Hargita, 1986. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1986-02-01 / 26. szám

XIX. évf. 26. (5027.) szám 1986. február 1. szombat 4 oldal Ara So bani világ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! .............­­......... -r............­................ AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Február 1-én kezdődik A HAZAFIAS GÁRDÁK ÚJ KIKÉPZÉSI ÉS NEVELÉSI TEVÉKENYSÉGI ÉVE SZÁSZ JÓZSEF, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, a hazafias gárdák parancsnoka Ma kezdődik, a hazafias gár­dák , a városi és községi dol­gozók fegyveres forradalmi egy­ségei, a nemzetvédelmi rend­szer e fontos összetevő ténye­zői - kiképző és nevelési tevé­kenységi éve. Az új készülési év — amelynek évnyitójához szimbolikusan társulnak az or­szág valamennyi fia forró sze­retőtét és nagy­raé­rtékelését, hódolatát kifejező megnyilvánu­lások a nemzet nagy fia,­­a mo­dern Románia megalapítója, a jelenkori világ kimagasló sze­mélyisége, Nicolae Ceauşescu elvtárs születésnapi és több mint félszáz éves forradalmi te­vékenységének méltatása­­, népünknek a XIII. pártkongresz­­szus történelmi határozatai megvalósításában forradalmi lendületű és hazafias elkötele­zettségének általános hangula­tában kezdődik. A kommunisták, megyénk va­lamennyi dolgozója, akiknek só­saiból ezer meg ezer férfi és nő a hazafias gárdák, más népi alakulatok tagja, azzal a szilárd elhatározással kezdte meg az új évet, hogy maradéktalanul teljesíti tervfeladatait, valós alapjait teremtve meg ezáltal az új ötéves terv valamennyi célkitűzése és feladatai életbe­­ültetésének. Mindenikük teljes tudását latba veti azokon a munkahelyeken, ahol a tulaj­donosi, termelői, haszonélvezői és nemzeti vagyonvédelmi mi­nősége el­kötel­ez­i. Pártunk és államunk, szemé­lyesen Nicolae Ceauşescu elv­társ, a párt főtitkára, az or­szág elnöke, a fegyveres erők főparancsnoka, a jelenkori ro­mán nemzeti katonai doktrína zseniális alapítója, kitartóan figyelemmel kíséri a haza vé­delmi kapacitása megerősítésé­nek kérdéseit. Pártunk és fő­titkára forradalmi álláspontja szerint a haza szocialista vív­mányainak, függetlenségének, szabadságának és nemzeti lé­tének védelme valamennyi fiá­nak szent kötelessége, az egész nép ügye és műve. Romániá­ban a sokoldalúan­ fejlett szo­cialista társadalom felépítése forradalmi folyamatának szerves része. A megyénkben lévő pártszer­vek és -szervezetek eddig is és továbbra is, az egyre jobb hatékonysággal elvégzett gaz­dasági- társadalmi tevékeny­séggel egyidőben, rendkívüli figyelemmel követik a hazafias gárdák, a többi védelmi alaku­lat felkészülésének tökéletesíté­sét. Amint az az elmúlt napok­ban szervezett elemző tevé­kenységi tanácskozáson is ki­­hangsúlyozódott, az elmúlt év­ben és a korábbi időszakasz­ban is a hazafias gárdák szer­vezési konszolidációja jelentős sikereket könyvelhet el. Úgy­szintén sikeresen folytatódott a vezérkarok aktív és tartalékos kádereinek, az alegységek pa­rancsnokai és a politikai helyet­tesek kompetenciájának foko­zása, növekedett a harci kész­ség színvonala, megerősödött a rend és a fegyelem, gyarapo­dott a felkészítés anyagi alap­ja. A ma kezdődő új felkészítési év, akárcsak az 1986-1990-es időszak új időszakot képez a­ hazafias gárdák és az ifjúsági