Hargita, 1986. március (19. évfolyam, 50-75. szám)

1986-03-01 / 50. szám

Látogatás A Szovjetunió 50. évfordulója nevet viselő moszkvai nagyüzemben - Román-szovjet barátsági nagygyűlés - (Folytatás 02­­. oldaltól) gérttuk meg s mély benyomást tett ránk, amit a Román Kom­munista Párt tapasztalataiból elmondott. A találkozó végén Nicolae Ceauşescu elvtárs beírta jókí­vánságait a váll­alat díszköny­vébe. Ezután pártunk főtitkárát s a­­z RKP küldöttségéne­k többi tag­ját a vállalat művelődési házá­ba invitálták, ahol román—szov­jet barátsági nagygyűlésre ke­rült sor. A mitingen részt vevő sok száz munkás meleg fogadtatás­ban részesítette Nicolas Ceauşescu elvtársat, hosszan értette a pártjaink, népeink és országaink közötti barátságot. A nagygyűlést megnyitva, az üzem pártbizottságának titká­ra kijelentette: Vállalatunk munkaközössége, az egész dol­gozó Moszkva nevében melegen üdvözöljük önt, tisztelt Nicolae Ceauşescu elvtárs, és a Román Kommunista Párt küldöttségé­nek tagjait. Az ön személyében mi a baráti Románia népét üd­vözöljük, amely kommunista pártjának vezetésével építi a szocialista társadalmat. Tiszta szívből újabb sikereket kívánunk a román kommunistáknak, az összes romániai dol­g­ozó nők a szocialista építés művében, az RKP XVI. kongresszusán kijelölt célok megvalósításában. Ezt követően felszólalt Vla­gyimir Moriskin, az üzem me­chanikai osztályának brigád­­vezetője, s miután Hangsúlyoz­ta a román—szovjet gazdasági együttműködés gyümölcsöző vol­tát, azt kívánta, hogy szüntele­nül fejlődjön országaink és né­peink barátsága, együttműkö­dése. Lelkes taps közepette emel­kedett szólásra NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke. Beszédét megkülönböztetett fi­gyelemmel hallgatták meg a je­lenlévők és több ízben erős tapssal húzták alá. A barátsági nagygyűlés vé­gén az üzem vezérigazgatója, V. Scserbakov melegen megkö­szönte Nicolae Ceauşescu elv­társinak a nagy megtiszteltetést, hogy felkereste A Szovjetunió 50. évfordulója üzem munkakö­zösségét, a méltató szavakat, amelyeket e nagy mu­­kus erő­­dítmény tevékenységéről mon­dott, majd kérte, tolmácsolják a romániai munkásoknak, az e­­gész román népnek, hogy az ü­zem munkásai testvéri üdvözle­tüket küldik és további sok si­kert kívánnak a szocialista épí­tésben, a békéért és a társa­dalmi előrehaladásért vívott harcban. Ezután a tisztelet jeléül az ü­­zem vezérigazgatója egy esz­terga kicsinyített mását adta emlékül Nicolae Ceauşescu elv­­tasnak, amely a moszkvai ipar e csúcsegységében készülő szer­számgépek legújabb generáci­óját képviseli. A miting az Internacionáléval ért véget. A moszkvai automata gépso­rokat gyártó üzemben tett lá­togatás és a nagygyűlés erőtel­jes megnyilvánulása volt a ro­mán-szovjet barátságnak, a köl­csönös óhajnak ,hogy mindkét nép javára, a szocializmus és a béke ügye érdekében szünte­lenül fejlődjön országaink együttműködése. t­urisztikánk ékessége (Folytatás az 1. oldalról) da-tervezés, -építés terén is. Mert kétségkívül a Hargita tu­­risztikai-vendéglátóipari komp­lexumnak nincsen párja a me­gyében. Külsejében is megka­pó, mint ahogyan a szemet megfogja a főbejáraton belüli tágas hall, a körlépcső kikép­zése, a márvány padló, a fá­val burkolt falak, a csillárok, a jobb oldali falat