Hargita, 1983. december (16. évfolyam, 284-309. szám)
1983-12-01 / 284. szám
99Akarjuk az egyesülést... — Kortárs nyilatkozatok a nagy eseményről — Jgo mi is eljöttünk ide (a Román Szód Demokrata Pártnak a gyulafehérvári Hegy Nemzeti Gyűlésen való részvételéről van szól az erdélyi és bánáti román munkásság igazi képviselői, eljöttünk, hogy kinyilvánítsuk önök előtt, a szocialista internacionálé és az egész világ előtt . Ascarjuk az összes románok egyesülését. Alkarjuk az egyesülést, s készek vagyunk minden eszközzel harcolni megvalósításáért és megvédéséért. Proletárok vagyunk, társadalmi osztályharcot folytatunk és ebben a harcban szolidárisak vagyunk összes testvéreinkkel, bármilyen nemzetiségűek is legyenek. . . De ezt a szolidaritást nem úgy értelmezzük, hogy továbbra is olyan jelentéktelen osztály maradjunk, amely nem rendelkezik az érvényesülés és a fejlődés eszközeivel. Éppen ezért, amikor csatlakozunk az összes románok egyesüléséhez, egyben szemelért tartjuk a román munkásság fejlődési lehetőségeit, szélesre akarjuk tárni a kábákat, hogy ebben az új román országban a dolgozó nép is fejlődjék és haladjon... Mi nem azt mondjuk ubi bene, Ibi patria, hanem valljuk, hogy ahol a hálád ott teremtsd életed boldogulását. És mi nem félünk attól, hogy az évszázados rabság bilincsét széttörte román dolgozó népnek nem lesz elegendő ereje a szabad élet jogának biztosításához Romániában is. Amikor csatlakozunk az egyesüléshez, nemcsak azért tesszük ezt, mert bensőnkben lakozik ez az érzés, hanem az a szilárd meggyőződésünk, hogy az itt előterjesztett határozat poszt alá tumai biztosítják az összes garanciákat Románia demokratizálásához is. IOSIF JUMANCA „Ezzel az egyesüléssel a román nemzet évezredes álma vált valóra : a románok egyetlen államba egyesültek. A történelem igénye. Ugyanis a román nép születésétől fogva a mai napig egy és ugyanaz, etnikailag elválaszthatatlan, ugyanazon földrajzi határokkal rendelkezik Traianus földjén. Tehát feldarabolása különböző idegen uralmak alatt történelmi igazságtalanság volt, s ez az igazságtalanság ma megszűnt. Ez az egység egyrészt meg kell majd, hogy valósítsa az őt alkotó egyének életkörülményének egyenlőségét, másrészt a nemzetiségek szabadságára és egyenlőségére kell hogy alapozódjék. Boldogok vagyunk mi, mai románok, mert miáltalunk teljesíti ki a történelem az összes románok egy államba való egyesítésének felemelő aktusát." VASILE GOLDIŞ * December elsejének reggelén, mintegy felre a románság Gyulafehérvárra indult Belgrádba, ahogyan mi régi nevén neveztük — ki gyalogosan, ki szekéren. .. Gyulafehérváron nem jutottam be a gyűlésterembe. Lionel, aki a küldöttség tagja volt, bejutott. Szorongva tettem le szándékomról, s az vigasztalt, hogy bátyám mindenről be fog számolni. Meg volt viszont az az előnyöm, hogy naphoszszat körbejártam mindazokat a helyeket, ahol a nép összegyűlt. Minden képzeletet felülmúló nyüzsgés volt. A mezőn helyenként emelvényeket ácsoltak, onnan beszéltek a szónokok a nemzethez. Akkoriban még nem voltak mikrofonok, úgyhogy a szónokok, akiknek kicsiny hangjuk volt ily nagy tömeg számára, a nagyobb visszhang kedvéért sorra járták az emelvényeket. Azon a napon tudtam meg, mi az őszinte, spontán, ellenállhatatlan, szerves, tömeges nemzeti lelkesedés. .. Este, mialatt ugyanazon a kocsin