Hargita, 1983. december (16. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-01 / 284. szám

99Akarjuk az egyesülést... — Kortárs nyilatkozatok a nagy eseményről — Jgo mi is eljöttünk ide (a Román Szó­­d Demokrata Pártnak a gyulafehérvári Hegy Nemzeti Gyűlésen való részvételéről van szól az erdélyi és bánáti román mun­kásság igazi képviselői, eljöttünk, hogy kinyilvánítsuk önök előtt, a szocialista internacionálé és az egész világ előtt . A­­scarjuk az összes románok egyesülését. A­­lkarjuk az egyesülést, s készek vagyunk minden eszközzel harcolni megvalósítá­­sáért és megvédéséért. Proletárok va­­gyunk, társadalmi osztályharcot folytatunk és ebben a harcban szolidárisak vagyunk összes testvéreinkkel, bármilyen nemzeti­ségűek is legyenek. . . De ezt a szolida­ritást nem úgy értelmezzük, hogy tovább­ra is olyan jelentéktelen osztály marad­junk, amely nem rendelkezik az érvénye­sülés és a fejlődés eszközeivel. Éppen ezért, amikor csatlakozunk az összes románok egyesüléséhez, egyben szem­elért tartjuk a román munkásság fejlődési lehetőségeit, szélesre akarjuk tárni a ká­bákat, hogy ebben az új román ország­ban a dolgozó nép is fejlődjék és halad­jon... Mi nem azt mondjuk ubi bene, Ibi patria, hanem valljuk, hogy ahol a há­lád ott teremtsd életed boldogulását. És m­i nem félünk attól, hogy az évszázados rabság bilincsét széttörte román dolgozó népnek nem lesz elegendő ereje a szabad élet jogának biztosításához Romániában is. Amikor csatlakozunk az egyesüléshez, nemcsak azért tesszük ezt, mert bensőnk­ben lakozik ez az érzés, hanem az a szilárd meggyőződésünk, hogy az itt elő­ter­jesztett határozat poszt alá tum­ai biz­tosítják az összes garanciákat Románia demokratizálásához is. IOSIF JUMANCA „Ezzel az egyesüléssel a román nemzet évezredes álma vált valóra : a románok egyetlen államba egyesültek. A történelem igénye. Ugyanis a román nép születésétől fogva a mai napig egy és ugyanaz, etnikailag elválaszthatatlan, ugyanazon földrajzi határokkal rendelke­zik Traianus földjén. Tehát feldarabolása különböző idegen uralmak alatt történelmi igazságtalanság volt, s ez az igazságta­lanság ma megszűnt. Ez az egység egyrészt meg kell majd, hogy valósítsa az őt alkotó egyének élet­­körülményének egyenlőségét, másrészt a nemzetiségek szabadságára és egyenlő­­ségére kell hogy alapozódjék. Boldogok vagyunk mi, mai románok, mert miáltalunk teljesíti ki a történelem az összes románok egy államba való e­­gyesítésének felemelő aktusát." VASILE GOLDIŞ * December elsejének reggelén, mintegy felre a románság Gyulafehérvárra indult­­ Belgrádba, ahogyan mi régi nevén ne­veztük — ki gyalogosan, ki szekéren. .. Gyulafehérváron nem jutottam be a gyűlésterembe. Lionel, aki a küldöttség tagja volt, bejutott. Szorongva tettem le szándékomról, s az vigasztalt, hogy bá­tyám mindenről be fog számolni. Meg volt viszont az az előnyöm, hogy naphosz­­szat körbejártam mindazokat a helyeket, ahol a nép összegyűlt. Minden képzele­tet felülmúló nyüzsgés volt. A mezőn he­lyenként emelvényeket ácsoltak, onnan beszéltek a szónokok a nemzethez. Ak­koriban még nem voltak mikrofonok, úgy­hogy a szónokok, akiknek kicsiny hang­juk volt ily nagy tömeg számára, a na­­gyobb visszhang kedvéért sorra járták az emelvényeket. Azon a napon tudtam meg, mi az őszinte, spontán, ellenállha­tatlan, szerves, tömeges nemzeti lelkese­dés. .. Este, mialatt