Hargita, 1985. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

TAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETER I AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XVIII. évfolyam 27. (4719.) szám 1985. FEBRUÁR 2. SZOMBAT •Ara : 50 bani A SZDEF III.kongresszusára és a SZDESZ II. országos konferenciájára készülünk Előrehaladásunkat a községfej­lesztés eredményeire alapozzuk Akárcsak megyénk más köz­ségeiben, Korondon is a la­kosságnak több alkalommal volt és van lehetősége részt venni megbeszéléseken, találkozó­kon, különféle szervek és szer­vezetek gyűlésein, s tudomást szerezni a közérdekű teendők­ről. Ilyenek voltak például a Szocialista Demokrácia és Egy­ség Szervezeteinek nemrég meg­tartott beszámoló és választási közgyűlései, valamint a községi SZDEF és SZDESZ konferenciái is, ahol sokat beszéltünk ügyes­bajos dolgainkról, az eddig el­végzett és további feladatokról. Elmondhatom, hogy a SZDEF községi tanácsa az elmúlt idő­szakban teljesítette azt a fel­adatát, hogy bevonja a lakos­ságot a gazdasági-társadalmi ügyek vezetésébe, a helyi ha­tározatok meghozatalába, s széleskörű lehetőséget biztosí­tott számukra a párthatároza­tok és az ország törvényeinek megismerésére. Olyan akciókat szerveztünk, amelyek a mező­­gazdasági termelés növelésére, a legelőtakarítás elvégzésére, a szerződéskötések teljesítésé­re, s ezáltal az önellátási prog­ram megvalósítására, a község­­fejlesztésre, vagyis a jó gazdál­kodásra irányultak. Erőfeszíté­seket tettünk a kisipari tevé­kenység és a szolgáltatások nö­veléséért, a lakosság ipari, ter­­mékekkel való jobb ellátásáért, az itt élő emberek életszínvona­lának emeléséért. A SZDEF II. kongresszusa óta eltelt időszak­ban felépítettünk községünk­ben egy 12­ lakrészes tömbhá­zat, földszintjén a postával és könyvesbolttal, befejeztük a távoli falvak teljes villamosítá­sát, kialakítottuk az új közigaz­gatási központot, átépítettük a fenyőkúti művelődési otthont ,s hozzákezdtünk a p­ál pataiki­hoz. Ugyanakkor javítottuk az okta­tás-nevelés, de a közművelődés anyagi alapjait is. Növeltük a tantermek számát. Külön kell szólnunk arról, hogy a SZDEF községi tanácsa és a SZDESZ községi bizottsága a pártbizott­ság irányításával hatásosan vett részt a művelődési és nevelő te­vékenységben. Ismeretesek azok az eredmények, amelyeket a Megéneklünk, Románia orszá­gos fesztivál rendezvényeinek keretében értünk el, mint pél­dául a fenyőkútiak országos si­kerei, de ugyanígy beszélhe­tünk a szakszervezet, a nőszer­vezetek, a pionírszervezet, a vöröskereszt eredményes tevé­kenységéről is. Közös erővel biztosítottuk az iskolák, műve­lődési otthonok, könyvtárak mű­ködéséhez szükséges anyagi a­­lapokat. Tennivalóink tehát sokrétűek, de összefogással, a tömegszer­vezetek segítségével és a lakos­ság hozzájárulásával mindeze­ket elvégezhetjük. Így a SZDEF III. kongresszusa és a SZDESZ II. országos konferenciája tisz­teletére beindítjuk az új péksé­­get, s az év folyamán további két-három kilométer utat kor­szerűsítünk és megkezdjük a kereskedelmi komplexum épí­tését is. Ugyanakkor ebben az évben a SZDE-szervezetek min­den erővel azon lesznek, hogy az önellátási programban