Hargita, 1986. július (19. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

XIX. évfolyam 153. (5154.) szám 1986. július 1., kedd 4 oldal Ara 50 iáni AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA AZ ÚJ GAZDASÁGI, PÉNZÜGY! igényét részletesen taglalta pártunk főtitkára, Nicolore Ceauşescu elvtárs az RKP KB legutóbbi plénumán elhangzott beszédében, rámutatva : „Eltö­kélten be kell vezetnünk az új mechanizmust - az önigaz­gatást, az önálló gazdálkodást. Minden egységnek az önigaz­gatás és az önálló gazdálkodás elvei szerint kell élnie ." Ebben az összefüggésben be­szédében nyomatékolta, hogy a hitelek alapján történő finan­szírozás rendszere ma már cél­szerűtlennek mutatkozik, fékezi az új gazdasági-pénzügyi me­chanizmus kiteljesítését, nem szolgálja a termelési és forgal­mazási folyamat felgyorsításá­nak a követelményét, így az utóbbi időben a különböző kész­leteik megnövekedtek, akárcsak a termelés-áru-pénz ciklus. A feladat : a rendelkezésre ál­ló eszközök és nyersanyagok minél gyorsabb hasznosítása, jó minőségű termékek kivitelezésé­vel, s azok ellenértékének a mi­előbbi bevételezése. Egy­szersmind a foglalatosság kö­zéppontjába kell helyezni az anyagi költségek határozott és erőteljes csökkentését. Ez úgy­szintén megköveteli ama ten­denciának a megfékezését, a­­mely megnyilvánult egyes szek­torokban, s aminek folytán nö­vekvő tendenciát mutattak az árak. Márpedig a rentabilitást és a nyereséget nem az eladá­si árak emelése útján, hanem a termelési költségek csökken­tése eredményeként kell fokoz­ni ! Tehát új szemléletmódnak — és gyakorlatnak — kell meg­­honosulnia a gazdasági tevé­kenységben, arra törekedve, hogy minden egység, minden munkaközösség finanszírozza saját magát, biztosítsa a terme­lési folyamat felújításához szük­séges eszközöket. Úgy, ahogy azt egyébként megköveteli a párthatározatok, az ország tör­vényeinek a szelleme. Más szó­val, megengedhetetlen, hogy bárki is az állami költségvetésre hárítsa át a költségeit. Tehát a tervezés és a ve­tés­szervezés tökéletesítésével munkásönigazgatás alap­­valamint a felelősség­­hozásával oda kell hog­­y megerősödjön a vál- önállóság, az ön gazdái- H­ etekkel ezelőtt Madarász­­i . Dávidné, alfalvi szövő­asszony tíz méteres cifra hímes abroszt ajándékozott a gyergyószárhegyi Barátság kép­zőművészeti és népművészeti al­kotó tábornak. Pontosabban, az abrosz a lovagterem asztalaira készült, két esztendei megfe­szített munkával. Ki is terítet­tük, úgymond a világ csodájá­ra, mert ez a cifrahímes, átlós­­koszorús mintájú abrosz joggal keltette fel nemcsak a szak­mabeliek figyelmét, hanem a laikusok csodálatát is. Amikor igen nagy természetességgel sokaknak bizonygattuk: igenis, ez a csodálatos falusi asszony, a munkásnő és édesanya fog­al­mának nagyszerű megtestesítő­je, teljesen ingyen és díjmente­sen készítette az abroszt,­­ so­kan egyszerűen hihetetlennek tartották. Sőt, voltak olyanok, akik egyszerűen hazugsággal vádoltak. Mert ugyebár ilyen csak a mesében létezik ... Azóta is Teréz néni cseleke­detének indítékai foglalkoztat­nak. Mikor minap, magas java­dalmazású tisztségviselő felhá­borodottan utasította vissza