Hargita, 1984. július (17. évfolyam, 156-180. szám)

1984-07-03 / 156. szám

Megéneklünk, Románia országos fesztivál A fiatal zene VII. seregszemléje A megyei KISZ-bizottság szer­vezésében rendezték meg szom­baton és vasárnap a Fiatal Ze­ne VII. fesztiválját, hét együttes részvételével : Katalit (Székely­­udvarhely), Ciklon (Csíkszeredai mat.-fsz. líceum), Akitus (Ba­­lánbánya), Meteor (Borszék), Audeo (Ba­lánbánya), Rubin (Gyergyószentmikós), Orion (Toplica). Az­ együtteseik szépszámú ra­jongóval érkeztek, amit mál bizo­nyított az üdvrivalgás (ordíto­­zás), s a rock-koncertek szoká­sos tartozéka, a füttykoncert. (Tévedés ne essék, a fütty a tetszésnyilvánítás jele.) A zsűrinek nem volt könnyű dolga a helyezések megítélése­­kor, mivel előre leszögezett szempont csak a szín­padon be­mutatott produkció minősége vollt, nem lehetett figyelembe venni az együttesek életkorát, együttm­uzsikál­ásuk régiségét, zenéjük eredetiségét. Ezek után az első helyezett a legidősebb együttes, a bálán bányai Audeo lett, összeforrott, komoly együt­tesként mutatkoztak be ezúttal is. Követte őket az Orion, a sze­rény megjelenésű iskolások a közönségnek és a zsűrinek egy­aránt nagy meglepetést okoz­tak saját szerzeményű szöve­geikkel és dalaikkal. Elnyerték a zsűri külön dicséretét is. A Katalit (amelyik egyébként szé­­kelykereszten fiúkból áll) szin­tén saját számokkal jelentkezett. Érdemeik közé tartozik a zené­jük ízléses felépítése, valamint szövegeik jó prozódiája. Ha hangszerelésben több szerep ju­tott volna az orgonának­­, talán a harmadiknál jobb helyezést érnek el. Dicséretet érdemelt a borszéki Meteor számaik kidal­­gozottságáért és harmónia-gaz­­dagságáért. A Ciklon együttes tagjainál még hiányzik a kellő hangszerismeret, ötleteik „ pol­ifonikus gondolkodás ”, harmó­niáik tetszetősek, de még sokat kell gyakorolniuk. A gyergyó­szentmiklósiakról csak annyit : nagyon érződött az irányítás hiánya, produkcióik nem ütöt­ték az átlagos szintet. A rendezvény fénypontja a fesztivál meghívott vendége, a Csíkszeredai Trakto-Rock volt, minden együttes példaképe le­het, bizonyítván, hogy mire ké­pes egy megyei rock-zenekar. A rendezvényről még csak annyit, hogy a szervezőknek a jövőben szigorúbb és jobban pontosított szempontokat kell ér­vényesíteniük, már a fesztivált megelőző időszakban, kezdve a művészi szint vizionálá­sától, az együttesek kategorizálásáig­mé­léskor, régiség stb.). Azért, hogy a fesztivál valójában fóruma, egyben ösztönzője legyen a me­gyebeli ún. „fiatal zenének’’, ugyanakkor minőségi mércét is jelentsen. KOSTYAK ALPÁR Helyi fürdők — idény elején Szép környezetével vonz, — de mit ajánl ? — a Madicsa Gyalogosan is félórányira van a község­köz­ponttól­­ Karc­sóliától — Madicsa-fürdő. A vasútállomástól valamivel több­re ,de gépkocsival igen jól megközelíthető. Természetes kör­nyezete igen szép, teljes nyu­galmat, kellemes pihenést­­kínál. Fürdője szívbetegeknek ajánlott. De a helyszínen orvosi, egész­ségügyi szolgálat nincs. Tíz ká­das melegfürdője csak a meleg időszakban, vagyis nyáron