meg­szabott feladatoknak mara­déktalanul eleget tegyünk, a po­litikai-szervező munkánkkal pe­dig igyekszünk e fórumokon ho­zott határozatokat a XIII. párt­kongresszus szellemébe érvé­nyesíteni az élet minden terüle­tén. MÁTHÉ ISTVÁN, a SZDEF Korond községi tanácsának elnöke Megkezdődött az állatösszeírás A felvétel a csíktaplocai téesz farmján készült az összeíró cso­port tegnapi kiszállásán. (Szakács V. Sándor felvétele) Csíkszentdomokosi tudósítás a IV. oldalon. Jogok és felelősségek Pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs a Dolgozók Or­szágos Tanácsának 1984. decemberi plenáris ülésén elhangzott beszédében nyomatékosa : „Nagy vonalakban lezártuk iparunk fejlesztésének eleddig egyik fontos, extenzív szakaszát és újabb szakaszba lépünk - vagy ez már meg is történt -, az egész nem­zetgazdaság intenzív fejlesztésének szakaszába. Ez azonban fel­tételezi a tevékenység minőségi megváltoztatását az ösz­szes szektorokban, de az összes dolgozói tanácsok, vala­­lamennyi munkaközösség koncepciójában is." Indokolt fel­eleveníteni e nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű, érvelő erejű megállapítást, most amikor országszerte zajlanak a dolgozók közgyűlései. Igen, mert azok munkálatait is át kell hassa a szemléletmód minőségi megváltoztatása, s ennek elsősorban az állásfoglalásban, annak mikéntjében kell konkretizálódnia. Ez az állásfoglalás pedig nem lehet más mint a felelősségtudat foko­zódása, a ránk bízott társadalmi tulajdonnal való gazdálkodás szigorának és hatékonyságának az igénye. Másképpen fogalmazva a dolgozók hármas minőségének, termelő, tulajdonos és haszon­­élvező hathatós érvényre juttatása, pontosabban az ebből a minő­ségből fakadó jogok és kötelességek életes, célirányos gyakorlása. És ez esetben nyomatékolnánk azt a dialektikus összefüggést, köl­csönhatást, ami a felelősség fokozódása és a kötelességek közt van. Íme : az említett hármas minőségből eredő elemi kötelesség mindenki számára tevékenysége magasabb szintre emelése, ez pedig eleve szükségessé teszi a felelősségérzet elmélyítését. Köte­lességünk egyre gyümölcsözőbben gazdálkodni szellemi és anyagi javainkkal, ez viszont feltételezi azt is, hogy felelősségteljesen ve­gyük számba a megtett utat, az elért eredményeket, nyíltan és tárgyilagosan feltárva mindazt, ami akadálya a jobbításnak, de túl ezen pontosan be kell tájolni az előbbrelépés konkrét, életes és valós módozatait, lehetőségeit. Hangsúlyozzuk a felelősség ve­­tületét, mert a tapasztalatok szerint a közgyűléseken nem mindig sikerül érdemben tisztázni az okozati összefüggéseket, kitapintani a fogyatékosságok felszámolásának tényleges módját. Márpedig felelősségteljes állásfoglalásról a fogalom igazi [és tágabb) értelmében csak akkor beszélhetünk, ha az egyben előremutató [s nem csupán megállapító] törekvést is kifejez, nemcsak gondo­latokat, hanem tetteket is sugalmaz, cselekvésre serkent Ebben a globális látásmódban kell megközelíteni minden vállalatban a problémákat, s kultiválni a felelősség szellemét Tudva egyszers­mind megfontoltan megkülönböztetni, mindenekelőtt a szubjektívet az objektívtől. Mert sajnos, hajlamosak vagyunk esetenként objektív