Hargita, 1985. október (18. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-01 / 231. szám
A szocializmus a legemberibb, legigazságosabb társadalmi rendszer (II) 3. A SZOCIALISTA TÁRSADALOM FŐ JELLEMVONÁSAI A szocializmust számos olyan minőségileg új vonás jellemzi, amelyek csak ennek a társadalmi alakulatnak a sajátjai s így gyökeresen megkülönböztetik más gazdasági-társadalmi rendszerektől. E jellemvonások minden egyes ország konkrét történelmi, gazdasági, politikai, művelődési stb. sajátosságainak megfelelően változatos formákban érvényesülnek. Amint arra már utaltunk, a szocializmus meghatározó jellemvonása a termelőerők és a termelési viszonyok közötti összhang megteremtése. Ezen az alapon a szocialista társadalom főbb jellemzői a következők: az egész nép politikai szervezetét megtestesítő államban a hatalmat a munkásosztállyal az élen a néptömegek gyakorolják; az új rendszer a termelőeszközök szocialista tulajdonának két formáján (össznépi és szövetkezeti) alapuló gazdasági viszonyokra épül: az elnyomó osztályok felszámolásával és ennek következményeként az osztályellentétek megszűnésével a társadalmi viszonyokban a méltányosság, az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás elvei érvényesülnek, új emberközi kapcsolatok alakulnak ki; a dolgozók tulajdonosi, termelői és munkáink eredményeinek haszonélvezői minőségükben fejtik ki tevékenységüket, s érvényre jut az elosztás szocialista elve. „Mindenkitől képessége szerint, mindenkinek munkája mennyisége és minősége szerint!"; a szocializmus műszaki-anyagi alapján szüntelenül fedődnek és tökéletesednek a termelő erők, arányosan átfogva az ország tájegységeit és a nemzetgazdaság különböző ágait; a nemzeti jövedelem hangsúlyozott gyarapodása révén emelkedik a dolgozók életszínvonala, új munka- és életminőség alakul ki; új felépítmény jön létre, amelyben valóban demokratikus szervezési és vezetési formák érvényesülnek; új öntudat és ideológia honosodik meg, új tartalmú művelődési, tudományos és oktatási intézmények alakulnak ki; az élet valamennyi terültén a szocialista humanizmus elvei gyakorlatiasulnak. A szocialista társadalom éltető központja, dinamizáló ereje a kommunista párt, amely a dialektikus és történelmi materializmus elméletével felvértezve biztos kézzel vezeti a dolgozó tömegeket a társadalmi fejlődés újabb és újabb csúcsainak a meghódítására. Pártunk, a Román Kommunista Párt politikája, szocialista hazánk fejlődésének megannyi ténye teljes mértékben igazolja az új társadalmi rendszer általános jellemvonásait, az általános és sajátos dialektikus egységét, a szocializmus következetes humanizmusát, felsőbbrendűségét, győzelmének törvényszerűségét. 4. A SOKOLDALÚAN FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM ÉPÍTÉSE HAZÁNKBAN - A FORRADALMI ELMÉLET ÉS GYAKORLAT IGAZOLÁSA ÉS GAZDAGÍTÁSA Kommunista pártunk a tudományos szocializmus forradalmi elméletét, a marxizmus-leninizmus tanítását nem tekintette és nem tekinti elvont, merev dogmának, minden helyzetre és körülményre alkalmazható sablonnak, hanem alapelvei újító jellegéből, alkotó lényegéből kiindulva a cselekvés vezérfonalaként, a társadalom forradalmi átalakításának iránytűjeként alkalmazta és alkalmazza hazánk konkrét viszonyaira. Már a kezdet kezdetén, amikor a politikai élet porondján megjelent azzal tűnt ki, hogy a forradalmi elmélettől vezérelve, a munkásosztály, hazánk összes dolgozói alapvető törekvéseit, társadalmi és nemzeti szabadság eszményeit tűzte zászlajára. A hazai sajátos körülményeket meszszemenően figyelembe vevő politikai irányvonalának helyességéről a két világhábrú közötti időszakban kibontakozott nagy osztálycsaták, a fasizmus ellen vívott harc kimagasló eseményei vallanak, majd pedig az 1944 augusztusi forradalom előkészítése, megszervezése és győzelemre vezetése. A felszabadulás után társadalmunk fejlődése