Hargita, 1986. május (19. évfolyam, 105-126. szám)

1986-05-06 / 105. szám

A DICSŐSÉGES PÁRTÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE Szimpózium a Román Kommunista Párt megalakulásának 65. évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) úton történő megoldásáról, a népek közötti megértés és együttműködés elveinek érvénye­sítéséről. Az előterjesztett dolgozatok­ban a szerzők méltatták az 1921. május 8-i esemény törté­nelmi jelentőségét, a Román Kommunista Párt helyét és sze­repét a nemzet történelmében, a párt állhatatos harcát a társadalmi igazságosságért, a demokráciáért, a szabadságért és a nemzeti függetlenségért, a fasizmus térhódításának, a há­ború kirobbanásának megaka­dályozásáért, kidomborították a párt meghatározó szerepét a szocializmus hazai építésének forradalmi folyamatában. Az előadók külön kihangsúlyozták az RKP IX. kongresszusa utáni időszak, a Nicolae Ceauşescu korszak termékeny évtizedei nagy megvalósításait, szeretett vezetőnk, Nicolae Ceauşescu elvtárs meghatározó hozzájáru­lását a párt és az állam politi­kájának kidolgozásához és valóra váltásához, a munkásosz­tály forradalmi elméletének és gyakorlatának gazdagításához, az új Románia megteremtésé­hez, következetes béke- és együttműködési politikánk érvé­nyesítéséhez. A szimpózium végén a rész­vevők lelkes hazafias légkörben táviratot intéztek Nicolae Ceauşescu elvtárshoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, köztársaságunk elnökéhez. TÁVIRAT (Folytatás az 1. oldalról) Az előadásokban erőteljesen kidomborodott az ön kitartó figyelme a termelőerők arányos területi elosztása iránt, ami új, virágzó életet teremtett hazánk megyéiben ; biztosította azt, hogy a dolgozók, nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül élvezhessék a szocialista civilizáció jótéteményeit, azonos élet- és munkafeltétele­ket. Ennek eredménye, hogy azon sikerek ragyo­gó mérlegében, amelyekkel a román nép e di­cső ünnepnek tiszteleg, benne lehetnek a Har­gita megyei dolgozók sikerei is, hiszen élvez­hették a párt bölcs nemzetiségi politikájának gyümölcseit, az ön kitartó gondoskodását, mé­lyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs, s e politikának köszönhetően e szép or­szágrészben nagyszerű ipari és társadalmi-kul­turális objektumokat hoztak létre, modern tevé­kenységgé fejlesztették a mezőgazdálkodást és az egész néphez hasonlóan boldog és fényes jövőt teremtettek maguknak. Mélyen hálásak vagyunk azért, hogy az or­szág egész gazdasági-társadalmi fellendülése, a párt vezető szerepének folyamatos erősödése és érvényesülése, a szocialista építés lendülete minden tevékenységi területen az ön szemé­lyiségének, tevékenységének és alkotó, mélyen­­szántó és egyedi gondolkodásának jegyeit hor­dozza. Tudatunkban örökké élni fog az a nagy igaz­ság, hogy az ön több mint öt évtizedes for­radalmi tevékenysége, kommunista kezdeménye­zőkészsége, a nép iránti határtalan odaadása, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért, a méltó, szabad, független és szuverén, sorsa fölött szabadon rendelkező Romániáért, a né­pek közötti megegyezés és­ együttműködés, a békés világ megteremtéséért vívott, félelmet nem ismerő harca példát mutató számunk­ra. Ezúttal is kifejezzük mély tiszteletünket, nagy­­raértékelésünket és meleg ragaszkodásunkat doktor Elena Ceauşescu mérnök, akadémikus elvtársnő, a kiváló politikus és világhírű tudós iránt, azért az értékes és fáradhatat­­lan tevékenységéért, amellyel a kortárs tudo­mány