a javaslatot, hogy saját személy­­gépkocsijával menjen egyszer ingyen és díjmentesen hivata­los ügyet intézni, — ismét csak Madarász Dávidné jutott eszem­be. Amint mosolyogva hallgat a nagy vitázók társaságában, törékeny alakja szinte elvész végtelen burgonyaföldeken, sze­rénysége, jóindulata már-már mérhetetlen. .. ... Mi is lenne velünk, ha nem élne köztünk sok-sok Ma­darász Dávidné ? Milyen fogal­maink lennének a jóságról, az önfeláldozó édesanyáról, a mun­­­káról, és sok-sok más létfenn­tartó nagy dologról ? Milyen szegényes és sivár is lenne nél­külük az életünk . . . ZÖLD LAJOS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! QDGK­o A takarmánymérleg jó megalapozásáért • A fő hangsúly a réti füvek betakarításán van • Javában folyik a silózás • A fenyőgally értékesítésére is most kell gondolni • Az időszaknak megfelelően egyre nagyobb hangsúllyal te­vődik a takarmánybetakarí­tás. Főleg a szénakészítés és annak mihamarabbi tárolókba való szállítása. A vasárnap is ennek jegyeiben zajlott. Az Olt menti területeken gyűjtötték boglyák­ba a felszáradt rendeket. A Csíkszeredai AGRIT taggazdasá­gainak me m­enikében ezzel a nagyon fontos teendővel töltöt­ték a napot. Az időjárás pedig kedvez ennek a munká­nak. Eddig - tudtuk meg a tanács, székhelyén -­286 tonna szénát szállítottak be a tárolókba. Ez nem azt jelenti, hogy még ne lenne tennivaló a szállítás te­rén. A jelek szerint erre kel­l nagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen még sok a boglya a ré­teken. A tanács taggazdaságai közül főleg a zsögödiek állanak jól e téren, őket követik a szentmi­hál­yi­a­k, valamint a ma­­défalviak. Valamivel gyengéb­ben állanak a pálifalviak. Itt kell nagyobb erőket megmoz­gatni annak érdekében, hogy mihamarabb és jó körülmények között az utolsó szél­ig tárolók­ba kerüljön a takarmány. Mi­nél több, fogattal rendelkező mtsz-tagot is be kell vonni eb­­ ­­ be a nagyon fontos tevékeny­ségbe. A szénakészítéssel és betaka­rításával párhuzamosan folyik a silózás is. Feltétlen el kell mon­danunk, hogy ezen a téren na­gyon jól áll a tanács. Ez jó­részt annak tulajdonítható, hogy idén nagy területeken termesz­tettek takarmánynövényeket. Ed­dig a tervezett 894 tonnával szemben 2295 tonna silót tarta­lékoltak télire. Nem ártott vol­na azonban nagyobb mennyi­ségű lóherét betakarítani szá­rított állapotban is. Erre főleg a zsögödi gazdaságiban gon­doltak. Esetükben 25 tonna szá­rított here is beszámít a takar­mány­mérlegbe. Ugyancsak említésre méltó az a törekvésük, ami a takarmány­­pótló anyagok idejekorán való beszerzésére vonatkozik. A fe­nyőgallyról van szó. Tervükben 55 tonna szerepel, eddig 40 tonnát gyűjtöttek be. E téren főleg két gazdaság jeleskedett: a zsögödi (30 tonna) és a madéfalvi (10 tonna) fenyőgal­­­lyal tárolt. Ez is jele annak, hogy jókor gondolnak a téli taka­rmá­ny mérl­eg m­­­ha­mara­bbi megalapozására. SZENTIMREI TIBOR júniusi szó­ szocialista hazánk jelenkori történelme több kivételes fon­tosságú eseményére került sor az elmúlt hónapban. Jelentősé­güket hangsúlyozza, hogy ezek épí­tőm­unkánk olyan rendkívül kiemelkedő pillanatában tör­téntek, amikor a párt, az