Hargita, 1986. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
Gyergyószentmiklós város néptanácsának VERSENYFELHÍVÁSA a megye municípiumi és városi néptanácsaihoz a települések jó gazdálkodása, gondozása és tisztántartása érdekében, a közrend és fegyelem megőrzéséért A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa történelmi jelentőségű határozatai, a néptanácsok lll. kongresszusa dokumentumaiból fakadó feladatok, Nicolae Ceauşescu elvtárs, a párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke orientációi és útmutatásai által lelkesítve Gyergyószentmiklós képviselői, minden dolgozója, testvéri egységben munkájukban és célkitűzéseikben-, pártunk megalakulása 65. esztendejében lelkes felhívással fordulnak a megye municípiumi és városi néptanácsaihoz a néptanácsokra, a szocialista egységekre és az állampolgárokra háruló település gazdálkodási, szépítési valamint a közrendi feladatok és kötelezettségek példás teljesítéséért, vállalva az alábbiakat : I. A település tisztaságára, a jó városgazdálkodásra, a lakásalap rendben tartására vonatkozóan: A helység és a területrendezésre vonatkozó törvényes előírások, az építkezési fegyelemre vonatkozó normák szigorú tiszteletben tartása. A néptanács fizikai tervében foglalt közművesítési, település gazdálkodási munkálatok tervezett határidőre való és minőségi kivitelezése. Ezek között: — három kilométernyi utcaszakasz feltöltése törtkővel; 30 000 négyzetméternyi korszerűsítése aszfaltozással, illetve betonozással, Ivat híd és 18 áteresz tatarozása, 16 kilométernyi árok karbantartása ; — a tél nyomainak eltüntetése a város egész területéről április 15-ig, bevonva ebbe az akcióba az egész lakosságot ; — a létesítmények, az épületek, e különböző területek előtti titok és járdák, a lakónegyedek környékének állandó tisztán tartása, egyidejűleg a szeméttároló konténerek ütemes elszállíttatásával, valamint a konténerek környékének rendbenfosrtásával. A városgazdálkodási tevékenységben a következőket végezzük el : — 30 tárolóhely kiképzése a háztartási hulladékgyűjtő konténerek számára; — a zöldövezetekben és parkokban 35 000 virágot ültetünk el ; — 2500 díszfát ültetünk el ; — április 15-ig elhelyezzük és újrafestjük a parkban és Gyilkostó fürdőhelyen a pihenőpadokat : — április 30-ig az utcákon 150 szemétgyűjtő kosarat helyezünk el ; — újrafestjük az összes közúti jelzőtáblákat ; — a napközi otthonok, az iskolák, az autóbusz és vasútállomás és a gazdasági egységek előtti járdákon védőkorlátokat, helyezünk el ; — díszítő jellegű gyógynövényt termesztünk 0,6 hektárnyi területen a Virág lakónegyedben ; — a Sugárút járdáin újabb 150 virágtartót helyezünk el ; — a nyolc javításra és karbantartásra előirányzott utcára 2000 tonna töltőanyagot szállítunk ; — a városszéli útmenti sáncokat 16 kilométeren kitisztítjuk , a lakosság széleskörű mozgósításával határidőre adjuk használatba azokat a közérdekű létesítményeket, amelyeket az állampolgárok pénzbeli és munkával való hozzájárulásából vitelezünk kki, egyszersmind kétmillió lej értékű pótlólagos munkálatot hajtunk végre, ami a Békény patak mederrendezésében, egyes vízvezetékszakaszok kijavításában és a játszóterek berendezésében konkretizálódik ; — a közüzemek 1986. augusztus 23.