Hargita, 1984. december (17. évfolyam, 285-310. szám)

1984-12-01 / 285. szám

DECEMBER 1 -a Nagy Egyesülés évfordulója A Kongresszus éve kiemelke­dő évfordulói sorában jelentős momentum a Nagy Egyesülés­ről való megemlékezés. Olyan esemény volt az 1918. decem­ber elsejei momentum, amely a román nép sok évszázados törekvéseit valósította meg : az egységes román államot, amely kiteljesítette a korszerű Románia létrehozásának folya­matát, s lehetővé tette a füg­getlen, szuverén társadalmi­­gazdasági-szellemi építkezést. Miként azt pártunk főtitkára az esemény ötven éves évfor­dulóján megfogalmazta: az egységes román nemzeti állam a néptömegeknek a fejlődésért, a haladásért, a nemzeti füg­getlenségért, a szabadságért vívott harca eredményeként jött létre. Ennek a minden erőt tömörítő következetes harcnak volt jelentős mérföldköve a forradalmi Európa forrongó lehetőségei között megvalósí­tott 1859-es egyesülése Mold­vának és Havasalföldnek, en­nek volt döntő jelentőségű ál­dozatos eseménye az 1877-es függetlenségi háború, amely majdnem négyszáz éves török függőséget számolt fel, és fel­tételeket teremtett az önálló gazdasági-társadalmi lendülés­­nek, s amely a rákövetkező harminc évben a feudális or­szágrészekből ipari törekvések­kel rend°lkező gazdasági rendszer kiépítését kezdemé­nyezte. Ez az eseménysor je­lentette azt az előzményt, ami a gyulafehérvári népgyűlésen teljesedett be : megvalósult a Nagy Egyesülés. Ez olyan ke­retet jelentette a fejlődésnek, a társadalmi viszonyok válto­zásainak, amely már magá­ban hordta a jövőtervek csí­ráit. A fölgyorsult kapitalista fejlődésben létszámban egyre gyarapodott a munkásosztály, a múlt század végi szocialista mozgalmak, a munkásmozgal­mi törekvések új minőségi szint­re emelkedhettek 1921-ben, amikor megalakult a három országrész kommunistáit tömö­rítő Román Kommunista Párt. A kommunisták pártja már megalakulása évében, s azóta töretlen következetességgel, zászlajára tűzte a nép legfőbb boldogulásának, prosperálásá­nak, a haladás és független­ség kivívásának törekvéseit, átfogó küzdelmet kezdeménye­zett és szervezett a fasizmus ellen, a társadalmi felszabadu­lásért és a demokratikus fron­tot irányítva győzelemre vezet­te 1944. augusztusában a tár­sadalmi és nemzeti, antifasisz­ta és antiimperialista forra­dalmat, amely új korszakot je­lentett, a szocialista építés korszakának kezdetét, az or­szág történelmében. Hazánk dolgozóinak, vala­mennyinek, sikerei a szocializ­mus építésének negyven éve alatt igazolták a párt elgon­dolásainak, célkitűzéseinek helyességét, s különösképpen 1965 óta, amióta Nicolae Ceauşescu elvtárs áll a párt élén, országépítő igyekezetünk még tartalmasabbá, még át­­fogóbbá, még céltudatosabbá vált. A pártfőtitkár tudomá­nyos, mélyreható újító szelle­me, következetes forradalmi­­sága, magával ragadta az or­­szág népét egy új, grandiózus jövőterv kivitelezésében, amely a napokban véget ért párt­­kongresszus dokumentumaiban újra világos akcióprogrammá vált. Ennek a programnak min­den célkitűzése feladat, amely töretlen haladásunkat jelenti a szocializmus építésének útján a kommunizmus felé. Ebben a szellemben gondolja el me­gyénk minden dolgozója napi feladatai teljesítésének lénye­gét, hogy ezáltal az egész or­szággal együtt odaadással, ál­dozatkészséggel munkálkodva a megye eleddig példátlan fejlődését, a szocialista Romá­nia felvirágoztatását, népe boldogulását szolgálja. O­ rszágunk jelenlegi és táv­lati fejlődése szempontjá­ból rendkívül jelentős ese­mény részesei voltunk az elmúlt hónapban : november 19-22 kö­zött megtartották a Román Kom­munista Párt XIII. kongresszusát. A hazai kommunisták magas fó­ruma történelmi folyamatában vetítette elénk az utóbbi eszten­dőkben megtett utat, kijelölte ennek az útnak újabb ötéves szakaszát és az ezredfordu­lóig tartó távlatait. A kongresz­­szus az ország jelene és jövője iránti mélységes felelősségérzet­tel olyan történelmi határozato­kat hozott, amelyek