Hargita, 1983. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

1., SZOMBAT 1983. OKTOBI Könyvespolc TUDOMÁNYOS MŰSZAKI ALMANACH Az évkönyvek, almanachok megjelenése is már jelzi, Hogy ha lassan is, de közeledünk az év végéhez. Az egyik legelső, a napokban megjelent 1984-es al­manach a Ştiinţă şi tehnică cí­mű hazai tudományismeretter­­■­jesztő folyóiraté. Miről lehet benne olvasni ? Hadd tallózzunk a címek között : Melegítés — ipari hűtővízzel ; Újrafelhaszná­lás, újraértékesítés ; Tudomány az agrár­forradalom szolgála­tában ; Hogyan képezzük a jövő szakembereit ? ; A rajzfilmkészí­­tés műszaki háttere : A lavinák; Utazás az óceánokon ; 1984 au­tomodelljei ; Távközlés az űrkor­szakban ; A számítógépek ötö­dik nemzedéke stb. A kiadványt számos illusztráció, rejtvény teszi érdekessé. (Almanah Ştiinţă şi Tehnică 1984.) SZI­LARDS­AGT­AN PÉLDATÁR Nemrég jelent meg a könyves­boltokban az átdolgozott kiadá­sa annak a szilárdságtan-példa­tárnak­, amelynek szerzői - dr. Deutsch Ioan egyetemi docens, tanszékvezető, dr. Goia loan és dr. Curtu Ioan előadótanárok, dr. Neamţu Tudor és Spercher Florin adjunktusok - a brassói Egyetem megfelelő tanszékén fejtik ki a munkásságukat. Az előző kiadás, mely 1979- ben nagy példányszámban je­lent meg az ország valamennyi könyvesboltjában, hamarosan el­fogyott, mivel a felsőbb műszaki oktatás hallgatói számára egy alaptantárgy jól kidolgozott pél­datára nagy jelentőséggel bír mindig. A jelenlegi, második kiadás, jelentős változásokat tartalmaz, így a használt mértékegysé­gek megfelelnek a legújabb nemzetközi előírásoknak és ezen­kívül, sok új példát foglal magá­ba a könyv. A 716 oldalas példatár 20 fe­jezetből áll, és teljes egészében megfelel a mechanikai profil igényeinek. A könyv bemutatja többek kö­zött a tartók egyszerű és össze­tett igénybevételre való feszült­ség-, valamint elmozdulásszámí­tását, a fáradási számításokat, a dinamikus igénybevételt, a ki­­hajtási számításokat, a vastag­ lemezek­, csövek­ és korongok számítását stb. Minden fejezet a rövid elmé­leti ismeretek bemutatásával kez­dődik. Ezek után következnek a ki­dolgozott példák, melyek megér­tése hozzásegít a megoldásra ja­vasolt példák egyéni kidolgozásá­hoz. A mellékelt táblázatok elő­segítik a könyvben található összes példa tökéletes megoldá­sát. Ajánljuk a könyvet elsősorban a műszaki egyetemek hallgatói­nak a szilárdságtan alaposabb megértéséhez és elmélyítéséhez, valamint a tervező és kutató­­mérnököknek műszaki problémák megoldásához. (*Probleme de rezistenţa a materialelor, Editu­ra didactică şi pedagogică, Bu­cureşti, 1983.) Száva János TUDOMÁNYOS HORIZONT A SIVATAG - A TÖVŰ ÜZEM­ANY­AGT­AR­­TALÉKAT Ezzel a Turcsa címmel közölt nem­rég érdekes cikket a francia La Recherche című tudományos lap, amelyben összefoglal­ja azokat a kutatásokat, amelyek az olajdús növények kutatására és termesztési technoló­giájára vonatkoznak. A próbálkozás visszanyúlik még a gumitóig, hisz a Heven-változatok is különböző szénhidro­­gén alapanyagú nedveket tartalmaznak, ezút­­tal azonban nem a kaucsukról van szó. A kezdete­ket néhány esztendővel ezelőtt annak a Nobel-díjas Melvin Colvasnak a kutatásai jelentették, aki bizo­nyos sivatagi kutyatejféléket tanulmányozott és rá­jött Hogy nedveikből kőolaj-származékokhoz Hason­ló anyagokat lehet lepárolni. Ezek a kutyatejfélék nem nagyon hasonlítanak a mifelénk ismert átszelt növényekhez, csupán néhány faji vonatkozásuk és igénytelenségük közös, de méreteik, nedvtartalmuk egészen más. Calvin áttörése nyomán indult meg a sivatagok, félsivatagok, illetve a más nagy­­kiterjedésű, gyenge talajú terü­letek növényzetének feltérképe­zése „energetikai" szempontból is. A kutatók figyelembe vették mindazt, amit évszázadok során a különböző vidékek népi fel­­használása vagy éppenséggel népi gyógyászata tapasztalt és a többirányú