Hargita, 1986. július (19. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

­Folytatás az 1. oldalról A­ zultatív Bizottság tanácskozá­sán olyan jelentős határozatok születtek, amelyek azt tükrözik, hogy a résztvevő szocialista or­szágok mindent megtesznek az események veszélyes alakulásá­nak megváltoztatásáért, az eny­hülés, a leszerelés és a béke politikájának győzelméért. A hónap folyamán Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével két alkalommal is, 6-án és 20- án ülésezett az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottsága. A testület elemzete és jóváhagyta a Központi Bizottság júniusi plenárisának napirendjén sze­replő programokat és terveket, megvitatta pártunk és államunk nemzetközi tevékenységének e­­gyes vonatkozásait, valamint gazdasági-társadalmi életünk több más időszerű kérdését. Hasonlóképpen belpolitikai éle­tünk és országunk nemzetközi együttműködési politikája lé­nyeges vonatkozásaiban döntött az Államtanács ülése a hónap elején. ‘ Pártunk és államunk vezető­jének a haza javáért kifejtett fáradhatatlan munkásságát ta­núsítja egész múlt havi, mind bel-, mind külpolitikai szem­pontból rendkívül gazdag mun­kaprogramja. Belpolitikai téren mindenek­előtt hangsúlyozzuk meghatáro­zó szerepét az említett testületi ülések nagy fontosságú doku­mentumainak a kidolgozásában, amelyek hosszú távra betájolják országunk szamos fejlődését U­­gyanakkor közismert dinamikus munkastílusához híven, több alkalommal is tajt­kozott és ta­nácskozott hazá­nk dolgozóinak különböző kategóriáival, a tö­megekkel. Ellátogatott az or­szág tíz megyéjébe, ahhol főképp mezőgazdaságunk időszerű te­endőivel és fejlődésével kap­csolatban fogalmazott meg fon­tos orientációkat, és két napos munka­látogatást tett Brassó megyében, ahol a megyeszék­helyen tartott népgyűlésen nagy­szabású beszédet mondott. Munkaülésen találkozott a Bu­karest Mur­icípiumi Pártbizott­ság Bárójának tagjaival, 25-én a Köztársasági Palotában ma­gas állami kitüntetéseket nyúj­tott át az 1985. évi szocialista versenyben első helyezést elért megyei pártszervezeteknek és megyei néptanácsoknak, — itt említjük meg örömmel, hogy ez alkalommal Elnöki Rendelettel megyénk két ipari egységét, a Vlahicai Vasipari Vállalatot és a Csíkszeredai Vasúti Építő­­anyag-kitermelő Vállalatot is a Munkaérdemrend II., illetve III. fokozatával tüntették ki az ipar­ági 2., illetve 3. helyezésért­­, a hónap utolsó szombatján pedig Elena Ceauşescu elvtárs­nővel együtt felavatta a Pioní­rok és a haza sólymas palotá­jának új épületét. Külpolitikai téren, a már idé­zett budapesti tanácskozáson való aktív részvételén kívül, meg­említjük még : gyümölcsöző megbeszéléseket folytatott a meghívására hazánkba­ látoga­tó Libanon Köztársaság elnöké­vel, valamint a Zöldfoki Afrikai Függetlenségi Párt főtitkárával, Zöldfok Köztársaság elnöké­vel ; parlamenti küldöttségeket, politikai és gazdasági szerveze­tek képviselőit, minisztereket és nagyköveteket fogadott. Az egész országot átfogó élénk politikai, gazdasági, tár­sadalmi és művelődési tevékeny­ség jellemezte megyénk életét is az elemzett időszakban. Dol­gozóink újabb munkatettekkel válaszoltak pártunk és annak főtitkára irántunk tanúsított ál­landó gondoskodására, így ipari egységeink közül 29 ha­táridő előtt teljesítette fél évi termelési­ tervét, s ekképp kö­zel 180 millió lej értékű több­lettermelést értek el. A földek művelői kitartóan ápolták a nö­vényeket, végezték a takarmá­nyok betakarítását és a megye nyugati övezetében 20­-a körül elindultak az aratócséplőgépek is. Települései­nk életének fon­tos vonatkozásait vitatták meg az RKP Csíkszeredai, illetve szé­kelyudvarhelyi bizottságainak plenáris ülései, a Megyei KISZ- bizottság, a Megyei SZDEF Ta­nács és SZDESZ Bizottság ple­nárisai, valamint a Vöröskereszt szervezet megyei konferenciája. Erőteljes pezsgés jellemezte mű­velődési életünket is. Utóbbi vonatkozásában júliust akár a fesztiválok hónapjának