Hargita, 1985. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1985-03-01 / 50. szám

Az eltelt hónap kétségtelenül legkiemelkedőbb belpolitikai e­­seménye a Szocialista Demok­rácia és Egység Frontjának­ III. kongresszusa, amelyen nagysza­bású, hatalmas elméleti és gya­korlati jelentőségű beszédet mondott pártunk főtitkára, köz­társaságunk elnöke, a SZDEF elnöke, Nicolae Ceauşescu elv­­társ. _ _ A kongresszus újabb erőteljes megnyilatkozása volt a hazai forradalmi munkásdemokráciá­nak, magkülönböztetett fontos­ságú eseménye az összes dolgo­zók társadalmi-politikai egysé­ge erősítésének a Román Kom­munista Párt vezetése alatt, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és Románia kommunizmus felé ha­ladásáról szóló program életbe­­ültetéséért folytatott küzdelem­ben. Hazánk valamennyi dol­gozójának egységes akaratát ki­fejezve, hatalmas lelkesedés lég­körében a kongresszus újravá­lasztotta Nicolae Ceauşescu elvtársat a SZDEF magas elnöki tisztségébe. Ebből az alkalom­ból az egész ország lakosságá­val együtt, megyénk dolgozói is melegen köszöntötték Ceauşescu elvtársat. A SZDEF III. kongresszusával kezdetét vette és arányaiban egyre jobban kibontakozik a nagy nemzetgyűlési és néptaná­csi választási kampány. Február 18-án a párt és főtitkára körü­li megbonthatatlan egység, a mélységes hála és határtalan nagyrabecsülés megnyilatkozá­saként, a fővárosi­­ számú 23 August választókerületben le­zajlott lelkes honpolgári gyűlé­sen, a haza legszeretettebb fiát, Nicolae Ceauşescu elvtársat javasolták a SZDEF jelöltjévé a nagy nemzetgyűlési képviselő vá­lasztásokra. Azóta országszerte. Így megyénkben is lezajlottak a képviselő jelölteket javasoló népgyűlések. A hónap folyamán, következe­tes gyakorlatához híven, Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével két alkalommal is ülésezett pártunk Központi Bizottságának Politikai Végrehajtó Bizottsága. Február 2-án megvitatta és jó­váhagyta a Románia 1984. évi egységes országos gazdasági­társadalmi fejlesztési tervének teljesítéséről szóló közleményt, amely a következő nap meg is jelent a központi sajtóban. A testület úgy értékelte, hogy az 1984. évi terv teljesítésében el­ért eredmények a legjobbak a jelenlegi öt­éves tervben. "To­vábbra is az ipar volt a gaz­­dasági növekedés dinamizáló tényezője, a mezőgazdaságban pedig az ország történetének legnagyobb gabonatermését ér­tük el. Gyarapodott az­­ anyagi termelés, nőtt a nemzeti vagyon, ami kedvező feltételeket terem­tett az ország lakossága élet­színvonalának és civilizációjának további növeléséhez. A Politikai Végrehajtó Bizottság ugyanakkor felhívással fordult hazánk dol­gozóihoz : tegyenek meg min­dent az 1985-re és az egész ötéves időszakra szóló gazda­sági-társadalmi fejlesztési terv előirányzatainak maradék­talan teljesítéséért, dolgoz­zanak szoros egységben a­­zért, hogy tántoríthatatlanul gyakorlatba ültessék e XIV. pártkongresszus határozatait. A Politikai Végrehajtó Bizottság február 15.-i ülésén elemezte a népesség és a fontosabb de­mográfiai jelenségek alakulá­sát­­a természetes népszaporu­lat 1984-ben 1000 lakosra szá­mítva 5,2 személy volt, szem­ben az 1983 évi 3,9-cel) és le­szögezte : a nevelőmunka foko­zásával, valamint más egészség­ügyi intézkedések révén a leg­rövidebb időn belül el kell érni az 1984. évi természetes népsza­porulat megkétszereződését. A Testület jóváhagyta azt a je­lentést is, amelyet a párt Köz­ponti Bizottsága plenárisa elé terjesztenek a dolgozók .Javas­latai, észrevételei, panasza­ és kérvényei elintézésével kapcso­latban 1984. folyamán. Az ülés határozatot fogadott el a fasiz­mus feletti győzelem 40. év­fordulójáról és Románia Füg­getlenségi Napjának megün­nepléséről. Ugyanakkor az ülés különböző problémákat elemzett és hagyott jóvá a március 17.