kuta­tómunka néhány olyan növényt emelt a köztudat­ba, amelyeknek nem csupán begyűjtését, hanem termesztését javasolják az olyan talajokon, amelyek nem felelnek meg a hagyományos mezőgazdasági termelés céljaira. A­ zsuzsuba az egyik olyan növény, amely az utób­bi években nagy érdeklődést keltett az Egyesült Ál­lamokban. A három méter magas, nagyobb telepek­ben élő cserje a Kalifornia és Mexikó között elte­rülő sivatagokban honos, magvaiban pedig olyan anyagot tartalmaz, amelynek fele folyékony viasz. A vegyelemzés azt bizonyította, hogy ennek tulajdon­ságai vetekszenek a bálnaolajéval, különösen ér­dekes és értékes az a tulajdonsága, hogy viszkozi­tását képes megőrizni hőmérséklettől függetlenül. A növényi olajat­­ már ki is próbálták egyes nagy­fordulatszámú motorok (versenyautók) kenésére és szenzációszámba ment, amikor egy ilyen Forma 11-es nyerte meg a futamot. A zsuzsakát ezenkívül a koz­metika-iparban is lehetne hasznosítani, jelenleg több országban (Argentína, Brazília, Ausztrália, Li­banon stb.) annak kutatása folyik, hogyan lehetne­­a zsuzsákát termeszteni és az ültetvényeknek mi len­ne a gazdasági haszna. Említettük már a kutyatejféléket. Calvin és tár­sai a kaliforniai egyetemen különösen az Euphorbia tirucalli-val foglalkoztak, ennek a latexen kívül olyan olfeintartalma is van, amelyet át lehet ala­kítani folyékony üzemanyaggá. A hét méter ma­gas cserje könnyedén megtelepszik a száraz tala­jokon, a kísérletek azt mutatják, hogy különösen a sztyeppés vidékeken lehetne nagy termelékenység­gel termeszteni. A kutatók állítása szerint megfelelő agrotechnikai eljárásokkal ennek a kutyatejfélének a termelése elérhetné hektáronként a hatezer litert. Az eukaliptusz — jóllehet többféle fajtája van el­terjedve a világon — elsősorban Ausztráliában al­kot nagyobb telepeket, illetve az ötödik kontinensen foglalkoznak a csemeték ültetésével is. A gyorsnö­vésű, 40-50 méter magas fák levelei különböző éte­res és terpenes olajokat tartalmaznak, ezeket már régóta használják a gyógyszeriparban, de manap­ság az ólom- és cinktartalmú ércek dúsításánál is szóba jönnek, mint kisegítő kivonó anyagok. Ugyan­akkor keverni is lehet ezeket a jelenlegi robbanó­motorokban használatos üzemanyagokkal. A kuta­tók úgy vélik, hogy a fajták nagy száma lehetővé teszi nagy olajtartalmú fajták kinemesítését és gaz­daságilag is kifizetődő termesztését. Gyantákat bizonyos sivatagi növények is termel­nek és nemcsak a fenyőfélék. Az Arab-félsziget és Afrika köves sivatagjain élő növények gyantáját már régóta gyűjtik a bennszülöttek, elsősorban rituális célokból — a tömjénezés ezeknek a megszilárdult gyantáknak az elégetéséből ered­­, és manapság felhasználja e gyantákat a kozmetika­ipar is. A leg­újabb kutatások szerint ezeket ugyancsak át lehetne alakítani üzemanyaggá. Habár jelenleg az a világtendencia, hogy a természetes gyanták iránti kereslet csökken, és ezért a begyűjtés is­­, nagyarányú termesztés esetén azonban meg­változhat a helyzet. Jobb viszont már most a helyze­te a guayule (Parthenium argen­­tatum) nevű, Mexikó és az ameri­kai végnyugat félsivatagaiban élő, mintegy 70 centi­méter magas bozótnövénynek, amelyet már a század elején kezdtek begyűjteni, hogy kaucsukot termeljen a fellendülő amerikai autóiparnak. A második világ­háborúban pedig, amikor a távol-keleti, Hevea-ere­­detű kaucsukszállítmányok teljesen elapadtak, az Egyesült Államok ugyancsak szorgalmazni kezdte e növény termesztését. A műgumi megjelenése és a piacok újranyitása miatt azonban a kezdeti lel­kesedés csakhamar a mélypontra zuhant. Az újabb energiakrízis nyomán, a hetvenes évek végén vi­szont újrakezdődtek a kísérletek, Mexikó egy na­gyobb méretű kaucsuk-kivonó üzemet is létesített, amely a jövő évben, a tervek szerint 8-10 000 tonna vadnövényt dolgoz fel. A Hevea nedvével ellentét­ben a latex