-ig a város központjában lévő épületek frontjait újrafestik. Úgyszintén elvégzik a Virág negyedbeli tömbházak tetőszigetelését és javítását ; — mozgósítjuk az állampolgárokat arra, hogy a járdákat, a lefolyókat, az utcákat, és utakat rendben és tisztán tartsák, gondoskodjanak lakásaik, gazdasági melléképületeik, kertjeik és udvaraik higiéniájáról ; — június 1-ig a gyergyószentmiklósi termelési, felvásárlási és áruforgalmazó szövetkezet a 4-es kilométerkői pihenőhelyen elvégzi az összes szükséges rendészeti munkákat ; — a szocialista egységek kollektív vezető szervei biztosítani fogják az épületek, az udvarok, a bejáratok, az utcák, a járdák és a környező zöldövezetek rendbentartását, szépítését , — az újrafelhasználható anyagok begyűjtésére irányuló akciók megszervezése és fokozása eredményeként 1200 tonna vasat, 14 tonna ólmot, 210 tonna papírt és 180 tonna üvegtörmeléket gyűjtünk be ; — az összes mezőgazdasági területek teljes kihasználása, a technológiák szigorú betartása, a rendelkezésre álló gépi eszközök és munkaerő maximális hasznosítása révén a lakossági gazdaságokból az állami alapnak 150 tonna szarvasmarha húst és 1900 hektoliter tehéntejet juttatunk. II. A közszállítási eszközök rendben és tisztántartására vonatkozóan : A közszállítás biztosítását és működését megjavítjuk, ésszerűbbé tesszük a szállító eszközök kihasználását, megőrizve a járművek tisztaságát. Rendbe tesszük az összes megállóhelyet és azokon kifüggesztjük a menetrendet, gondoskodunk a megállóhelyek rendjéről és tisztaságáról. A közszállítási eszközöket a tisztaság megőrzése végett elhasznált jegy gyűjtő kosárkákkal látjuk el. Mi. A közrend biztosítására : Az állampolgárok körében kitartó nevelő munkát fejtünk ki avégett, hogy kialakuljanak és megerősödjenek az előremutató etikai és erkölcsi jellemvonások, érvényre jussanak a szocialista együttélési szabályok, valamint a civilizált viselkedési mód a településgazdálkodásban és -szépítésben, a közterek, a lakások és az utcák használatában. A munkahelyeken, a lakószövetségekben vita tárgyává tesszük a rend és a fegyelmi normák, az együttélési szabályok és a szocialista törvényesség megsértésének eseteit. A tömeg és társadalmi szervezetekkel együttműködve nevelő jellegű akciókat, vitákat szervezünk, találkozókat rendezünk az állampolgárok és felelős beosztású káderek között a célból, hogy megelőzzük és felszámoljuk a rend és a fegyelem megszegésének bármilyen megnyilatkozási formáját. Kifejezésre juttatjuk azon meggyőződésünket, hogy a municípiumi és városi néptanácsok között kibontakozó verseny biztosítani fogja a dolgozók széleskörű mozgósítását, magasabb minőségi szintre emelve a településgazdálkodási tevékenységet, hozzájárulva ezáltal municípiumaink és városaink közművesítési és gazdálkodási szintjének szüntelen emelkedéséhez, ezen helységek lakosai életminősége folyamatos megjavulásához. Vágósúly és A szarvasmarhák vágásárának növelése olyan követelmény, amely fölött eltekinteni nem lehet, és amelynek érvényesüléséért többet kell tenni, mint tetteik ezidáig megyénk egyes gazdaságaiban. Nézzünk csak néhány példát. A kászonaltízi misz 303 darab állatot adott át levágásra tízért, hogy 32 tonnás szerződéses tervét teljesíthesse, holott, ha 400 kilón felüli súlyra hizlalják az állatokat elegendő lett volna a szerződés teljesítéséhez nyolcvan és még pár darab állat, a többi pedig maradt volna további hizlalásra, vagy újabb húsmennyiség értékesítésére. Az alig valamivel több, mint 100 kilós átlagos vágósúly megengedhetetlen és pazarlás az állattal, hiszen egy hizlalásra alkalmas szarvasmarha előállítása nem pár hétbe kerül, mint mondjuk egy csirke. De említhetünk más termelőszövetkezeteket is, amelyek 1985-ben hasonlóan alacsony vágósúlyt értek el. Ilyenek a