több szakaszon ment át. Valamennyi szakasz fejlődési szintjéből és sajátos követelményeiből kiindulva pártunk ereded és alkotó megoldásokat jelölt meg ahhoz, hogy az új társadalom építésének sajátos haladás forrásait maximálisan értékesíthessük. Ez a szemlélet és gyakorlat különösen a IX. kongresszust követő időszakra jellemző, amióta Nicolae Ceauşescu elvtárs áll pártunk és államunk élén. Az ő újító sor- A politikai-ideológiai oktatás tantervének tematikájából radalmi gondolkodása és cselekvése alapvetően meghatározza ennek az időszaknak a fejlődési irányát, hazánk történelmének eleddig legkimagaslóbb eredményeit, értékes hozzájárulását a forradalmi elmélet és gyakorlat általános kincsestárának gyarapításához. Pártunk felfogásában a szocializmus építése átfogó, megújító és állandó forradalmi folyamat Ennek keretében a korábbi szakaszban a hangsúly a szocializmus műszaki-anyagi alapja létrehozására és az új típusú társadalmi szerkezet kialakítására esett. Ezt követően a cél a gazdasági-társadalmi vívmányok megszilárdítása volt, s ennek elérésével sikerült az egész építőmunkát a szocializmus gazdasági, politikai és szellemi alapjára helyeznünk. Létrejöttek egy újabb szakaszra való rátérés feltételei, egy elvileg új, eredeti tapasztalat kibontakozásának a lehetőségei. Ennek a szakasznak a lényegét pártunk főtitkára a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében jelölte meg- Ez az új stratégiai szakasz feltételezi a korszerű iparral és belterjes mezőgazdasággal rendelkező fejlett gazdaság megteremtését, a tudományos tevékenység erőteljes kibontakozását, az oktatás tökéletesítését, a kulturális színvonal általános emelését, a dolgozók anyagi és szellemi jólétének további növekedését, a társadalmi igazságosság és méltányosság széleskörű érvényesítését, a szocialista demokrácia elmélyítését, a társadalomszervezés tökéletesítését, az új ember kialakítását, a forradalmi öntudat formálását stb. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének folyamatában egyre növekszenek és mind bonyolultabbakká válnak a társadalom előtt álló feladatok, amelyeknek megoldásában a fő szerepet a tudományos forradalmi elmélettel felvértezett kommunista pártunk tölti be, s ebből adódóan állandóan növekszik vezető küldetése. A párt XIII. kongresszusa fejlődésünknek újabb szakaszát nyitotta meg, amelyben a fő hangsúly az intenzív módszerekre a minőség javítására, mindennemű tevékenység hatékonyságának a fokozására esik. A szocialista forradalom és építés immár több mint négy évtizedes tapasztalata, gyakorlata hazánkban új értékekkel gazdagítja jelenkorunk forradalmi elméletét és gyakorlatát, jelentős mértékben hozzájárul a forradalmi erők harcának a sikeréhez a legemberibb és legigazságosabb társadalmi rendszer megteremtéséért és eredményes felépítéséért. 5. FORRADALMI ELMÉLETÜNK ÉS ELVEINK__LEGYŐZHETETLEN _EREJE Korunkban a tudományos szocializmus forradalmi elmélete világítja be a munkásosztály, az összes haladó erők harcát, ennek az elmélésnek a fényénél váltvalósággá és ért el történelmi jelentőségű győzelmeket a szocializmus immár a világ számos országában. Életerejét, legyőzhetetlen igazságát, a társadalmi gyakorlat igazolta és igazolja nap mint nap- Éppen ezért nem véletlen, hogy ellenségei, a kizsákmányol rendszerek védelmezői, megjelenése első pillanatától ádáz küzdelmet indítottak ellene. A reakciónak ez a harca kezdetben főleg az emélet síkján bontakozott ki, de a szocialista társadalom létrejöttétől a politikai gazdasági, diplomáciai, sőt a katonai támadás legváltozatosabb módszereivel bővült. A szocializmust azonban nem lehetett megsemmisíteni. Nemcsak hogy sikerrel ellenállt, hanem fejlődött, megerősödött, bebizonyította életképességét és felsőbbrendűségét. A gazdasági, társadalmi, művelődési és az élet más területein elért hatalmas sikerek, a szocializmus ellenségeit