Hargita, 1985. október (18. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-01 / 231. szám

A szocializmus a legemberibb, leg­igazságosabb társadalmi rendszer (II) 3. A SZOCIALISTA TÁRSADALOM FŐ JELLEMVONÁSAI A szocializmust számos olyan minőségileg új vonás jellemzi, amelyek csak ennek a társada­lmi alakulatnak a sajátjai s így gyökeresen megkülönböztetik más gazdasá­­gi-társadalmi rendszerektől. E jellemvoná­sok minden egyes ország konkrét történel­mi, gazdasági, politikai, művelődési stb. sajátosságainak megfelelően változatos for­mákban érvényesülnek. Amint arra már utaltunk, a szocializmus meghatározó jel­lemvonása a termelőerők és a termelési vi­szonyok közötti összhang megteremtése. E­­zen az alapon a szocialista társadalom főbb jellemzői a következők: az egész nép politikai szervezetét megtestesítő államban a hatalmat a munkásosztállyal az élen a néptömegek gyakorolják; az új rendszer a termelőeszközök szocialista tulajdonának két formáján (össznépi és szövetkezeti) ala­puló gazdasági viszonyokra épül: az elnyo­mó osztályok felszámolásával és ennek kö­vetkezményeként az osztályellentétek meg­szűnésével a társadalmi viszonyokban a méltányosság, az együttműködés és a köl­­csönös segítségnyújtás elvei érvényesülnek, új emberközi kapcsolatok alakulnak ki; a dolgozók tulajdonosi, termelői és munkáink eredményeinek haszonélvezői minőségükben fejtik ki tevékenységüket, s érvényre jut az elosztás szocialista elve. „Mindenkitől ké­pessége szerint, mindenkinek munkája mennyisége és minősége szerint!"; a szo­cializmus műszaki-anyagi alapján szüntele­nül fedődnek és tökéletesednek a termelő erők, arányosan átfogva az ország tájegy­ségeit és a nemzetgazdaság különböző á­­gait; a nemzeti jövedelem hangsúlyozott gyarapodása révén emelkedik a dolgozók életszínvonala, új munka- és életminőség alakul ki; új felépítmény jön létre, amely­ben valóban demokratikus szervezési és vezetési formák érvényesülnek; új öntudat és ideológia honosodik meg, új tartalmú művelődési, tudományos és oktatási intéz­mények alakulnak ki; az élet valamennyi terültén a szocialista humanizmus elvei gyakorlatiasulnak. A szocialista társadalom éltető központja, dinamizáló ereje a kom­munista párt, amely a dialektikus és tör­ténelmi materializmus elméletével felvértezve biztos kézzel vezeti a dolgozó tömegeket a társadalmi fejlődés újabb és újabb csú­csainak a meghódítására. Pártunk, a Román Kommunista Párt poli­tikája, szocialista hazánk fejlődésének meg­annyi ténye teljes mértékben igazolja az új társadalmi rendszer általános jellemvo­násait, az általános és sajátos dialektikus egységét, a szocializmus következetes hu­manizmusát, felsőbbrendűségét, győzelmé­nek törvényszerűségét. 4. A SOKOLDALÚAN FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM ÉPÍ­TÉSE HAZÁNKBAN - A FORRA­­DALMI ELMÉLET ÉS GYAKORLAT IGAZOLÁSA ÉS GAZDAGÍTÁSA Kommunista pártunk a tudományos szo­cializmus forradalmi elméletét, a marxiz­­mus-leninizmus tanítását nem tekintette és nem tekinti elvont, merev dogmának, min­den helyzetre és körülményre alkalmazható sablonnak, hanem alapelvei újító jellegé­­ből, alkotó lényegéből kiindulva a cselek­vés vezérfonalaként, a társadalom forra­dalmi átalakításának iránytűjeként alkal­mazta és alkalmazza hazánk konkrét vi­szonyaira. Már a kezdet kezdetén, amikor a politikai élet porondján megjelent azzal tűnt ki, hogy a forradalmi elmélettől vezé­relve, a munkásosztály, hazánk összes dol­gozói alapvető törekvéseit, társadalmi és nemzeti szabadság eszményeit tűzte zász­lajára. A hazai sajátos körülményeket mesz­­szemenően figyelembe vevő politikai irány­vonalának helyességéről a két világh­áb­­rú közötti időszakban kibontakozott nagy osz­tálycsaták, a fasizmus ellen vívott harc ki­magasló eseményei vallanak, majd pedig az 1944 augusztusi forradalom előkészíté­se, megszervezése és győzelemre vezetése. A felszabadulás után társadalmunk fejlődé­se több szakaszon ment át. Valamennyi