legújabb vívmányainak hasznosítását szor­galmazza, s jelentős hozzájárulásáért pártunk és államunk bel- és külpolitikájának kidolgo­zásához és életbe ültetéséhez. A szimpózium kihangsúlyozta azt a tényt, hogy kimeríthetetlen energiával és hazafias odaadással szolgálva az ország és a román nép életbevágó érdekeit, a szocializmus és a kommunizmus felépítésének ügyét Romániában, ön, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs, az emberiség tudatában a béke megvédéséért folytatott küzdelem, a meg­egyezés és az együttműködés, a népek sza­badságáért és függetlenségéért vívott harc ügyének lánglelkű jelképe és kezdeményezője. Mély tisztelettel és megkülönböztetett nagy­­raértékeléssel fejezzük ki ön iránti hálánkat, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs, a nemzetközi életben kifejtett tevé­kenységéért, kezdeményezéseiért, javaslataiért és felhívásaiért, amelyek az állam- és kormány­főket ésszerű és realista cselekvésre hívták fel, fölszántanak a leszerelésre­­, különösképpen a nukleáris leszerelésre­­, a háborúhoz vezető konfrontációk felszámolására, az államok közöt­ti vitás kérdések békés rendezésére, s a feszült­­séget feloldó politikára sürgetnek. A párt dicsőséges jubileumán, mi, a tisztelgő szimpózium részvevői, a Hargita megyei kom­munisták, minden dolgozó nevében tiszta szív­ből kívánunk önnek, mélyen tisztelt és szere­tett Nicolae Ceauşescu elvtárs, mélyen tisztelt Elena Ceauşescu elvtársnőnek, jó egészséget, hosszú és örömteli életet a párt és az ország élén az egész nép javára, a szocialista Romá­nia dicsőségére. E felemelő pillanatokban forró tiszteletünk­höz társítjuk szilárd elhatározásunkat, hogy a párt és néphez intézett felhívásai szellemében cselekszünk, forradalmi lendülettel példásan valóra váltva a párt XIII. kongresszusán kijelölt feladatokat, s ezek szerint dolgozunk a megye gazdasági-társadalmi felemelkedéséért, egyre jelentősebb mértékben hozzájárulva drága ha­zánk haladásához, a szocializmus és a kom­­muni­mus győzelméhez Romániában. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT 65. ÉVFORDULÓJÁRA SZERVEZETT TISZTELGŐ SZIMPÓZIUM RÉSZVEVŐI Csíkszereda, 1986. május 5. A kettes számú öntöde az élen­­s• A Gyergyószentmiklósi Me­chanikai Vállalat kettes számú öntödéjéről van szó, amely le­maradásaival sok-sok gondot okozott a vállalati vezetésnek. Nyilván, amikor 355 embernek az eredménye jóval színt alatt van, nehéz a dolgokat egyenes­ben tartani. Ha a tavalyi átlag­teljesítményüket tekintjük, az csak néha haladta meg a 375 tonnát. Ez esztendő márciusában kö­vetkezett be a régóta várt for­dulat : a kettes számú öntöde 552 tonna vasat öntött, s így 103 százalékban teljesítette ha­vi tervét. Áprilisban tovább ja­vult a teljesítményük, mert már a második dekád végére ki volt öntve az ötszáz torna. Mondanunk sem kell, hogy a munkaközösségnek, s azoknak, akik figyelemmel kísérik a dol­gok itteni alakulását, jóleső meglepetést keltett a jó ered­mény. A riporter ilyenkor min­dig elhivatottnak érzi magát utánanézni a siker titkának, ta­nulságainak. Codileanu Tiberiu mérnökkel, a meleg szektor ter­­melés-programálásáért felelős szakemberével és a részleg dol­gozóival együtt próbáltuk lerög­zíteni a máshol is hasznosítható tapasztalatot. Itt elsősorban az új technika iránti érzékenységről kell szól­nunk. A kettes számú öntöde egyes vonalán ugyanis már no­vemberben megkezdődött a kor­szerűsítés. Néhány nagykapa­citású új gépet iktattak be, a­­minek az első látható eredmé­nyei