - nyilatkozta az egyik illatos műanyaggyártó cég vezetője -, hogy egy kávésdoboz fedele kávészagú legyen. Valóban semmi, de mi szólhat mellette? — kérdezhetnénk. Annyi bizonyos, ha ez így megy tovább, nem lesz könnyű dolga sem a csemege, sem a játéküzlet eladójának Ha csak ezt az illathullámot is el nem fújja a szél. ■ ■ Az eldőlt szerkeszt : Székedi Ferenc Szénszagú játékmozdony? Jönnek az illatozó műanyagok