nehézségeinkkel „eltakarni" szubjektív természetű visszásságainkat, fonákságainkat Ez pedig nem szolgálja sem a tisztánlátás ügyét, sem pedig a jobbítás lehetőségét. Elsősorban az adott munkakö­zösség kell (kellene !), hogy érdekelt legyen a részletes és pontos tényismeretben, a dolgok természetének az árnyalt körülhatárolá­sában, de sajnos megtörténik, hogy a fától nem látjuk az erdőt... (Központi szakszerv illetékesei állapították meg például, hogy az ország nem egy vállalatában „mellőzik” a pontos és operatív információszolgáltatást, talán azért mert az végső soron az ön­magukkal­ szembenézésre kötelez.) Sok vonatkozásban gazdasági életünk nehéz, pontosabban feszített periódusa a jelenlegi, de a problémákat képesek vagyunk megoldani. Erre ösztönöznek, késztetnek Nicolae Ceauşescu elvtárs XIII. kongresszusi záróbeszédének szavai : „Szilárdan eltökéltük, hogy minden erővel tovább haladunk, legyűrve az összes nehézsé­geket. ..“. Könyvet február Könyvünnepet köszöntünk. Februárt a könyvjárás, a falu­járás hónapját köszöntjük. A Falusi Könyvhónap­ kitűnő alkalom a könyv fokozottabb terjesztésére. Az az időszak, a­­mikor a művelődési otthonok, a könyvtárak és könyvesüzletek, mezőgazdasági egységek (né­hány esetben a művelődési há­zak, vállalatok, múzeumok) von­zó, érdekes rendezvények szín­helyei lesznek, melyeken az ol­vasók és érdeklődők megismer­kedhetnek a könyvújdonságok­­kal, a könyvekkel kapcsolatos különböző kérdésekkel. Ez az immár 25 éves rendez­vény élő, eleven tartalmában ú­­jul meg, évről-évre, a mindig időszerű társadalmi, politikai, nevelési célkitűzések függvé­nyében.­­Ebben az esztendőben is a Szocialista Művelődési és Ne­velési Bizottság arra törekszik, hogy olyan írókkal, művekkel találkozzon az olvasóközönség, akik és amelyek elsődlegesen a falu népéhez szólnak, mezőgaz­daságii dolgozóink életével, munkájával, törekvéseivel kap­csolatosan. Célunk az, hogy se­­gítsük-javítsuk a falvak könyv­ellátását, az olvasókedv fel­lendítését, továbbítani a falu dolgozói felé az érdeklődést körükbe eső kiadványokat, a világ zajától távol eső falvak­ba is eljuttatni a könyvet, a nyomtatott betűt, bővíteni a „könyvesek" táborát, megmoz­dítani, kimozdítani - legtöbb esetben stagnáló helyzetéből - a könyvvel végzett munkát. Néhány könyvhónapi ese­ményt érdemes külön is kiemel­ni: március 3-án, a megye min­den vidéki művelődési intéz­ményében ünnepi társadalmi­politikai,­­mezőgazdasági jelle­gű, szépirodalmi könyvkiadá­sokra, könyvismertetőkre, gaz­dag kulturális művészi műsorra kerül sor a Megéneklünk, Ro­mánia országos fesztivál közsé­gek közötti szakasza keretében, a román és magyar irodalmi kö­rökön (­Székelyudvarhely, Csík­szereda, Gyergyószentmiklóós, Balánbánya, Korond) a hónap folyamán irodalmi estek, kerek­­asztal-értekezletek, találkozók alkalmával. Az irodalom és mű­vészet szerepe a forradalmi szellem bátor alkalmazásáért az új alkotásokban című témá­ról vitatkoznak. Toplicán szervezzük (24-én) Az öröm és a testvériség földje elnevezésű, a hazafias verselő­­adók versenyének VI. rendez­vénysorozatát, amelyen a me­gye legjobb szavalói, az irodal­mi körök tagjai egyéni alkotá­saikkal vesznek részt