Hargita, 1984. február (17. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

1984. FEBRUÁ­1 1. SZERDA 3 Kezdődik a hazafias gárdák felkészítésének új éve Megyénk hazafias gár­dái, a parancsnokok és vezérkarok a jelenlegi ötéves terv első három évében egész sor eredményt értek el azoknak a feladatok­nak a teljesítésében, amelyeket a Legfelsőbb parancsnok irány­elvei tűztek ki célul. Az eredmények megfelelő fel­tételeket teremtettek ahhoz, hogy az 1984-es kiképzési év­ben, amely február 1-től a me­gye összes helységében kezde­tét veszi, a kiképzés magasabb szinten bontakozzon ki. Az összes tényezők, akik a hazafias gárdák és az ifjúsági alakulatok felkészítéséért felel­nek, úgy kell irányítsák a te­vékenységet, hogy a mennyisé­gi tapasztalatok egy magasabb minőségi szint eléréséhez ve­zessenek, és így méltón köszönt­sük a társadalmi és nemzeti, antifasiszta és antiimperialista felszabadító forradalom 40. év­fordulóját, valamiint a Román Kommunista Párt XIII. kongresz­­szusát. A Legfelsőbb parancsnok irányelvei világosan kijelölik a pártszervek és -szervezetek, a parancsnokságok és vezérka­rok feladatait. Határozottan és pontosan kell intézkedjenek, az egész tevékenységet olyan szinten kell megszervezzék, hogy az a rend és a fegyelem minta­képe legyen, és a célkitűzések példás megvalósításához vezes­sen. A vezérkarok és hazafias gár­dák szervezési megerősítése fel­készülésünk egyik központi cél­kitűzése. Nagy hangsúlyt kell helyezni a politikai-nevelő tevé­kenységre is, főleg az ifjúsági alakulatok és a munkásgárdák harcosainak hazafias nevelésé­re, harmonikusan ötvözve a szo­cializmus és kommunizmus ügyé­ért kibontakoztatott forradalmi harcos szellemet a haza fejlő­dése, a forradalmi vívmányok megvédése, a nép jóléte és bol­dogsága, a nemzeti független­ség és szuverénítás érdekében kifejtett tevékenységgel, aho­gyan azt főparancsnokunk kéri. Az alegységeknek megfelelő jártasságra kell szert tenniük a különböző fegyverek, az ellát­mányukban lévő műszaki beren­dezések kezelésében, a pa­rancsnokokat és harcosokat be kell vonni a különböző akciók előkészítésébe és lebonyolításá­ba, a harcosokban erőteljes erkölcsi és harci készségeket kell kialakítani bármely ne­hézség leküzdéséért. Ugyanakkor a megállapított normáknak megfelelően kell korszerűsíteni a kiképzés anya­gi alapjait, fokozni kell az ön­ellátást, a kiképzési tevékeny­ség hatékonyságát, kerülve a nagy távolságokra történő uta­zásokat. Az említett célok eléréséért nagyobb igényességre van szük­ség a kiképzés-nevelés egész folyamata során, fokozni kell a hazafias gárdák és az ifjúsági alakulatok parancsnokainak fe­lelősségtudatát. Áron Dezideriu ezredes, a hazafias gárdák vezér­karának főnöke Bővülő választékban százötven tonna kenyér naponta Rögtönzött kiállítás a megyei vállalat székhelyén. A fehér ab­rosszal terített hosszú asztalon megyei malom- és sütőiparunk néhány ismert és tervezett ter­méke. Utóbbiak rövidesen sza­lagon sülnek a kemencékben. Tulajdonképpen miről van szó, igazgató elvtárs? - Átterveztük néhány termé­künket és bővítettük a válasz­tékot. Miben áll az áttervezés? Az ismert integrált és a Dîmbo­viţa recept szerint sütött kenyér­hez