Hargita, 1984. október (17. évfolyam, 233-258. szám)

1984-10-02 / 233. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XVII. évfolyam 233. (4615.) szám 1984. OKTÓBER 2., KEDD Ara : 50 bani Egy héten belül be lehet, be kell fejezni az őszi vetést! A csíki és a gyergyói öveze­tekben október, elsejéig be kel­lett volna fejezni az őszi kalá­szosok vetését, a megye nyuga­ti övezetében pedig pár nappal később. Ehhez meg is voltak a valós lehetőségek. A tervezett napi 1694 hektáros vetési ütem­hez — ennyit írt elő a megyei Intézkedési Program — termelő­­szövetkezeteinknek rendelkezés­re állt 172 darab aggregát és 484 darab m­agágyelőkészítő gépcsoport. A tervek szerint a magágyelőkészítő gépek na­ponta átlag 2,3 hektárt kellett volna megdolgozzanak, ami több mint 1100 hektáros ütem­nek felel meg. Vetőaggregáton­­ként a terv 9,8 hektárt írt elő. Ha az előbbiekkel összeha­sonlítjuk a hétfő reggelig elért teljesítményeket, azt látjuk, hogy jelentős a lemaradás. A talajelőkészítésnek gazdasága­ink csak 42,8 százalék arányban tettek eleget (ennél, valamivel több a vetőszántás, 46,6 száza­lék), a vetés azonban csak 36,8 százalék. Alább agráripari ta­nácsonként táblázatba foglal­tuk a főbb mezőgazdasági mun­kák teljesítményeit százalékban kifejezve. Az értéksorrend meg­állapításakor a vetést vettük fi­gyelembe. A megyei mezőgazdasági pa­rancsnokság, értékelte a kiala­kult helyzetet, meghosszabbítot­ta a vetés-befejezés határidejét hét nappal, és ennek megfelelő­en ütemtervet dolgozott ki va­lamennyi agráripari tanács szó­(Folytatás a 2. oldalon) BOGOS SÁNDOR Tarlóhántás nagykapacitású tárcsával (Nagy P. Zoltán felvétele) Sor- AGRIT szám Vetés Szántás Burgonya ásás - Len­­nyevés 1. Gyergyószárhegy 64,1 66,7 87,1 15,7 2. Csikszentkirály 43,0 47 91,3 70,4 3. Csikkarcfalva 39,5 48,4 55,0 70,9 4. Csíkszentmárton 34,7 40,1 86,3 35,8 5. Gyergyószentmiklós 32,5 62,9 74,9 44,6 6. Farkaslaka 31,4 44,6 66,5 100 7. Gyergyóditró 20,9 47,1 54,5 15,2 8. Homoródszentmárton 17,1 36,1 92,8 100 9. Székelykeresztúr 17,0 48,5 73,7 94,8 10. Bögöz 16,8 38,4 86,5 100 11. Csíkszereda 14,5 21,0 61,5 16,6 12. Székelyudvarhely 10,7 42,1 71,2 100 KRÓNIKA Tegnapra benépesült a far­kaslaki gyümölcsös, igaz, egy­előre még nem a híres inten­zív és szuperintenzív almaültetvé­nyeken szedik a termést, mos­tanság még csak a szilva és a körteszüret van napirenden. Legalább 150 V—VIII. osztályos tanuló szállta meg a tegnap a 3-as farm szilváját, illetve szil­­valóit, szedte ládákba a jófajta olaszkék és besztercei szilvát. Szaporán, munkaidő végére át­lagban 40—50 kg szilvát szedett le egy tanuló. Demény Anna technikus, a farm vezetője elé­gedett a gyermekek teljesítmé­­nyével, kiváltképpen most az el­ső napon. Az asszonyokéval a Négynapos terepgyakor­latra, a Csalhó hegység sajá­tosságainak tanulmányozására indultak el vasárnap a megye iskoláinak földrajz tanárai. A terepezők vendéglátója a gyer­nemkülönben, akik Mihály­­ Ju­lianna csoportfelelős vezetésével dolgoztak az 50 hektáros szil­vaültetvényen. A termés sajnos erősen közepes, ha gyorsabban telnének a ládák még nagyobb lenne a farmfelelős öröme. Szedik a körtét is a nagy farkaslaki gyümölcsöskertben. Jobbára ezt is tanulók, a IX.