alakulatok képzésében, a főpa­rancsnoki direktívák szellemé­ben. A Románia Szocialista (folytatás a 2. oldalon) KOB­ÁTFAL­VI TAKARMÁNYMÉRLEG Azonnali teendők, tavaszi tervek Mostanában egyre több szé­nával rakott szereket látni Nyi­tó-mente falvai között, nemkü­lönben teherautók, traktor von­tatta utánfutók is szállítják ezt a­­nagyon értékes takarmányt. Jele ez annak, hogy javában folyik a szénafelvásárlás, s fő­­leg annak helyszínre szállítása. Mujá­rtunkkor Kobátfalván e­­gyetlen ilyen rakomány sem tért be a gazdaság udvarára. Már csak azért is felkerestük ezt az mtsz-t, mert a Megyei Mezőgazdasági Vezérigazgató­ság kimutatása szerint egyike azoknak a Hargitán túliaknak, amely nagymennyiségű, 500 ton­na, szénaszükségletet jelentett. Ez pedig ezen a vidéken sok­nak tűnik. Az mtsz székhelyén Molnár Magdolna és Nemes Ferenc farm­vezető mérnökök, valamint Szőcs Árpád főkönyvelő jelen­létében kerestük a takarmány­­hiányhoz vezető okokat, ame­lyek sajnos minden évben fenn­ál­lnak. A meglepő az, hogy egyetlen gazdaságban sem ho­zakodnak elő olyan dolgokka­, ami főleg rajtuk múlik. Legin­kább az úgynevezett objektív tényezőket sorolják fel, hogy az időjárás, hogy 400 állatnak tu­lajdonképpen nem is a saját kopylajjukról kellene megoldani a takarmányozását, hogy ..s még sorolni lehetne tovább is. A tények ilyenfajta felsorakoz­­ta­tása egyáltalán nem oldja meg a szénagondot. S ha már így van, akkor mihamarabb a hiányzó mennyiségek beszerzé­se után kell(ett) nézni. Ilyen vonatkozásban legalább jónak könyvelhetjük el azt a tényt, hogy sikerült a szükségletre vo­natkozóan egyezségre lépni a helybéli gazdákkal. Hy módon a hiányzó mennyiséget helyből pótolják, bár a házhoz szállítás folyamata még mindig nem kez­dődött el. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül a minden évben hiány­hoz vezető okokat. A takar­m­á­nykészítés ideje mindenkép­pen a nyári, őszi időszak, a felvásárlásé a téli. Ez utóbbi csak úgy küszöbölhető ki, hogy­ha megfelelő hangsúlyt fektet­nek a takarmánytermesztésre, így, ezzel a szóval, hogy takar­mánytermesztés, mert a nagy­üzemi gazdálkodás mindenkép­pen megköveteli minél nagyobb területek bevonását ebben a fo­lyamatba. Lássuk, miként ás­­nak a kabátfalviak e tekintet­ben, mert a számok sok min­dent elárulnak. Kezdjük azza­l hogy az mtsz 750-800 hektár kaszálás területtel rendelkezik, olyan területekkel, amelyeket minden évben kétszer meg le­het kaszálni. A bökkenő az, hogy ebből csupán 60 hektár a géppel kaszálható parcella, s ezek is nagyon szétszóródnak az ide tartozó hét faluban. Ez nagyon kevés. Hadd adjuk hoz­zá azt is menten, hogy eze­ken a területeiken, helyi vi­szonylatban elérhető a 3000- 4000 kiló szénatermés hektáron­ként. Az is megvalósítható len­ (folytatás a 2. oldalon) KRISTÓ TIBOR MAI LAPSZÁMUNKBAN : Lapunk 2. oldalán : Januári számvetés Lapunk 3. oldalán :­­ Tudományos horizont EIADAG. Állattenyésztő szakkörökben így nevezik azt a takarmánymennyi­séget, amennyit egy állat egy napi takarmányozására fordíta­nak. Ennek az adagnak össz­hangban kell lennie az állat testsúlyával, állapotával, ter­melési igénybevételével és nyil­ván azzal a t­akar­mányv­álasz­­tékkal, amellyel az illető egység rendelkezik. Most azonban nem arról szeretnénk