mű­ködik. Nyolcszor tizenhat méte­res nyitott medencéje üresen tátong — szinte 10 éve már... Viszonylag új szálló­épülete 28 személynek nyújthat szállást — komfort nélkül — személyenként napi húsz lejért. Idény alatt szövetkezeti kisegység működik a telepen, „falatozó" jelleggel, de rendszeres ellátásában sok a döccenő . . Akárcsak a telep egészének működésében, amely­nek fő vonzereje még mindig a természetes adottságokban, kies fekvésben rejlik. A kihasz­nálási feltételek megteremtése, kiépítése, a megfelelő szolgál­tatások biztosítása még ezutáni megoldásra vár. S ez rendkívül összetett probléma, aminek meg­oldása nem kis feladat. Több illetékes tényező közreműködé­sét igényelné, s minden bizony­nyal hosszabb időn át. Erre a következtetésre jutottunk Domán József nép­tanácsi alelnökkel és dr. Albert András főőrorvossal együtt, a helyszíni terepszem­lén. Tennivaló alkod garmadával , némelyik megoldása már folya­matban van, másoké pedig el­sősorban a hozzáálláson múlik. Tény, nagyon sok múlik a gondnokon is. S ezerben fiatal, rátermett és főként vállalkozó kedvű ember került a fürdő é­­lére Antal Árpád személyében. A kádas fürdő épülete kívül­­belül lemeszelve, a fülkék olaj­­festékkel lekenve, tisztán, fertőt­lenítve fogadják a vendégeket. Kérésre tiszta törülközőt, szap­pant is biztosítanak. A gond­nok „nem fut minden semmiség­gel a néptanácshoz", — hagy­ja helyben az öletnök. — Igaz, bizonyos dolgok felülmúlják az erejét... Mert lám: a sok ta­vaszi esőtől meg-megduzzadt patak például feltöltötte horda­lékkal a borvízf­orrá­so­k s a strandmedence környékét. Be­szivárog a megemelkedett szin­tű patakvíz. A kotráshoz pedig gép kell. A források szakszerű körültömítése, betongyűrűzése — minden beszivárgást eleve meg­előzendő ! — már nagyobb munka. Akárcsak a „falatozó" áthelyezése (esetleg a jelenlegi gondnoki épületbe! ?), vagy méginkább bővítése, korszerű­sítése. Ami viszont a szövetke­zet részéről igényelne némi be­ruházást, s minden szempontból hatékonyabb hozzáállást A ha­sonló beruházásokkal járó „koc­kázat" vállalásával együtt ! Ugyanígy a helyi mtsz is fonto­lóra vehetné : milyen „kifizető­dő" (legalábbis hosszabb tá­von) beruházással száll­hatna be a kiváló természeti adottságok­kal rendelkező Madicsa-fürdő fellendítésébe­ ? Mert igaz u­­gyan, hogy a néptanács ügyvi­teléhez tartozik, de valójában az egész községé a fürdő, s a fejlesztés, karbantartás néme­lyik vetülete társadalmi védnök­séggel is megáldható lenne. Hogy ne maradjon végképp csak „köztisztálkodási" lehető­ség, avagy néhány ember hét­végi szórakozó­helye, hanem a célszerűbben kihasznált adott­ságaihoz és a biztosított felté­telekhez, szolgáltatásokhoz mél­tóan gyűrűzzön tovább vonzó hírnévé a község, vagy akár a megye határain is túl. RANDJÁK JÓZSEF — Ez a négy évesre tervezett vetélkedő-sorozat a tavaly kez­dődött. A néprajzzal-népművé­­szettel indult, idén a természet­­tudományokkal folytatódik (föld­­rajz, biológia, geológia), jövőre az egzakt tudományokat vet­­­szük számba. Aztán majd 'Rá­bán, ha minden jól megy, az