—X. osztályosok, hogy a nagyobbacs­ka fákon se maradjon szedet­­len a gyümölcs. , És az almaszüret ? Körülbelül egy hét múlva kezdődik - mond­ja a gazdaság alelnöke és fő­mérnöke. Szép a termés, ám jóval kevesebb mint tavaly, e­­zért nagy gondot fordítanak az alma szakszerű begyűjtésére. NÉMETH SZILVESZTER gyótölgyesi általános iskola.­­ A Csíkszeredai könyvtár Benedek Elek születésének 125. évfordulója alkalmából nagysi­kerű mesemondó versenyt ren­dezett YILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! HATÁRIDŐRE Pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB-nál az ipar, mezőgazdaság és a párttevékenység kérdéseiről tartott munkatanácskozáson elhangzott beszédében az őszi vetésről szólva kihangsúlyozta : „Meg kell tennünk minden intézkedést, hogy a törvényben megszabott határidőn belül végezzük a vetést". S a törvényben megszabott határidőket nem véletlenszerűen jelölték ki. Azokat a növénytermesztési technológiák figyelembe vételével ál­lapították meg, alapozva a növények fejlődési stádiumaira. S az is természetes, hogy a határidők megállapításakor, az előbbiek mellett figyelembe vették a gazdasági egységek gépi ellátottságát is, így az őszi betakarításra és vetésre vonatkozó megyei Intézkedési Program is számolt az említettekkel. Számbavették megyénk ter­melőszövetkezeteinek vetési feladatait, a talajelőkészítéshez és ve­téshez szükséges gépek számát, azok munkakapacitását és ezek­nek arányában írta elő a program, hogy a Csíki- és Gyergyói-me­­dencékben október elsejéig befejeződjék a vetés, a megye nyugati gazdaságaiban pedig pár nappal későbben. A program össze­állításakor jelen voltak agráripari tanácsaink vezetői, a termelő­szövetkezeti vezetők , megvitatták a lehetőségeket és szavazatukkal szentesítették a határozatot Ez pedig azt jelenti, hogy mindenki­nek becsületbeli kötelessége tartani magát a közösen hozott ha­tározathoz, úgy munkálkodni, hogy az valóra is váljék. Aki nem így cselekszik, az halogatásával kárt okoz a mezőgazdaságnak, hi­szen a határidők betartása a jövő évi biztos termés egyik döntő előfeltétele. Az élet már számos alkalommal beigazolta, hogy azokban az egységekben, amelyekben korán elvetették­­az őszi kalászosokat és a kikelő növények megerősödve indultak a télnek, ott a következő évben jó termésátlagokat értek el, búzát csépeltek és nem gyomot Az idei ősz igazán kedvezett mind a betakarításnak, mind a vetésnek. Az utóbbi időszak esői nemhogy gátolták volna a burgo­nyaásást, a talajelőkészítést és vetést, hanem még elősegítették. A lemaradás okai tehát nem kereshetők a természet szeszélyei kö­zött, hanem az emberi hozzáállás mikéntjére vezethetők vissza. Számos alkalommal kicsinyes érdekek álltak és állnak az előre­haladás útjában. Részben azért, mert a munkaszervezés végzésére hivatottak nem tettek meg minden tőlük telhetőt, nem mozgósították akkor és oda a rendelkezésükre álló erőket, amikor és ahová kel­lett, de részben azért is, mert maguk a munkavégzők is fegyelme­zetlenek voltak. A számos jó példa mellett, amikor mezőgépészek és kétkezi munkások