Hargita, 1984. december (17. évfolyam, 285-310. szám)
1984-12-01 / 285. szám
DECEMBER 1 -a Nagy Egyesülés évfordulója A Kongresszus éve kiemelkedő évfordulói sorában jelentős momentum a Nagy Egyesülésről való megemlékezés. Olyan esemény volt az 1918. december elsejei momentum, amely a román nép sok évszázados törekvéseit valósította meg : az egységes román államot, amely kiteljesítette a korszerű Románia létrehozásának folyamatát, s lehetővé tette a független, szuverén társadalmigazdasági-szellemi építkezést. Miként azt pártunk főtitkára az esemény ötven éves évfordulóján megfogalmazta: az egységes román nemzeti állam a néptömegeknek a fejlődésért, a haladásért, a nemzeti függetlenségért, a szabadságért vívott harca eredményeként jött létre. Ennek a minden erőt tömörítő következetes harcnak volt jelentős mérföldköve a forradalmi Európa forrongó lehetőségei között megvalósított 1859-es egyesülése Moldvának és Havasalföldnek, ennek volt döntő jelentőségű áldozatos eseménye az 1877-es függetlenségi háború, amely majdnem négyszáz éves török függőséget számolt fel, és feltételeket teremtett az önálló gazdasági-társadalmi lendülésnek, s amely a rákövetkező harminc évben a feudális országrészekből ipari törekvésekkel rend°lkező gazdasági rendszer kiépítését kezdeményezte. Ez az eseménysor jelentette azt az előzményt, ami a gyulafehérvári népgyűlésen teljesedett be : megvalósult a Nagy Egyesülés. Ez olyan keretet jelentette a fejlődésnek, a társadalmi viszonyok változásainak, amely már magában hordta a jövőtervek csíráit. A fölgyorsult kapitalista fejlődésben létszámban egyre gyarapodott a munkásosztály, a múlt század végi szocialista mozgalmak, a munkásmozgalmi törekvések új minőségi szintre emelkedhettek 1921-ben, amikor megalakult a három országrész kommunistáit tömörítő Román Kommunista Párt. A kommunisták pártja már megalakulása évében, s azóta töretlen következetességgel, zászlajára tűzte a nép legfőbb boldogulásának, prosperálásának, a haladás és függetlenség kivívásának törekvéseit, átfogó küzdelmet kezdeményezett és szervezett a fasizmus ellen, a társadalmi felszabadulásért és a demokratikus frontot irányítva győzelemre vezette 1944. augusztusában a társadalmi és nemzeti, antifasiszta és antiimperialista forradalmat, amely új korszakot jelentett, a szocialista építés korszakának kezdetét, az ország történelmében. Hazánk dolgozóinak, valamennyinek, sikerei a szocializmus építésének negyven éve alatt igazolták a párt elgondolásainak, célkitűzéseinek helyességét, s különösképpen 1965 óta, amióta Nicolae Ceauşescu elvtárs áll a párt élén, országépítő igyekezetünk még tartalmasabbá, még átfogóbbá, még céltudatosabbá vált. A pártfőtitkár tudományos, mélyreható újító szelleme, következetes forradalmisága, magával ragadta az ország népét egy új, grandiózus jövőterv kivitelezésében, amely a napokban véget ért pártkongresszus dokumentumaiban újra világos akcióprogrammá vált. Ennek a programnak minden célkitűzése feladat, amely töretlen haladásunkat jelenti a szocializmus építésének útján a kommunizmus felé. Ebben a szellemben gondolja el megyénk minden dolgozója napi feladatai teljesítésének lényegét, hogy ezáltal az egész országgal együtt odaadással, áldozatkészséggel munkálkodva a megye eleddig példátlan fejlődését, a szocialista Románia felvirágoztatását, népe boldogulását szolgálja. O rszágunk jelenlegi és távlati fejlődése szempontjából rendkívül jelentős esemény részesei voltunk az elmúlt hónapban : november 19-22 között megtartották a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusát. A hazai kommunisták magas fóruma történelmi folyamatában vetítette elénk az utóbbi esztendőkben megtett utat, kijelölte ennek az útnak újabb ötéves szakaszát és az ezredfordulóig tartó távlatait. A kongreszszus az ország jelene és jövője iránti mélységes felelősségérzettel olyan történelmi határozatokat