tértünk vissza Sebesre, mind én, mind a bátyám azt éreztük, hogy „más időknek az alapjait fektettük le".. . Mielőtt kiértünk volna a faluból váratlanul egy gyermekkiáltás csendül az egyik udvarról : „Éljen a kerekded Románia !" LUCIAN BLAGA * „Teljes nemzeti szabadság az összes együttlakó nemzetiségeknek. Minden nemzetiség oktatása, közigazgatása és igazságszolgáltatása a saját anyanyelvén történik, az illető nemzetiség köréből száz- 1918 — 1983 . PETRU ANGHEL HORA Testvérek e román földön, egy fán sarjadt drága lomb, akiket a legszentebb szó illet, melyet szám kimond, testvérek a köznapokban, testvérek a jövendőben, trikolór és piros zászló árasztotta fényesőben, testvérek az emberségben, fiatalok, öregek, kikkel minden kora reggel a munkába sietek, testvérek, ti jók és szépek, szorgoskodók mint méhek, kikben tükröződni látom a csillagos mindenséget, testvérek a boldog mában, kiket mind egy vágy hevít, testvérek, dicsőség nektek, évezreket érjetek hazánk kertjében : románok, magyarok és németek. (Benedek Rezső fordítása) MIHAI NEGULESCU AZ EGYTSÍÍITS KARIATIDÁI Építőmesterek népe, szerszámokra simul a kezed, román nép, földrészek s tengerek ismerőse, álmodnak, otthonodnak hőse, nagy küszködések aranyérmese, nagy vizek merész hajósa, kijövő időket fürkész, és rendre maga mögött hagyja a zátonyokat, a förgeteget, a hosszú-hosszú harcot. Az ősök csontja megbékélve nyugszik, a gyermekek szemében már a nap kelnagy álmok merész otthonában az Egyesülést immár beteljesítve, a történelem egén felragyog az évezredes Románia zenitje. (Balogh Zsigmond fordítása) mozó egyének által. Minden nemzetiség képviseleti jogot kap az ország törvényhozási és kormányzó testületében számarányának megfelelően". (A gyulafehérvári határozatok alapelvének első pontjai * „Erdély Romániával történő egyesülése révén közös terület alakult ki, amelynek az egysége etnográfiai valóságon alapszik. Az erdélyi szász nép tudatában van ennek a ténynek, s azzal a meggyőződéssel, hogy a népek önrendelkezési joga értelmében a világtörténelem egy természetes folyamata ment végbe, kinyilatkoztatja csatlakozását a Román Királysághoz, és testvéri érzelmeit tolmácsolja a román népnek, egyidejűleg szívélyes üdvözletét is küldi nemzeti eszménye megvalósításáért. Döntésük jelentőségének teljes tudatában a szászok a Román Királyság tagjainak, ezen állam fiainak és leányainak, honpolgárainak nyilvánítják magukat. . (Az erdélyi szászok medgyesi gyűlésének — 1919 január 8 - nyilatkozatából) ,M3ER 1„ CSÜTÖRTÖK 1983, Pt „Történelmi nap...“ — Sajtóvisszhangok 1918-ból — „Törtértelmi nap lesz ez a románok számára... A román kérdés nem új. A románok kérése nem új. Benne vannak ezek a kérések a József császárhoz küldött beadványukban, az 1848-as balázsfalvi nemzeti gyűlés 16 pontjában, a Bernusiu program beszédében és a politikai élenjáróik későbbi nyilatkozataiban is. A régi és mai kéréseik között szoros kapcsolat van. (Kolozsvári Hírlap) „Úgy néz ki, a Habsburg császárság kimutásának esztendejébe lépett. A csehek és a lengyelek mozgolódásai után most az erdélyieken a sor. Olyan hírek érkeznek, hogy az erdélyi románok között nagy a forrongás. Az elnyomott nép gyűlölete megdönti a korhadt dualista monarchiát." (Románia című lap 1918 január 22-i számából) -------------------„Mi románok egyesülni