ebben az évben magasabb kiőrlési százalékú lisztet haszná­lunk, egyébként nem változott a recept. Egyik terméknél 5, a másiknál 2 százalékos a kiőr­­lési százalék emelése, mint lát­hatták, ennek okán némiképp barnább a forgalomba hozott kenyér. Kettős haszna van a do­lognak. Megnő a gabona minő­ségi felhasználásának a foka, s ami közvetlenül érinti a vá­sárlót, hogy a gabona héjának a beőrlésével lényegesen megnő a kenyér oly szükséges B-vita­­min tartalma. - A kenyér aspektusát nehez­ményezték a vásárlók január­ban. - Átmeneti jelenségről van szó. Utóbb minőségileg gyen­gébb búzát kaptunk szállítóink­tól, és nem volt készleten a ke­veréshez a megszokott minősé­gű búzg, ismétlem, átmeneti je­lenség.­­ Az áttervezés a választék bővítését is jelentette? — Kétségkívül, össztermelé­sünk, a szövetkeze® és téesz­­sütödék termelésével együtt el­éd a napi 150 tormát, azaz majdnem minden lakosra fél kiló kenyeret gyártunk naponta. Ennek 65 százalékát teszi ki a magas kiőrlési százalékú liszt­ből készült termékek sora, a többi : 80 dekás fehér kenyér, 60, illetve 80 dekás vekni, kü­lönféle zsömlék és tervezzük, önök már láthatják is a bemu­tatón, két kilós fehér és más­fél kilós Dîmboviţa típusú, bur­gonya krémes kenyér gyártás­­bavételét is. A burgonya krémes kenyér mellett voksol részben a hagyomány, részben az, hogy az így készülő kenyér több ide­ig frissen élvezhető, s nem u­­tol­só sorban az, hogy lényeges mennyiségű ■ gabonát takarítunk meg a burgonya adagolásával Ezer kiló kenyér sütésénél a megtakarítás 100 kiló kenyérre való gabona, így készülnek egyébként a zsömlék is.. Eze­ket lehet már kapni a boltok­ban is. — A péksütemények is benne vannak a másfélszer tonna napi adagban? — Nem, ezeket azon felül kell bekalkulálni a napi fogyasztás­ba. Majdnem harminc féle ilyen termékünk ismert, keresik és vá­sárolják. Mód van arra, hogy bővüljön a választékunk a kö­zeljövőben. Nemsokára üzembe állhat a napi öt tonnás kapaci­tást jelentő tusnádfürdői sütö­de, ez a kapacitás tehát föl­szabadul Csíkszeredában, s sza­badon gazdálkodhatunk vele. A keleti iparnegyedben talán már­cius elejére sikerül beindítani a bemutató boltot, amely a hely­színen készít majd el néhány igen keresett péksüteményt fris­sen; reméljük, kedvenc helye lesz a környéknek. — Összegezésképpen meg va­lamit az előbbiekhez? — Csupán annyit, hogy teljes kapacitással dolgozunk, minden nap megsül a több mint 130 tonna kenyér, csupán nálunk, a többi más sütödében, s mint je­leztem, lehetőségeink tovább bővülnek. Kérdezett : Kosztos István — Beszélgetés ANDRÁS IGNÁC mérnökkel, a malom- és sütő­ipar igazgatójával -Szakács V. Sándor felvétele A gyergyószentmiklósi Mecha­nikai vállalat öntödéje megyénk egyik legkorszerűbb ipargazda­sági egysége, amely jelentős részt vállal traktorgyártásunk felfejlesztéséből is. A takarm­án­ytermesztés sikere . •. I Folytatás az­­ oldalról) A legutóbb meg­jelent és jó­váhagyott egységes szerződés­­kötési és felvásárlási program is újabb lehetős­ég­eket teremt a magasabb szintű termeléshez és ösztönzőleg hat, mind a terme­lőszövetkezeti tagok­ra, mind a magántermelőkre. Mindenki szól, mára adottak a lehetőségek, hogy­­maximálisan