kőrispataki (161 kg), a fenyédi (110 kg), a dobói (146kg), a kissólymosi (166 kg), hogy csak e kirívóbb eseteket említsük. állatlétszám Milyen okok játszottak közre ezeknél az alacsony vágósúlyoknál ? Gyenge takarmányozás, nagyobbszámú kényszervágás, nem gazdaságos vágás stb. Végső soron azonban valamennyi egyetlen eredőre vezethető viszsza. A takarmányozás és gondozás nem kielégítő voltára, mert például az oklandi gazdaság 343 állat átadásával 167,4 tonna élősúlyt ért el, azaz állatonként 488 kilót. A hajaik 112 állatot értékesítettek összesen 48,5 tonna súlyban, ez egy állatra jutó átlag 433 kiló; említhetnék a csíkszentsimoni hizlaldát, az éslaki gazdaságot. Mindenikben az állatonkénti vágósúly meghaladja a 400 kilót. Még a csikszentdomokosiak sem szégyenkezhetnek a 386 kilós átlagsúllyal akárcsak az agyagfalviak a 390 kilóval állatonként. Ne soroljunk több példát, enynyi is elegendő annak bemutatására, hogy abban a termelőszövetkezetben, ahol minden tőlük telhetőt elkövetnek az állatok egészségéért, az elhullások, a kényszervágások és nem gazdaságos vágások elkerüléséért, ahol megtermelik az állatok takarmányozásához, hizlalásához szükséges takarmányokat és ezeket okosan adagolják, gondot fordítanak a takarmányok beltartalmi értékeinek minél jobb hasznosítására, ott eredményt is sikerül elérni és nem kell kétszer, háromszor vagy négyszer annyi állatot feláldozni bizonyos mennyiségű élősúlyban számított hús eléréséért. S az összefüggésekből az is kiviláglik, hogy a létszámterv fenntartása nem csupán az ellési arány függvénye, hanem függ attól is, hogy miként értékesítik meglévő állományaikat. És tovább vizsgálódva az is nyilvánvaló, hogy adott állatlétszámmal nagyobb húsmennyiség érhető el, hiszen az előbbi példánál maradva, ha a köszöntők is a 303 állatot 400 kilóra hizlalták volna, akkor 90 tonnával többet tudtak volna értékesíteni anélkül, hogy több állatra lett volna szükség. 90 tonna csak egyetlen gazdaságnál. Kilencvenezer kiló hús. S hány olyan mész-ünk van, ahol ugyanilyen számvetést végezhetnénk. Érdemes elgondolkozni, s főleg cselekedni, hogy minél kevesebb állattal érhessünk el minél nagyobb hústermelést. BOGOS SÁNDOR Megénesdünk, Románia országos fesztivál A VI. vértes találkozó tapicán Vasárnap a toplicai Augusztus 23 murkásklubban hatodik alkalommal rendezték meg a megyei alkotóknak és versmondóknak Az önöm és testvériség földjén elnevezésű találkozóját. A helyi művelődési ház vendéglátóként kiváló feltételeket teremtett a rendezvényhez, amely, a résztvevők szerint az eddigiek közül a legsikeresebbnek,rangosabbnak tekinthető, s amelyre a Román Kommunista Párt megalakulásának 65. évfordulója jegyében került sor. A találkozón a pártot, és szeretett vezetőjét, Nicolae Ceauşescu elvtársat, a hazát és a szülőföldet köszöntő költemények és békeversek hangzottak el. Szokás szerint külön bírálják el a megyében tevékenykedő irodalmi köri alkotók és külön a versmondók tevékenységét. Vasárnap mintegy harminc alkotó több mint kétszáz verssel jelentkezett, első díjjal aszékelyudvarhelyi Beke Sándort Levél a hazáért című és a Csíkszeredai Dinu Purlet Crez című verséért jutalmazták. A második díjon a gyergyószentmiklósi Kereső Attila (Az otthon) és Dumitru Merluşcă (Poem) osztozott. Harmadik díjasok a toplicai Achim Săniuţă (Rostirea maicii mele, Ţora) és Mihaela Pop (Contur de ţară), illetve a székelyudvarhelyi Pintér D. István (Szavak). A gyergyószentmiklósi Dávid István (Szülőföld), a toplicai Marius Dumbravă (Cuvînt de