Hargita, 1984. augusztus (17. évfolyam, 181-206. szám)
1984-08-01 / 181. szám
Már csős hetekben számoljuk az ország nagy ünnepe. Augusztus 23.0 előtti időszakot, azokat a napokat, amelyek az egész országban és megyénkben is a lelkes munkasikerek egész sorát hozzák. Ebben az odaadó, pezsgő tevékenységben jelentettek különleges fontosságot Nicolae Ceauşescu elvtársnak, pártunk főtitkárának azok a munkalátogatásai, amelyeket az ország különböző vidékein végzett, folytatva tanácskozását a dolgozókkal, a párt és állami szervek képviselőivel, a gazdasági egységek, intézmények és vállalatok vezetőivel. Pártunk főtitkárának ezekre a munkalátogatásaira nem sokkal a Központi Bizottság azon plenáris ülése után került sor, amely határozatot fogadott el arra vonatkozóan, hogy a XIII. Kongresszus válassza újra Nicolae Ceauşescu elvtársat a legmagasabb, pártfőtitkári tisztségbe, így aztán ezek a munkalátogatások újabb alkalmat jelentettek arra is, hogy a meglátogatott megyék lakosai jogos hazafias büszkeséggel fejezzék ki teljes egyetértésüket az ország egész élete, jövője szempontjából meghatározó jelentőségű döntéssel, és hasonló hangnemű levelekben, táviratokban juttatták kifejezésre egyetértésüket megyénk lakosai is. Pártunk főtitkára Szeben megyében a vegyipari, a bányaipari és a gépgyártóipari minisztérium néhány jelentős gazdasági egységét kereste föl, felhíva a figyelmet a termelőkapacitások teljes kihasználásának, a magas műszaki színvonalú termékek előállítása meghonosításának, a magas minőségi színvonal biztosításának, a nyers és segédanyagokkal, az energiával és fűtőanyagokkal való ésszerűbb gazdálkodásnak a megkülönböztetett fontosságára. A Fehér megyei munkalátogatás során pártunk főtitkára és Elena Ceauşescu elvtárssnő a helyszínen — a megye reprezentatív gazdasági egységeiben — átfogó dialógust folytatott a szakembereikkel, a dolgozókkal az idei és az egész ötéves terv feladatainak a teljesítéséről, a termelés felújításáról, a munkatermelékenység növeléséről és más időszerű kérdésekről. A Szebenben és Gyulafehérváron tartott nagy népgyűléseken elhangzott beszédeiben pártunk főtitkára számos olyan konkrét útmutatást adott, amelyek gazdasági életünk egészére nézve megszívlelendők. A hónap közepén Nicolae Ceauşescu elvtárs kétszer is munkalátogatást tett Constanţa megye mezőgazdasági egységeiben, ahol a növénytermesztés — elsősorban a betakarítás —, az állattenyésztés és a mezőgazdaság számos más vonatkozását elemezte, rámutatva a szocialista mezőgazdaság fejlesztésének és korszerűsítésének további szükségességére. Július 19-én ünnepelte az ország pártunk történelmi jelentőségű IX. Kongresszusának 19. évfordulóját, azt az időszakot amelynek egységes megnevezésére joggal honosodott meg a Ceausescu Starszék elnevezés. A pártfőtitkár merész forradalmi, újító gondolkodása — hangsúlyozták ez alkalomból hazánk dolgozóinak, megyénk lakosainak a nyilatkozatai — a fejlődés soha nem látott lépcsőfokaira vezette hazánkat. A termelőerők órányas és ésszerű területi elhelyezése, az ipar gyorsütemű fejlesztése, a szocialista demokrácia elmélyítése, a művelődési élet kiszélesítése, a tudomány és oktatás szakadatlan fejlődése mind-mind megannyi jövőt alakító jellemzője életünknek. Július 21.-én ülést tartott a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottsága. Hazánk vezető testületének ülésén olyan kérdések szerepeltek napirenden, mint a Poarta-Albă — Midia — Năvodari újabb csatornaszakasz megépítése, a Duna - Bukarest csatorna tervének elfogadása, amelyek hatalmas gazdasági jelentőségükkel együtt újabb tanúbizonyságai lesznek az ország gazdasági potenciáljának, erejének. Ugyanakkor a Politikai Végrehajtó Bizottság megvizsgálta a gabonafélék aratásának a helyzetét és intézkedéseiket jelöli ki a sürgős és veszteség nélküli betakarításra, a szállítás és raktározás példás