irodalom és a művészet értői gyülekeznének. Az alcím mindenképpen : Szé­kely­udvarhely és környéke. Ami végülis tiszta program - megismerni tudományosságában a szülőföldet. Még egy : a mu­­nicipiumi pionírtanácsé, a pionír­­házé, a múzeumé az érdem. A kapuállítás gondolata. Elevenítsük a tavalyiakat ? A kétnapos verseny emlékezetes ügy, talán a környék néprajzi sajátosságaival ismerkedtek a csoportok. A második napon a sportcsarnokban gyülekeztek, kö­zönség előtt folyt a vizsga : népdalokat kellett felismerni, tárgyak gyűjtéséről beszámolni. Öt városi általános iskola s a környék iskolái neveztek be. — Tán tájékozottabbak voltak a fa­lusi gyermekek a tavalyi verse­nyen ... — Nem mondanám, il­letve így mondom: nem voltak hátrányban a városiak, bár a tavaly a falunak szólt a téma. A város rokonsága még mindig a falun él... Tavaly a móré­­falviak nyertek, de szépen sze­repelt a négyes, a kettes álta­lános is. Murányi János muzeo­lógus véleményét jegyeztem, és tovább : idén ugyancsak gyűjtő­munka előzte meg a kapuállí­tást. Helyismereti-természet­rajzi monográfiát állítottak össze. Térképekkel. Gombák, védett növények, állatfajok, dűlők, ha­tárrészek, patakok térképével. S összeállítottak egy-egy kőzet­gyűjteményt. Mindezt eljuttatták még a tulajdonképpeni verseny előtt a pionirházhoz, úgyhogy mindenik csoport már eleve bi­zonyos pontszámmal indult. (Dr. Vofkari László és Pálfalvi Pál tanárok értékelték a monográfiá­­kat, a gyűjtést; ők állították össze korábban a kérdőíveket). A verseny hangulatosan kez­dődött, egy gyalogtúrával. A Pap-kert, Sósforrás, Budvár nö­vényeit vették számba a kirán­dulók. És , — melyik madár füty­­tyét hallottátok ? - Mondd csak, miféle kezet ez Itt ? Budváron begyújtottak a szakácsok, utána várjáték következett, a hely né­hány legendájának elevenítése. Aztán a versenyhez komolyo­dott a társaság. A tizenhét csa­pat nekigyűrkőzött a tizenhét kérdés megválaszolásának. A fe­jezeteik : Székelyudvarhely meg­valósításai a négy évtizedes időben ; Dr. Bányai János mun­kássága, hagyatéka ; Emil Ra­­covița személyisége. Közben surrogott a magnószalag, ma­­dárhangokat azonosítottak a versenyzők. A legszebb, legnagyobb gond­dal kidolgozott anyagot a má­­réfajok küldték be. Az elméle­ti pébokon viszont előretört a Pedagógiai Líceumhoz tartozó általános, ők nyertek. Foglaljuk csak össze a vetél­kedő lényegét: 1. alaposan megismerik a környezetet, a szü­lőföldet. 2. Jócska adathalmaz­hoz jutnak hozzá a két napos versenyen. 3. A begyűjtött tár­gyakat, dolgozatokat a múzeum őrzi. 4. A tanuló belekóstol a tudományos-dokumentációs mun­kába (a tanárok irányításával). Kár, hogy Oroszhegy, Varsó­g, Szentlélek távolmaradt. Jó, hogy András Katalin és Kovács Géza szakirányítók voltak az ötletmes­terek. Jó, hogy a máréfalviak szép monográfiáját üveg alatt mutogatják. A fotóanyagot szin­tén, egyik képet megjegyeztem : a bögöziek lefényképezték a hely legöregebb házát. A nagy­­galambfalviak dolgozatának fe­dőlapjáról másoltam : a föld­rajzi részt Csíki Margit magyar­orosz szakos, a