borító képző­­művészeti alkotás, s persze, a bronzosan csillogó kétméteres medve­szobor is, amely a szál­loda emblémája, védjegye kí­ván lenni. Érződik az izgalom a megyei turizmus fiatal igazga­tójának, Fodor Gheorghenak a szavaiban is, hisz tudva-tudja , milyen nagy jelentősége van a megye, a municipium belföldi és nemzetközi turisztikai életé­nek lebonyolításában e szállo­dakomplexumnak. S nyomban számba vesszük, hogy kiknek a munkája révén valósult meg ez a fontos társadalmi beruházás, mert a kivitelezésért minden­képpen elismerés, dicséret jár a brassói építkező-szerelő vál­lalkozó megyei munkaközössé­gének, mint ahogyan a Csík­szeredai fafeldolgozó vállalat­nak, s a gyergyói bútorosok­nak, akárcsak az udvarhelyi bú­torgyáriaknak, amint a pi­ski márványozók is kitettek magu­kért, besegített a székelyudvar­helyi mezőgépgyár, a Hargita Művészete szövetkezet stb. So­kak, sok munkaközösség közös munkájának, összefogásának e­­redménye az új épület és be­rendezése, a megyei turizmus eme ékessége. Hat szint, 300 helyes s­zálodarész, többnyire kétágyas szobákkal, de vannak egyágyasak is, lakosztályok szintén. S nyilván, a szálloda vendégeinek kiszolgálásához lesz valuta-beváltás, shop, fod­rászat, pedikűr­, manikűr sza­lon, s helyet kap itt egy tu­risztikai iroda is. És vegyük sor­ba az éttermeket is: klasszikus étterem 180 hellyel, népi jelle­gű étterem 80 hellyel, 40 he­lyes bár, 80 helyes kisétkezte­tő. S helyet kapott itt egy 110 helyes multifunkcionális szalon is, amelyik, amennyiben igény­lik, különböző szimpóziumok, fogadások, bankettek, tanács­kozások rendezésére alkalmas. Kiválóan berendezett diszkóte­rem (150 helyes) is szórakoztat­ja a látogatókat (ahol, fiata­lokról lévén szó, tilos a do­hányzás). Közel százan dolgoz­nak ebben az egységben, kivá­lóan képzett, felkészült szakem­berek. ... A múlt év utolsó napján adtunk hírt arról, hogy elké­szült az új Hargita szálloda­­komplexum, azóta lázas munka folyik a berendezéséért, az utolsó simítások elvégzéséért. Hogy minden csillogjon-villog­­jon a nyitásra. Vasárnap dél­előtt 10 órakor nyit az új Har­gita szálloda és vendéglátó­ipari láncolat. Bizonyára sokan lesznek kiváncsiak rá, mert min­den leírás csupán csak érzékel­tetheti, de nem pótolhatja a személyes benyomást. Az SZKP XXVII. kongresszusának munkálatai A Kremlben pénteken folytat­ta munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. Felszólalásaikban a küldöttek a Szovjetunió eddigi sikereit méltatva, hangsúlyozzák az SZKP KB jelentésének rendkívü­li elméleti és gyakorlati fontos­ságát az ország társadalmi­gazdasági fejlesztésének meg­gyorsításáért, a tudományos­­műszaki fejlesztés erőteljes előmozdításáért, az egész nép anyagi és szellemi életének e­­meléséért. A kongresszus folytatja mun­káját. (Agerpres) A megyei pártbizottság bővített plenáris ülése (Folytatás az 1. oldalról) jogi-pénzügyi hatékonyság vo­natkozásaiban. Kidomborították, hogy bár az elmúlt év nehe­zebb időjárási viszonyai némi­képp befolyásolták az eredmé­nyeket, mégis azokban az egy­ségekben, amelyekben felelős­ségteljesen dolgoztak, ahol jól szervezték meg a munkát, sike­reket értek el. A vita során az is felszínre került ,hogy nem egy esetben a gyengébb tel­jesítmények csakis a helytelen