hozott, amelyek munka- és életprogramot jelentenek számunkra a következő ötéves tervben, valamint az azt követő periódusban. Forradalmi erőnk, megbonthatatlan egységünk ragyogó megnyilvánulásaként a kongresszus ragyogóan tükrözte nemzetiségi különbség nélkül a haza minden fiának egyöntetű csatlakozását a párt politikájához, szoros felzárkózását a párt és főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs köré. Ennek a cselekvés- és akarategységnek a beszédes kifejezőjeként a kongresszus, eleget téve a kommunisták, az ország lakói egységes akaratának, egyöntetűen újraválasztotta a párt legmagasabb, főtitkári tisztségébe Nicolae Ceauşescu elvtársat, ami biztosan szavatolja további lendületes előrehaladásunkat a szocialista kiteljesedés ragyogó útján. A pártszervek és -szervezetek, a tömeg- és társadalmi szervezetek, a kommunisták, az ország minden dolgozója nevében lelkes hangú táviratokat küldtek a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusához, a Központi Bizottsághoz, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz, amelyekben nagyraértékelik pártfőtitkárunk eszmegazdag jelentését, szívből helyeslik újraválasztását és megfogadják, hogy maradéktalanul valóra váltják a kommunisták magas fóruma történelmi jelentőségű határozatait. Akárcsak a kongresszust követő napokat, a kommunisták magas fórumának munkálatait megelőző időszakot is a példás alkotómunka, a kiemelkedő munkástettek jellemezték légin- Novemberi számvetés köbib. Az előkészületek fontos láncszemét jelentették a megyei és a Bukarest municípiumi pártszervezet konferenciái. Utóbbin részt vett és beszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs is, amelyben nagy mozgósító erővel összegezte a pártszervek és -szervezetek, a kommunisták, a dolgozók időszerű tennivalóit az idei és az ötéves tervi feladatok jó körülmények közötti teljesítése végett. Közvetlenül a XIII. pártkongresszus előtt plenáris ülést tartott az RKP Központi Bizottsága, korábban ülésezett az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága, megvizsgálva és jóváhagyva a lakosság élelmiszerekkel és ipari fogyasztási javakkal történő önellátási programját 1985. szeptember 30-ig terjedően. A hónap elején fővárosi ipari és kutató egységeket keresett fel Nicolae Ceauşescu elvtárs, a helyszínen vizsgálta meg az ipari termelés időszerű kérdéseit, az új minőség megvalósításával, a hatékonyság növelésével kapcsolatos kérdéseket. November 26-28 között hivatalos látogatást tett hazánkban Konsztantin Karamanlisz, a Hellén Köztársaság elnöke és megbeszélést folytatott országunk elnökével, Nicolae Ceauşescu elvtárssal a Románia és Görögország közötti együttműködésről, valamint egyes nemzetközi kérdésekről. Szocialista hazánk minden egyes lakójához hasonlóan, Hargita megye kommunistái, magyar és román dolgozói is kiemelkedő munkasikerekkel tisztelegtek a Román Kommunista Párt magas fóruma, a XIII. kongresszus előtt, határtalan lelkesedéssel fogadták Nicolae Ceauşescu elvtárs újraválasztását a párt főtitkárává, és szilárdan elhatározták, hogy következetesen munkálkodnak a kongresszusi határozatok teljesítéséért. A párt és főtitkára körüli szilárd egység jegyében került sor november 10-én a Hargita megyei pártszervezet konferenciájára, amelyen kidolgozták további erőteljes gazdasági-társadalmi fejlődésünk lelkesítő programját, kijelölték azokat a feladatokat, amelyek teljesítésével fokozhatjuk hozzájárulásunkat a pártpolitika általános célkitűzéseinek valóra váltásához. SZÁNTÓ MIKLÓS Közművelődésről Kászonaltízen (2) Minthogy a művelődés fogalomkörébe nemcsak a műkedvelés tartozik : aktivizálni, tartalmassá, életessé kellene végre tenni a tudományos-művelődési egyetemet, elérni azt, hogy ne csak a pedagógusok és a körorvos gondja-baja legyen ez a tevékenység, de abból ténylegesen és eredményesen vállaljon részt a község számos felsőfokú végzettségű