Hargita, 1984. november (17. évfolyam, 260-284. szám)

1984-11-02 /260. szám

YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK­I AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XVII. évfolyam 260. (4*42.) szám 1084. NOVEMBER 2., PÉNTEK Ara: 50 bani Feladataink példás teljesítésével köszöntjük pártunk XIII. kongresszusát Milliós munkálatok »■ iá I ii 9 oner obol AZ alkatrészfelújítás és a há­zi gépgyártás eredményeinek a számbavétele a Csíkszereda( Sör-, Szesz-, Keményítő- és Bor­­víz Válla­latná) irigylésre méltó tevékenységről tanúskodik. Min­denekelőtt arra kell utalnunk, hogy az idéntől a kívülről ren­delt alkatrészek száma és rész­aránya elenyésző. Mi több, sa­ját kérésre alkatrészgyártási ter­vet is kapott a vállalat, s ennek értelmében az idén 1 millió lej értékű alkatrészt, felszerelést kell előállítaniuk (ennek mintegy fe­­­­lét a testvérvállalatok részére). Az évi tervet kilenc hónap alatt teljesítették, s az év végéig több mint félmillió lejjel pótol­nak rá. Miből „áll össze" ez az összeg ? Fogaskerék-felújítástól a komplex szivattyúk gyártásáig sok-sok alkatrészből. A szivat­­­tyúkat illetően érdemes utalni arra, hogy sikeresen birkóztak meg egy országos viszonylatban is újdonságszámba menő prob­lémával. Miről is van szó? Ed­digelé a gyógyszeripar igényel­te kukoricakivonatot importál­tak. A hazai előállítás feltéte­lezte a keményítőgyáraknál a kivonatkészítő-állomások létesí­tését Ebben vállaltak részt a Freistan-típusú szivattyúk gyár­tásával. A tömítőt a székelyud­­varhelyi Vegyipari Pótalkatrész- és Matricagyárnál készítik, a berendezés többi része már a vállalat csíkszentsimoni műhe­lyének a megvalósítása. Most már eljutottak oda, hogy a szó­­banforgó szivattyúból képesek fedezni a hazai szükségleteket Hőcserélőkből, kazánalkatré­(Folytatás a 2. oldalon) HAJNAL ATTILA A lehetőségek mindenütt azonosak... A HÚSSZERZŐDÉSEK TELJESÍTÉSÉNEK HELYZETKÉPE A LAKOSSÁG GAZDASÁGAIBAN A lakosság gazdaságaiból (háztájiban termelő mtsz-tagok, magán­termelők) minden eszten­dőben nagy mennyiségű hús kerül a központosított állami alapra. Jóllehet, mellékelt táb­lázatunkban (a megyei Hús­ipari Vállalat bocsátotta rendel­kezésünkre) a tíz hónapi terv­hez viszonyított eredmények sze­repelnek, már most körvonalazó­dik, hogy melyek azok a közsé­gek, illetve városok, ahol ez év­ben eleget fognak tenni húsér­tékesítési tervüknek. Meg kell jegyeznünk még azt, hogy a tervteljesítés számbavételekor az összhús-mennyiséget vették fi­gyelembe, tehát nemcsak a szarvasmarha, hanem a sertés, juh, nyúl és baromfi is szerepel. A tízhavi megvalósításokat te­kintve (a táblázat alapján) nagy eltérések mutatkoznak. Pedig az évi (s ezen belül, a hónapokra felosztott) tervek a helyi lehető­ségek, a meglévő állatállomány figyelembevételével készültek, tehát mondhatjuk azt is, hogy a tervteljesítéshez azonos lehe­tőségekkel „rajtoltak“ ez év ja­nuárjában összes községeink, városaink. Elgondolkoztató pél­dá­ul az, hogy míg a gyimesi kö­­zéplokiaik majdnem 10 százalé­kos tervtúlteljesítésről számol­hatnak be 1984 első tíz hónap­jában, addig a szomszédos fel­­sőlokiiak több mint 20 százalék­­kal kevesebbet valósítottak meg az előirányzottnál. A táblázatból is kitűnik, vala­mennyi tájegység képviselve van mind az élenjárók, mind a kullogok között Persze, a „haj­rá" még csak ezután következik, nemrég érkeztek le a havasok­ról az állatok, a jó gazda még abrakkal, sarjával fel­híz­lattja az állatokat s csak azután adja át a húsiparnak, az úgynevezett „­prém­iumos" hónapokban. Van tehát még lehetőség arra, hogy az első tíz hónap után gyen­­gébb eredményt