-i választások jó megszervezéséről. Pártunk és államunk dinami­kus külpolitikája újabb meg­nyilvánulásaként, Nicolae Ceauşescu elvtárs meghívására február elején hazánkba látoga­­tott Veszelin Djuranovics elv­társ, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnök­ségének elnöke. Újabb fontos momentuma volt ez a látogat­ás az országaink és népeink közötti hagyományos, baráti, jószomszé­di és együttműködési kapcsola­tok gazdag krónikájának. U­­gyancsak a hónap folyamán Nicolae Ceauşescu elvtárs fo­gadta Andreasz Papandreut a Görög Köztársaság miniszter­­elnökét, Jasszer Arafat elvtár­sat, a PFSZ Végrehajtó Bizottsá­gának elnökét, Shimon Pereszt, Izrael miniszterelnökét, számos állam magasrangú diplomatáját, valamint a kommunista és de­mokratikus mozgalom több ve­zető személyiségét. Megyénk lakossága az elmúlt hónap folyamán is erőteljes részt vállalt az országos erőfe­­szítésekből, s a rendkívül­ ne­héz tél körülményei között is mindent elkövetett, hogy ele­get tegyen feladatainak, jó e­­redményekkel köszönt­se a már­ciusi választásokat. Erőteljesen kifejezésre­­jutott ez a törekvés és elhatározás a képviselőjelöt állító népgyűléseken is. Akár­csak ország­szerte, megyénkben is sor került,­­ immár huszon­­ötödször a könyvhónap rendez­vényeire. A Megéneklünk, Ro­mánia országos fesztivál kere­tében, február 17-én a televízió díszműsort közvetített megyénk legjobb műkedvelőinek részvéte­lével, vidékünk kultúrájáról. Az elmúlt vasárnap pedig a Da­­ciada országos Sportmozgalom jegyében több ezer ember je­lenlétében megtartottuk a Mind­­annyiunk egészségére ! simara­­ton ötödik rendezvényét. Egy eseményekben, eredmé­nyekben gazdag hónapot hagy­tunk hát ismét magunk mögött. S az idei február krónikáját zárva, hadd jegyezzük meg azt, hogy rendkívül alacsony átlag­­ban'térség'lat­'ival az évszázad leghidegebb hó-main­jo­t SZÁNTÓ MIKLÓS Februári tiámverés VÁLASZTÁSI HÍRADÓ A tisztánlátás mozgósító ereje Borszéken is, hasonlóképpen megyénk valamennyi települé­séhez lezárult a hagyományos képviselőjelöltállító népgyűlé­sek időszaka. Ez alkalommal a Szocialista Demokrácia és Egy­ség Frontja a megszabott tizen­kilenc választókerületben ösz­­szesen 38 javaslat megvizsgá­lását és jóváhagyását kérte az állampolgároktól. S hogy meny­nyire számít a köz­véleménye ebben az esetben az abból ,s kitűnik, hogy csupán két vá­lasztó­körzetben terjesztettek e­­lő egy személyből álló javas­latot.­­ Mondhatnák, a jelöltállító gyű­lések megszervezése tulajdon­képpen a képviselő - választás legjelent­ősebb mozzanatát ké­pezi, az első nyilvános véle­ménykutatást, azoknak az elkép­zeléseknek a hitelesítését, me­lyet a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja készített elő a pártszervek közvetlen irányí­tásával. Nyilván nagy körülte­kintéssel, alaposan átgondolva valamennyi javaslatot, hiszen ezt megelőzően a népgyűléseken számot kellett adniuk korábbi vállalásaik teljesítéséről. Bor­szék esetében, amint arról át­fogó riportunkban is írtunk, volt amivel bizonyítani az egység­front helyi szerveinek. De en­nél meggyőzőbbek voltak a távlatok, a hogyan tovább, hi­szen az állampolgárokat főképp a már nagy vonalakban ismert társadalmi-gazdaságfejlesztési tervek konkrétumai, az akciókra lebontott ütemtervek és nyil­ván a rájuk háruló feladatok pontosítása érdekelte. S a­­mennyiben a tisztánlátás, a cél­tudatos akcióprogramok képez­ték Borszéken is az előterjesztés lényegét, úgy az egybe­gyűltek is hozzászólásikról biztosítva előlegeztek, s üdvözölték jelölt­jeiket. Bizony, mozgalmas idők előtt áll a település lakossága. Bor­­vizeiről, terápiás kezeléseiről híres üdülő további fejlesztésé­hez az ipari tevékenység eddig nem ismert mértékben kibonta­kozó fellendülése társul. Gon­dolunk itt Borszék altalaj kin­cseinek magasfokú hasznosítását előirányzó ipari beruházásokra, s nyilván a velejáró község­gazdálkodási kellékek bővülése, korszerűsödése sem elhanyago­landó. Jó5 munkát, sikerekben gazdag éveket kívánunk a bor­székieknek.