beszélni, hogy mit kell tartalmazzon az a fej­adag és még arról sem, hogy miként határozzák meg. Szak­embereink nagyon jól tudják Inkább néhány szót az e téren megnyilvánuló és nem egysze tapasztalható f­ormal­izmusról. Mert nyilvánvaló, hogy a kürt­­ej adag (jól látható helyen, kré­tával táblára írva kellene ki­függeszteni) elsősorban a gon­dozók tájékoztatására szol­gál és végrehajtási kötelezett­séggel bír. Az egyik napon ki­­v­írt adag már eleve tájékoztat­ja a takarmányozó csoportot és a gondozót, hogy másnap mi­lyen takarmányt és mennyit kell előkészíteni, beadni egyik vagy másik állatcsoportnak. De mit ér az olyan kiírás, amely októ­ber végén, november­­ elején készült és még januárban is ott párosodik - esetleg üveg alatt - az istálló sarkában? Senki el sem olvassa az aprobisiás gépírást, már régen nincsen o­­lyan takarmányfajta, ami ab­ban szerepel. Lényeg, hogy ha valaki megkérdezi : kiírták-e a fejadagot , válaszolni lehes­sen, hogy igen ? Nos, abban mindenki egyetért, hogy nem ez a lényeg, nem ez a fej­ada­gok kiírásának rendeltetése. És kinek használ, ha más egyebet írnak ki, mint amit adnak ? Kit akarnak félrevezetni ? Egyik gyergyói farmon például a fej­adaglistán januárban olvasha­tó volt, hogy tehenenként jár 70 deka kukoricapaszta, kí­gyón? ! A gondozók még azt sem tudták, mi az a kukorica­paszta. Akkor meg minek írták ki ? Kinek ? Meggondolkoztató az ilyesmi. BOGOS SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Csík­szereda, November 7 utca 45 szám ; telefon : 13633; délutáni telefonszolgálat: 11606 (belső 223). Nyomda : November 7 utca 43 szám ; telefon : 11066. Előfizetéseket elfogadnak az összes posta­­hivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Előfizetési díj egy hónapra 13 lej, negyedévre 39 lej, félévre 78 lej. Egy évre 156 lej. Postai kézbesítési díj példányonként 25 bani. Hatékony anyaggazdálkodással a fogyasztások csökkentéséért Az anyagellátás minősége, módja közvetlenül vagy közvet­ve tükröződik egy szektor, egy megye, egy vállalat termelési eredményeiben. Tehát kétség­telen, hogy összefüggés, szer­ves összefüggés van az anyag­­ellátá­s és a gazdálkodás mi­kéntje között bár néha efelett napirendre térünk. Ezt a korre­lációt domborította ki Brise Crăciun elvtárs, a Megyei Mű­­szaki­ Anyagellátó lerakat igaz­gatója is,­­ amikor tevékenysé­gükről, a megyénkbeli vállala­tokkal való együttműködésükről tájékoztatott. Az ellátás nem lehet öncélú, mi több, elsődle­gesen kell érvényesüljön a gaz­daságosság, az anyagtakaré­kosság követelménye, azaz, hoz­zá kell járulnia a fajlagos fo­gyasztások szüntelen csökken­téséhez. Nicolae­ Ceauşescu elvtárs nemrégiben egy kiállítás kere­tében megvizsgálva a techno­lógia-korszerűsítési, valamint a­­nyagfogyasztás-csökkentési mó­dozatokat, utasítást adott arra vonatkozóan, hogy nagyobb fe­lelősséggel kell törekedni a nemzetközi téren versenyképes, minél kisebb fogyasztással ké­szülő termékek előállítására. Ehhez kell hozzájárulnia minél hatékonyabban a műszaki­anyagi ellátásnak is. Egyrészt olyan nyersanyagok, segédanya­gok használatát kell előirányoz­ni, amelyek ráfelelnek a szó­­banforgó igényre, másrészt — a technológiák korszerűsítése ré­vén — az általános fogyasztás csökkentését biztosítani. E komp­lex