munkaszervezésre, a technoló­giai előírások be nem tartásá­ra, a munka iránti helytelen viszonyulásra vezethetők vissza, és arra is, hogy nem használ­ták hatékonyan sem a föld­alapot, sem a munkaidőt, sem a rendelkezésükre álló gépka­pacitást. Az állattenyésztés vonatkozá­sában a hozzászólók nagy hangsúlyt helyeztek a létszám­­gyarapítás fontosságára, az ésszerű takarmányozás szüksé­gességére, a takarmányalap megteremtésére, a természetes gyepek hozamának jobb ki­használására — beleértve a le­geltethető erdőállomány aljnö­vényzetét is —, valamint a fe­hérjékben gazdag takarmányok belterjes termesztésének szüksé­gességére. A állattenyésztés másik fontos problémája a meg­felelő szálláshelyek kialakítása, az állatok korcsoportok és ter­melés szerinti osztályozása — hangsúlyozták a felszólalók, és nem utolsó sorban az állatte­nyésztők tudásszíntjének emelé­se, a termelési fegyelem meg­­szilárdítása, az ellési arány­szám növelése, az elhullások és kényszervágások csökkentése. Többen hangsúlyozták, hogy nagyobb figyelmet kell fordíta­ni a gazdasági hatékonyság növelésére, mindazoknak a he­lyi erőforrásoknak a tökélete­sebb hasznosítására, amelyek hozzájárulnak az egység pén­z­­ügyi -gazdasági tevékenységé­nek javulásához. Azért, hogy a kiemelt prog­ramokban foglaltak valóra vál­janak, az elkövetkezőkben szé­les körű akciókat kell kibonta­koztatni, határozottan cseleked­ni a tervek megalapozásáért, a tavaszi idénymunkák gyors és jó minőségű elvégzéséért, je­lent ötéves tervünk minél jobb körülmények közötti indításá­ért, olyanformán, hogy már az első esztendőben maradéktala­nul teljesíthessük a megyénkre vonatkozó terveket és előirány­zatokat, minél hatékonyabban hozzájáruljunk a területi ön­igazgatási és önellátási prog­ramban foglaltak valóra váltá­sához. Mindezekben természetesen nagy feladatok hárulnak a párt­­szervekre és -szervezetekre, az összes kommunistákra, me­gyénk valamennyi lakosaira, hogy meghonosodjon a forra­dalmár kommunista szellem, az alkotó gondolkodás és tenni­­akarás. A vita végeztével szólásra emelkedett Szász József elv­társ, a megyei pártbizottság el­ső titkára. A plenáris ülés részvevői e­­gyetértésüket fejezték ki az el­hangzottakkal kapcsolatban és szilárd elhatározásoknak adtak hangot, hogy minden tőlük tel­hetőt elkövetnek a Nicolae Ceauşescu elvtárs á­ltal adott útmutatások valóra válásáért, a mezőgazdasági termelés fel­lendítéséért, a kiemelt progra­mokban foglaltak gyakorlatba ültetéséért, a megyei pártbizott­ság plenáris ülése határozatai­nak teljesítéséért. A Hargita megyei ipari, építőipari, a szállításban, az áruforgalmazási tevékenységben és a mezőgazdaságban dolgozók VÁLLALÁSA válaszként az RKP Bukarest municipiu­mi bizottságának és a Temes megyei pártbizottságnak a mezőgazdaság terén kezdeményezett felhívására A párt XXI. kongresszusa történelmi határozatai­nak mozgósító szellemében, minden erőnkkel be­kapcsolódva az RKP KB 1985. novemberi plenári­sán elfogadott intézkedések, Nicolae Ceauşescu elvtárs útmutatásai és orientációi példás megva­lósításába, a kommunisták, a megye minden dol­gozója vállalja, hogy teljesíti és túlszárnyalja azo­kat a feladatokat, amelyek ránk hárulnak Románia gazdasági-társadalmi fejlődése 1980-as évi egysé­ges országos tervéből a következő célkitűzések megvalósításával : I.