A rendez­vények sokaságából kiemelnénk Fodor Sándor, Mircea Ciobanu, Veress Zoltán és Kovács Mag­da, Banner Zoltán, Tiberiu Ana Rusan, Gál Éva Emese, Egyed Péter, Kozma Mária, Mátyás B. Ferenc, Murádin Jenő, Murádin László (Szavak színeváltozása), Bucur Nicolae (Nagy Imre Xilo­gravum­ - Fametszetek), Bakó Teréz és Bakó László, Cseke Pé­­ter, valamint a Luceafărul szer­kesztőinek találkozóit. De, meg­tisztelnek jelenlétükkel olyan ki­váló agrárszakemberek, tudo­mányos kutatók is mint: Nagy Miklós Papp István, Dr. Szé­kely József, Veress István, Ioan Stancu. Törtrészeink közül pe­dig jelen lesznek Vesa Vasile, Magyar­ András, Csetri Elek és Demény Lajos. BÜRÜS JÁNOS A hírek-hírek-hírek-hírek-hírek-hírek-hírek hírek - hírek - hírek -hírek-hírek hírek-hírek A Szakszervezetek Hargita megyei Tanácsának plenáris ülése­ ­ Tegnap Csíkszeredában ple­náris ülést tartott a Szakszerve­zetek Hargita megyei Tanácsa. A plénum jelentést vitatott meg a szakszervezeti szervek és­­szervezetek hozzájárulásáról az 1984. évi terv megvalósítá­sához, valamint az RKP XIII. kongresszusa határozatai és a megye 1985-ös gazdasági-tár­­sadalmi fejlesztési terve életbe­ültetésében a szakszervezetekre háruló feladatokról. A plánu­mon ugyanakkor tájékoztatót terjesztettek elő a szakszerveze­­tek 1984. évi taglétszámáról, a tagság összetételéről, a múlt é­­vi költségvetésről és az 1985. évi költségvetési tervről, a dol­gozók­­leveleinek, reklamációi­nak megoldásáról, valamint a megyei szaktanács bürótagjai feladatteljesítéséről. A napirenden szereplő kér­désekkel kapcsolatban a plénum megfelelő intézkedéseket ha­gyott jóvá, végezetül pedig szervezési kérdéseket oldott meg.­­ Befejeződött a Lengyel NK Szejmjének őszi ülésszaka, a­­melynek keretében az ország törvényhozó szerve megvitatott és jóváhagyott több törvényter­vezetet a gazdasági-társadalmi szektorok tevékenységével kap­csolatban.­­ A nukleáris leszerelésért küzdő csoport, amely nemrég a­­lakult meg a Nyugat-Európai Parlament keretében, nyílt leve­let intézett Wilfried Martens miniszterelnökhöz, javasolva a belga kormánynak, hogy ne en­gedélyezze a nukleáris rakéták belgiumi telepítését. A csoport­ban különböző EGK-tagorszá­gok és politikai pártok képvise­lői vesznek részt.­­ David Lange új-zélandi mi­niszterelnök kizárta annak le­hetőségét, hogy egy nukleáris fegyverek szállítására alkalmas amerikai hadihajó kössön ki március elején országa valamely kikötőjében. Kormánya - mint mondotta - továbbra is határo­­zott­an ellenzi bármilyen nukle­áris fegyverrel rendelkező ha­dihajó behatolását az ország területi vizeire. • A bizalom és biztonság­­erősítő intézkedésekkel és a le­szereléssel foglalkozó stockhol­mi konferencián részt vevő ki­lenc semleges és el nem kötele­zett ország (Ausztria, Ciprus, Svájc, Finnország, Jugoszlávia Lichtenstein, Málta, San Marino és Svédország­ külügyminiszte­rei április 29-én és 30-án Stock­holmban összejövetelen vizs­gálják meg a jelenlegi konfe­rencia és az európai biztonság több kérdését. • Befejeződött az Arab Nő­szövetség , Kuvaitban megren­dezett V. konferenciája, ame­lyen az arab egység megerősí­tését szorgalmazó felhívást fo­gadtak el

Next