sza­kasz fejlődési szintjéből és sajátos köve­telményeiből kiindulva pártunk ereded és alkotó megoldásokat jelölt meg ahhoz, hogy az új társadalom építésének sajátos haladás forrásait maximálisan értékesíthes­sük. Ez a szemlélet és gyakorlat különösen a IX. kongresszust követő időszakra jellem­­ző, amióta Nicolae Ceauşescu elvtárs áll pártunk és államunk élén. Az ő újító sor- A politikai-ideológiai oktatás tantervének tematikájából radalmi gondolkodása és cselekvése alap­vetően meghatározza ennek az időszaknak a fejlődési irányát, hazánk történelmé­nek eleddig legkimagaslóbb eredményeit, érté­kes hozzájárulását a forradalmi elmélet és gyakorlat általános kincsestárának gyara­pításához. Pártunk felfogásában a szocializmus épí­tése átfogó, megújító és állandó forradalmi folyamat­ Ennek keretében a korábbi sza­kaszban a hangsúly a szocializmus mű­sza­­ki-anyagi alapja létrehozására és az új típusú társadalmi szerkezet kialakítására esett. Ezt követően a cél a gazdasági-tár­sadalmi vívmányok megszilárdítása volt, s ennek elérésével sikerült az egész építő­­munkát a szocializmus gazdasági, politikai és szellemi alapjára helyeznünk. Létrejöttek egy újabb szakaszra való rátérés feltételei, egy elvileg új, eredeti tapasztalat kibonta­kozásának a lehetőségei. Ennek a szakasz­nak a lényegét pártunk főtitkára a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom építésé­ben jelölte meg- Ez az új stratégiai szakasz feltételezi a korszerű iparral és belterjes mezőgazdasággal rendelkező fejlett gazda­ság megteremtését, a tudományos tevékeny­ség erőteljes kibontakozását, az oktatás tökéletesítését, a kulturális színvonal álta­lános emelését, a dolgozók anyagi és szel­lemi jólétének további növekedését, a tár­sadalmi igazságosság és méltányosság szé­leskörű érvényesítését, a szocialista demok­rácia elmélyítését, a társadalom­szervezés tökéletesítését, az új ember kialakítását, a forradalmi öntudat formálását stb. A sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom épí­tésének folyamatában e­gyre növekszenek és mind bonyolultabbakká válnak a társa­dalom előtt álló feladatok, amelyeknek megoldásában a fő szerepet a tudományos forradalmi elmélettel felvértezett kommu­nista pártunk tölti be, s ebből adódóan ál­­landóan növekszik vezető­ küldetése. A párt XIII. kongresszusa fejlődésünknek újabb szakaszát nyitotta meg, amelyben a fő hangsúly az intenzív módszerekre a minőség javítására, mindennemű tevékeny­ség hatékonyságának a fokozására esik. A szocialista forradalom és építés immár több mint négy évtizedes tapasztalata, gya­korlata hazánkban új értékekkel gazdagítja jelenkorunk forradalmi elméletét és gyakor­latát, jelentős mértékben hozzájárul a for­radalmi erők harcának a sikeréhez a leg­emberibb és legigazságosabb társadalmi rendszer megteremtéséért és eredményes felépítéséért. 5. FORRADALMI ELMÉLETÜNK ÉS ELVEINK__LEGYŐZHETETLEN _EREJE Korunkban a tudományos szocializmus forradalmi elmélete világítja be a munkás­­osztály, az összes haladó erők harcát, en­nek az elmélésnek a fényénél vált­­valóság­gá és ért el történelmi jelentőségű győzel­meket a szocializmus immár a világ szá­mos országában. Életerejét, legyőzhetetlen igazságát, a társadalmi gyakorlat igazolta és igazolja nap mint nap- Éppen ezért nem véletlen, hogy ellenségei, a kizsákmányo­l rendszerek védelmezői, megjelenése első pillanatától ádáz küzdelmet indítottak el­lene. A reakciónak ez a harca kezdetben főleg az e­mélet síkján bontakozott ki, de a szocialista társadalom létrejöttétől a politikai gazdasági, diplomáciai, sőt a ka­tonai támadás legváltozatosabb módszerei­vel bővült. A szocializmust azonban nem lehetett megsemmisíteni. Nemcsak hogy sikerrel ellenállt, hanem fejlődött, megerő­södött, bebizonyította életképességét és felsőbbrendűségét. A gazdasági, társadalmi, művelődési és az élet más területein elért hatalmas sikerek, a szocializmus ellensé­­geit horei módszereik megváltoztatására