ugyanazon a kocsin tértünk vissza Sebesre, mind én, mind a bátyám azt éreztük, hogy „más időknek az alapjait fektettük le".. . Mielőtt kiértünk volna a faluból váratlanul egy gyermek­kiáltás csendül az egyik udvarról : „Éljen a kerekded Románia !" LUCIAN BLAGA * „Teljes nemzeti szabadság az összes együttlakó nemzetiségeknek. Minden nemzetiség oktatása, közigazgatása és i­­gazságszolgáltatása a saját anyanyelvén történik, az illető nemzetiség köréből száz- 1918 — 1983 . PETRU ANGHEL HORA Testvérek e román földön, egy fán sarjadt drága lomb, akiket a legszentebb szó illet, melyet szám kimond, testvérek a köznapokban, testvérek a jövendőben, trikolór és piros zászló árasztotta­ fényesőben, testvérek az emberségben, fiatalok, öregek, kikkel minden kora reggel a munkába sietek, testvérek, ti jók és szépek, szorgoskodók mint méhek, kikben tükröződni látom a csillagos mindenséget, testvérek a boldog mában, kiket mind egy vágy hevít, testvérek, dicsőség nektek, évezreket érjetek hazánk kertjében : románok, magyarok és németek. (Benedek Rezső fordítása) MIHAI NEGULESCU AZ EGYTSÍÍITS KARIATIDÁI Építőmesterek népe, szerszámokra simul a kezed, román nép, földrészek s tengerek ismerőse, álmodnak, otthonodnak hőse, nagy küszködések aranyérmese, nagy vizek merész hajósa, ki­jövő időket fürkész, és rendre maga mögött hagyja a zátonyokat, a förgeteget, a hosszú-hosszú harcot. Az ősök­ csontja megbékélve nyugszik, a gyermekek szemében már a nap kel­­nagy álmok merész otthonában az Egyesülést immár beteljesítve, a történelem egén felragyog az évezredes Románia zenitje. (Balogh Zsigmond fordítása) mozó egyének által. Minden nemzetiség képviseleti jogot kap az ország törvény­hozási és kormányzó testületében szám­arányának megfelelően". (A gyulafehér­vári határozatok alapelvének első pontjai * „Erdély Romániával történő egyesülése révén közös terület alakult ki, amelynek az egysége etnográfiai valóságon alap­szik. Az erdélyi szász nép tudatában van ennek a ténynek, s azzal a meggyőző­déssel, hogy a népek önrendelkezési joga értelmében a világtörténelem egy termé­szetes folyamata ment végbe, kinyilatkoz­tatja csatlakozását a Román Királyság­hoz, és testvéri érzelmeit tolmácsolja a román népnek, egyidejűleg szívélyes üd­vözletét is küldi nemzeti eszménye meg­valósításáért. Döntésük jelentőségének teljes tudatá­­ban a szászok a Román Királyság tag­jainak, ezen állam fiainak és leányainak, honpolgárainak nyilvánítják­ magukat. . (Az erdélyi szászok medgyesi gyűlé­sének — 1919 január 8 - nyilatkozatából) ,M3ER 1„ CSÜTÖRTÖK 1983, Pt „Történelmi nap...“ — Sajtóvisszhangok 1918-ból — „Törtértelmi nap lesz ez a románok szá­mára... A román kérdés nem új. A romá­nok kérése nem új. Benne vannak ezek a kérések a József császárhoz küldött be­adványukban, az 1848-as balázsfalvi nem­­zeti gyűlés 16 pontjában, a Bernusiu program beszédében és a politikai élen­járóik későbbi nyilatkozataiban is. A ré­gi és mai kéréseik között szoros kapcso­lat van­. (Kolozsvári Hírlap) „Úgy néz ki, a Habsburg császárság kimutásának esztendejébe lépett. A cse­hek és a lengyelek mozgolódásai után most az erdélyieken a sor. Olyan hírek érkeznek, hogy az erdélyi románok között nagy a forrongás. Az elnyomott nép gyű­lölete megdönti a korhadt dualista mo­narchiát." (Románia című lap 1918 január 22-i számából) -------------------­„Mi románok egyesülni