is minő­síthetjük. Sor került a nagysza­bású Tavasz a Hargitán XIX., a Toplicai Mioriţa Folklórfeszti­­vál VI., a Gyergyószentmiklósi Magasbükki Fesztivál XI., a Szé­kelyudvarhelyi Barátság Folklór­találkozó XX., valamint a Ho­­moródszentmártoni Művelődési Hét Vil­. rendezvényére. A városi poli­ti­kai-nevelő kö­rökben és a politikai-ideológiai tanfolyamokon összefoglaló meg­beszélésekkel zárták az idei tan­évet. Az idén is megtartották az immár hagyományos Kapu­­áll­ítók és Szántóvetők unokái elnevezésű pionír-találkozókat, s 14-én líceumaink 2700 vég­zős diákja búcsúzott az isko­lától. A hónap elején megün­nepeltük a Gyermeknapot, a hó­nap utolsó napjain pedig a pionírokat, illetve a pedagógu­sokat köszöntöttük. Júniusi számvetés Pedagógusnapi ünnepségek (Folytatás az I. oldalról) A pedagógusnapi ünnepségek emlékezetes momentumaként a Nevelés- és Oktatásügyi Mi­nisztérium rendelete alapján ÉLPEDAGOGUS címmel tüntet­tek ki 35 megyénkben óvónőt, tanítót és tanárt. A kitüntetet­tek a következők : ÓVÓNŐK : Jacob Maria (1-es napközi, Toplica), Suciu Maria (6-os napközi, Toplica), Borsos Etelka (Gyergyócsomafalva), László Magda (Székelykeresztú­ri Gyermekotthon), Gaál Amá­lia (24-es napközi, Csíkszereda), Kovács Ida (1-es napközi, Szé­kelyudvarhely), Rákosi Doina (11-es napközi, Székelyudvar­hely) . TANÍTÓK : Truţă Maria (Bél­­bor), Részegh Edit (Gyergyó­­ditró), Miklós Géza (Csíkszép­­viz), Lakatos Olga (10-es álta­lános, Csíkszereda), Filimon Vic­toria (9-es általános, Csíkszere­da), Benedekfy Ferenc (4-es ál- Horvas, Székelykeresztúr), Mát­ Erzsébet (Csíkkozmás), Szász LAssósófalva), Cezar Euge­nia (Székelyudvarhelyi Pedagó­giai Liceum) . TANÁROK : Mîndru Mureşan Ana (Salamos), Rugină Mugu­rel Alexandru (8-as általános, Topiica), Rădeanu Traian (Bor­szék), Rab János István (Gyer­gyószentmiklósi Salamon Ernő Ipari Líceum), Mincsor Béla (Gyergyóremete), Császár Pi­roska (Csíkrákos), Tódor Ilona (Gyimesfelsőlok), Egyed Mária (1-es általános, Vlahica), Már­ton Péter (Székelykeresztúr­ Ipa­ri Líceum), Czoitor Irina (Me­gyei Tanfelügyelőség), Szécsi Lenke (Siménfalva), Tofan Mar­cel (Csíkszeredai 1-es sz. Ipari Líceum), Mihăilescu Iulia (Csík­szeredai 4-es számú Ipari Lí­ceum), Szász Zoltán (1-es álta­lános, Csíkszereda), Korodi Ana (Csíkszered­a­i Matem­a­ti­ka - Fizika Líceum), Liszkovits József (Szé­kelyudvarhelyi dr. Petru Groza Ipari Líceum), Nagy Regina Te­néz (Farkaslaka), Rezan Ana (Székelyudvarhelyi 1-es sz. Ipari Líceum), Vodă Vaier (Székely­udvarhelyi Pedagógiai Líceum). ■NlEKLÜNK, ROMÁNIA -SZÁGOS FESZTIVÁL MÜRKÁS/IPSÉG-FIATALSÁG A KISZ Hargita Megyei Bi­zottságának kitűnő szervezésé­vel szombaton Csíkszeredában megtartották a Munka — Szép­ség - Fiatalság országos ver­seny megyei döntőjét. A nagy­számú közönség érdekes, szín­vonalas vetélkedőt láthatott, mindannyiuk számára emléke­zetes marad ez a délután. Kezdődött a 17 lány (az elő­ző szakaszok legjobbjai) bemu­tatkozásával, aztán rögtön utá­na két csoportban, párhuzamo­san zajlott az első két próba. Ügyességüket, esztétikai érzé­küket bizonyíthatták a világ­rendezéssel, illetve szabadon választott művészi műsorral lép­hettek mikrofonhoz. Ez utóbbi­nál sok szép szavalatot hall­hattunk, ketten-hárman éne­keltek is. Különösképpen tet­szett a közönségnek a Csíksze­redai Abos Ella néptáncbemu­tatója, a gyergyószentmiklósi Deák Éva pantomim játéka, a székelykeresztúri Máthé Edit aerobic-gyakorlata. A harmadik sorozatban egy egy kérdésre kellett válaszol­niuk (általános műveltség, il­lemszabályok), aztán fellépett a színpadra Balázs László, a Csíkszeredai Hargita Művészete kisipari szövetkezet fiatal ke­ramikusa, és meg­táncoltatta mind a 17 lányt. Ezután a zsű­ri percei következtek, értékelni kellett, s rangsort állítani. A fizikai szépség, az öltözködés, a mozgáskultúra, a beszédtech­nika, előadótehetség és a kü­lönleges próbákon elért pont­számok­­ megannyi szempont. S amíg a zsűri tanakodott, e­­gyeztetett