Hargita, 1985. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-01 / 258. szám

XVIII. évf. 258. (4950.) szám 1985. november 1., péntek 4 oldal Ara 50 bani AZ ISMERETEK állandó felújítása, elmélyítése és gazdagítása olyan korkövetel­mény, amelyről egyre több szó esik napjainkban. Pártunk fő­titkárának csaknem valamennyi útmutató beszéde, a pártdoku­mentumok nagy része nyomaté­kosa fontosságát Előrehaladá­sunknak a XIII. kongresszus ha­tározataiban megjelölt új sza­kasza, az intenzív fejlesztésre való rátérés, egész gazdasági­társadalmi fejlődésünk egyik kulcskérdése ez. Elvi síkon ma már jórészt mindenki tisztában is van fontosságával és intéz­ményesen is nagyon sok történt gyakorlatiasításáért. Ha viszont a társadalmunk előtt álló fela­datok sokrétűségéből, kortárs világunk főbb mozgásirányaiból, az állandóan növekvő minőségi igényekből indulunk ki, akkor nem lehet eléggé hangsúlyozni azokat az ilyen értelmű konkrét teendőket, amelyek társadal­munk minden egyes tagjára há­rulnak egyénileg is. Ismételjük: egyénileg is, mindenkire ! Szük­sége nem korlátozódik csupán a tudósok, kutatók, tervezők vi­szonylag szűk körére. Az új tár­sadalom milliók hatalmas kol­lektív alkotása, s felépítése csak tagjai közös erőfeszítésével le­hetséges. Ez viszont feltételezi, hogy a munkás, az orvos, a mezőgépész, a pedagógus, a mester, a közgazdász, az állat­tenyésztő, a fafeldolgozó, egy­szóval mindenki a maga munkahelyén a legnagyobb hoz­záértéssel, kompetenciával vé­gezze munkáját Természetesen ez csak úgy lehetséges, ha mi­nél többet elsajátítunk abból a hatalmas ismeretanyagból, a­­mely ma már világméretekben a mértani haladvány arányában gyarapszik. Ennek pedig a leg­járhatóbb útja az állandó ön­képzés, egyéni tanulás nemcsak az egykori ismeretek felújításá­ért, hanem azok elmélyítéséért, szüntelen bővítéséért a tudo­mány és a gyakorlat legújabb vívmányaival. A sokasodó szak­­könyvek,­­lapok és­­folyóiratok kiváló lehetőséget teremtenek erre. Ezek nemcsak intellektu­sunk „meghosszabbítását" segí­tik elő, hanem közvetlenül ki­hatnak munkánk eredményessé­gére, közvetve pedig társadal­munk szamosabb előrehaladá­sára. Éljünk hát mindannyian és mind jobban eme lehetőséggel, ezzel az egyén és a társadalom számára nélkülözhetetlen szelle­mi táplálékkal. apogatózva halad az­­ autóbusz. Sűrű a köd, kockára lehetne vágni. Feszülten ügyel a gépkocsive­zető. Érzi a felelősség súlyát, hiszen félszáznál is több em­ber bízta rá életét, testi ép­ségét, biztonságát. Nem nagy szavak ezek, egyáltalán nem. A sűrű köd magában rejti a balesetveszélyt. A sofőr min­den idegszálával figyel, lába felkészülve a fékezésre. Nem tűnik-e fel a ködből egy ke­rékpár, egy csendesen haladó szekér, szemből egy előzést megkísérlő gépkocsi? Az uta­sok is csendesebbek a szo­kottnál, szomszédaikkal is halk hangon társalognak, szinte bekapcsolódnak a gép­kocsivezető erőfeszítésébe. Segítik hallgatásukkal. Az el­ső megálló. Borostásállú a­­tyaf­ billen fel a kocsira, s még be sem csukódott az a­­fő, harsogó hangon fordul a sofőrhöz, kedélyeskedik, ma­gyaráz, kérdez és követeli a választ. Szája be nem áll, e­­rőszakos hangjával megtelik a jármű. Ismerőse lehet a gépkocsivezetőnek, aki talán éppen az ismeretség okán restellt rászólni az atyafira, hogy ugyan hagyja