mezőgazdasági szakembere, hogy valamennyien értelmiségiekként viszonyuljanak a köz dolgaihoz. Miért ne lehetne Kászonaltízen és falvaiban is afféle gazdaköröket szervezni a tudományos-művelődési egyetem keretében, hiszen a gyümölcstermesztés, a fóliás kertészkedés, a kisállattenyésztés, akár a méhészet stb. meggondolkoztató hiányaival különben is többre kellene hogy ösztönözze a szakembereket. Ehhez persze, más szemléletnek kellene jellemeznie a községi pártbizottságot, néptanácsot, a szőkebb körű helyi vezetést, amely évek óta a kisebb ellenállás irányát tartja követendőnek. Jellemzőa nagy ügyek mellett az „apróbbakról“ se feledkezzünk meg, hogy a néptanács a mai napig sem gondoskodott elegendő tűzifáról, vagy hogy az újfalusi művelődési otthon pincéjét krumpliraktárnak használják, közös elnézéssel... De ami lényegi és régi óhaja a lakosságnak: Altízen új művelődési otthonra lenne szükség. Ez is évek óta vita tárgya, ha ugyan nem évtizedek óta. Tény, hogy az épület nem megfelelő, nem is művelődési otthonnak épült, s az is tény, hogy jóval kisebb falvak azóta, hogy a kászoniak vitatkoznak, méltó hajlékot emeltek művelődésüknek. Miként jellemző a felelős emberek panasza is : a köszöni közönség egy része nem tud viselkedni az előadások alatt: cigarettáznak, italoznak, rendetlenkednek a nézőtér sötétjében. Annyira, hogy a közönség többsége számára élvezhetetlenek az előadások, s a vendégszereplők is - enyhén szólva - kellemesen benyomással távoznak. Sajnos, ezt a panaszt máshol is hallani újabban, nem véletlen viszont, hogy rendszerint olyan helységekben, ahol gyérek az előadások. Mint Kászonaltízen is említettük már, 15 éve járt ott idén először hivatásos társulat, igaz, kétszereplős darabbal, mert a színpad kicsi, és tudjuk : a közönségnevelésnek legfőbb alkalma, egyszersmind eszköze éppen a különféle előadások rendszeresítése, ami pedig a művelődés helyi vezetőinek egyik alapvető feladata, összhangban éppen a lakosság, a potenciális közönség igényeivel. A közönségnevelés természetesen nemcsak ennek a függvénye, azt a művelődés egészének szolgálnia k°ll. A helyzet pedig maga is tükrözi a kászoni közművelődés hiányait. BALNT ANDRAS VALI JÓZSEF Másodlagos erőforrás... (Folytatás az 1. oldaltól) meghonosító munkájára is. Másodlagos anyagokról beszélünk elsősorban, de talán nem járunk messze a tárgyalt témakörtől, ha bevonjuk ide a helyi lehetőségek (agyag, homok, vessző stb.) értékesítését is. Ezen a téren, kétségtelen, a Hargita Művészete szövetkezet vezet. Új hangsúlyt kapnak tehát a másodlagos anyagok a szövetkezet tevékenységében. Székelyudvarhelyen eldöntötték azt is, hogy az egész megyében olyan részlegeket létesítenek a különböző szövetkezetek mellett, amelyek kizárólag másodlagos anyagból termelnek. Ehhez persze, szükség van a fokozott kreációs és piackutató munkára is. Mert a gazdasági élet követelménye e téren is elsődleges figyelem a másodlagos anyagokra, és a szövetkezetiek éppen ennek a követelménynek a szellemében igyekeznek megújítani termelésüket. 25. Falusi films fesztivál Vasárnap ünnepélyes külsősnek között a megye községeiben és falvaiban megnyitják a hagyományos falusi filmfesztivált ; ez a fontos politikai, kulturális, esztétikai nevelő rendezvénysorozat 1985. január 31- ig tart. A fesztivál műsorán számos film szerepel, ezek jórésze hazai, aktuális témákat feldolgozó alkotás. A megyei mozivállalat és egységei természetesen a vetítés mellett kulturális-nevelő akciók egész sorát szervezik meg, változatos témákkal, mint például „A XIII. pártkongresszus Irányelvei - előrehaladásunk biztos garanciája“, „Nicolae Ceauşescu elvtárs politikai gondolkodása - hazánkban a szocializmus és kommunizmus építésének gazdag tudományos, elméleti és gyakorlati kincsestára", „A román nép és munkásosztály harca nemzeti és társadalmi szabadságáért", „Testvériségben élünk és dolgozunk a közös hazában" és