megszervezésére. A testület jelentést vizsgált meg az 1983—84 évi javadalmazásemelési akció befejezéséről és rámutatott, hogy az ebben a hónapban befejeződő javadalmazásemelési akció mintegy 7,5 millió dolgozót érintett .augusztus 1-től a nyugdíjakat is emelik és ékes tanúbizonysága a nehezebb világgazdasági körülmények között is hazánk harmonikus és kiegyensúlyozott gazdaságfői teszése sikereinek, lehetőségeinelé. Hazánk dinamikus külkapcsolatai keretében Thomas Sankara kapitány, Felső-Volta államfője július végén tett hivatalos látogatást országunkban és Nicolae Ceauşescu elvtárs, valamint az afrikai államfő a két ország kapcsolatát erősítendő közös közleményt írt alá. Országunk nagy megvalósítását, a Duna — Fekete-tengeri csatornát megtekintette hazánk említett vendége ugyanúgy, mint a baráti Bulgária vezetője, a Bolgár Kommunista Párt főtitkára, a BNK Államtanácsának elnöke, Todor Zsivkov elvtárs, aki vasárnap tett rövid látogatást hazánkban. Megyénk életének fontos eseménye volt a Hargita megyei pártbizottság július 10-én megtartott plenáris ülése, amely az első félévi beruházási terv teljesítését vitatta meg és ugyanakkor tájékoztatót hallgatott meg a helységrendészeti vázlatok újraelemzésére vonatkozó intézkedésekről és jóváhagyta a megyei pártszervezet konferenciája képviseleti normáit. A megyei pártbizottság plenárisán felszólalók egyben utaltak arra a lelkes munkára is, amely fő jellemzője volt ebben a hónapban is megyénk ipari, mezőgazdasági és más dolgozói munkájának a közelgő nagy események méltó köszöntésére. SZÁNTÓ MIKLÓS Nflfffff SZÁMVUU NÉPTANÁCSAINK HÁZATÁJÁN Jobb szervezéssel, nagyobb összefogással javítani lehet az eredményeken Varság megyénkben a hegyvidék. Ezzel még nem mondtunk sokat, mert Székelykeresztúr környékét leszámítva szinte minden falut hegyi településnek mondhatnánk. A varságiak gazdálkodását mindamellett döntő módon meghatározza az erdők és kaszálók, a legelők sokasága. Ezek után természetes, ha e havasi településen nézelődve rákérdezünk a néptanácsiakra, a községi képviselőkre, a szövetkezetre, egyszóval a gazdálkodás felelőseire : mit termelt, mennyi tejet, húst termelt idén a település, hogyan alakul ez a két esztendő végéig ? Nos, e kérdésre részben választ is kapunk a községi néptanácsnál, ahol András Erzsébet alelnöknő rendszeresen nyilvántartja az egységes programban megszabott feladatok teljesítését. Ezidáig közel 30 tonna marhahúst, 2,5 tonna sertéshúst, több mint 40000 darab tojást, 1900 hektoliter tehéntejet és 150 hektoliter fahtejet adtak át a község lakói állami alapra. E számok azonban nem tükrözik sem a lakosság, sem a községvezetőik, a képviselők erőfeszítéseit, hisz a legtöbb terméknél lemaradás mutatkozik mind a tervezett, mind a leszerződött mennyiségekkel szemben. A jelek szerint lassan megy a szárnyas és a nyúl felvásárlása is, az évi tervezett 3 tonnával szemben alig 600—700 ikg-ot sikerült állami alapra juttatni. Nehezen érthető az is, hogy miért van nagy különbség a leszerződött és az átadott tejmennyiség között. Egyébként minden gazda idejében kézhez kapta a termelési előirányzatokat, a néptanácsiak elbeszélgettek velük, s együtt döntöttek az állami alapra leszállítandó mennyiségekről. Akkor hát miért e számottevő különbségek a számok között ? Nem állítjuk, hogy a néptanács végrehajtó barája és a termelő, felvásárló és áruforgalmazó szövetkezet vezető tanácsa teljesen elhanyagolta e fontos tevékenységet, azonban jóval többet tehettek volna ezirányú feladataik teljesítéséért. Hiányoljuk például, hogy a végrehajtó büró utoljára csak az áprilisi ülésszakon tárgyalta ezt a problémát, s azt is, hogy ezidáig a szövetkezet vezető tanácsát nem számoltatták sze büfóölésen felvásárlási ténykedéséről. Mentségükre szolgáljon, hogy a néptanácsnál minden gazdáról pontos nyilvántartót vezetnek, havonta beírják az