Hargita, 1984. október (17. évfolyam, 233-258. szám)
1984-10-02 / 233. szám
AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XVII. évfolyam 233. (4615.) szám 1984. OKTÓBER 2., KEDD Ara : 50 bani Egy héten belül be lehet, be kell fejezni az őszi vetést! A csíki és a gyergyói övezetekben október, elsejéig be kellett volna fejezni az őszi kalászosok vetését, a megye nyugati övezetében pedig pár nappal később. Ehhez meg is voltak a valós lehetőségek. A tervezett napi 1694 hektáros vetési ütemhez — ennyit írt elő a megyei Intézkedési Program — termelőszövetkezeteinknek rendelkezésre állt 172 darab aggregát és 484 darab magágyelőkészítő gépcsoport. A tervek szerint a magágyelőkészítő gépek naponta átlag 2,3 hektárt kellett volna megdolgozzanak, ami több mint 1100 hektáros ütemnek felel meg. Vetőaggregátonként a terv 9,8 hektárt írt elő. Ha az előbbiekkel összehasonlítjuk a hétfő reggelig elért teljesítményeket, azt látjuk, hogy jelentős a lemaradás. A talajelőkészítésnek gazdaságaink csak 42,8 százalék arányban tettek eleget (ennél, valamivel több a vetőszántás, 46,6 százalék), a vetés azonban csak 36,8 százalék. Alább agráripari tanácsonként táblázatba foglaltuk a főbb mezőgazdasági munkák teljesítményeit százalékban kifejezve. Az értéksorrend megállapításakor a vetést vettük figyelembe. A megyei mezőgazdasági parancsnokság, értékelte a kialakult helyzetet, meghosszabbította a vetés-befejezés határidejét hét nappal, és ennek megfelelően ütemtervet dolgozott ki valamennyi agráripari tanács szó(Folytatás a 2. oldalon) BOGOS SÁNDOR Tarlóhántás nagykapacitású tárcsával (Nagy P. Zoltán felvétele) Sor- AGRIT szám Vetés Szántás Burgonya ásás - Lennyevés 1. Gyergyószárhegy 64,1 66,7 87,1 15,7 2. Csikszentkirály 43,0 47 91,3 70,4 3. Csikkarcfalva 39,5 48,4 55,0 70,9 4. Csíkszentmárton 34,7 40,1 86,3 35,8 5. Gyergyószentmiklós 32,5 62,9 74,9 44,6 6. Farkaslaka 31,4 44,6 66,5 100 7. Gyergyóditró 20,9 47,1 54,5 15,2 8. Homoródszentmárton 17,1 36,1 92,8 100 9. Székelykeresztúr 17,0 48,5 73,7 94,8 10. Bögöz 16,8 38,4 86,5 100 11. Csíkszereda 14,5 21,0 61,5 16,6 12. Székelyudvarhely 10,7 42,1 71,2 100 KRÓNIKA Tegnapra benépesült a farkaslaki gyümölcsös, igaz, egyelőre még nem a híres intenzív és szuperintenzív almaültetvényeken szedik a termést, mostanság még csak a szilva és a körteszüret van napirenden. Legalább 150 V—VIII. osztályos tanuló szállta meg a tegnap a 3-as farm szilváját, illetve szilvalóit, szedte ládákba a jófajta olaszkék és besztercei szilvát. Szaporán, munkaidő végére átlagban 40—50 kg szilvát szedett le egy tanuló. Demény Anna technikus, a farm vezetője elégedett a gyermekek teljesítményével, kiváltképpen most az első napon. Az asszonyokéval a Négynapos terepgyakorlatra, a Csalhó hegység sajátosságainak tanulmányozására indultak el vasárnap a megye iskoláinak földrajz tanárai. A terepezők vendéglátója a gyernemkülönben, akik Mihály Julianna csoportfelelős vezetésével dolgoztak az 50 hektáros szilvaültetvényen. A termés sajnos erősen közepes, ha gyorsabban telnének a ládák még nagyobb lenne a farmfelelős öröme. Szedik a körtét is a nagy farkaslaki gyümölcsöskertben. Jobbára ezt is tanulók, a IX.—X. osztályosok, hogy a nagyobbacska fákon se maradjon szedetlen a gyümölcs. , És az almaszüret ? Körülbelül egy hét múlva kezdődik - mondja a gazdaság alelnöke és főmérnöke. Szép a termés, ám jóval kevesebb mint tavaly, ezért nagy gondot fordítanak az alma szakszerű begyűjtésére. NÉMETH SZILVESZTER gyótölgyesi általános iskola. A Csíkszeredai könyvtár Benedek Elek születésének 125. évfordulója alkalmából nagysikerű mesemondó versenyt rendezett YILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! HATÁRIDŐRE Pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB-nál az ipar, mezőgazdaság és a párttevékenység kérdéseiről tartott munkatanácskozáson elhangzott beszédében az őszi vetésről szólva kihangsúlyozta : „Meg kell tennünk minden intézkedést, hogy a törvényben megszabott határidőn belül végezzük a vetést". S a törvényben megszabott határidőket nem véletlenszerűen jelölték ki. Azokat a növénytermesztési technológiák figyelembe vételével állapították meg, alapozva a növények fejlődési stádiumaira. S az is természetes, hogy a határidők megállapításakor, az előbbiek mellett figyelembe vették a gazdasági egységek gépi ellátottságát is, így az őszi betakarításra és vetésre vonatkozó megyei Intézkedési Program is számolt az említettekkel. Számbavették megyénk termelőszövetkezeteinek vetési feladatait, a talajelőkészítéshez és vetéshez szükséges gépek számát, azok munkakapacitását és ezeknek arányában írta elő a program, hogy a Csíki- és