másokat ; a román film napjai keretében és az egész időszakban dokumentumfilmeket vetítenek, szimpozionokat, előadásokat, vitákat, kerekasztal-értekezleteket, találkozókat, irodalmi-zenés öszszeállításokat rendeznek mindenütt, és - ami szintén fontos - a vállalat és egységei mindenütt felkészültek a két hónapon át tartó rendezvény zavartalan lebonyolítására. VILLANÁSOK MÉG NYITVA A KIÁLLÍTÁS Az elmúlt hetekben 72 tanulócsoport, mintegy 2100 tanuló látogatta meg a Székelyudvarhelyi Múzeumban a municipium gazdasági fejlődését bemutató kiállítást. A kisebb diákok jártak elől a sorban - az 1-es és a 2- es általános iskola szinte valamennyi osztályát elhozta járt jó néhány falusi diákcsoport is a múzeumban. Haszonnal. A municipium gyárait, az iparvállalatok, a kisipari szövetkezetek termékeit láttatva, pályaválasztási tanácsadásra vállalkoznak a múzeumbeliek. Jóval többet nyújt viszont ennél a kiállítás. Hatásos eszköze lehet a hazafias nevelésnek, erősíti a szülőföld iránti kötődés szálait. Még nyitva a kiállítás. Ki kell hát használniuk ezt a lehetőséget azoknak is, akik eddig nem gondoltak rá. A középiskoláknak például. (Borbély László) STOP Tapasztalatból tudom, nem minden autós igazodik a forgalomjelző táblákhoz. Mondani sem kell hogy mellőzésének adott helyzetben súlyos következménye is lehet. Útkereszteződésben például, ha a megállást jelző táblára nem állunk meg, ártatlan autós társainknak okozhatunk kárt, esetleg tragédiát. A Stop jelzésű táblával kapcsolatosan egy jópofa esetről hallottam. Tévesen íródott fel a szöveg (szándékosan, vagy véletlenül), Soto került a táblára. Persze, hogy az autósok megálltak és többször is elolvasták a felírást, s a hibafelfedező csodálkozásával indultak tovább. A téves felirat megtette hatását, azon a ponton nem történt szabálysértés. Persze, badarság lenne ilyen cselekkel szórakoztatni az autósokat, arra viszont rá kellene szoktatni, hogy ahol STOP szövegű forgalomjelző táblát látnak - feltétlenül álljanak meg. (Rebendics József) ÖNZETLEN REKLÁM Enyhén szólva meglepett, hogy a Csíkszeredai Patibárban (élelmiszer-kereskedelmi vállalat) a szövetkezet tányérain szervírozzák a túrós rétest. Meglepett, mert nem is sejtettem, hogy két konkurrens vállalkozás ennyire békésen megfér egy gyékényen, ennyire önzetlenül próbálják egymásra fölhívni a figyelmet. Mondhatom : példátlan. Föl sem tételezem azt, hogy pótlásnak kerültek a tányérok a szomszédba valamiféle rejtett úton, azt sem, hogy a nem mindig választékos ajánlatot a Patibár az edények sokféleségével és sokszínűségével próbálja ellensúlyozni (négyféle kistányér, csésze volt különben az asztalokon). Ilúzióromboló volna. Arra persze nem is gondolok, hogy a kereskedelmi ellenőr éberségét teszik próbára : vajon észreveszi-e, hogy az első osztályú egységben nem az előírás szerint szerelték fel a konyhát. Maradjunk ez első variánsnál: kalapot emelek az önzetlen reklámért. (Koszta István) TÉLI ÁROK - TAVASZI HÓOLVADÁSRA GONDOLVA Tavaszi hóolvadáskor több helyen is gondot, de főleg kárt okoz a meggyülemlő víz. Van, ahol kaszálón képződik lányi víztükör, máshol szántát borít el a hó- és esőié. Őszi kultúrát kára sit, vagy tavaszi vetést akadályoz. Mindenhol ismerik az ilyen helyeket, hiszen évről évre megismétlődő jelenségről van szó. Ahol előrelátóak, ott intézkednek, árkokat ásnak, lecsapolják a vizet, máshol meg várnak, ki tudja kire és mire? Az is előfordul, hogy a már megásott árok bebokrosodik, benövi a vízinövény, s már nem felel meg rendeltetésének. Ilyenkor, késő őszszel, amikor már a falu népe is ráér, ideje van az árokásásnak, ároktisztításnak, tavaszra készülődésnek. Ennek jó példáját láttuk a napokban a csikmadéfalvi termelőszövetkezetben, ahol ásóval, lapáttal felszerelkezett helyi lakosok, és nem máshonnan szerződtetett munkások, ásták a levezető csatornát. (Bogos Sándor) 1984. DEC.BER 1, SZOMBAT