itt az egész fás anyagban el van ter­jedve és gyantával keveredik, ezért fel kell dolgozni a növény egész anyagát. A kaucsuk és gyanta szét­választásának technológiáját már részleteiben is megoldották, és nagyon sokan azt jósolják, hogy ez a növény jelentős teret hódít már a közeljövőben a természetes gumi piacán. És még folytathatnánk a sort számos más növény­nyel, többek között bizonyos mi­máza-félékkel, ame­­melyek hidrokolloidális anyagait egyaránt felhasz­nálja a gyógyszer- és kozmetika­ ipar, valamint kö­tőanyagként az élelmiszeripar. Közös jellemzője azonban az említett növényeknek, illetve felhaszná­lási lehetőségeiknek az a tény, hogy ha már történ­tek is termesztési kísérletek, mégis egyelőre csupán a vadnövények begyűjtése jön számításba, és olyan „igazi" kultúrákat, amelyeket a hagyományos mező­­gazdasági nagykultúrák keretében megszoktunk, még nem sikerült létesíteni. Ezért aztán a termelés egye­lőre még igen szerény méretű, de egyre több szak­ember hajlik arra a véleményre, hogy ha sikerül a megfelelő, olcsó technológiákat megtalálni, akkor nemcsak két, hanem több legyet is lehet ütni egy csapásra. Nagy kiterjedésű, mostanig kihasználatlan, terméketlen területeket lehetne bevonni a mezőgaz­dasági termelésbe. Ez viszont jelentős mértékben ja­vítaná a sivatagi és félsivatagi területek állapotát, és bizonyos telepítések meg is gátolhatnák a si­vatagok terjeszkedését. Ugyanakkor munkaerő-lehe­tőséget is jelentene ez olyan vidékeken, ahol ugyan­csak szükség van rá. Hogy valóban a jövő üzemanyagtartaléka lesz-e a sivatag, az tehát - egyelőre - még a jövő kér­dése. Úgy tűnik azonban, hogy csak mint alterna­tív energiaforrás jöhet számításba, amelyek soka­ságát világszerte immár évek óta tanulmányozzák a szakemberek. E kutatómunka ritmusán valamelyest enyhített ugyan a kőolajpiac viszonylagos kiegyen­­súlyozódása, de nem kétséges, hogy az újszerű energiaforrások kutatása nem szakad félbe. És hal­lunk még a sivatagokról. • ZSUZSUKAT AZ AUTÓ­BA • KUTYATEJFELEK ÉS TÁRSAIK • EXOTIKUS NE­VEK, ISMERŐS TERMÉKEK • LESZNEK OLAJ­ÜLTETVÉ­NYEK? • Műhold-felvétel sivatagos területről Több legyet is lehet ütni egy­ csapásra EGY SZÁZALÉK ~ 120 MILLIÓ LEJ A munkatermelékenység, illetve a gazdasági hatékonyság növelésének egyik átfogó tényezője a gépkihasználási mutató fokozása, amelynek nem utolsó sorban számos munkaszerve­zési összetevője van. Igen fontosak ilyen tekintetben az úgy­nevezett gépszemle-utak, amelyek rendszeresítése hozzájárul a műszaki ellátmány alaposabb kihasználásához. Munkaszer­vezési-ergonómiai sorozatunkban ezúttal ezzel a kérdéssel is­merkedhetnek meg alaposabban az olvasók. ----------------------- MŰHELY --------------------— A termelési folyamat operatív szervezése és annak műszavi irányítása rendszerint tükrözi a munkásönigazgatás eredményes­­ségét és minőségét is. A termelésszervezők és a mű­szaki vezetők e rendkívül fontos „munkafázisa", különösen a ter­melőgépek beindításakor, a mű­szakváltás óráiban, vagy a ter­melés és termékszerkezet-változ­tatáskor a legszükségesebb, mert a munkafolyamat e periódusá­ban jelentkeznek a munkahely­­szervezési zavaró tényezők. Az időben végzett gépszemle, mint az önigazgatás egyik formája, közvetlenül hozzájárul a gép­kihasználási együttható növelé­séhez. A megye 34 ipari vállalatában végzett elemzés a gépkihaszná­lás terén például azt igazolja, hogy a fő termelő gépek kihasz­nálási együtthatójának egy szá­zalékos növelése kb. 120 millió lej többlettermelést eredményez évente. A gépszemle-utak hatékonysá­gának fokozása a munkaidő, a géppark jobb kihasználását és a munkatermelékenység növelé­sét eredményezi. Éppen ezért szükséges a szervezőknek és a műszaki vezetőknek e tevékeny­séget javítani, hogy minél ha­marabb és mélyrehatóbban meg­ismerhessék az esetleges zavarok okait, hogy minél teljesebb és