biológiai fejeze­teket Péterfi Béla fizika-kémia szakos tanár állította össze. A­­kár van, akár nincs a faluban szakos tanár, szép munka. A ze­­telakiaké szintén­­ alapos, pon­tos. Végkövetkeztetésünk : (osztja mindenki) : kára nincs a soro­zatnak. Haszna annál nagyobb. OLÁH ISTVÁN Kapuállítók Javadalmazás* emelés (Folytatás az 1. oldalról) Tógiai főiskolát végzett tanáro­ké 2060-3500 lejről 2160-3680 lejre, az egyetemet végzett ta­nároké pedig 2240-4230 lejről 2355-4440 lejre. Az EGÉSZSÉGÜGYBEN egyes dolgozói kategóriák minimális, illetve maximális havi tarifáris javadalmazása a következőkép­pen növekedett: orvosok 2560— 3670 lejről 2690-3850 lejre, gyógyszerászéi­ 2380—3200 lejről 2500-3360 lejre, egészségügyi nővérek, laboránsok 1825-2310 lejről 1925—2425 lejre. A MŰVELŐDÉSBEN-MŰVÉ­­SZETBEN tevékenykedők eseté­ben a könyvtárosok havi tarifá­ris javadalmazása 80-170 lej­jel emelkedett, a múzeográfuso­­ké 105-170 lejjel, a művészeti szakirányítóké 100-170 lejjel. Az e szektorok intézményeiben te­vékenykedő szakmunkások mi­nimális, illetve maximális havi tarifáris javadalmazása 1683— 3188 lejről 1789-3353 lejre e­­melkedett. A SPORTÉLETBEN tevékenyke­dők egyes kategóriáinak a mi­nimális, illetve maximális tarifá­ris javadalmazása a következő­képpen módosult : főiskolát végzett edzők 1940—4020 lejről 2040—4230 lejre, sportbázisok fe­lelősei 1825-2780 lejről 1920- 2920 lejre. Íme, néhány konkrét példa a javadalmazások alakulásának vonatkozásában : egy I. fokoza­tú vizsgával és 20 évi tanügyi szolgálattal rendelkező, a 27- es javadalmazási osztály 7. lép­csőfokába besorolt tanító 3520 lejt kap az eddigi 3350 lej he­lyett, amihe­z még hozzászámí­tandó a 246 lejes pótlék (a szol­gálati idő után); egy, az I. ja­vadalmazási szint 29. javadal­mazási osztályának 6. lépcsőfo­kába besorolt orvos, akinek több mint 20 éves szolgálati ideje van, az eddigi 3670 lejes teri­­fáris javadalmazás helyett 3850 lejben részesül, a régiségi pót­lékja pedig 367 lejről 578 lejre emelkedik ; egy, az I. javadal­mazási szint 11. osztályának 7. lépcsőfokába besorolt egészség­ügyi nővér, akinél­ a megszakí­tatlan szolgálati ideje megha­ladja a 20 évet, az­ eddigi 1880 lej helyett 1980 lejb­en részesül, régiségi pótlékja pedig 188 lej­ről 297 lejre emelkedik. Az újabb javadalmazás-eme­lés még felelősségteljesebb te­vékenységre készteti a szóban­­forgó szektorok dolgozóit, ismé­telten hitet téve pártunk huma­nista politikájának szolgálata mellett, s ebben az időszakban ők is mindent elkövetnek an­nak érdekében, hogy méltó si­kerekkel köszönthessék az év két nagy eseményét, felszaba­dulásunk 40. évfordulóját és pártunk XIII. kongresszusát. 