állami alapra leszállított mennyiségeket. Ez a nyilvántartás ellenben hiányziik a szövetkezetieknél, a tejet például gazdánként csak a begyűjtő központok felelősei követik, s így az irodában nem tudják ki hogyan tett eleget szerződéses kötelezettségének. A néptanács ugyan látja a szerződésekkel szembeni lemaradásokat, szóba is állt azokkal a gazdákkal, akik egyáltalán nem, vagy kevés tejet vittek a csarnokba. Mindez azonban nem kielégítő, nagyobb összefogásra van szükség mindkét szerv részéről, de a képviselők is jobban be kell kapcsolódjanak e munkába, nagyobb hatékonysággal kell dolgozzanak körzetükben a község előtt álló feladatok teljesítéséért, hisz esztendő végéig sok még a tennivaló. Amint utólag értesültünk, a napokban megtartott géptanács ülésszakon a képviselők alaposan megvitatták ez Irányú teendőiket, s intézkedtek a lemaradások behozásáról. Ha ez sikerül, akkor a varságiak is méltóképpen köszöntik az augusztusi felszabadulási évfordulót, célil. pártkongresszust NÉMETH SZILVESZTER Eredmények az elvárások szintjén (Folytatás az 1. oldalról) dálkodásra. Ahogy a fogyasztási normák betartására is, ahol ugyan egészében nem voltak túllépések, viszont még gazdaságosabban is lehetett volna dolgozni. Ezért néhány intézkedést is előreláttak, így az ellenőrzés megszigorítását, az átverésnél a nedvességtartalom pontosabb megállapítását stb. Ebben a kapitálisban hozattak intézkedéseket a szakmai színvonal emelését illetően, hogy a vállalat dolgozói képesek legyenek a technológiai normák szigorú betartására. Igaz, — hangsúlyozta a közgyűlés — ebben a fél esztendőben egyetlen visszautasítása sem volt a vállalatnak, viszont ez pillanatig sem jelenti, hogy ne lenne bőségesen tennivaló a minőségjavítás terén. Bár az utóbbi időben összehasonlíthatatlanul jorolt a székelykeresztúri részleg munkája, megerősödött a munkafegyelem. Jók az eredmények, a minőséget illetően viszont még mindig nem érték el az elvárt színvonalat Egész vállalat viszonylatában többet kell tenni a gépek jó karbantartásáért a berendezésekkel való még felelősségteljesebb bánásmódért. Különösiképpen két nagyjavítás közötti karbantartás minőségéért, mert ez is egyik hordozója a minőségnek. Gondosabban: felelősségteljesebben kel bánni a csereakatrészekkel, mert aránylag még mindig többet használnak fel a kelleténél. Ahogy a következőkben a mun- Ieatermelékenység növelése érdekében minden egyes munkafázison elemezni akarják, a teljesítményeket, hogy azok megfeleljenek a követelményeknek. Tény : egészében a többre a jobbra törekvés jellemezt© a közgyűlést, amely ismételten kifejezésre juttatta, hogy az a mintegy nyolcszáz dolgozó, aki e vállalatban munkálkodik töretlenül kész valóra váltani pártunk gazdasági politikáját és még jobb eredményekkel köszönteni dolgozó népünk legnagyobb ünnepét a negyvenedik augusztus 23.-át, majd e soron következő pártkongresszust Hol fészkel a fekete gólya ? András Ignác kászonújlalusi pedagógussal immár másodszor beszélgetjük el a fekete gólya históriáját. Igaz, most már úgy, hogy közben Kászonimpér és Jakabfalva között nézzük a mezőt, a friss mezőt. Régen te jó ha megkaszálták, idén már pityókát vetettek azon a részen. Igen ám, de a gálya , s a fekete gálya ! Élettere a szittyás, vizenyős lét. A kettő nem egyezik tehát, s kétségtelen, jól határozott a köszöni nép, amikor termőre fordította a leromlott határt. — A gályái megélnek — mondja András Ignác. Elég jól alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Látni néhányat, máskor egész rajt a szántásban, amint a friss barázdában lépegetnek. Egyébként a faluban most csupán egyetlen fészek van, amelyre minden tavasszal visszaszáll lakója. És mégis : jómúltkor vagyfélszáz madarat láttam a Kertrosa felé. Ott van egy békászóhely, Feltizen szintén. Sajnos, Kézdi környékéről is lel-feljárnak idényben. Nem a gólyák, dehogy ! A békavadászok. .. Négy évvel ezelőtt kezdődött egy kérdőíves akció. András Ignác és tanulói azóta figyelik a gólyanépség életét, szokásait, kémlelik a gyülekezőhelyet, a táplálékszerzés útját-módját. Jövőben, hogy s mint szól majd a helyzetjelentés ? A fekete gólyát pedig sokan látták, fészkét még senki. OLÁH ISTVÁN Nő a boglya, vagy nő a boglyán - mindkét képaláírás helytálló... 