már abba a fecsegést, most igazán nin­csen helye ennek, de hall­gat Néha némán bólint. Lát­ni, hogy a jólneveltség tesz féket a nyelvére, pedig leg­szívesebben a pokolba kíván­ná ezt a bizalmaskodó uta­sát, aki nem érti meg, hogy most és ott nincs helye a be­szédnek, mint ahogyan álta­lában nincs helye a gépkocsi vezetőjével folytatott huza­mos beszélgetéseknek. Az a­­tyafi nem hallgat, csak mond­ja a sületlenségeit tovább. Egy megálló, kettő. A gépko­csivezető egyre idegesebb, s már az utasok is kezdenek kifogyni a béketűrésből. Egy­­egy ádámcsutka gyors moz­gása jelzi a lenyelt mondan­dót. Fékez az autóbusz, ú­­jabb megálló, s végre - min­denki megkönnyebbülésére - leszáll a fecsegő. A sofőr borsányi vezítékcseppet tö­röl le homlokáról. A buszban ismét átveszi uralmát a halk zsongás, ellanyhulnak a meg­feszült idegek. Mintha a gép­kocsi is vidámabban szalad­na. Biztos kezek lógják a vo­lánt, az utazás biztonsága helyreállt. BOGOS SÁNDOR QUAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! A gazdasági növelésének Szocialista demokráciánk rendszerében a szakszerveze­teknek egyre aktívabb szere­pük van a gazdasági-társadal­mi fejlesztési tervek megva­lósításában, a dolgozók szak­felkészültségének tökéletesí­tésében, a munkatermelékeny­ség növelésében, a termelés minőségi és műszaki színvo­nalának emelésében, az élet­­színvonal szüntelen javítását szolgáló pártpolitika megva­lósításában. Ebben az összefüggésben vizsgálta meg a napokban a Szakszervezetek Hargita Me­gyei Tanácsának bürója a szakszervezeti csoportok te­vékenységét és részletesen e­­lemezte azt a módot, ahogyan azok a leghatékonyabban munkálkodnak az új gaz­dasági-pénzügyi mechaniz­mus tökéletesítéséért és leg­jobb körülmények közti meg­valósításáért. Ez ugyanis e­­gyik alapvető tényezője a dol­gozók széleskörű kezdemé­nyezésének és az anyagi érde­keltség állandó növelésének. Nos, a büró megállapítása, hogy a szakszervezeti csoport­­bürórk ebben az évben is kü­lönleges hangsúlyt helyeztek a termékek műszaki és minő­ségi színvonalának emelésé­re, a nyersanyagok, a tüzelő­anyagok és az energia maga­ hatékonyság szolgálatában jobb fokú hasznosítására. E­­zek ugyanis elsőrendű ténye­zői a gazdasági feladatok tel­jesítésének és a hatékonyság növelésének az összes tevé­kenységi területeken, így me­gyénkben a közel 2500 csoport­ba tömörült szakszervezeti tagság a munkatermelékeny­ség jelentős fokozásával ez­­idáig terven felül több millió lej értékű áruter­melést valósított meg, s szám­talan munkáskezdeményezés alkalmazása nyomán több mil­lió lej értékű nyers- és segéd­anyagot takarított meg a nemzetgazdaságnak. Rendkí­vüli teljesítmények ott szület­tek, ahol a szakszervezeti bi­zottságok is megfelelően irá­nyították ezt a munkát, s o­­lyan munkáskezdeményezé­seket vezettek be és alkalmaz­tak a termelésben, amelyek hatékonyságához nem fér két­ség. Ilyenek például A szak­­szervezeti csoport megtaka­rításainak gyűjtőszámlája, vagy A mikron, gramm és másodperc a gazdasági haté­konyság szolgálatában stb. Ezek jelentőségét a szakszer­vezeti bizottságok és a dol­gozói tanácsok előzetesen is­­(Folytatás v ?