hasznosítsa a­­rendelkezésére álló területeket, hogy állatait a legjobb, terme­lési körülmények között tartsa A már feljavított és a további­akban feljavítandó, gondosan ápolt gyepterületek bőségesen fedezhetnék a meglévő és to­vább gyarapodó állatállomány takarmányszükségletét, mind a nyári, mind a téli időszakban. Sajnos, erről nem egy gazda­ságban, községben csak feltéte­les módban beszélhetünk ; még gyakran tapasztalhatók súlyos mulasztások. Hiába költ az ál­lam milliókat a fűtermő terüle­tek gyökeres feljavítására, ha ezek gazdái, haszonélvezői a továbbiakban nem törődnek kar­bantartásukkal, megóvásukkal. A legelők kihasználásában, a legeltetés­­ megszervezésében i s még sok a tennivaló. Néha még azokban a termelőszövetkeze­tekben is, ahol adottak a fel­tételek, nem alkalmazzák a sza­kaszos legeltetést, s még szak­embereink egy része sem értet­te meg, hogy a legeltetési tech­nikát nem lehet leszűkíteni né­hány személyes véleményre. A helyes legeltetési módszer csak olyan lehet, amely az állat igé­nyeit , maximálisan kielégíti a legkevesebb munkaráfordítás­sal. S ezt a technológiát nem most fedezték fel. Hadd idéz­zem egy 82 évvel ezelőtt kiadott szakkönyv idevonatkozó sorait : „Szakítani kell mihamarabb av­val a ma még nagyon elterjedt, de cseppet sem modern és e­­gyáltalán nem helyes gondolat­tal, hogy a legelő nem kultúr­­terül­et, azon a fű úgy nőhet, ahogy, neki tetszik, igenis,ápol­ni kell azt is az év minden sza­kában, kell irtani rejte a káros gazt, és okszerű munkálatokkal, tervszerű beosztással fokozni kell a termelőképességet... Bármi­lyen kicsiny legyen az, egymás után használandó táblákba kell osztani ... az egész területen szabadon járó állatok csak a legjobb füveket válogatják, töb­bet taposnak le, mint amennyit lelegelnek." S a továbbiakban leírja a ma is korszerűnek mon­dott szakaszos legeltetés miként­jét,- a legelőfeljavítás és kar­bantartás módozatait, beleértve a trágyázást és felülvetést is. Kitér arra is, hogy szerszámmal kell­­ felszerelni a pásztort, aki legeltetés közben, ahelyett, hogy ideje nagy részét semmittevés­sel töltené, irtsa a gazt, ápolja a legelőt. Januárban már sokfelé be­­köszöntöttek, a takarmányozás­ .gottdok, pedig a múlt év ked­vezett a­ széna- és sarjúkészí­­tésnek. Óhatatlanul felvetődik a kérdés : miért ismétlődik egyes gazdaságokban ez az állapot? Egyesek azzal érvelnek, nincs elegendő legelőjük. Valóban így lenne? Inkább az a hiba, hogy nem használják ki, megfelelő módon a rendelkezésükre álló területet. A tavasszal takarmányg­on­dokkal küszködők alig várják a friss, serkenő füvet, máris kezdik a legeltetést a vizenyős kaszá­lókon, ahol aztán megtelnek az állatok májmétellyel, letarolják a zsenge füvet s a következmény nyilvánvaló, nem lesz elegendő széna s minden kezdődik élőb­ől. Az idei tervfeladatok nagyob­bak, mint az előző éviek, de reális alapjuk van. Komplex le­gelőfeljavításra és gépek be­szerzésére közel 60 millió lejt kaptunk, ebből folytatjuk a már megkezdett munkálatokat 26 te­lepen és 15 legelőn kezdünk újakat. Raktáron van több mint ötezer tonna műtrágya és­­meg­kaptuk az ez évi kiutalásokat is. Ha ezekhez hozzáadjuk a lege­­lődíjakból származó