pontosabb képet kapjanak a ter­melő gépek és a többi gépi be­rendezések működéséről, a kü­lönböző okokból származó gép­állások méreteiről és azok leg­változatosabb jellemzőiről. Ezt a célt szolgálja például az úgynevezett gépszemlélő ter­melés- és munkaellenőrzés. A termelés- és a gépellenőr­zés módszere a műszaki és a gazdasági mértan tételein alap­szik. Alkalmazása nagyszámú, a­­zonos típusú géppel dolgozó üzemben célszerű, ahol lehető­ség és szükség van az időben végzett és rendszerezett megfi­gyelésekre. Az eredmények pon­tossága legtöbb esetben a gép­szemle-utak számától, termelési részlegek és gépek vagy más termelőeszközök elsődlegességi sorrendjének a vizsgálatától is függ. A kapott adatok feldolgozásá­nak eredményeképpen meghatá­rozhatjuk a különböző okok mi­att leálló gépek százalékát, illet­ve a gépkihasználási együttha­tót. A hatékony eszköz egy általá­nosítható példája : Egy gépgyár­tó részlegen a megfigyelt gé­pek (G) száma 25, a szemle­­utak (SZ) zzáma 6, a szervező vagy műszakvezető vala­mennyi szemleútja alatt összesen 5 szer­számhiány miatti (A1), 12 anyag­hiányból származó esetet (A2) és 8 más, szervezetlenségi okok­ból származó (A3) gépállást jegyzett fel. Az adatok szerint elég ponto­san kiszámíthatjuk a termelőgé­pek hatásfokát (HF), a különbö­ző okokból származó gépállások számának a függvényében. A gépszemle-utak viszonylag kevés időt vesznek igénybe és az általuk szerzett adatok segít­ségül szolgálnak az egész terme­lési tevékenység minőségi javítá­sában, a munkásönigazgatás korszerűsítésében, az újabb mun­káskezdeményezések általánosí­tásában és azok hasznosításá­ban. dr. Balázs Sándor GY PILLANATRA nézzünk szét a lakásban, a mun­kahelyen vagy az utcán és azonnal rájövünk : műanyagok között élünk, szinte nincsen éle­tünknek egyetlen olyan pillana­ta, hogy ne jelennének meg. A­­mi nem csoda, hisz termelésük jelenleg világszinten — tonna­súlyban ! — megközelíti a fém­termelést, sőt, kétezerre túl is lépi. A műanyagok elterjedése elsősorban gazdag választékuk­nak, nagy változatosságuknak köszönhető , és ezekhez társul most egy újabb, amely hónap­ról hónapra hódít több ország­ban. A tavaly jelentek meg és az idén egyre nagyobb választék­ban gyártják a nem csupán szí­nes, hanem illatozó műanyago­kat. Lehet, a kezdetet a külön­böző gyümölcsillatot árasztó koz­metikaszerek jelentették - az a bizonyos zöld alma ! -, de tény az, hogy ma már az Egyesült Államokban például több játék­autónak benzin, és gőzmozdony­nak szénszaga, a gyermekcipők­nek - ki tudja, miért? - eper­vagy szőlőillata van és egy ame­ rikai játékgyár már több millió, erős borsmenta illatot árasztó játékkarikát gyártott. Az illat­ok skálája végtelen és állítólag az ebtartó gazdák már olyan mű­anyag­ csontot is vásárolhatnak kedvenc négylábújuknak, ame­lyekkel órák hosszat szórakozhat­­, a játékcsontnak ugyanis va­lóban csontszaga van. A mű­anyag fajtájától és felszínétől függően, a szagok tartóssága néhány nap, de már olyan tár­gyak is vannak, amelyeknek az arra gyakorolt hatását néhány évig szavatolják. A műanyag­­gyártók azt is a fejükbe vették, hogy a különböző árucikkeket olyan csomagolásban kellene forgalomba hozni, amelynek il­lata tájékoztat tartalmáról. Itt aztán tág tere nyílik a képzelet­nek, és bizony, nem lehet egy­szerű eldönteni, hogy mondjuk, milyen illata legyen majd a hét­köznapi műanyagzacskáknak. Semmi ésszerű ok nem szól az ellen - nyilatkozta az egyik illa­tos műanyaggyártó cég vezető­je -, hogy egy kávésdoboz fe­dele kávészagú legyen. Valóban semmi, de mi szólhat mellette? — kérdezhetnénk. Annyi bizonyos, ha ez így megy tovább, nem lesz könnyű dolga sem a csemege, sem a játéküzlet eladójának Ha csak ezt az illathullámot is el nem fújja a szél. ■ ■ Az eldőlt szerkeszt­ : Székedi Ferenc Szénszagú játékmozdony? Jönnek az illatozó műanyagok

Next