munka- és életprogramot jelentenek szá­munkra a következő ötéves terv­ben, valamint az azt követő pe­riódusban. Forradalmi erőnk, megbontha­tatlan egységünk ragyogó meg­nyilvánulásaként a kongresszus ragyogóan tükrözte nemzetiségi különbség nélkül a haza minden fiának egyöntetű csatlakozását a párt politikájához, szoros felzár­kózását a párt és főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs köré. Ennek a cselekvés- és akarat­egységnek a beszédes kifejező­jeként a kongresszus, eleget té­ve a kommunisták, az ország lakói egységes akaratának, egyöntetűen újraválasztotta a párt legmagasabb, főtitkári tisztségébe Nicolae Ceauşescu elvtársat, ami biztosan szavatol­ja további lendületes előrehala­dásunkat a szocialista kiteljese­dés ragyogó útján. A pártszervek és -szervezetek, a tömeg- és társadalmi szerve­zetek, a kommunisták, az ország minden dolgozója nevében lel­­kes hangú táviratokat küldtek a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusához, a Központi Bi­zottsághoz, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz, amelyekben nagyra­­értékelik pártfőtitkárunk eszme­gazdag jelentését, szívből he­lyeslik újraválasztását és meg­fogadják, hogy maradéktalanul valóra váltják a kommunisták magas fóruma történelmi jelen­tőségű határozatait. Akárcsak a kongresszust kö­vető napokat, a kommunisták magas fórumának munkálatait megelőző időszakot is a példás alkotómunka, a kiemelkedő munkástettek jellemezték légin- Novemberi számvetés köbib. Az előkészületek fontos láncszemét jelentették a megyei és a Bukarest municípiumi párt­­szervezet konferenciái. Utóbbin részt vett és beszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs is, amelyben nagy mozgósító erő­vel összegezte a pártszervek és -szervezetek, a kommunisták, a dolgozók időszerű tennivalóit az idei és az ötéves tervi feladatok jó körülmények közötti teljesíté­se végett. Közvetlenül a XIII. pártkon­gresszus előtt plenáris ülést tar­tott az RKP Központi Bizottsága, korábban ülésezett az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága, megvizsgálva és jóváhagyva a lakosság élelmiszerekkel és ipari fogyasztási javakkal történő ön­ellátási programját 1985. szep­tember 30-ig terjedően. A hónap elején fővárosi ipari és kutató egységeket keresett fel Nicolae Ceauşescu elvtárs, a helyszínen vizsgálta meg az ipari termelés időszerű kérdéseit, az új minőség megvalósításával, a hatékonyság növelésével kap­csolatos kérdéseket. November 26-28 között hiva­talos látogatást tett hazánkban Konsztantin Karamanlisz, a Hel­lén Köztársaság elnöke és meg­beszélést folytatott országunk elnökével, Nicolae Ceauşescu elvtárssal a Románia és Görög­­ország közötti együttműködés­ről, valamint egyes nemzetközi kérdésekről. Szocialista hazánk minden egyes lakójához hasonlóan, Har­gita megye kommunistái, ma­gyar és román dolgozói is ki­emelkedő munkasikerekkel tisz­telegtek a Román Kommunista Párt magas fóruma, a XIII. kon­gresszus előtt, határtalan lel­kesedéssel fogadták Nicolae Ceauşescu elvtárs újraválasztá­sát a párt főtitkárává, és szilár­dan elhatározták, hogy követ­kezetesen munkálkodnak a kon­gresszusi határozatok teljesíté­séért. A párt és főtitkára körüli szi­lárd egység jegyében került sor november 10-én a Hargita me­gyei pártszervezet konferenciá­jára, amelyen kidolgozták to­vábbi erőteljes gazdasági-társa­dalmi fejlődésünk lelkesítő prog­ramját, kijelölték azokat a fela­datokat, amelyek teljesítésével fokozhatjuk hozzájárulásunkat a pártpolitika általános célkitűzé­seinek valóra váltásához. SZÁNTÓ MIKLÓS Közművelődésről Kászonaltízen (2) Minthogy a művelődés foga­lomkörébe nemcsak a műkedve­lés tartozik : aktivizálni, tartal­massá, életessé kellene végre tenni a tudományos-művelődési egyetemet, elérni azt, hogy ne csak a pedagógusok és a köror­vos gondja-baja legyen ez a te­vékenység, de abból ténylege­sen és eredményesen vállaljon részt a község számos felsőfokú végzettségű mezőgazdasági szakembere, hogy