bevételeket és az állattartók hozzájárulásait, hatalmas összegek kerekednek ki, és ehhez még hozzájön a legelőjavításért végzendő mun­ka­. A legeltetés megszervezésére az előttünk álló feladatok vi­lágosak. Azon kell legyünk, hogy rendet teremtsünk e téren min­denhol, a műszaki-anyagi ellá­tottság kihasználásával és jó munkával maradéktalanul vég­rehajtsuk takerthánytermesztési feladatainkat. Energia és fűtőanyag — a takarékosság számláján (Folytatás az 1. oldalról) Valóban nem kevesebb, mint 250 megawattóra energiameg­­takarítást értek el 1983-ban­­, mégpedig a kiutalt mennyisé­gekhez viszonyítva. Mert ha a fogyasztási normákat tekintjük, az eredmény magasan­­ jobb. Továbbá 3730,9 tonna egyezmé­nyes, futóanyagot spóroltak meg. Érdemes tehát, rövid áttekin­téssel rámutatni azokra a mó­dokra és utakra, amelyek segít­ségével ezeket az eredménye­ket elérték. A vállalat főenerge­tikusát, Deák Ernő elvtársat kértük fel, mondjon el néhányat legjobb tapasztalataikból.­­ Vállalatunkban a „legener­­gigyhesebb" munkaterület a kőfeldolgozás. Már néhány esz­tendővel ezelőtt, amikor világ­viszonylatban először jelentke­zett az energiaválság, tudtuk, hogy ez bennünket is fog érin­teni. S már akkor hozzáláttunk kőfeldolgozó berendezéseink korszerűsítéséhez. Ennek köszön­hető, hogy ma, valamennyi ilyen berendezésünket világszínvonal­ra emeltük, úgy, hogy minél ki­i­sebb áramfogyasztás és minél nagyobb, teljesebb leterhelés mellett dolgozzanak. A ráfordí­tások meghozták az eredményt: nagyteljesítményű berendezé­seink jól munkálnak. Igaz, erő­sen vigyázunk itt is a munka­szervezés zavartalan voltára, hogy idejében­ bőséges és fo­lyamatos anyagellátás legyen. A fémfeldolgozó részlegeinken is a korszerű technika felhasz­nálásával kezdtük a takarékos­ságot. Éspedig mintegy harminc gépre szereltünk fel üresjárat­kikapcsolókat. Több munkafo­lyamatot átütemeztünk az éj­szakai váltásra, például a fém­megmunkálási és összeszerelési munkafolyamatokat. Így aztán biztosítottuk a berendezések tel­jes leterhelését. Most a hegesz­tésnél vezetjük be az üresjárat­­kiképc­solékat. Sajnos, ezeket még nem tudtuk mind besze­rezni, tehát nem rajt­unk múlik, hogy ennél a munkafolyamatnál is több energiát spóroljunk. A fűtőanyagtakarékosságban sokat segített a belső szállítás ésszerűsítése, hogy ott is kikü­szöböljük az üresjáratokat. Gyakorlatilag nagy autóparkkal rendelkezünk. Téli időben — va­lamennyien tudjuk —, hogy a reggeli indulás több mint­ száz kocsinál jelentős , moton­yafo­­gyasztást jelent. Ezért valameny­­nyi munkahelyen gondolkodtunk, hogy reggelenként elegendő forró víz álljon a járművezetők rendelkezésére. Ez ugyancsak jól nyomott motorinc-takarékos­­sági mérlegünkben. A belső melegítésnél is nagy megtakarí­tásaink vannak, mert nagytel­jesítményű és igen jó hatásfokú kazánokat működtetünk, tehát ezeket is korszerűsítettük. Vi­gyázunk a melegítőbe­rendezé­sek karbantartására, úgy, hogy a kondenz vizet legalább ötven fokon teljes egészében vissza­nyerhessük. Úgy véljük, sok hozzátenniva­­lónk nem lehet a főenergetikus által elmondottakhoz. Csak any­­nyi : ahol okosan és fantáziá­val dolgoznak - űrre,­­ nem maradnak el az eredmények sem.

Next