felmutató köz­ségek, városok is előbb­re lépje­nek november-december folya­mán. De lássuk, mit mutat a rangsor . (Folytatás a 2. oldalon) hírek - hírek— • Diákok hazafias munkája Galócáson. A helybéli diákok, mintegy 250-en, a hét végén részt vesznek a környékbeli le­gelőtestek takarításában. Az el­gondolás szerint vasárnap nap­lementéig tíz hektár legelőt tisz­títanak meg. • Híd a Maroson. Toplica Moglanesti negyedében új híd épült a Maroson, ami lényege­sen megrövidíti a Galócásra vi­vő utat. A marosmenti városba igyekvő ingázóknak ez időnye­rést jelent, hiszen feleútját spó­rolják meg az eddigi kerülőnek a 12-es országúton. KRÓNIKA Szerény, emeletes épület, önműködó kapu, semmi hi­valkodás, semmi cicoma. Még egy falusi nagyáruház is job­ban szembetűnik az ember­nek. Pedig innen, a Termelő, Felvásárló és Áruforgalmazó Szövetkezet gyergyószentmik­­lósi nagylerakatából látják el fél Hargita megyét, Tölgyes­től Kászonokig élelemmel, ru­hával és más ipari áruval. Pon­tosabban 31 községi szövet­kezetet, több száz boltot. Igaz, amilyen semmitmondó itt a külsőség, annál nagyobb bent a rend, a fegyelem és a szer­vezettség. Hogy is lehetne, amikor a fogpiszkálótól a mo­sógépig, ami elképzelhető szükségleti cikk, sok százezer tétel, darabnyi pontossággal pillanatok alatt felmérhető itt- Bartalis Tibor elvtársat kér­dezzük, hogy mi is a nap ese­ménye, mi a legfontosabb pil­lanatnyilag a rengeteg között. S nem késik a válasz: mindig vannak legfontosabb és fon­tos dolgok. Ma például téli készleteinket számoljuk össze. Mert legalább két hónapra mindennel el akarjuk látni ma­gunkat, hogyha jön a fagy, a síkos utak veszélye, a hó, ne legyen fennakadás az ellátás­ban. Úgy néz ki, nem hiába dolgoztunk az elmúlt hetek­ben. Már biztosítottuk téli szükségleteinknek legalább a felét. Tele a sok raktár. Új­donságnak számít, amin most is munkálkodunk, hogy az ü­­zemanyag-takarékosság érde­kében vagonnyi tételeket irá­nyítsunk egyenesen a szövet­kezetekbe vasúton. Megtaka­rítjuk a fel- és lerakodást így, s elkerüljük az áruk rongálá­sát. ZÖLD LAJOS Nicolae Ceauşescu elvtárs munkalátogatása fővárosi ipari és kutató egységekben 1986-1990-es különprogram fő mutatóit. A látogatás a bănpasa­ rádió­alkatrész és félvezető gyárban folytatódott. A vállalat szakembereivel folytatott elemzés a kutatási e­­redmények termelési alkalmazá­sának módjával kapcsolatos kér­désekre és arra összpontosult, hogy miként tevékenykednek a műszaki haladás további elő­mozdításáért, a termelés diver­zifikálásáért és korszerűsítésé­ért, a termékek minőségének és versenyképességének javítá­sáért, az egész tevékenység ha­tékonyságának növeléséért. Az eredményeket méltatva, Nicolae Ceauşescu elvtárs kér­te, hogy határozottan fejlesz­szék tovább az alkatrészgyár­tást, s így 1990-ig oldják meg az iparág sajátos nyersanyagai­val és felszereléseivel kapcsola­tos problémákat Ugyanakkor rámutatott, hogy a műszaki és automatizálási szempontból vi­lágszínvonalon álló berendezé­seket kell előállítaniuk, s ezek legyártásához hozzá kell járul­janak gazdaságunk más csúcs­­ágazatai is. A továbbiakban megtekintet­ték az Elektronikai Tudományos­ Kutatási és Üzemmérnöki Intéze­tet Grafikonok és pannók, va­lamint az intézet bejáratánál szervezett reprezentatív kiállítás segítségével a házigazdák is­mertették, hogyan hajtották vég­re a pártfőtitkárnak az 1983. júniusi látogatásán kijelölt fela­datokat, valamint az 1984- 1985-ös és a távlati tevékeny­ség fő irányaik A párt főtitkára gratulált az intézet munkaközösségének az eredményekhez, kérte, hogy a kutatási témák megválasztásá­ban a világviszonylatban újsá­got