folyamat láncszeme az ellá­tás (is), s ennek felismerése ér­vényesül a lerakat munkaközös­ségének a tevékenységében is. Tény, hogy 1985 folyamán igye­keztek eleget tenni bonyolult teendőiknek, ami jobbára sike­rült is. Bizonysága ennek főbb tervmutatóik sikeres teljesítése, illetve túlszárnyalása. Kétségte­len, hogy a jobbításra van le­hetőség, s ez volt a legfőbb tanulsága annak a közös mun­kaülésnek, amelyet megrende­lők képviselőivel tartottak, va­lamint a lerakat dolgozói köz­gyűlésének. A kapcsolatok szo­rosabbra fűzése, a feleslegessé vált készletek operatívabb ér­tékesítése, a szerződéses fegye­­­­lem megszilárdítása — íme, né­hány tényező, amellyel feltétle­nül számolniuk kell. Nekik, de megrendelőiknek is. A lerakat igazgatója néhány számadattal érzékeltette például, Hogy mi­lyen gondokat okoz az utóla­gos visszamondás. Nevezete­sen : az elmúlt év folyamán egyik-másik vállalatunk azután igényelte a típusméret módosí­tását, hogy az adott mennyi­séget a gyártó már leszállítot­ta a lerakatnak. Gyártási ka­pacitás híján másabb termék legyártására már nem volt le­hetőség, a leszállított pedig „befagyasztott" készletté vált. Íme, hogyan okozunk néha, akarva, nem akarva, ellátási feszültségeket, mesterséges a­­nyag- vagy termék­hiányt. Akár­csak a fogyasztási normák túl-,­lépése, vagy olyan anyaghelyet­tesítések miatt, ami végső soron túlfogyasztást (is) képez. Úgy­szintén előfordul, hogy a mű­szaki-anyagi ellátás terén már a tervezés szakaszában jelent­kezett nehézségeket az illetékes felettes szervekkel nem sikerül­vén megoldani, utólag „átpasz­­szolják" a szakosított ellátó­nak . . . Igaz, vannak gondok, problémák, nehézségeket okoz­nak a gyártók is. Ezek áthida­lása pedig általában komoly erőfeszítéseket (sokszor indoko­latlanul nagyokat) követel. S helytelen lenne ezt is ne elis­merni (ismerni). Az idei megnövekedett, moz­gósító feladatok, az 1986-os évi ipari többlettermelés» program« valóraváltása megköveteli, hogy a műszaki-anyagellátás terén «* nagyobb felelősséggel, igényel­,­séggel tevékenykedjenek, oly­képpen, hogy ez ténylegesen „cselekvő” eszközévé váljon a hatékony anyaggazdálkodás­nak, a fogyasztások alászorítá­­sának. Ez a legfőbb teendője a lerakat m­u­nka közösségének,­ de megrendelőik dolgozóinak is ». HECSER ZOLTÁN — telex - telex — • Varsóban befejeződtek a Lengyel NK szejmjének munká­latai. A legfelsőbb törvényho­zási fórum több kérdést vizs­gált meg az ország 1986. évi külpolitikájával kapcsolatosan, s egész sor törvénytervezetet vi­tatott meg és hagyott jóvá — közli a PAP hírügynökség. • A francia dolgozók orszá­gos akciónapja az utóbbi évek­ egyik legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye volt - mutat rá az Általános Munkás­szövets­ég Pá­rizsban kiadott nyilatkozata. Csupán Párizsban több mint 50 000 ember vett részt a tün­­tetéseken, a munkához és az élethez való jog tiszteletben tartását követelve. Nagyszabá­sú tüntetések és sztrájkok vol­tak még további 84 francia vá­rosban. • Követeljük Olaszország ki­lépését a NATO-bó! ! Álljon le a cirkálórakéták telepítése O­­laszországban ! Ellenezzük a fegyverkezési kiadásokat ! jel­szavak jegyében a haladó há­borúellenes szervezetek felhívá­sára Rómában nagy tüntetést tartottak a békepartizánok.

Next