horei módszereik megváltoztatására késztették. Ez elsősorban a legrafináltabb antiszocialista, antikommunista elméletek kiagyalásában nyilvánul meg. Főleg az új társadalom építésének nehézségeit egyes növekedéssel járó hiányosságait és a néhány országban elkövetett hibákat igyekeznek felnagyítani és kihasználni. Ugyanakkor az egyes emberek tudatában még fellelhető elavult, tudománytalan, retrográd maradványokra is appelálnak. A régi és új közötti küzdelemnek, a szocializmus és a kapitalizmus közötti világméretekben kibontakozott osztályharcnak az egyik sajátos vetülete ez. Természetes, hogy az új és egyre jobban elmélyülő világgazdasági válság körülményei között, amikor a kizsákmányoló, reakciós erők mind ingatagabbnak érzik lábuk alatt a tatárt, ideológiailag is igyekeznek minden tőlük telhetőt elkövetni a szocializmus elméletének és gyakorlatának a lejáratásáért. Ezért a kapitalizmussal való világméretű konfrontáció e területen is a kommunista párt elméleti, ideológiai és nevelő tevékenységének mind erőtelesebben kell érvényesülnie. A szocialista tudat kialakítása, a foradalmi öntudat kifelesztése, a társadalmunk világszemléletétől idegen megnyilvánulások kiiktatása a sokoldalúan felett szocialista társadalom sikeres építésének, a szocializmus és kommunizmus ügye világméretű győzelmének objektív követelménye, a jelenkori fejlődés egyik alapvető törvényszerűsége. KOVÁCS KÁROLY Új évad az ismeretterjesztés fórumán A Tudományos Művelődési Egyetemek megnyitói gazdag „választékot" nyújtanak az érdeklődőknek. Nagyrészük egyetemi központok és kutatási intézetek magasképesítésű szakembereivel karöltve, így a hazai színesfém-érckitermelés egyik fellegvárában, Balónon, október 22-én, a központi téma a kutatás-kitermelés-elsőfokú feldolgozás műszaki szintjének emelése, diverszifikálása. Ez utóbbi témát éppen egy geológus-kutató mélyíti el, a hazai biotechnológia egyik úttörője Déváról, Johvinsci Stellán. De közreműködnek olyan személyiségek is mint Bujor Almáján Bukarestből, vagy Sirbu Romulus Petrozsényből. Természetesen, beneveztek helyi szakemberek is, mint Rácz Attila mérnök-igazgató és Fekete Albert főmérnök, alapos tanulmány-előadással. Nagymúrltú kohóipari kisközpontunk TME-e a vlahicai, elsődleges figyelme az intenzív termelésnövekedés tényezőinek, tartalékának kiaknázása, főleg a kohósalak és-gáz értékesítése, de az energia és anyagfogyasztás csökkentése is (október 31.) Ide olyan nagynevű kutatók „dolgoznak" be, a fővárosi kohóipari kutató- és tervező intézettől mint Dinescu és Veliciu osztályvezetők, valamint a hunyadi központ szakemberei, élükön Marinescu kutatómérnökkel. Hozzájuk zárkózik fel a helyiek előadócsoportja Szeles Bálint almérnökkel az éden. A gyergyóiak mérnökdoktorának Márton László igazgatónak közvetlen közreműködésével került tető alá az a szimpózium (október 23), amelynek témája rendkívül sürgető: „Automatizálás és robotizálás a gépgyártóiparban",de galaci szakemberek is besegítenek. Mindenkit érdekel az időjárás, a meteorológia. A tudománynak ez az interdiszciplináris természetű ága rendkívül bonyolult, szerteágazó mérésadathalmazzal kell megbírkóznia. Az előrejelzőnek sokfajta tényezővel kel számolnia. Ez a megye központi TMB szimpóziumának a témája, ahol az előadók kivétel nélkül meghívottak, dr. Frinescu Mircea és Stăncescu Ioan, a központi meteo-hidrológiai intézet munkatársai és Iulian Popescu, a Szeben-körzetis (ahová medvénk is tartozik) meteo-hidroállomásának főnöke. Sajátos tevékenység, sokoldalú arculatát hivatott bemutatni a két nagyhírű üdülő-fürdő központunk TME tanévnyitó szimpóziumai; a turizmust - s különösképpen annak gazdasági, egészségügyi, nevelői vetületét - fővárosi szakemberek (és helyiek) részvételévé (dr. Munteanu Savinis, a turisztikai minisztériumból és Adrian Góca kutató). Székelyudvarhelyen és Toplicán a szocialista