késztették. Ez elsősorban a legrafináltabb antiszocialista, antikommunista elméletek kiagyalásában nyilvánul meg. Főleg az új társadalom építésének nehézségeit egyes növekedéssel járó hiányosságait és a né­hány országban elkövetett hibákat igyekez­nek felnagyítani és kihasználni. Ugyanakkor az egyes emberek tudatában még fellelhe­tő elavult, tudománytalan, retrográd ma­radványokra is appelálnak. A régi és új kö­zötti küzdelemnek, a szocializmus és a ka­pitalizmus közötti világméretekben kibonta­kozott osztályharcnak az egyik sajátos ve­­tü­lete ez. Természetes, hogy az új és egyre jobban elmélyülő világgazdasági válság kö­rülményei között, amikor a kizsákmányoló, reakciós erők mind ingatagabbnak érzik lábuk alatt a tatárt, ideológiailag is igye­keznek minden tőlük telhetőt elkövetni a szocializmus elméletének és gyakorlatának a lejáratásáért. Ezért a kapitalizmussal való világméretű konfrontáció e területen is a kommunista párt elméleti, ideológiai és nevelő tevékenységének mind erőteleseb­ben kell érvényesülnie. A szocialista tudat kialakítása, a fo­r­a­­dalmi öntudat kife­lesztése, a társadalmunk világszemléletétől idegen megnyilvánulások kiiktatása a sokoldalúan felett szocialista társadalom sikeres építésének, a szocializ­mus és kommunizmus ügye világméretű győzelmének objektív követelménye, a­­ je­lenkori fejlődés egyik alapvető törvény­szerűsége. KOVÁCS KÁROLY Új évad az ismeret­­terjesztés fórumán A Tudományos­ Művelődési E­­gyetemek megnyitói gazdag „választékot" nyújtanak az ér­deklődőknek. Nagyrészük e­­gyetemi központok és kutatási intézetek magasképesítésű szakembereivel karöltve, így a hazai színesfém-érckitermelés e­­gyik fellegvárában, Balónon, október 22-én, a központi té­ma a kutatás-kitermelés-első­­fokú feldolgozás műszaki szint­jének emelése, diverszifikálá­­sa. Ez utóbbi témát éppen egy geológus-kutató mélyíti el, a hazai biotechnológia egyik út­törője Déváról, Joh­vinsci Ste­llán. De közreműködnek olyan személyiségek is mint Bujor Al­máján Bukarestből, vagy Sirbu Romulus Petrozsényből. Termé­szetesen, beneveztek helyi szak­emberek is, mint Rácz Attila mérnök-igazgató és Fekete Al­bert főmérnök, alapos tanul­mány-előadással. Nagymúrltú kohóipari kisköz­pontunk TME-e a vlahicai, el­sődleges figyelme az intenzív termelésnövekedés tényezőinek, tartalékának kiaknázása, főleg a kohósalak és-gáz értékesítése, de az energia és anyagfogyasz­tás csökkentése is (október 31.) Ide olyan nagynevű kutatók „dolgoznak" be, a fővárosi ko­hóipari kutató- és tervező in­tézettől mint Dinescu és Veliciu osztályvezetők, valamint a hu­nyadi központ szakemberei, é­­lükön Marinescu kutatómérnök­kel. Hozzájuk zárkózik fel a helyiek előadócsoportja Szeles Bálint almérnökkel az éden. A gyergyóiak mérnökdoktorá­nak Márton László igazgató­­nak közvetlen közreműködésé­vel került tető alá az a szimpó­zium (október 23), amelynek té­­mája rendkívül sürgető: „Auto­matizálás és robotizálás a gépgyártóiparban",­­de galaci szakemberek is be­segítenek. Mindenkit érdekel az időjárás, a meteorológia. A tu­dománynak ez az interdiszcip­lináris természetű ága rendkívül bonyolult, szerteágazó mérés­adathalmazzal kell megbírkóz­nia. Az előrejelzőnek sokfajta tényezővel ke­l számolnia. Ez a megye központi TMB szimpóziu­mának a témája, ahol az elő­adók kivétel nélkül meghívot­tak, dr. Frinescu Mircea és Stăncescu Ioan, a központi me­­teo-hidrológiai intézet munka­társai és Iulian Popescu, a Sze­­ben-körzetis (ahová medvénk is tartozik) meteo-hidroá­llomásá­nak főnöke. Sajátos tevékenység, sokol­dalú arculatát hivatott bemutat­ni a két nagyhírű üdülő-fürdő központunk TME tanévnyitó szimpóziumai; a turizmust - s különösképpen annak gazda­sági, egészségügyi, nevelői ve­­tületét - fővárosi szakemberek (és helyiek) részvételévé­ (dr. Munteanu Savini­s, a turisztikai minisztér­iumból és Adrian Gó­ca kutató). Székelyudvarhelyen és Topli­­cán a szocialista építés hazai eredményeit