­ndatonl LAZAR t­r.OKEA, a Szakszervezetek­ Hargita Megyei Tanácsának titkára SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­­ CA- tzerella: November 7 utca 45 szám | telefon: 13633, délutáni telefonszolgálat: 11606 (belső 223). Nyomda: November 7 utca 43 szám | telefon: 11066. Előfizetések­et elfogadnak az összes postahi­vatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Előfizetési díj egy hónapra 13 lej, év végéig 26 lej. Portai kézbesítési díj példányonként 25 bani. Lekötötték az feloldották a Az október végi vastag köd valósággal ellepte a gyergyó­­szentmiklósi mezőgazdasági ter­melőszövetkezet 1-es számú ál­lattenyésztési telepét, önkén­telenül merül fel a kérdés az arrajáróban: vajon mi van a köd leple alatt? Nem nehéz megtudni, hisz javában folyik a reggeli program, jelen van­nak a szakemberek, a gondo­zók, a látottak és a nyilvántar­tások alapján egyaránt tájéko­zódni lehet. Mindenekelőtt ma­radjunk a telep külalakjánál, jóllehet a nyár folyamán elvé­gezték a legsürgősebb javítá­sokat, a korszerűsítés még kí­vánnivalókat hagy maga mö­gött, így a takarmánykonyha tökéletesítése, az új egészség­ügyi szűrőállomás elkészítése. Ennek ellenére, a két farm kö­zül ez a megfelelőbb, a mo­dernebb, éppen ezért került na­pirendre a szakosítása, a na­pokban ugyanis a 2-es számú farmról ide telepítik a fejőállo­mányt, így a tehenészet ide összpontosul. Ez az átrendezés viszont alighanem néhány na­pig nehézségeket fog majd o­­kozni, hisz a gondozói személy­zetet is érinti. Igaz, a szakosí­tás számos előnyt is kínál, az egyetlen telepen tökéletesíteni lehet a termelési technológiát, állományt , tejtermelést ? hozzá lehet fogni a gépi fejé­sek bevezetéséhez, egyáltalán a nagyüzemibb gazdálkodás meghonosításához. A másik te­lepen maradnának a növendé­kek, leválasztás után a borjak. Természetesen a megosztás a takarmánykészletek tárolása, elosztása terén is kalkulációkra ŐRJÁRAT gyergyószentmiklósi állattenyésztőknél készteti a szakembereket Ma­radjunk azonban az átszerve­zés előtti állapotnál, a későb­bieket majd később szemrevé­telezzük. Jelenleg az említett farmon mintegy 430 tehenet fejnek, de lévén még egyelőre vegyesfarm, borjak, vemhes­üszők, növendékek egészítik ki a létszámot. A lerekesztésre a hónap elején került sor, néhány hete tehát a téli program sze­rint folyik a munka. Milyen e­­redm­énnyel? A lekötés után e-f­olytatás a 2. oldalon! FERENCZ IMRE A tulajdonosi felelősség szellemében a rendelkezésre bocsátott anyagi javak gazdaságos felhasználásáért! Az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus következetes és szigorú alkalmazása megköve­teli, hogy a vállalatok, a mun­kaközösségek rendelkezésére bocsátott minden egyes lejt, a pénz- és anyagi eszközöket ma­ximális hatékonysággal hasz­náljanak fel. Ez a kötelezettség a dolgozók hármas minőségé­ből - termelők, haszonélvezők és tulajdonosok - fakad, ilyen összefüggésben nyomatékol­­nunk kell a növekvő felelőssé­get is. Igen, mert a rend és a fegyelem megszilárdítása, a pénzügyi előírások szigorú és maradéktalan betartása, s nem utolsó sorban az egyre mozgó­­sítóbb jellegű tervmutatók tel­jesítése ma már elképzelhetet­len a dolgozók által adminiszt­rált nemzeti vagyon szüntelen gyarapítása nélkül. Azaz, a veszteség, a kár összeegyeztet­hetetlen a gazdságosság szelle­mével. Mindezt szükségesnek tartottuk újólag hangsúlyozni, mert a­z utóbbi időben me­gyénkben néhány olyan esetre derült fény, amelyek