Gyergyói-medencékben október elsejéig befejeződjék a vetés, a megye nyugati gazdaságaiban pedig pár nappal későbben. A program összeállításakor jelen voltak agráripari tanácsaink vezetői, a termelőszövetkezeti vezetők , megvitatták a lehetőségeket és szavazatukkal szentesítették a határozatot Ez pedig azt jelenti, hogy mindenkinek becsületbeli kötelessége tartani magát a közösen hozott határozathoz, úgy munkálkodni, hogy az valóra is váljék. Aki nem így cselekszik, az halogatásával kárt okoz a mezőgazdaságnak, hiszen a határidők betartása a jövő évi biztos termés egyik döntő előfeltétele. Az élet már számos alkalommal beigazolta, hogy azokban az egységekben, amelyekben korán elvetettékaz őszi kalászosokat és a kikelő növények megerősödve indultak a télnek, ott a következő évben jó termésátlagokat értek el, búzát csépeltek és nem gyomot Az idei ősz igazán kedvezett mind a betakarításnak, mind a vetésnek. Az utóbbi időszak esői nemhogy gátolták volna a burgonyaásást, a talajelőkészítést és vetést, hanem még elősegítették. A lemaradás okai tehát nem kereshetők a természet szeszélyei között, hanem az emberi hozzáállás mikéntjére vezethetők vissza. Számos alkalommal kicsinyes érdekek álltak és állnak az előrehaladás útjában. Részben azért, mert a munkaszervezés végzésére hivatottak nem tettek meg minden tőlük telhetőt, nem mozgósították akkor és oda a rendelkezésükre álló erőket, amikor és ahová kellett, de részben azért is, mert maguk a munkavégzők is fegyelmezetlenek voltak. A számos jó példa mellett, amikor mezőgépészek és kétkezi munkások erőfeszítéseket tettek az előrehaladásért, olyan esetekkel is találkozhatunk, amikor a mezőgépészek nem használták ki a rendelkezésükre álló munkaidőt, későn álltak munkába, korán távoztak a mezőről. Arra is volt példa, hogy a munkába irányított személyek nem jelentek meg ott, ahol szükség lett volna rájuk. A betakarítási és főleg a vetési határidőket a természet diktálja, azzal alkudozni nem lehet, s minden napnyi késedelem a következő év terméshozamának csökkenésében fog megnyilvánulni. Az időjárás tehát már huzamosabb ideje jó, segít mind a betakarításnál, mind a vetésnél, de hogy meddig, azt nem tudhatjuk. A megyei mezőgazdasági parancsnokság egy utolsó hét napos határidőt tűzött ki a vetés befejezésére, s ennek a határidőnek a betartása kötelező, és lehetséges, csupán arra van szükség, hogy mindenki a maga helyén úgy végezze feladatát, amint azt elvárja tőlük az idei és a jövő évi termésféltő gondoskodás, a parancsoló szükségszerűség. S a vetési határidő betartása tulajdonképpen senkitől sem követel sem áldozatot, sem lehetetlent, csupán odaadást, a munkaidő gyümölcsöző kihasználását. Az RKP XII. kongresszusának Irányelv-tervezete A kőszéntermelés gyarapodása Az iparfejlesztés irányvonalait körvonalazva, az Irányelv-tervezet leszögezi, hogy az 1986—1990-es terv elsődleges feladata az ásványi nyersanyag- és energiaalap fejlesztése, avégett, hogy saját erőforrásból biztosítsuk a nemzetgazdaság szükségleteit Ezzel összhangban a kitermelőiparban előtérbe kerülnek a nagytermelékenységű kitermelési módszerek. A 84—89 millió tonna lignites barnaszén-termelés több mint kétharmadát a külszíni fejtések fogják fedezni. A kőszénnél a teljes bruttó termelés mosásra kerül, a kokszosítható szén mennyiségének további növelése végett. Úgyszintén fejlődni fog a bitumenes-vag termelés is. Az Irányelvtervezet értelmében 1990-BEN A NETTÓ SZÉNTERMELÉS EL KELL ÉRJE A 95-100 MILLIÓ TONNÁT, ami az 1985-ös tervhez képest 28—35 százalékos, látványos növekedést jelent. Az ország energetikai függetlenségének megteremtésében — számolva a potenciális energetikai forrásainkkal — megkülönböztetett szerep hárul a szénbányászatra, illetve a kőszénkitermelés gyarapítására, így növekedni fog a szén szerepe és jelentősége az elektromosenergia-termelésben, összhangban az energetikai alap szerkezetében kijelölt minőségi módosulásokkal. Ennek következtében lehetővé válik az energiaforrásokkal való ésszerű gazdálkodás, azok magasabb fokúértékesítése. Természetes, hogy a szóbanforgó feladatok sikeres teljesítése megköveteli a geológiai kutatások fokozását is, a kevesebb hasznos tartalommal rendelkező kőzetek hasznosítási technológiáinak a kidolgozását, a meglévő és ismert tartalékok kitermelését. Ez utóbbi kapcsán utalhatunk arra is, hogy rövidesen Hargita megye is belép az ország szénkitermelő tájegységei sorába, Borszéken, a feltárási munkálatok befejezésével a közeljövőben megkezdődik a tényleges kitermelés. Az elkövetkező ötéves tervben így a megye kőszénszükségleteinek kielégítésében fontos szerepet fog játszani ez a bánya.