­ ­ PÁLL BÁLINT Köszönetféle Tímár András azzal állit meg Gyimesfelsőtökön, hogy ha­ oszt­­hatatlan és fontos mondanivaló­ja lenne. Hát akkor halljuk — mondom. . . Invitál is be a székházba, a községi pártbizottság titkárhe­lyettesi és művelődési otthon­igazgatói irodájába. — Tudja, nagyon jól szerepel­tek a község műkedvelői a Meg­­éneklünk, Románia országos fesztivál körzeti vetélkedőjén, végre igazán értékes műsort mu­tattak be. Nyilván, néhány szó­ban m­egköszönhetem nekik fá­radozásukat, ám úgy érzem, nem elég. Gondoljuk meg, a gazdák, az ingázók ezen a kemény té­len minden este pontosan meg­jelentek a próbákon, az ingázók a Csíkszeredai gyárból érkezvén, vagy éppen oda tartván , ők is, a gazdák is esetenként sok-sok kilométert gyalogoltak a fagy­ban, hogy ott lehessenek. .. S a lényeg, mint megjegyezte Tímár András, nem is a sikeres verseny­szereplés, annál többről van itt szó : újjá­született Fel sálak valamikor’ híres csángó tánccsoportja ! Amikor az öre­gek, maguk is hajdani táncosok meglátták ezt a csoportot, bi­zony könny szökött a szemükbe. Tegyük mi hozzá : ennek előz­ménye van­­ Tímár András ok­tóbertől havonta egyszer csen­gó-estet rendez az ifjaknak a művelődési otthonban, méghoz­zá Pulika-zenére. ■. VAY JÓZSEF Téli nosztalgia Közgyűlések mérlege Az MTSz-ek Megyei Szövet­ségének a munkatársai, kik a közgyűlések mintegy felén részt vettek, majd a beérkezett töb­bi közgyűlési anyagot áttanul­mányozták, egyöntetűen véle­kedtek arról, hogy a közgyűlé­sek elérték céljukat. A legtöbb esetben mondhatni szűknek bi­zonyultak a gyűléstermek, a múlt évet értékelő és a jövőt kovácsoló közgyűléseken. Több mint hétszázan kértek és kaptak szót, s csak örvendetes tényként könyvelhetjük el, hogy kevesen szóltak saját ügyes-bajos dol­gaikról. Persze, a hozzászólók azért sok javaslatot felvetettek, számszerint több mint 570-et De ezek többsége, illetve ki­mondottan döntő hányada „he­ly­ jellegű". Egyszerű erre a magyarázat. A tagság tudatá­ban van annak, hogy a termelés sorsa nem másutt, hanem a saját földjeinken, az istállókban és a legelőkön, az ipari ágazat műhelyeiben dől el. Ők azok, a­­kik a legtöbbet tehetnek (és kell hogy tegyenek) a termelés fo­kozásáért, a közös vagyon gya­rapításáért, a szövetkezeti de­mokrácia tiszteletben tartásáért, a termelőeszközök és -erők jobb kihasználásáért. Értékesek voltak a hozzászó­lások, nemkülönben a beszámo­lók és az intézkedési tervek. „Helye volt" a bírálatnak és az önbírálatnak, még azok esetében is, akik sikerrel, tervteljesítéssel, illetve túlszárnyalással zárták az évet. A földalapgazdálkodást boncolgató kérdéscsoporttal kell kezdenünk. Nem volt olyan közgyűlés, ahol ne jött volna szóba különféle vetületeivel. Pó­tolni kell a talajban az elhasz­nálódott táperőt, s ne csak mű­trágyával, hanem érett, talaj­­szerkezetet alakító terméshoza­mot növelő istállótrágyával. És be kell vetni minden egyes négy­zetméternyi területet, a lehető­ségek szintjén még növelni is a szántót. Ami pedig a szakembe­rek hozzáértésén, hozzáállá­sán és munkaszervező-készségén múlik : be kell tartani a ter­mesztési technológiákat ! Sok hozzászóló foglalkozott a természetes gyepek kihaszná­lásával. Hogy, s mint lehet töb­bet termelni, miként lehet javíta­ni a szálastakarmányok minő­ségén, hiszen gyarapodik az ál­lomány, s önmagával szemben is igényt támaszt az állatgondo­zó, hogy a fajta jellegéhez mér­je a napi termelést. Az állatsza­porulat, az elhullások, a terme­lési szint mikéntje szintén több