valamennyien értelmiségiekként viszonyuljanak a köz dolgaihoz. Miért ne le­hetne Kászonaltízen és falvaiban is afféle gazdaköröket szervezni a tudományos-művelődési egye­tem keretében, hiszen a gyü­mölcstermesztés, a fóliás kertész­kedés, a kisállattenyésztés, akár a méhészet stb. meggondolkoz­­tató hiányaival különben is több­re kellene hogy ösztönözze a szakembereket. Ehhez persze, más szemléletnek kellene jelle­meznie a községi pártbizottsá­got, néptanácsot, a szőkebb kö­rű helyi vezetést, amely évek óta a kisebb ellenállás irányát tartja követendőnek. Jellemző­­a nagy ügyek mellett az „ap­róbbakról“ se feledkezzünk meg­­, hogy a néptanács a mai na­pig sem gondoskodott elegendő tűzifáról, vagy hogy az újfalusi művelődési otthon pincéjét krumpliraktárnak használják, kö­zös elnézéssel... De ami lénye­gi és régi óhaja a lakosságnak: Altízen új művelődési otthonra lenne szükség. Ez is évek óta vita tárgya, ha ugyan nem évti­zedek óta. Tény, hogy az épület nem megfelelő, nem is művelő­dési otthonnak épült, s az is tény, hogy jóval kisebb falvak azóta, hogy a kászoniak vitat­koznak, méltó hajlékot emeltek művelődésüknek. Miként jellem­ző a felelős emberek panasza is : a köszöni közönség egy ré­sze nem tud viselkedni az elő­adások alatt: cigarettáznak, italoznak, rendetlenkednek a nézőtér sötétjében. Annyira, hogy a közönség többsége szá­mára élvezhetetlenek az előadá­sok, s a vendégszereplők is - enyhén szólva - kellemesen be­nyomással távoznak. Sajnos, ezt a panaszt máshol is hallani ú­­jabban, nem véletlen viszont, hogy rendszerint olyan helysé­gekben, ahol gyérek az előadá­sok. Mint Kászonaltízen is­­­ em­lítettük már, 15 éve járt ott idén először hivatásos társulat, igaz, kétszereplős darabbal, mert a színpad kicsi, és tudjuk : a kö­zönségnevelésnek legfőbb alkal­ma, egyszersmind eszköze ép­pen a különféle előadások rend­szeresítése, ami pedig a műve­lődés helyi vezetőinek egyik alapvető feladata, összhangban éppen a lakosság, a potenciális közönség igényeivel. A közön­­ségnevelés természetesen nem­csak ennek a függvénye, azt a művelődés egészének szolgálnia k°ll. A helyzet pedig maga is tükrözi a kászoni közművelődés hiányait. BALNT ANDRAS VALI JÓZSEF Másodlagos erőforrás... (Folytatás az 1. oldaltól) meghonosító munkájára is. Má­sodlagos anyagokról beszélünk elsősorban, de talán nem járunk messze a tárgyalt témakörtől, ha bevonjuk ide a helyi lehető­ségek (agyag, homok, vessző stb.) értékesítését is. Ezen a té­ren, kétségtelen, a Hargita Mű­vészete szövetkezet vezet. Új hangsúlyt kapnak tehát a másodlagos anyagok a szövet­kezet tevékenységében. Székely­udvarhelyen eldöntötték azt is, hogy az egész megyében olyan részlegeket létesítenek a külön­böző szövetkezetek mellett, a­­melyek kizárólag másodlagos anyagból termelnek. Ehhez per­sze, szükség van a fokozott kreációs és piackutató munkára is. Mert a gazdasági élet kö­vetelménye e téren is­ elsődle­ges figyelem a másodlagos anyagokra, és a szövetkezetiek éppen ennek a követelménynek a szellemében igyekeznek meg­újítani termelésüket. 25. Falusi films fesztivál­ ­ Vasárnap ünnepélyes külsősn­ek között a megye községei­­ben és falvaiban megnyitják a hagyományos falusi filmfeszti­vált ; ez a fontos politikai, kul­turális, esztétikai nevelő ren­dezvénysorozat 1985. január 31- ig tart. A fesztivál műsorán számos film szerepel, ezek jórésze ha­zai, aktuális témákat feldolgozó alkotás. A megyei mozivállalat és egységei természetesen a ve­títés mellett kulturális-nevelő ak­ciók egész sorát szervezik meg, változatos témákkal, mint pél­dául „A XIII. pártkongresszus Irányelvei - előrehaladásunk biztos garanciája“, „Nicolae Ceauşescu elvtárs politikai gon­dolkodása - hazánkban a szo­cializmus és kommunizmus épí­tésének gazdag tudományos, el­méleti és gyakorlati kincsestá­ra", „A román nép és munkás­­osztály harca nemzeti és társa­dalmi szabadságáért", „Testvéri­ségben élünk és dolgozunk a közös hazában" és másokat ; a román film napjai keretében és az egész időszakban dokumen­­tumfilmeket vetítenek, szimpo­­zionokat, előadásokat, vitákat, kerekasztal-értekezleteket, ta­lálkozókat, irodalmi-zenés ösz­­szeállítások­at rendeznek min­denütt, és - ami szintén fontos - a vállalat és egységei min­denütt felkészültek a két hóna­pon át­ tartó rendezvény zavar­talan lebonyolítására. VILLANÁSOK MÉG NYITVA A KIÁLLÍTÁS Az elmúlt hetekben 72 tanuló­­csoport, mintegy 2100 tanuló lá­togatta meg a Székelyudvarhelyi Múzeumban a municipium gaz­dasági fejlődését bemutató kiál­lítást. A kisebb diákok jártak elől a sorban - az 1-es és a 2- es általános iskola szinte vala­mennyi osztályát elhozta járt jó né­hány falusi diákcsoport is a múzeumban. Haszonnal. A mu­nicipium gyárait, az iparvállala­tok, a kisipari szövetkezetek ter­mékeit láttatva, pályaválasztási tanácsadásra vállalkoznak a mú­zeumbeliek. Jóval többet nyújt viszont ennél a kiállítás. Hatásos eszköze lehet a hazafias neve­lésnek, erősíti a szülőföld iránti kötődés szálait. Még nyitva a ki­állítás. Ki kell hát használniuk ezt a lehetőséget azoknak is, akik eddig nem gondoltak rá. A középiskoláknak például. (Bor­bély László) STOP Tapasztalatból tudom, nem minden autós igazodik a forga­lomjelző táblákhoz. Mondani sem kell hogy mellőzésének a­­dott helyzetben súlyos következ­ménye is lehet. Útkereszteződés­ben például, ha a megállást jel­ző táblára nem állunk meg, ár­tatlan autós társainknak okoz­hatunk kárt, esetleg tragédiát. A Stop jelzésű táblával kapcsola­tosan egy jópofa esetről hallot­tam. Tévesen íródott fel a szö­veg (szándékosan, vagy véletle­nül), Soto került a táblára. Per­sze, hogy az autósok megálltak és többször is elolvasták a fel­írást, s a hibafelfedező csodál­kozásával indultak tovább. A té­ves felirat megtette hatását, a­­zon a ponton nem történt sza­bálysértés. Persze, badarság len­ne ilyen cselekkel szórakoztatni az autósokat, arra viszont rá kel­lene szoktatni, hogy ahol STOP szövegű forgalomjelző táblát lát­nak - feltétlenül álljanak meg. (Rebendics József) ÖNZETLEN REKLÁM Enyhén szólva meglepett, hogy a Csíkszeredai Patibárban (élel­miszer-kereskedelmi vállalat) a szövetkezet tányérain szervíroz­zák a túrós rétest. Meglepett, mert nem is sejtettem, hogy két konkurrens vállalkozás ennyire békésen megfér egy gyékényen, ennyire önzetlenül próbálják egy­másra fölhívni a figyelmet. Mondhatom : példátlan. Föl sem tételezem azt, hogy pótlásnak kerültek a tányérok a szomszéd­ba valamiféle rejtett úton, azt sem, hogy a nem mindig válasz­tékos ajánlatot a Patibár az edé­nyek sokféleségével és sokszínű­ségével próbálja ellensúlyozni (négyféle kistányér, csésze volt különben az asztalokon). Ilúzió­­romboló volna. Arra persze nem is gondolok, hogy a kereskedel­mi ellenőr éberségét teszik pró­bára : vajon észreveszi-e, hogy az első osztályú egységben nem az előírás szerint szerelték fel a konyhát. Maradjunk ez első va­riánsnál: kalapot emelek az ön­zetlen reklámért. (Koszta István) TÉLI ÁROK - TAVASZI HÓOLVADÁSRA GONDOLVA Tavaszi hóolvadáskor több he­lyen is gondot, de főleg kárt okoz a meggyülemlő víz. Van, ahol kaszálón képződik lányi víz­tükör, máshol szántát borít el a hó- és esőié. Őszi kultúrát kára sit, vagy tavaszi vetést akadá­lyoz. Mindenhol ismerik az ilyen helyeket, hiszen évről évre meg­ismétlődő jelenségről van szó. Ahol előrelátóak, ott intézked­nek, árkokat ásnak, lecsapolják a vizet, máshol meg várnak, ki tudja kire és mire? Az is előfor­dul, hogy a már megásott árok bebokrosodik, benövi a vízinö­vény, s már nem felel meg ren­deltetésének. Ilyenkor, késő ősz­szel, amikor már a falu népe is ráér, ideje van az árokásásnak, ároktisztításnak, tavaszra készü­lődésnek. Ennek jó példáját lát­tuk a napokban a csikmadéfalvi termelőszövetkezetben, ahol ásó­val, lapáttal felszerelkezett helyi lakosok, és nem máshonnan szer­ződtetett munkások, ásták a le­vezető csatornát. (Bogos Sándor) 1984. DEC.­­BER 1­, SZOMBAT

Next