tudatosítják, kü­lönösképpen az eltelt húsz é­­vé­ azét a periódusét, amely a legtermékenyebb, leggazda­gabb eredményeiben annak or­szágos és megyei vonatkozásá­ban, s amelyet méltán nevezünk Ceaușescu korszaknak. Végül, fiatal borközpon­tunk, az urbanizálódás maga­­­sabb fokára lépett Székelyke­­resztúr, egy mindenkit foglal­koztató kérdéskörrel iratkozott fel, a környezetvédelemmel. A cél tudatosítani környezetünk összetevőinek harmóniáját, s e­­­lejét venni a diszharmónia bár­milyen fúrásának PETŐ LÁSZLÓ SÁNDOR VILLANÁSOK ------­FESTMÉNY Festmény a gyárban. A tény már önmagában véve is örven­detes, a művészetek szakadat­­lan térhódítását példázza. Még örvendetesebb, hogy ez a fest­mény történetesen éppen a gyár életéből ihletődött a termelő­­munka egyik lényeges mozzana­tát lényegíti át művészetté. A példa ezúttal a Székelykeresz­túri Acélműből való, ott, a dísz­terem falán Joó László Az első csapolás öröme című festménye látható. Dokumentum-értékű alkotás, mely a művészet nyel­vén örökíti meg 1982 február­jának emlékezetes eseményét, az Ívfénykemence beindulását. Szikraeső aranyozza be a ké­pet, melynél csak az emberek arcáról sugárzó öröm áraszt több fényt: otthonra talált az ipar e tájon, újabb biztos ke­nyérkereseti lehetőséghez jutot­tak az emberek. (Borbély László) ÚJ KERÍTÉS. FEHÉRRE FESTETT ABLAKOK Az elmúlt hónapokban már többször dicsérő szóval illettük a gyergyószárhegyi általános is­kola vezetőségét és tanszemély­­zetét azokért a naponta látható pozitív előjelű változásokért, a­­melyek egészen más kinézést adnak az itt folyó oktató nevelő­­munkának. Noshát az iskolák rendbetételéért látva első sike­­reket most újabbak követik, te­hát a tanári kar és a szülői bi­­zottság úgymond nem ült rá ba­bérjaira. Új kerítés került a központi iskola köré, fehér olaj­festékkel kenik az ablakokat aj­tókat. Mintha napról napra fia­talodna ez az iskola. Jó ezt ta­pasztalni, aho­gy azt is, hogy a község lakossága és néptaná­csa, a községben dolgozó intéz­­mények és gazdasági egységek végre megértették: az iskola va­lamennyiünké. (Zöld Lajos) VANNAK MÉG JÓ EMBEREK Népes a határ, szinte száz­­méterenként egy-egy csoport ássa a burgonyát. Kemény a föld, recseg az eke, megizzaszt­­ja aki az ekeszarvát fogja, pe­dig hideg szél seper végig a mezőn. Amott távolabb idős házaspár szedegeti a gumókat, s ha lassan is, de telnek a zsá­kok, estefelére immár nincsen gumó a földön. Nekifohászko­dik a két öreg a legnehezebb­nek amitől legjobban féltek. Szekérre rakni a zsákokat, s va­jon miként lesz odahaza a pin­­cében az ör­tés? De lám-lám, kár volt a búslakodás. Két mar­kos fiatalember jön segíteni, könnyedén emelkednek ma­gasba a súlyos zsákok, s jön a biztató szó is. Eregeljenek csak nyugodtan hazafelé, mire haza­érnek mi is ott leszünk, leürít­jük a szekeret. Könny gyűl az öregek szemébe, a bála könnye. (Erdélyi Zsolt) HOL ÁRULJÁK AZ ÚJSÁGOT ? Azt mondhatja most az ol­vasó, hogy nahát, haza beszé­lek, amikor így, nyilvánosan á­­rulom a portékát, de mit tegyek a közolvasóval magam is bosz­­szankodtam egész vasárnap a­­zon, hogy a megyeszékhelyen a központban sehol egy áruba nyitva, sehol még jele sem an­nak, hogy illetékeském gondolt volna arra, valahol csak kellene állni a portékával az utcára. Az egyik áruba költözik, örülünk ennek, éppen ideje volt kulturál­tabb boltot nyitni a régi öreg helyett, a másik, a postai saj­tóáruba szabadságolás miatt hetek óta nem nyit már vasár­nap, az egy váltásból nem telik vasárnapra is. Az már ugye nem szempont, hogy vasárnap a köz­ponti sajtó mindenike megjele­nik, hétfőn két kivétellel egy sem, tehát a lépésváltásnak in­doka is volna. Tovább nem gya­logoltam körbe, mert hát minek, az útszéli kioszkok amúgy sem nyitottak soha vasárnap. Szó­­val, ideje volna valamiféle ren­det csinálni az újságárudák ü­­crtjében is, a politikai sajtót, egyáltalán a sajtót, mégsem il­lik fűszeráru mintára árulgatni. (Koszta István) —

Next