márciusban jelentkeztek és áprilisban váltak kézzelfogható­vá azzal, hogy április huszon­­harmadikán ez a vonal egész havi tervét teljesíthette. Tehát lehetőség teremtődött arra, hogy a kettes öntöde rövide­sen elérje a hatszáz tonnás ha­vi teljesítményt. Sokat nyomott a latban a gépjavítások jó megszervezése, oly módon, hogy az öntőkhöz ál­landó jelleggel beosztottak egy karbantartó lakatost, akinek a javadalmazása a részleg telje­sítménye szerint történik. Az eredmény? Láhatóan lecsökkent a gépek véletlenszerű meghibá­sodása miatti kényszerű vesz­­teglés ideje : 16-20 százalékról 5 százalékra. A következő té­nyező, amely pozitíven befolyá­solta még a teljesítményt, az öntőmodellek minőségének a javítása volt, vagyis az, hogy megsokszorozták a fém model­lek számát. Új termelés-progra­málási rendszert általánosítot­tak, így minden hónap utolsó öt napján minden részleg meg­kapja a jövő hónapi tervét, napra, váltásra, termékre fel­osztva. Ami a termelés rugal­masságát hivatott biztosítani. A következő megoldás, ami az egész meleg szektort érinti, egy tároló kemence beindítása volt. A kemencében állandó jelleg­gel tárolnak folyékony, öntésre kész vasat, s így biztosítani tud­ják az öntés folyamatosságát. Hogy pontosabbak legyünk, így napi 60 forma helyett 197-et képes az első vonal kiönteni. És el akarják érni a napi 240 formát Erre az időszakra finalizáló­­dott a furángyantás homok új­rafelhasználásáért kifejtett fára­dozás. A furángyantás homok, lévén keresett cikk, mindig sok gondot okozott a beszerzőknek. Az elmúlt esztendőben például 120 napot álltak homokhiány miatt. Nos, a kérdést egy új be­rendezés munkába állítá­sával oldották meg, úgy, hogy az el­használt homoknak nyolcvan százalékát újra tudják alkal­mazni. Tömítőképpen, a nagy formákban, ahol csak húsz szá­zaléknyi új homokot kell most pótolni, így napot sem kell várni a homokra, mert az új szárító berendezés nemcsak győzi a napi szükségletet, ha­nem tartalékot is képes bizto­sítani. A következő lépés volt az ön­tőkkel való komoly szóbaállás. Aminek az eredménye az lett, hogy tíz személyt eltanácsolt maga közül a kettes számú ön­töde munkaközössége, mint nem megfelelőt, így sikerült egyenesbe hoznia dolgokat az említett közösség­ijén, ahol márciusban, a párt­­évforduló tiszteletére felugrott a teljesítmény. Mit is kívánhat­nánk ennek a munkaközösség­nek első nagy sikereiért ? További még jobb eredmé­nyeket ! 1986. MÁJUS 6., KEDD ZÖLD LAJOS2 fsocialnia jelenünk képes A párt IX. kongresszusa után, amióta pártunk élén Nicolae Ceauşescu elvtárs áll, Hargita megyében is vi­rágzásnak indult az élet, valamennyi tevékenységi területen. Mi sem bizonyítja ezt meggyőzőbben, mint az a tény, hogy Hargita megye ipara ma több mint tizenhétszer termel többet, mint 1960-ban. Jelenleg megyénkben negyvenegy ipargazdasági egység (amelyből 30 köztársasági érdekeltségű) működik az 1965-ös 27-tel szemben, s ugyanakkor az elmúlt húsz eszten­dőben több mint hatvanezer munkahely létesült. Több ezer munkást foglalkoztat a Csíkszeredai Traktorgyár (felső képünk), Hargita megye iparának a büszkesége, ahogy másik nagyüze­münkben, a székelykeresztúri Acélműben (alsó képünk) is igen sokan találtak biztos megélhetést és lehetőséget a magas szak­képesítésre a környék lakói.­­ Sok-sok számadatot lehetne még felsorolni annak bizonyí­tására, hogy — íme — mit jelentett vidékünkön a párt bölcs gazdaságpolitikája, s főleg az utóbbi húsz esztendő, amit jo­gosan nevezünk Ceauşescu-korszaknak.

Next