or­szág összes dolgozóival együtt megyénk lakói is a legnagyobb tisztelettel és hódolattal emlé­keztek annak a pernek az 50. évfordulójára, amelyet Brassó­ban indítottak a kommunista­­és antifasiszta harcosok ellen, ak­ik élén Nicolae Ceauşescu elvtárs állt, akinek lankadatlan munkássága és példamutató él Iete, egész forradalmi tevékeny­sége, egybefonódott kommunis­ta pártunk több mint hat és fél évtizedes hősi és dicsősé­ges történelmével, az ország és lakói létérdekeivel, a béke és a nemzetközi együttműködés ügyével, a szocializm­us és a kommunizmus diadalával drága hazánk földjén. Egész szocialis­ta társadalmunknak ezeket az őszinte, mély érzéseit juttatták kifejezésre pártunk, államunk, forradalmi munkásdemokráciánk magas fórumai is az elmúlt na­pokban tartott üléseiken a Nicolae Ceauşescu elvtárshoz intézett tisztelgésükben. Június hónap eseményei kö­zött kivételes jelentősége van az RKP Központi Bizottsága 23-24-i plenáris ülésének, mert olyan rendkívüli fontosságú do­kumentumokat vitatott meg, a­melyek biztosítják, hogy a leg­jobb körülmények között való­sítsuk meg a XIII. pártkongresz­szus határozatait, azt, hogy ha­zánk a gazdasági-társadalmi fejlődés új, magasabb szaka­szába lépjen. A plénum elmé­lyülten elemezte az idei első félévben kifejtett tevékenysé­günket és határozatában nagy­rabecsüléssel nyugtázta Nicolae Ceauşescu elvtársna­k a mun­kálatok megnyitásakor tartott nagy elméleti és gyakorlati je­lentőségű, ga­zda­sági -t­á­rsadal­mi életünk valamennyi fonto­sabb vetőidét átfogó beszé­dét, amely tudományos tisztán­látással, lehetőségeinkkel, vala­mint kitűzött céljainkkal teljes összhangban határozza meg országunk fejlődésének főbb koordinátáit az 1986-1990-es ötéves tervidőszakra. A plená­ris határozatai, a pártfőtitkár itt elhangzott útmutatásai­ és orientációi képezték az alap­ját a Dolgozók Országos Ta­nácsa és a Legfelsőbb Gazda­sági-Társadalmi Fejlesztési Ta­nács június 24—25-i teljes ülé­se munkálatainak — amelyen ugyancsak fontos beszédet mon­dott Nicolae Ceauşescu elvtárs —, valamint a Nagy Nemzet­gyűlés 26—27-i kilencedik tör­vényhozási ciklusa harmadik ülésszakának. Mindhárom testü­let megvitatta és jóváhagyta Románia -Szocialista Köztársa­ság egységes országos gazda­sági-társadalmi fejlesztésének, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésé­nek az 1986—1990-es ötéves tervidőszakra vonatkozó tervét. Az említett fórumok plenáris ülései, illetve ülésszaka fejlődé­sünk számos más fontos kérdé­sében is döntött, amelyeket részletesen ismertettünk lapunk hasábjain. Ugyanakkor az RKP KB plénuma nagy elismeréssel hangsúlyozta Nicolae Ceauşescu elvtárs tevékenységét és meg­különböztetett hozzájárulását a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottsága legutóbbi tanácskozásán elfo­gadott fontos dokumentumok - a Közlemény és a Felhívás — kidolgozásához és mindenben írfugáóvá tette pártunk és álla­munk vezetőjének ama megál­lapítását, hogy a Politikai Kor­(Folytatás a 3. oldalon) SZÁNTÓ MIKLÓS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL; Csík­szereda, November 7 utca 45 szám ; telefon : 13633, délutáni telefonszolgálat : 11606 (belső 223). Nyomda , November 7 utca 43 szám ; telefon : 11066. Előfizetéseket elfogadnak az összes posta­­hivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Előfizetési díj egy hónapra 13 lej, negyedévre 39 lej, félévre 78 lej. Egy évre 156 lej. Postai kézbesítési díj példányonként 25 bank Az általános iskolákban megyeszene megtartották az évzáró ünnepélyeket. A Pionírnappal egybekapcsolt hangulatos ren­dezvényeken számbavették a most zárult tanév eredményeit, megjutalmazták a tanulás és a pionírtevékenység élenjáróit. (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) Pedagógusnapi ünnepségek Tegnap a megye municípiu­­maiban,, városaiban és közsé­geiben pedagógusnapi ünnep­ségeket tartottak, amelyen je­len voltak a megyei és helyi párt- és állami szervek képvi­selői. Az ünnepségeken méltat­ták az 1985-86-os tanévben a tanulóifjúság forradalmi, haza­fias nevelésében, a tanulmányi színvonal emelésében elért e­­redményeket, az RKP XIII. kon­gresszusa, a nevelés- és okta­tásügyi kongresszus határozatai­ból, Nicolae Ceauşescu elvtárs útmutatásaiból eredő feladatok valóra váltásáért kifejtett okta­tó-nevelő tevékenységet, ismé­telten megfogalmazták megyénk pedagógus közösségeinek ten­nivalóit az új ember nevelésé­ben, az oktatási folyamat új, magasabb minőségének meg­valósításában. Az ünnepségeken felolvasták a megyei pártbizottság, a Ne­velés- és Oktatásügyi Miniszté­rium pedagógusokhoz intézett üdvözletét. A pedagógusnapi ünnepsé­gek részvevői lelkes hangú táv­iratot intézek az RKP Köz­ponti Bizottságához, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz­, az RKP főtitkárához, Románia Szo­cialista Köztársaság elnökéhez. Az ünnepségek színes művé­szi műsorral zárultak. (Folytatás a 3. oldalon) HÍREK , ESEMÉNYEK • Július a dokumentumfilmek hónapja­ A megyei mozivánala­­ tájékoztatása szerint ebben a hónapban a megye összes vá­rosi és falusi filmszínházaiban számos új dokumentumfilmet mutatnak be A Nicolae Ceauşescu korszak megvalósí­tásai, hazánk természeti szép­ségei témáikkal, illetve műsza­ki-tudományos, mezőgazdasági témájú és más dokumentum­­filmeket. • Vasárnap megalakulásának 50. évfordulóját ünnepelte a gyergyószárhegyi fúvószenekar. Ebből az alkalomból fúvós-ta­lálkozót rendeztek, amelyen — a gyergyóditrói kivételével — felléptek az összes gyergyói fú­vószenekarok. A rendezvény ér­tékelésére visszatérünk. • A vasárnapi Csíkszeredai horgászverseny nyertesei: Gyer­mekek : 1. Keresztes Róbert, 2. Kovács Ernő, 3. Kató Elemér. Ifjúságiak : 1. Orosz Attila, 2. Szőcs Ernő, 3. Benedek Gyula. Felnőttek : 1. Tomorjean E. Vio­rel, 2. Tomortean Eugeniu, 3. János István. Nők : 1. Vrencean Zamfira. • Az elmúlt szombaton egy 45 tagú Csíkszeredai nyugdíjas csoport Gyergyószentmiklósra és a környező községeikbe tú­rán dúlt Az idén ez volt a 24. társasutazás. Július 18—19-re újabb kirándulást szerveznek Brassó és Prahova megyébe, a­­melyre még elfogadnak jelent­kezőket. Hozzávetőleges ár 300 lej. A Văleni de Munte helység­ben Giucaş elnevezéssel 103 férőhelyes vendéglővel, borpin­cével, nappali bárral és cuk­rászdával rendelkező turisztikai létesítményt adtak használatba.

Next