1984. ------ VILLANÁSOK ----­ŐSZTŐL MÁSKÉPPEN LESZ Nemrégiben fénykép jelent meg a lap 4. oldalán, a század­elő homoródalmási gyermekei csoportosultak a fényképész e­­lőtt. Háttérben az iskola. Leg­utóbb, hogy arra jártam, láthat­tam, a kép­­ időálló. Vagy az iskola, amely homlokzatát most is úgy hordozza, oly fennen, mint nyolcvan évvel ezelőtt? És mégis , a változás : új szárnyat húz­tak a főépülethez, már be is van fedve. Négy tanterem helye ez a szárny, nagyja már meg­volna a munkának. Az almásiak mégis óvatosak a becsléskor: ha őszig befejezhetnénk két tan­termet, akkor kezdődhetne a köl­tözés , akkor nagyon szép labo­ratóriumot rendeznénk be, a könyvtár is új helyére kerülne. Mondom, most még nagyban hasonlít a két idő épülete. Ősztől másképpen lesz. (Oláh István) CSONKA-BONKA Épült a bucsini út a század első éveiben, szép teljesítmény volt utat vágni a hegyoldalba. Persze, akkor még nem számítot­tak ekkora forgalomra. Aztán év­tizedek múltán aszfaltburkolat került az úttestre, toldozzák, tol­dozzák azóta is telek múltán, most is pucolják a sáncokat, a nagyobb gödröket tömítik, le­gyen kevesebb panasza az au­tósnak, amúgy is szitkozódhat sok helyen a megyében, az utakon döcögve. De maradjunk meg a bucsini útnál, jellegzetessége a szélére ültetett fenyőfák, amelyek sudáran nőttek, látványként is szép, óvnak a szakadéktól is. Nos, most vágják ezeket a fákat, csak úgy gyérítve, mert betegek a fák, valószínű a sok sózástól. Árválkodik egy-egy bonka törzs, sebét mutatja az átutazónak, a­­ki a túloldalra tekint szomorúan, megérti a muszájt, szükséges bizonyára a vágás. Mégis, mint­ha­ szegényebbek lettünk volna, s vajon, mikor nő új sudár­­a a helyébe? (Bálint András) CSERESZNYÉSKERT Ökörszemnyi cseresznyék a piacon egyre gyakrabban, az­tán tegnap megjelent Csíksze­redában az őszibarack (?). Mi­lyen furcsa, hogy így visszájá­ra fordult a gyümölcsérés rend­je — legalábbis nekem, laikus­nak, úgy tűnik. A rend szerint talán a kajszibarack ideje len­ne előbb, legfennebb egy idő­ben a kettő. Az idén viszont csakugyan ősziesre állt előbb az idő, mint nyárra. Imigyen logi­ka is­a mindjárt­ más. Szép zöl­dek, éretlenek voltak ugyan a barackok, hozzáértő gazdasz­­szony szerint viszont ilyenkor a legjobb befözni, kompóznak pél­dául. Minden bizonnyal így van. Másutt aratnak, már, érőtérben minden gyümölcs, lám, nálunk — még a meleg fertályon, Eted vidékén — csupán tervezgetünk, szemmel méregetjük a még bomló cseresznyéskertet. Tény : a jövevény-cseresznye meg a mienk együtt időben tovább csemege nálunk. (Koszta István) ADDIG JÁR A KORSÓ... Léteznek arányok és arányok. Egyesek természetesek, mások meghökkentőek, megint mások­­ egyszerűen váratlanok. Mert pél­dául, ki gondolná, hogy arány­ba állítsa a pénzügyi törvény­szegések számát és nagyság­rendjét — a távolsággal? Már­pedig - számolnak be a szövet­kezetek ellenőrei - ez így van. Minél eldugottabb és minél ne­hezebben megközelíthető egy te­lepülés (falu, község - avagy város!), annál nagyobb az ilyen pénzügyi manőverek száma. A távolság árnyékában (mert ilyen is van!) néhányan úgy gondol­ják, hogy amolyan öngazdálko­dást vezethetnek be, úgy kezelve az Iratokat (vagy egyáltalán nem kezelve!), ahogyan kedvük szot­­­tyan. A népi bölcsesség azonban - és több példa bizonyítja - ez­úttal is érvényes : addig jár a korsó a kútra ... Csak éppen más korsóknak is okulniuk kelle­ne példáján. (Székedi Ferenc) I­VS 3., KEDD

Next