libertate), a Csíkszeredai Eugen Buzoianu (Primăvara în Carpaţi), a balánbányai Nicoleta Iacob (Zbor comun) és a köröndi Majla Sándor (Emlék) dicséretben részesültek. A gyergyószentmiklósi Ludwig Erzsébetet különdíjjal jutalmazták Kereső Attila Emlékek fiamnak című verse román nyelvű tolmácsolásáért. Hasonlóképpen, magas színvonalú volt a versmondók teljesítménye is a vasárnapi találkozón. Több mint negyvenen léptek a közönség és zsűri elé, első díjat a Csíkszeredai Fülöp Erzsébet és Alexandra Moldovan, illetve a toplicai Maria Roşea kapott. Második díjasok: Ramona Ghinescu (Taplica), Gergely Katalin (Gyergyószentmiklós) és Samu Imre (Vlahica). Harmadik díjasok: Rodica Coşarcă (Salamás), Erdős Erzsébet (Gyergyódilló) és Vasile Popovici (Balánbánya). Dicséretben részesültek: Codruţ Suciu (Galócás), Kozma Rozália (Gyergyóújfalu), Lőrincz Lenke (Zetelaka) és Rodica Erhan, Daniela Bendriş, Carmen Savu (mindhárman Toplicáról). MARC AUREL A díjnyertes alkotók egy csoportja Hősi forradalmi helytállás (Folytatás az 1. oldalról) Fizikai rezsim kivívása volt, a amely tiszteletben tartja a politikai bebörtönzöttek emberi méltóságát. Ezt a célt 1938 tavaszán sikerült elérniük, ami ismételten bizonyította a kommunisták szoros kapcsolatait a tömegekkel, a párt erejét. Negyvennyolc esztendő távlatából, forradalmár elődeink álmai beteljesülésének, a szocializmus sikeres építésének nagyszerű időszakában, hazafias büszkeséggel emlékezünk az egykori hősök helytállására, erőt merítünk példájukból jelenlegi feladataink teljesítéséhez, a XIII. pártkongresszus történelmi jelentőségű határozatainak a példás valóra váltásához. A Román Kommunista Párt vezetésével, élén főtitkárával, Nicolae Ceauşescu elvtárssal — akit az ország törvényhozó fóruma éppen egy évvel ezelőtt választott újra szocialista köztársaságunk elnökévé —, újabb és mind kimagaslóbb sikerekkel tetézzük a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének nagyszerű művét, a fejlődés újabb magaslataira emeljük szeretett hazánkat. Felelősségteljes törődést ! (Folytatás az 1. oldalról) szere alakult ki, a fémanyagok összegyűjtésének, kiválogatásának, osztályozásának. De nem így a Csíkszeredai Traktorgyárnál (ahol például gyakorta fordult elő, hogy a papírbálákba fém is került — hogy többet nyomjon? —, és ahol az elmúlt év során nem érződött kellő törődés, a Megyei Építkezési- Szerelési Vállalkozó Vállalatnál, az Ipari Építkezési Vállalkozónál, a gyergyószentmiklósi Mechanikai Vállalatnál és a mezőgazdasági egységeknél. A papírhulladék visszakötöztetése esetében is néhány olyan fonákság éreztette hatását, amelyet mielőbb fel kell számolni. A megyében végzett felmérések is azt mutatják, hogy továbbra is túlon-túl sok papír kerül a szemétbe. A vállalatoknál nem gondoskodnak azok külön gyűjtéséről és tárolásáról. A lakosság sem értette meg mindenhol a visszaköröztetés jelentőségét. A lakószövetségeknek kell talán többet tenni (személyi megbízatás esetén lehetőség nyílt a fokozottabb anyagi ösztönzésre is), községekben pedig a fém- és papírhulladék visszaköröztetésében nagyobb szerepkört kell vállaljanak a néptanácsok (annál is inkább, mert költségvetésükben ez bevételi forrásként szerepel). Néhány fontosabb szempontot, teendőt vázoltunk a visszakötöztetési foglalatosság vonatkozásában. És zárnánk azzal, hogy a szakosított vállalat is következetesebb, körültekintőbb tevékenységet kell kifejtsen tízért, hogy a területi profilú tervfeladataink sikeresen valósulhassanak meg ! 1986 APSLIS„ KEDD