jelentő megvalósításokból induljanak ki, diverzifikálják és kisebb méretekre tervezzék a különböző tevékenységi szek­torokban alkalmazandó készü­lékeket, fordítsanak nagy fi­gyelmet a műholdas távközlési program megvalósítására, ösz­tönözzék az egész kutatási te­vékenységet a globális akkord határozottabb alkalmazásával. A látogatás következő objek­tuma a szocialista iparunk rep­rezentatív egységének számító Elektronikus Számítógépgyár volt. A vállalat legújabb termékeit bemutató kiállításon megkezdett és termelő részlegeken folytatott elemzés a számítástechnika fo­kozott nemzetgazdasági elő­mozdítására vonatkozó lényeges problémákra összpontosult Méltatva a munkaközösség törekvéseit és eredményeit Nicolae Ceauşescu elvtárs kér­te, állítsák továbbra is a figye­lem homlokterébe a kiváló mi­nőségű, nemzetközileg verseny­képes termékek gyártását A párt főtitkára ezután a nemzetgazdaság számára és exportra centrifugális szivattyú­kat gyártó Aversa vállalatban tett látogatást. E fontos ipari egységben mélyrehatóan ele­mezték, hogy az itteni dolgozók Ezt követően elemezték az (Folytatás a 2. oldalon) Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke november 1-én, csütörtökön megkezdte munkalátogatását több nagy fő­városi ipari és kutató egység­ben. A Nicolae Ceauşescu elvtárs és egyes ismert munkásközös­­ségek képviselői közötti eme újabb találkozó abba az átfogó és gyümölcsöző állandó dialó­gusba illeszkedik bele, amelyet a pártfőtitkár folytat országszer­te az anyagi javak megterem­tőivel. Valamennyi egység lehe­tőségeinek figyelmes megvizs­gálása alapján újabb intézke­déseket jelöltek ki, amelyek ar­ra hivatottak, hogy biztosítsák a XV. pártkongresszus Irányelv­tervezetében körvonalazott mun­kaprogramból e bukaresti ipari és kutató egységekre háruló feladatok sikeres teljesítését A látogatás, amelyre olyan időpontban került sor, amikor a fővárosi dolgozók, egész né­pünkhöz hasonlóan a lendülete­sen folyó szocialista verseny ke­retében minden energiájukat arra mozgósítják, hogy újabb és mind nagyobb eredmények­kel köszöntsék a román kommu­nisták közelgő fórumát, ismétel­ten, nagyszerűen kifejezésre jut­tatta a felkeresett egységek munkásainak, technikusainak, mérnökeinek és kutatóinak gon­dolati és cselekvési egységét, határtalan szeretetét a párt és annak főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs iránt. A látogatás első állomása a Félvezetők Tudományos­ Kutatási és Üzemmérnöki Központja volt. A házigazdák grafikonok, töké­letesített felszerelések és termé­kek bemutatásával ismertették a kutatás és a termelés fő ha­tékonysági mutatóinak alakulá­sát. Méltatva az eredményeket, Nicolae Ceauşescu elvtárs kér­te, gondoskodjanak a további­akban is a kutatás-tervezés­­termelés ciklusának lerövidítésé­ről, hangsúlyozva, hogy így nő­ni fog a kutatási tevékenység hatékonysága, meggyorsul a műszaki haladás bevezetése a gazdaságban. A párt főtitkára elemezte a kutatási és a mikro­­termelési tevékenységet, és hangsúlyozta, hogy szorosabb kapcsolatot kell teremteni a ku­tatási eredmények és a javadal­mazás közt, s leszögezte: be kell vezetni a globális akkordot a kutatási szakembereknél is, úgy, ahogyan a mikrotermelés ese­tében tették. Nicolae Ceauşescu elvtárs úgyszintén hangsúlyozta, hogy mielőbb gyártásba kell venni azokat a mikroelektronikai ren­deltetésű anyagokat, amelyeket eddig külföldről szereztek be. Az integrált áramkörök tipizálá­sában elért eredményeket mél­tatva, a párt főtitkára kérte, ve­zessék be a termelésbe a világ­­viszonylatban hasonló termékek­kel vetélkedő, legkorszerűbb ter­mékeket és technológiákat.

Next