erőfeszítéseket tettek az előrehaladásért, olyan esetek­kel is találkozhatunk, amikor a mezőgépészek nem használták ki a rendelkezésükre álló munkaidőt, későn álltak munkába, korán távoztak a mezőről. Arra is volt példa, hogy a munkába irányított személyek nem jelentek meg ott, ahol szükség lett volna rájuk. A betakarítási és főleg a vetési határidőket a természet dik­tálja, azzal alkudozni nem lehet, s minden napnyi késedelem a következő év terméshozamának csökkenésében fog megnyilvánulni. Az időjárás tehát már huzamosabb ideje jó, segít mind a betaka­rításnál, mind a vetésnél, de hogy meddig, azt nem tudhatjuk. A megyei mezőgazdasági parancsnokság egy utolsó hét napos határ­időt tűzött ki a vetés befejezésére, s ennek a határidőnek a be­tartása kötelező, és lehetséges, csupán arra van szükség, hogy mindenki a maga helyén úgy végezze feladatát, amint azt elvárja tőlük az idei és a jövő évi termésféltő gondoskodás, a parancsoló szükségszerűség. S a vetési határidő betartása tulajdonképpen sen­kitől sem követel sem áldozatot, sem lehetetlent, csupán odaadást, a munkaidő gyümölcsöző kihasználását. Az RKP XII. kongresszusának Irányelv-tervezete A kőszéntermelés gyarapodása Az iparfejlesztés irányvo­nalait körvonalazva, az Irány­elv-tervezet leszögezi, hogy az 1986—1990-es terv elsőd­­leges feladata az ásványi nyersanyag- és energiaalap fejlesztése, avégett, hogy saját erőforrásból biztosítsuk a nemzetgazdaság szükség­leteit Ezzel összhangban a kitermelőiparban előtérbe kerülnek a nagytermelékeny­ségű kitermelési módszerek. A 84—89 millió tonna lignit­es barnaszén-termelés több mint kétharma­dát a külszíni fejtések fogják fedezni. A kő­szénnél a tel­jes bruttó ter­melés mosásra kerül, a kokszo­­sítható szén mennyiségének további növelé­se végett. Úgy­szintén fej­lőd­ni fog a bitume­­nes-va­­g terme­lés is. Az Irányelv­­tervezet értel­mében 1990-BEN A NETTÓ SZÉN­­TERMELÉS EL KELL ÉRJE A 95-100 MILLIÓ TONNÁT, ami az 1985-ös tervhez képest 28—35 százalé­kos, látványos növekedést jelent. Az ország energetikai füg­getlenségének megteremté­sében — számolva a poten­ciális energetikai forrásaink­kal — megkülönböztetett szerep hárul a szénbányá­szatra, illetve a kőszénkiter­melés gyarapítására, így nö­vekedni fog a szén szerepe és jelentősége az elektro­­mosenergia-termelésben, összhangban az energetikai alap szerkezetében kijelölt minőségi­­ módosulásokkal. Ennek következtében lehető­vé válik az energiaforrások­kal való ésszerű gazdálko­dás, azok magasabb fokú­­értékesítése. Természetes, hogy a szó­­banforgó feladatok sikeres teljesítése megköveteli a geológiai kutatások fokozá­sát is, a kevesebb hasznos tartalommal rendelkező kő­zetek hasznosítási techno­lógiáinak a ki­dolgozását, a meglévő és is­mert tartalékok kitermelését. Ez utóbbi kapcsán utal­hatunk arra is, hogy rövidesen Hargita megye is belép az or­szág szénkiter­melő tájegysé­gei sorába, Borszéken, a feltárási mun­kálatok befeje­zésével a közel­jövőben meg­kezdődik a tényleges kiter­melés. Az elkö­vetkező ötéves tervben így a megye kőszén­­szükség­leteinek kielégítésében fontos szerepet fog játszani ez a bánya.

Next