Hargita, 1983. november (16. évfolyam, 258-283. szám)

1983-11-01 / 258. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XVI. évfolyam 258., (4330.) szám 1983. NOVEMBER 1. KEDD Aro !­50 boni A TERMŐFÖLD JOBB KIHASZNÁLÁSÁÉRT KÉT VÁLTÁSBAN A HOSSZABBÍTOTT HŐSZAKBAN Pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs termésnapi üzenetében kihangsúlyozta, hogy: „Maximális teljesítménnyel kell kihasználni a traktorokat és a mezőgazdasági gépeket, két váltásban, illetve nyújtott váltá­sokban szervezni meg a munkát. Ezekben a napokban különös­képpen az őszi mélyszántás fo­kozását kell biztosítani.* A pártfőtitkári buzdítás me­gyénk mezőgépészeire is vonat­kozik, hiszen a lehetőségeik jó­val nagyobbak, mint azt a tel­jesítmények tükrözik. Ha meg­vonjuk öt nap mérlegét, kivilág­lik, hogy az őszi mélyszántás napi átlagos üteme még az ezer hektárt sem éri el, ami azt is jelenti, hogy csupán gépenkénti két hektáros ütemmel számolva, alig ötszáz traktort foglalkoztat­tak termelőszövetkezeteinkben az őszi mélyszántásnál, annál a fontos mezőgazdasági munkánál, amelyiktől igen nagy mértékben függ a tavoszi vetésű növények terméshozama. A napokban a megyei szak­szervek valamennyi AGRIT szá­mára ütemtervet dolgoztak ki, s meghagyták, hogy az AGRIT-ok ezt az ütemtervet pontosítsák a termelőszövetkezetek szintjén is. A tervek első látásra feszített­­­­nek tűntek, de ha jól belegon­dolunk és számot vetünk az a­­dottságokkal, teljesíthetők. Per­sze, ezek az ütemtervek számí­tásba vették a mezőgépészeti osztályok szántásra alkalmas traktorait és azt, hogy nem reg­gel 9 óra körül indul szántani a mezőgépész és már délután három, négykor hazatér. Mint a pártfőtitkári üzenet is hang­súlyozza, meg kell szervezni a két váltást vagy legalább a hosszabbított műszakot, ahhoz, hogy mielőbb befejezhessék gazdaságainkban az őszi mély­szántást. Ezt megelőzően természetesen növekvő ütemmel kell végezni az elhasználódott talajerő vissza­­pótlását. Megyénkben ilyen vo­natkozásban is adottak a lehe­tőségek a többre. Az utóbbi időszakban mintha lanyhult vol­na ez a munka, holott arra is utasítást kaptak a községek pol­gármesterei, hogy vonják be a háztáji fogatokat, mindenki szá­mára jelöljenek meg pontos fel­adatokat és ellenőrizzék azok végrehajtásának mikéntjét. Országos és megyei program készült a föld termőképességé­nek növelésével, a mezőgazda­­sági terület szervezésével és ki­használásával, az öntözési, le­­csapolási és talajerózió elleni munkákkal kapcsolatos teendők végzésére, azért, hogy minden­hol állandó és biztos termése­ket lehessen elérni. Ilyen vonat­kozásban is van lehetőség a még többre, a még jobbra a mi megyénkben is. Utalunk pél­dául a gyeptörésekére. Ez a mun­ka az utóbbi napokban nem éri el azt az ütemet,­­amelyre lehe­tőség lenne. Pedig a gyeptöré­seket most kell elvégezni, és nem tavasszal. A lehullt csapa­dék egyáltalán nem képez aka­dályt, hisz oly kevés volt, hogy a kiszáradt talaj meg sem érez­te hatását. Ettől függetlenül az őszi mélyszántással egybehan­­goltan sort kell keríteni erre a munkára is, mint teszik például a Csíkszeredai AGRIT körleté­ben, ahol ilyen irányú előirány­zatuknak több mint harminc szá­zalék arányban már eleget tettek. Bogos Sándor öl­i tud álltál Legutóbb a nyáron álltam meg itt, Siklód közepén, a hídmérleg mellett... Jó magasan járt még akkor a nap, napéjegyenlőség ideje volt, mozgalmas kép foga­dott, egymás után érkeztek a mérleghez a szénásszekerek. Az­óta rendre lemérték a sarjút, a kukoricát, a répát is a siklódiak, mindent, ami lemérnivaló volt. Ci­res a határ, csendes a falu, ka­pun belül az élet. Sötét van, este van azért is, mert érkezik a vásárhelyi járat. Vajon az autóbusz hozza az es­tét, vagy az este hozza az autó­buszt ? Az viszont biztos, hogy ezzel a járattal érkezik Barabás Albert is, az etédi néptanács al­­elnöke, aki siklódi lakos, innen indul reggel, ide tér meg este. Régi ismerősként váltunk szét. Mondja, itt az átadott cukorrépa lakásban, még nem szállították el... Aztán az alelnök most is, mint legutóbb, a vendégszoba helyett a saját lakását ajánlja. S nem is utasítanám vissza, ha nem indulna épp Székelykeresz­­túr felé egy Tem­es jelzésű sze­mélygépkocsi. Pár perc múlva már