akarunk, mert csak így biztosított számunkra hogy civilizált népként élhessünk, csak így válik lehetővé, hogy teljes energiánkat ne az küzdelemre, hanem e gazdasági, társadalmi és kulturális haladásra fordítsuk. Az egyesülés, a függetlenség jövőnk sine quo non feltétele... Egy új román állam létrejöttével az emberi kultúra is egy új erővel, egy ösztönző előnymel gazdagodik. Vannak még további társadalmi, politikai és etnikai indokaink is, melyeket így általánosíthatunk : egy szétforgácsolt nép nem tudja fejleszteni nemzeti sajátosságait az egész emberiség lovára." (Adevărul című lap 1918. november 10-i számából). „Tudtuk, hogy eljön. Vártuk ezt az áldott órát, amikor megvalósul a nagy nemzeti aktus, törvényszerűen virrad, felkel a nap. Több mint százezer ember, a hegyek bölcsőjében felnőtt szívós népet képviselve, hangját egyetlen akaratba olvasztotta. .. Tudtuk, hogy így lesz. Egy nép, egy ország, egy állam vagyunk." (A Dacia című lap 1918. december 6-i számából) „Vasárnap hajnalban Gyulafehérvár havas utcáin megindult a nagy népvándorlás. . . Az utcákon a rendre gyalogos és lovas civilek vigyáztak fel, mellükön nemzeti kokárdával, karjukon háromszínű szalaggal. A város utcái teljes mozgásban voltak : tarka és színes forgatag, városi viseletű emberek, parasztok festői népviseletben, fehér subás asszonyok és gyerekek. Legtöbbjük már tegnap este megérkezett a városba : egyesek gyalog, mások szekéren vagy lóháton, s mivel nem volt szállásuk, az egész éjszakát a város főterén, a szabad ég alatt töltötték . . " „Goldis a következőket mondotta : mi azonban teljes jogot és szabadságot fogunk adni minden velünk együtt élő népnek, hiszen a gyermekek nem szenvedhetnek a szüleik bűnei miatt. Az általunk alakítandó új országnak a becsületes munkán kell nyugodnia. . . A határozattervezetet leírhatatlan lelkesedés légkörében egyöntetűen elfogadták. . . A tegnap megválasztott Kormányzó Tanács ma reggel munkaülésre gyűlt öszsze. . . Ez fogja átvenni az összes román területek közigazgatását és e célból kormányt alakít." (Az Aradi Közlöny 1918 december 3-án közölt riportjából) „Az erdélyi román nép ... bejelentette szabad és független államához való csatlakozási szándékát, azzal a céllal, hogy az emberi szabadság és kultúra szolgálatába állítsa kifogyhatatlan erejét." (A Románul című aradi lapban közölt felhívásból, 1918. november 20.) „A Maros völgyében, Gyulafehérváron holnap százezer román gyűl össze, a románok lakta összes területek képviselői. Erdély székvárosa, a régi Belgrad egy szabadságeszményre virradt életerős nép megható ébredésének lesz a tanúja. . . Az egyetemes történelem ítélőszéke előtt a románok — tudatában még fájó szenvedéseiknek és elhatározva, hogy mindörökre megvédik nemzeti jogaikat — megválnak Magyarországtól ! Erdély holnaptól kezdve a román állam része lesz... Apulum történelmi földjén, Traianus városában, ahol a XIII. Légió táborozott, ahol a szabadság hősei, Horea Cloşca és Crişan életüket áldozták, a román nemzet kinyilatkoztatja szuverenitását.. . Mihai Viteazul kapuján, a szabadság mezején több órán tart majd a győzelmes felvonulás. A nemzeti érvényesülés, az összes román egyetlen hazába való egyesülésének ragyogó álma holnap beteljesedik." (A Schassburger Zeitung 1918. november 30-i számának a nagy eseményt beharangozó cikkéből)