építés hazai eredményeit tudatosítják, különösképpen az eltelt húsz évé azét a periódusét, amely a legtermékenyebb, leggazdagabb eredményeiben annak országos és megyei vonatkozásában, s amelyet méltán nevezünk Ceaușescu korszaknak. Végül, fiatal borközpontunk, az urbanizálódás magasabb fokára lépett Székelykeresztúr, egy mindenkit foglalkoztató kérdéskörrel iratkozott fel, a környezetvédelemmel. A cél tudatosítani környezetünk összetevőinek harmóniáját, s elejét venni a diszharmónia bármilyen fúrásának PETŐ LÁSZLÓ SÁNDOR VILLANÁSOK ------FESTMÉNY Festmény a gyárban. A tény már önmagában véve is örvendetes, a művészetek szakadatlan térhódítását példázza. Még örvendetesebb, hogy ez a festmény történetesen éppen a gyár életéből ihletődött a termelőmunka egyik lényeges mozzanatát lényegíti át művészetté. A példa ezúttal a Székelykeresztúri Acélműből való, ott, a díszterem falán Joó László Az első csapolás öröme című festménye látható. Dokumentum-értékű alkotás, mely a művészet nyelvén örökíti meg 1982 februárjának emlékezetes eseményét, az Ívfénykemence beindulását. Szikraeső aranyozza be a képet, melynél csak az emberek arcáról sugárzó öröm áraszt több fényt: otthonra talált az ipar e tájon, újabb biztos kenyérkereseti lehetőséghez jutottak az emberek. (Borbély László) ÚJ KERÍTÉS. FEHÉRRE FESTETT ABLAKOK Az elmúlt hónapokban már többször dicsérő szóval illettük a gyergyószárhegyi általános iskola vezetőségét és tanszemélyzetét azokért a naponta látható pozitív előjelű változásokért, amelyek egészen más kinézést adnak az itt folyó oktató nevelőmunkának. Noshát az iskolák rendbetételéért látva első sikereket most újabbak követik, tehát a tanári kar és a szülői bizottság úgymond nem ült rá babérjaira. Új kerítés került a központi iskola köré, fehér olajfestékkel kenik az ablakokat ajtókat. Mintha napról napra fiatalodna ez az iskola. Jó ezt tapasztalni, ahogy azt is, hogy a község lakossága és néptanácsa, a községben dolgozó intézmények és gazdasági egységek végre megértették: az iskola valamennyiünké. (Zöld Lajos) VANNAK MÉG JÓ EMBEREK Népes a határ, szinte százméterenként egy-egy csoport ássa a burgonyát. Kemény a föld, recseg az eke, megizzasztja aki az ekeszarvát fogja, pedig hideg szél seper végig a mezőn. Amott távolabb idős házaspár szedegeti a gumókat, s ha lassan is, de telnek a zsákok, estefelére immár nincsen gumó a földön. Nekifohászkodik a két öreg a legnehezebbnek amitől legjobban féltek. Szekérre rakni a zsákokat, s vajon miként lesz odahaza a pincében az örtés? De lám-lám, kár volt a búslakodás. Két markos fiatalember jön segíteni, könnyedén emelkednek magasba a súlyos zsákok, s jön a biztató szó is. Eregeljenek csak nyugodtan hazafelé, mire hazaérnek mi is ott leszünk, leürítjük a szekeret. Könny gyűl az öregek szemébe, a bála könnye. (Erdélyi Zsolt) HOL ÁRULJÁK AZ ÚJSÁGOT ? Azt mondhatja most az olvasó, hogy nahát, haza beszélek, amikor így, nyilvánosan árulom a portékát, de mit tegyek a közolvasóval magam is boszszankodtam egész vasárnap azon, hogy a megyeszékhelyen a központban sehol egy áruba nyitva, sehol még jele sem annak, hogy illetékeském gondolt volna arra, valahol csak kellene állni a portékával az utcára. Az egyik áruba költözik, örülünk ennek, éppen ideje volt kulturáltabb boltot nyitni a régi öreg helyett, a másik, a postai sajtóáruba szabadságolás miatt hetek óta nem nyit már vasárnap, az egy váltásból nem telik vasárnapra is. Az már ugye nem szempont, hogy vasárnap a központi sajtó mindenike megjelenik, hétfőn két kivétellel egy sem, tehát a lépésváltásnak indoka is volna. Tovább nem gyalogoltam körbe, mert hát minek, az útszéli kioszkok amúgy sem nyitottak soha vasárnap. Szóval, ideje volna valamiféle rendet csinálni az újságárudák ücrtjében is, a politikai sajtót, egyáltalán a sajtót, mégsem illik fűszeráru mintára árulgatni. (Koszta István) —