javában társalgok a mint­egy húsz éve elszármazott férfi­vel, miközben gördül lefelé a ko­csi. Mondja, ilyenkor ősszel min­­dig hazanéz , tartozik ennyivel a szülei emlékének, szülőfalujá­nak. .. Ferencz Imre K­ emény, becsületes munka szép jutalma volt az utol­só októberi vasárnap. Azt mondhatni : a bőség jegyében ültük meg őszi ünnepünket, hi­szen eredményeink szerint job­ban dolgoztunk, mint tavaly, vagy idáig bármikor, többet a­­rattunk, többet szüreteltünk, te­hát többet juttattunk a közös asztalra is. Ennek egyik tanú­bizonysága az, amit­ vasárnap a Termésnapon láttunk. Bőségben volt burgonya, káposzta, ragyo­gó alma, paradicsompaprika, paradicsom, mindenki kedvére válogathatott, vásárolhatott, s ha netán nem ért rá vasárnap, akkor tegnap ugyanen megve­­hette. A megyeszékhelyen az idén jól megszervezték a Termésna­pot, a város lakónegyedeiben nyitva tartottak a zöldségbojtok, elárusító helyeket rögtönöztek oda, ahol szűk volt az adott le­hetőség, megoszlott a vásárlók tömege, kultúráltan, kényelme­sen hozzáférhetett mindenki az áruhoz. Délre azért összegyűlt a kíváncsiak, sétálók tömege a piacra egy kis vásári hangulatot meg a lacikonyháit füstjéből, il­letőből szippantani. Ott volt a kereskedelem, a szövetkezetek! — a Hargita Művészete kézmű­ipari szövetkezet a Termésnapon avatta föl bemutató üzletét a Virág utcában, érdemes meg­nézni­­­­még­ a könyvesek is kirukkoltak az alkalomra. A no­­défalvi, a karcfalvi és a csík­­szentmártoni téesz kürtőskalá­­csot, pánkot sütött a piacon, a (Folytatás a 2. oldalon) Koszté István TERMÉSNAP ’83 MÁTÓL: Javadalma­záseme­lés a gépgyártóiparban Az Államtanács 325/1983-as Törvényerejű Rendelete értelmé­ben mától iparunk két fontos ágának — a Gépipari Miniszté­riumnak, valamint a Szerszám­gép I­pari, Elektrotechnikai és E­­lektronikai Minisztériumnak alá­rendelt egységek — dolgozói ré­szesülnek javadalmazás-emelés­ben. Az a tény, hogy a két ipar­ág dolgozói az elsők között kap­ják meg a javadalmazásnöve­lést, ismételten bizonyítja azt a megbecsülést, értékelést, amely­nek örvendenek párt- és államvezetőségünk, személyesen­ Nicolae Ceauşescu elvtárs részé­ről. Jelenleg gépgyártóiparunk nemzetgazdaságunkban igen fontos szerepet tölt be, s a IX. kongresszus utáni erőteljes fej­lesztés eredményeként az ország majd minden megyéjében — köz­tük Hargita megyében is — a gazdaságban vezető szerepet játszik. Képes megbirkózni a leg­komplexebb termelési feladatok­kal, kielégíteni a külföldi meg­rendelők növekvő igényeit. A ja­vadalmazás-emeléssel a két iparág dolgozói még hatható­sabban kell törekedjenek a rá­juk háruló jelentős feladatok si­keres teljesítésére, termékeik mű­szaki színvonalának emelésére, a gazdasági hatékonyság növelé­sére, így viszonozva a róluk való gondoskodást. Országos viszonylatban több mint 700 000 dolgozó (Hargita megyében közel 5000) részesül mától a javadalmazás-emelés­ben. A növekedést differenciál­(Folytatás a 2. oldalon) TUDOMÁNYOS NORMÁKAT A globális akkord javadalmazási (és munkaszervezési) forma ál­talánosításában megkülönböztetett szerepet játszik a normázási rend­szer, azaz a helyes normázás. Ismeretes, hogy ez egy tudományos kritériumokon alapuló tevékenység, s célja a termékegység (legyen az egy komplex termék, gépegység, alkatrész vagy munkálat) előál­lításához reálisan szükséges munkaidő megállapítása. Ez a szocia­lista termelési viszonyok közepette távolról sem jelent átlagon felüli munkaütemet, a fizikai erőkifejtés gyarapodását. Ellenkezőleg : a normázásnak oda kell hatnia, hogy a fizikai erőkifejtés minél kisebb részét képezze a normának. Ebben a szellemben a norma fogalma nem jelent egyebet, mint azt a maximális munkakvótát, amelyet egy dolgozónak kell kifejtenie­­ adott technológiai és szervezési felté­telek között, így, általánosítva, a munkanormák megállapítása a társadalmilag szükséges munka állam általi tervszerűsítésének a ki­fejezője is. Ebből indulva ki, alapvető követelmény a normák minél tudományosabb megalapozása. A gyakorlatban tehát előtérbe kell kerülniük a műszakilag megindokolt munkanormáknak, amelyeket a meglévő helyzet alapos elemzése, a szervezési és műszaki jellegű ésszerűsítések lehetőségei, a szakmai ismeretszint szüntelen