1984. RO ------ VILLANÁSOK ------ A KOPOTTAK ,... A LEGJOBBAK Épül-szépül a megyeszékhely új központja, no de ezekben az ünnepváró napokban, hetekben a városgazdáknak másfelé is kiterjed a figyelmük. A város Székelyudvarhely felöli bejáratánál megkopott a vendégfogadóvendégbúcsúztató pannó, a minap láttam, amikor hozzáláttak az újrafestéséhez, jó is ez így, vendégszeretetünk a régi, az nem kopott meg... A központi parkban lévő vállalati tisztelettáblákon is érezhető az ünnep közeledte, néhányan már lefrissítették az „arcképcsarnokot", lefestették a Pannákat. Igaz, látni egyet olyant is, ahol egyegy kép alatt megkopott a név, „kiszítta" a faágak közt az áttörő napsugár. Kár, mert azok tulajdonosai az igazi élenjárók. Akik csak egy évig bérelték a helyet a tisztelettáblán, azok helyett új fényképek, új nevek kerültek. De „megkoptak” azok, a fényképek amelyeket „gazdájuk" lelkiismeretes munkája miatt nem kellett kicserélni... (Minner Pál) KARAVÁN két KERÉKEN Nagy dolog volt a kerékpár harminc évvel ezelőtt ! A bicikli, amire a gyermek egyetlenegyszer ült fel csak egy évben : a születésnapján. Mert amikor az apja (becsületes munkásember) azt kérdezte tőle : mit szeretnél napodra ? — Csak azt, nem többet, hadd hajtsak el néhányszor a kaputól az udvar végéig... Ez volt a legnagyobb ajándék. Ma a kerékpár még csak nem is a legnagyobb ajándék. Ha igen , néhány napig, míg újdonság a gyermeknek s a környéknek. Hanem most fordítok a szón , a serdülők becsülik ám igazából a bringát ! Minden hét végén Tusnád felé egész karaván húz el, hajtják a sportos kétkerekűt. Hogy sportos ? Igen, csavart kormánya van, sebességváltója, könnyű alumínium abroncsai. Délután, estetájt — a viszszaút. Fürdőttek egy jót, faltak az oldaltáskából (a népség megveti a vendéglátás intézményét), jó volt, most már csak a következő hét végét várják : túraidő lesz ? (Oláh István) MI LENNE, HA ... Sokszor felteszi magának ezt a kérdést az ember jártában, keltében. Elvárással, jobbító szándékkal történik ez, érdemes megszívlelni, így például mostanság a gyergyószárhegyi lakosok naponta mintegy háromszázan — morfondíroznak ; mi lenne például, ha a vasútépítők (nemrég szóltunk le vasútvonalunk korszerűsítéséről) visszaépítenék az állomási peront, amit szükségből elég rég lebontottak. Bizony jó lenne, nem kellene idős és (fiatal utasoknak is) majdnem egy métert ugrani a vonatról. És fordítva. Olyan esetet is láttunk, amikor ketten kellett feltornásztatniuk egy termetesebb utast a vonatra. Nemcsak groteszk és kényelmetlen az ilyenfajta fel- és leszállás, hanem fölöttébb veszélyes is. De semmiképpen sem civilizált. (Zöld Lajos) JOBB KÉSŐBB. . Gondolják a vkahicai városgazdák. Bizonyára jó időre számítanak augusztusban, s ezért is gyorsan hozzáfogtak a város központjában levő felhagyott strand rendbetételéhez. A medencéből már kiszedték a bedobált szemetet, s hozzáfogtak a megrongált betonszegély kijavításához. Egy vízpumpa állandó jelleggel működik, kiszívják a régi, állott vizet, hogy a fürdőmedence alját is mielőbb rendbe tegyék. A munkát persze, önkéntesen végzik a helybéliek, de legtöbbet az üzem KISZ tagjai dolgoznak, Síma Csaba és Péter Tibor például majd mindig ott vannak. S mint ahogyan Vlahicán az már hagyományossá vált, az üzem vezetősége is hathatósan támogatja a strand felújítását, mi több sürgeti a munkálatok mielőbbi befejezését. Ha minden jól megy, hét végén a megnyitóra számítanak. (Németh Szilveszter) USZTUS 1., SZERDA