arra en­gednek következtetni, hogy egyik-másik helyen meglazult a pénzügyi fegyelem, s az e téren tevékenykedők munkájában megmutatkozó fogyatékosságok is hozzájárultak - ha közvetve is - károk okozásához (keletke­zéséhez). A Területi Pénzügyi Felügye­lőség főfelügyelőjét, Kanyaró Iván elvtársat kértük meg, hogy vázolja : véleménye szerint me­lyek azok a tényezők, amelyek okán a közvagyont károsító tet­tek, jelenségek mutatkoztak egyik-másik vállalatunkban, in­tézményünkben ? — Elöljáróban el kell monda­nom, hogy bár az utóbbi fél évben a károk volumene némi­leg növekvő tendenciát muta­tott, mégis szórványos a jelen­ség, ugyanakkor azok jelentős hányadát sikerült rövid idő alatt megtéríteni (megtéríttet­ni), készpénz-visszafizetés for­májában. Az is igaz, hogy né­hány esetben bűnténnyel állunk szemben, azaz, sor került vagy kerül a büntetőjogi felel­ősség­­revonásra. Visszatérve a kérdés lénye­gére : számos tényező játszhat közre a pénzügyi fegyelem megszegésében, a károk bekö­vetkeztében. Mindenekelőtt arra utalnék, hogy észrevételeink sze­rint az utóbbi időben mintha gyengült volna a vezetés ellen­őrző szerepe, márpedig ennek a vállalatvezetés szintjén meg­különböztetett jelentősége van, olyképpen, ahogy azt leszöge­zik az érvényben lévő törvényes előírások is. Ide tartozik az is, hogy nem mindenütt sikerült ér­vényt szerezni a hierarchikus ellenőrzés gyakorlatának. Úgy­szintén „megkönnyíti" a kár­okozás „dolgát" az, hogy a könyveléseket nem sikerült nap­ra vezetni. (Ezt tapasztaltuk például a Megyei Zöldség- és Gyümölcs Vállalatnál, a szé­kelykeresztúri Acélműnél stb. Ugyanakkor ennek okán a pénz­ügyi ellenőrzés gyakorlása is körülményessé, időigényesebbé válik. Sok formalizmus érződik az anyagok, az áruk átvételé­ben, mindenekelőtt azért, mert az átvételező bizottságok nem tevékenykednek úgy, ahogy azt megkövetelik a vonatkozó tör­vényes előírások (amelyek e­­gyébként igen részletesek és pontosak). Azt is szóvá tenném, hogy a leltározási tevékenység­ben is gyakoriak a fonákságok: a bizottságok felületes munkát végeznek (ez tapasztalható pél­dául a Megyei Zöldség- és Gyü­mölcs Vállalatnál, az Állami Mezőgazdasági Vállalatnál, a székelyudvarhelyi Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Gépgyárnál stb.). Továbbá nem eléggé át­gondolt a leltárok időrendi be­­programálása, elvégzésük módja­­a Csíkszeredai Gostat üzlet, illetve lerakatnál történt jelentős károkozásra többek között azért (Folytatás a 2. oldalon) HECSER ZOLTÁN telex-telex - telex • Ottawában szovjet—kana­dai tanácskozást tartottak a nukleáris fegyverek terjedésé­nek megakadályozásával kap­csolatos kérdésekről — jelenti a TASZSZ. A konzultáción e fegy­verek terjedését gátló nemzet­közi rendszer erősítésének prob­lémái szerepeltek napirenden, figyelembe véve az atomsorom­­pó-szerződés alkalmazását ki­értékelő nemrégi konferencia eredményeit . A Szakszervezeti Mozgalom a Békéért nevű háborúellenes szervezet koppenhágai tagozata állást foglalt amellett, hogy a dán fővárost nyilvánítsák nuk­leáris fegyverektől mentes öve­zetté. Az elmúlt hét folyamán Ramust, e fontos dán várost atommentes övezetté kiáltották ki. • A spanyolországi NATO- ellenes platform aláírásgyűjté­si kampányt szervezett az Észak­­atlanti Szövetségből való kilé­pésért

Next