gyara­podása függvényében dolgoznak ki. Más szóval : a munka tudomá­nyos normázásának hatásaként az anyagi­ és szervezési feltételeket kell értékesíteni, s ezen keresztül fokozni a termelékenységet. Éppen ezért alapvető követelmény, hogy a már említett időszükségletet reá­lisan, pontosan mérjék fel minden egyes termék, munkafázis ese­tében. S ha a folyamatos munkavégzés során sikerül következetesen megőrizni azokat a feltételeket, amelyekkel számoltak a munkanor­ma megállapításánál, és az adott dolgozó is felelősségteljesen, tu­dása legjavát adva fejti ki tevékenységét, akkor ténylegesen növe­kedni fog a termelékenység, s ezen az alapon valós lehetőség nyílik az egyéni jövedelmek gyarapítására is. A munkanormák szintjében pontosan kell hogy tükröződjenek az adott munkahely műszaki-szervezési feltételei. Olyan körülmények között, amikor az új technika bevezetése, a technológiák korszerűsí­tése egy állandó folyamat, a normák is megfelelő módon kell, hogy alakuljanak. Ezzel a követelménnyel nem mindig és nem mindenütt számoltak és számolnak megyénkben sem. Csakis így fordulhattak elő olyan esetek, hogy a munkanormák túlteljesítése ellenére sem illeszkedtek bele a fizikai termelékenységi feladatba. Márpedig tu­dott dolog, hogy normális körülmények között a norma-túlteljesítés munkaidőmegtakarítást kell eredményezzen, s ezen az alapon ter­melékenység-gyarapodást. Ha ez nem így van, akkor a normák nem számoltak a reális műszaki-szervezési adottságokkal, nem ösztönöz­tek a munkatermelékenység fokozására. Másutt az ellenőrzős méré­sek kimutatták, hogy az időnormák túl „bőre szabottak", azaz, na­gyobbak, mint a valós időszükséglet. Ott viszont, ahol következete­sen és tudományos igényességgel törekedtek a normák rendszeres felülvizsgálására, azok teljesítésének arányai is egy indokolt szórás­­mezőben helyezkedtek el, s tökéletes összhang volt a normateljesítés, a fizikai termelési tervteljesítés, valamint a munkatermelékenység szintje között Gazdaságunk sokoldalú fejlődése a jelenlegi időszakban szüksé­gessé teszi a termékre számított munkaráfordítási normák megálla­pítását, amelyekbe belefoglaltatik minden olyan élőmunka-kategória, amely közvetlenül vagy közvetve hozzájárul az adott termék előállí­tásához. Ennek a mutatónak lényeges szerepet kell betöltenie a fi­zikai tervfeladatok megalapozásában, a munkaidő hatékony ki­használása serkentésében, a különböző dolgozói kategóriák közti he­lyes arány kialakításában, s ezen az alapon a globális akkord elő­nyeinek, céljainak érvényesítésében. —hírek-hírek hírek-hírek-hírek — • Hétfőn a fővárosban befe­jeződött a 44. Nemzetközi Pug­­wash Szimpozion. A nyílt, konstruktív szellemben lefolyt véleménycserék kidombo­rították, hogy a számos ország jeles tudósait tömörítő Pugwash szervezet a jövőben is hozzájá­rul azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyeket a népek tesznek a fegyverektől és háborúktól men­tes világért, a béke, az egyetér­tés és az együttműködés világá­nak a megteremtéséért, s a tu­domány vívmányait az emberiség haladása jóléte és boldogsága nemes ügyének szolgálatába ál­lítja. • Az építés, gyarapodás hírei: Bögözben új lakótömböt építe­nek, a napokban kezdték meg az alapok kiképzését, benne négy lakással, a földszinten ke­reskedelmi egységekkel. Topli­­cán a Zencani-negyed lakói kép­viselőikkel és a városi tanács tá­mogatásával, most fejezték be művelődési otthonukat. Nagy ter­veik vannak, most már van ahol kivitelezni azokat. • Évfordulóról emlékeznek meg ezen a héten a megye könyvtáraiban : 125. éve született Duiliu Zamfirescu, a kiváló ro­mán prózaíró, akinek munkás­ságát legutóbb külön alkalmi kiadvány is méltatta. Kiváló kis­regényei, társadalombíráló re­gényei kellemes olvasmány. A könyvtárak külön standon mutat­ják be az író könyveit, rendez­vényeken emlékeznek meg róla. • Hétfőn újra megnyílt a tap­­licai Femina-klub a helybéli mű­velődési házban. Az első ülésen a résztvevők elhatározták, hogy havonta összeülnek egy kis tere­­ferére, tapasztalatcserére, hasz­nos időtöltésre. Gyermekszól — Pistike, édesapádnak nem volt olyan szép ifjú­kora, mint neked van ! — Nem. De most szép férfikor­a van , reggeltől estig mesélheti az ifjú­ságát. ..­ ­.. 1 1 ■ " 1

Next