­­ AZ IPARBAN ÉS AZ ÉPÍTŐIPARBAN, A SZÁLLÍTÁSBAN ÉS AZ ÁRUFORGALMAZÁS­BAN : 1. — Az árutermelési terv túlszárnyalása 200 mil­lió lejjel, főképp az alábbiak megvalósításával : 100 tonna réz ; 200 tonna pirit ; 500 tonna magas tisztítású öntöttvas ; 1 millió lej értékű finommechanikai termék. 150 tonna technológiai berendezés a fémkohá­szat számára ; 38 tonna élelmiszeripari berendezés ; 6000 köbméter fűrészáru ; 90 ezer gyapjú kötöttáru ; 41 millió lej értékű konfekció. 2. — A munkatermelékenységi terv 0,7 százalékos túlszárnyalásával a köztársasági iparban. 3. — A szerszámgépek kihasználási hányadosá­nak terven felüli, 1 százalékos növelésével. 4. — Az árutermelés értékében az új és korsze­rűsített termékek arányának a tervirányzaton belüli 2 százalékos növekedésével. 5. — 160 új termék termelésbe vételével, s ebből 8 lesz a tervelőirányzaton felül. 6. — Az import 100 000 lejes csökkentésével. 7. — A villamos energia normázott fogyasztásá­nak 3000 MWórós, az egyezményesített fűtőanyag­nak 1900 tonnányi csökkentésével. 8. — Az újrafelhasználható anyagok visszanyeré­sének évi tervét 1200 tonna fémmel és 20 tonna nemfémes anyaggal szárnyaljuk túl. 9. — Az 1000 lej értékű árutermelésre számított összköltségeinket 0,7 lejjel, az anyagi költségeket 0,5 lejjel csökkentjük. 10. — A piaci alapra 13 millió lej értékű árut szállítunk terven felül. 11. — Az építés-szerelésben a munkatermelé­kenység tervét 2,6 százalékkal teljesítjük túl. 12. — A normázott szinteken belül megtakarítunk 20 tonna cementet és 5 tonna építővasat 13. — A beruházási-építő tevékenységben az 1000 lej értékre számított anyagi költségeket 4,8 lejjel csökkentjük. 14. — Az autószállításban a tervezett munkater­melékenységi célkitűzést túlszárnyaljuk személyen­ként 3000 lejjel, a bruttó jövedelmet pedig 5 mil­lió lejjel. 15. — Az autószállításban megtakarítunk 170 ton­na egyezményes üzemanyagot, az 1000 lej jövede­lemre számított tervezett szállítási költségeket pe­dig 8 lejjel csökkentjük. 16.­­ Legkevesebb 0,1 százalékkal túlteljesítjük a postai és távközlési tevékenység jövedelmi tervét, az anyagi költségeket pedig 0,8 lejjel csökkentjük. 17. - 11 millió lejjel szárnyaljuk túl a szocialista kereskedelemben a kisáruforgalom tervét. 18. - A vendéglátóipari egységek 3 millió lejjel teljesítik túl saját termelési tervelőirányzatukat. 19. — Az állami szocialista kereskedelemben a forgalmi költségeket 1 millió lejjel csökkentjük. 20. — A lakossági szolgáltatások tervét 2 millió lejjel, az egy lakosra jutó szolgáltatási hányadot pedig 260 lejjel szárnyaljuk túl. II. - A MEZŐGAZDASÁGBAN 1. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az össztermelési értéktervet 200 000 lejjel szárnyal­juk túl. 2. — Az állati eredetű össztermelési tervszintet 3050 tonna élősúlyban számított hús átadásával tel­jesítjük túl. 3. — Terven felül 4 millió lej volumenű munkát végzünk a mezőgépészeti egységekben. 4. — A munkálatok volumenére számított munka­termelékenységet a mezőgépészeti állomásoknál 1395 lejjel teljesítjük túl dolgozónként, az 1000 lejre számított költségeket pedig 1 lejjel csökkentjük. AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK PLENÁRISA 1986. J­ÚCIUS 1., SZOMBAT

Next