akarunk, mert csak így biztosított számunkra hogy civi­­lizált népként élhessünk, csak így válik lehetővé, hogy teljes energiánkat ne az küzdelemre, hanem e gazda­sági, társadalmi és kulturális haladásra fordítsuk. Az egyesülés, a függetlenség jövőnk sine quo non feltétele... Egy új román állam létrejöttével az emberi kultúra is egy új erővel, egy ösztönző e­­lőnymel gazdagodik. Vannak még további társadalmi, politikai és etnikai indokaink is, melyeket így általánosíthatunk : egy szétforgácsolt nép nem tudja fejleszteni nemzeti sajátosságait az egész emberi­ség lovára." (Adevărul című lap 1918. no­vember 10-i számából). „Tudtuk, hogy eljön. Vártuk ezt az ál­dott órát, amikor megvalósul a nagy nem­zeti aktus, törvényszerűen virrad, felkel a nap. Több mint százezer ember, a hegyek bölcsőjében felnőtt szívós népet képvi­selve, hangját egyetlen akaratba olvasz­totta. .. Tudtuk, hogy így lesz. Egy nép, egy ország, egy állam va­­gyunk." (A Dacia című lap 1918. decem­ber 6-i számából) „Vasárnap hajnalban Gyulafehérvár havas utcáin megindult a nagy népván­dorlás. . . Az utcákon a rendre gyalogos és lovas civilek vigyáztak fel, mellükön nemzeti kokárdával, karjukon háromszínű szalaggal. A város utcái teljes mozgás­ban voltak : tarka és színes forgatag, városi viseletű emberek, parasztok festői népviseletben, fehér subás asszonyok és gyerekek. Legtöbbjük már tegnap este megérkezett a városba : egyesek gya­log, mások szekéren vagy lóháton, s mi­vel nem volt szállásuk, az egész éjszakát a város főterén, a szabad ég alatt töl­tötték . . " „Goldis a következőket mondotta : mi azonban teljes jogot és szabadságot fo­gunk adni minden velünk együtt élő nép­nek, hiszen a gyermekek nem szenvedhet­nek a szüleik bűnei miatt. Az általunk alakítandó új országnak a becsületes munkán kell nyugodnia. . . A határozattervezetet leírhatatlan lelke­sedés légkörében egyöntetűen elfogad­ták. . . A tegnap megválasztott Kormányzó Tanács ma reggel munkaülésre gyűlt ösz­­sze. . . Ez fogja átvenni az összes román területek közigazgatását és e célból kor­mányt alakít." (Az Aradi Közlöny 1918 december 3-án közölt riportjából) „Az erdélyi román nép ... bejelentette sza­bad és független államához való csatlako­zási szándékát, azzal a céllal, hogy az em­beri szabadság és kultúra szolgálatába állítsa kifogyhatatlan erejét." (A Románul című aradi lapban közölt felhívásból, 1918. november 20.) „A Maros völgyében, Gyulafehérváron holnap százezer román gyűl össze, a románok lakta összes területek képvise­lői. Erdély székvárosa, a régi Belgrad egy szabadságeszményre virradt életerős nép megható ébredésének lesz a tanúja. . . Az egyetemes történelem ítélőszéke előtt a románok — tudatában még fájó szenve­déseiknek és elhatározva, hogy mindörök­re megvédik nemzeti jogaikat — megválnak Magyarországtól ! Erdély holnaptól kezd­ve a román állam része lesz... Apulum történelmi földjén, Traianus városában, ahol a XIII. Légió táborozott, ahol a szabadság hősei, Horea Cloşca és Crişan életüket áldozták, a román nem­zet kinyilatkoztatja szuverenitását.. . Mi­­hai Viteazul kapuján, a szabadság me­zején több órán tart majd a győzelmes felvonulás. A nemzeti érvényesülés, az összes ro­mán egyetlen hazába való egyesülésének ragyogó álma holnap beteljesedik." (A Schassburger Zeitung 1918. november 30-i számának a nagy eseményt beharangozó cikkéből)

Next