hozzászólás tárgyát képezte. Összegezésképpen elmondhat­juk, hogy a termelőszövetkeze­teinkben a többetakarás igénye jellemezte a közgyűlések mun­kálatait, mintegy bizonyítékául annak az alkotó szellemnek, a­­melyet a március 17-én sorra ke­­­rülő képviselő választások bi­zalmat keltő hangulata indított el még erőteljesebben. GRANCSA CSABA az MTSZ-ek Megyei Szövetségének alelnöke VILLANÁSOK EGY KÁVÉ MELLETT Ülök a farkaslaki új vendég­lőben, szekkent ennék, de nem merem rendelni, mert bizonyta­lan az autóbusz, jöhet minden percben, akár óra múlva is, így­­hát megmaradok a kávé­­ mel­lett. Szép új a vendéglő, mint egyébként az egész kereskedelmi üzletház, dísze a község köz­pontjának. Fülöp Sándor fele­lős mondta el, hogy évente 2 millió lej a forgalmuk, s nyom­ban rákérdezek, hogy ebből mennyit tesz ki az ételféleség. Úgy negyedét, válaszolja, s ar­ról már régebben hallottam, hogy ízletes a főztjük. Köztudott, hogy falusi vendéglőnek a for­galma nagyban függ az ital­­választéktól, de nem kis mérték­ben a konyhájának a minőségé­től. Az „anyámlörtje" sokakat vonz, főleg nyáron s ősszel, csak talpon legyen a beszerzés. Ed­dig ott volt, s mit kívánhatnánk egyebet : legyen a vidék jóhírű vendéglője a farkaslaki. (Bálint András) A HÓ ALATT Még mindig nagy a hó, az utak mentén, ahová a hosszú télen mind csak gyűjtötték a hó­ekék, méteres vastagságú. Sok mindent elrejt a hó, jót is, rosz­­szat is. Nem látszanak ki alóla a távolságot jelző kilométeres kövek sem. Sok bosszúságot o­­kozhat ez még a mostani meg­csappant forgalomban is az is­meretlen utakon járóknak Hiányzik a kilométeres kövek el­igazító, tájékoztató felirata. Mert ez a funkciójuk, ami egész esztendőre, tehát a téli hóna­pokra is érvényes. Kiszabadíta­ni a köveket március elején tán már nem érdemes, előbb-utóbb jön a felmelegedés, s elolvad magától a hó. Jövőre azonban, ha ilyen nagy havú lesz a tél, mint az idei, már lehetne gon­dolni rá. Ilyen apróságokból ítél­ve, ne vigyék rossz hírünket az erre járók. (Borbély László) LEHETŐSÉGEK ÉRTÉKESÍTÉSE A mezőgazdaságban dolgo­­zók igyekeznek minden lehető­séget kihasználni, hogy egyre jelentősebb mennyiségű tejjel, hússal, és más mezőgazdasági alaptermékkel járuljanak­­hozzá a központosított alap, a lakos­ság jó ellátásához. Ez a gond vezérelte a Hargita Megyei Rét­es Legelőgazdálkodási vállalat dolgozó személyzetét is amikor­­az 1985-ös évre megszervezett szocialista versenyben vállalták kihasználják a vállalat farm­­jain levő természeti adottságo­kat, lehetőségeket és a gyep­területek feljavításán, újraveté­­sén, egyszóval szakmai tevé­kenységükön kívül 1500 juhot fognak tartani, 150 kiló mézet, húst, gyapjút és más termékeket fognak juttatni a felvásárlóknak, azért, hogy a gyakorlatban meg­valósuljon az Egységes program, az önellátás megyénkben is. Ed­digi eredményeik megfelelő biz­tosíték idei vállalásaik teljesí­tésére. (Füstös Jenő) CZEK, SZARVASOK... szórakoztatják csaknem minden nap reggel a Székely­udvarhely­ről Oklánd felé utazókat. A Ké­nesi-tetőn, a műúttól alig pár méterre bámészkodnak, idáig húzódtak le a kegyetlen hidegű február elől. Nem félnek az au­tóbusztól, emberektől. Kíváncsian bámészkodnak, olykor kecsesen lépkednek, mintha köszönni sze­retnék az emberi gondoskodást, ami nem hagyja őket téli fa­gyok prédájává. Különösen szé­pek a szarvasok, büszke a­g­­gancsukat felvetve sokszor per­cekig kísérik a lassító autóbuszt. Nagy a hallgatósága ilyenkor az erdészembernek, aki éppen az autóbuszban utazik. Az utasok mindent tudni akarnak : honnan jöttek, mit esznek az őzek, szar­vasok, birják-e a hideget, fe­nyeget-e farkas, medve ? Az erdész mesél, rögtönzött elő­adásához ott az illusztráció, min­den vetítésnél élőbb és termé­szetesebb. (Bereczki Károly)

Next