kint, a színpadon a kisipari szövetkezetiek és köny­­nyűipari gyáregységiek divat­­bemutatója szórakoztatta a kö­zönséget. Végül a nézők és versenyzők által egyaránt nagy izgalommal várt eredményhirdetés : 1. Máthé Edit (Székelykeresztúr), 2. Antal Ágota (Tusnád­ köz­­ség), 3. Elena Gherasim (Ba­­lánbánya). Három dicséret: Ké­­menes Ildikó és Deák Éva (Gyergyószentmiklós), Camelia Coşarcă (Toplica). Megyénket Máthé Edit képviseli majd a Costineşti-en sorra kerülő orszá­gos döntőn. BOTOS LÁSZLÓ „A legszebb fizikai és er­kölcsi tulaj­donságok á­­polásának ösztönzésé­ért" ... hangsúlyozó­dott ki a verseny fő célja a meg­nyitó beszéd­ben Az utóbbi időben sokakat meglepett a kijelentés, misze­rint megyénkben termesztik a cikóriát. A félreértések elkerülé­se végett már jóelőre szüksé­ges tisztázni néhány, a növény­nyel kapcsolatos tudnivalót. A nálunkfelé is vadontermő, kék­virágú katáng változatáról (Ci­chorium intybus Sativum) van szó. A gyökere keserű ízű. A cikória termesz­tésének hasznáról terpenoid vegyületeket és gyan­tát tartalmaz. Pörköléskor az inulin oximetilfurfurollá alakul át, amelynek aromája hasonlít a pörkölt kávé illatához. Nos, elsősorban a gyökeréért ter­mesztik, amit az élelmiszeri­par­­ban alkalmaznak. A kozmetikai ipar is felhasználja bizonyos ki­vonatok készítésére. Termesztési technológiája a­­zonos a cukorrépáéval. Tehát kapás növény. A jó termés meg­alapozása érdekében feltétle­nül szükséges a háromszori ka­pálás. Betakarításánál is épp­úgy járnak el, mint a cukorré­pa esetében. Fellazítják a ta­lajt, kiszedik a gyökereket, le­vágják róluk a föld feletti szá­rat, amit nálunk felé egyelőre takarmányként értékesítenek. — Előre egy kissé húzódoztak tőle az asszonyok — mondják a keresztúri tanácsnál, de már megbarátkoztak vele. Idén AGRIT-szinten 42 hektáron ter­mesztik a növényt. Három évvel ezelőtt fogtak hozzá újrater­­mesztéséhez. Azért ez utóbbi szó, mert jó tíz évvel ezelőtt még termesztették e vidéken a Cikóriát. Legnagyobb területen (14 hektár) a szentábrahámi­­ak, a siménfalviak (13 hektár), valamint a sólymosiak (10­ hek­tár) vetettek idén cikóriát, öt hektáron a seceli mtsz is pró­bálkozik termesztésével. Globális akkord szerződés alapján vál­lalták művelését az mtsz-tagok. Legjobban e téren a szentábra­­hámiak állanak, ahol e növény másod kapálását végzik. Tavaly is nagyobb mennyiséget adott át a szerződő félnek az mtsz. Itt kívánjuk megjegyezni azt is, hogy tonnájáért 650 lejt köny­velhetett el a gazdaság. Hek­táronként 8—9000 kiló termés­hozamot értek el, de jó műve­léssel ennél több is megvaló­sítható (20-30 t), ha megfele­lőképpen betartják az előírt technológiai eljárásokat, főleg a növényápolási teendőkre kell nagyobb hangsúlyt fordítani. Végsősoron a hektárhozamok növelésének nyitja ebben áll. KRISTÓ TIBOR ------ VILLANÁSOK ____ A JÓ MINŐSÉGÉRT Legyen bármilyen igényes a burgonyaültetés, előfordul, hogy a vegetációs időben betegség­gel fertőződik a növény. Mező­gazdáink védekeznek is ellene, folyamatosan figyelik a parcel­lákat, permetlevet szórnak ki, de a vetőmagtermesztők még ezzel sem elégednek meg, hi­szen a vetőmagnak minden szempontból kiváló minőségű­nek kell lennie. Ezért aztán a beteg tövek felismerésére ki­képzett személy vizsgálja felül az ültetvényt. Nem túlzás azt mondani, hogy figyelmesen megvizsgálnak minden egyes bokrot, s amelyik betegnek bi­zonyul, azt kiszedik, zsákba rak­ják, majd megsemmisítik. Ilyen csoportnak a munkáját láthat­tuk a napokban a csikszépvizi misz borzsovai határában. Nem ritkaság a látvány, de mégis külön megjegyzést érdemel, hogy a növényzetet vizsgáló asszonyok, ha már úgyis végig­mennek minden soron, nem sajnálták a fáradtságot és ki­tépték azokat a gyomokat, a­­melyek megmenekültek a gyom­irtószerektől. (Bogos Sándor) ROPI Azaz stiks. („Minden gyer­mek ezt szereti!“) Hogy hol ? Hát a Csíkszeredai (zsögödi) benzinkútnál. Olajok, mosósze­rek társaságában, a kút tete­jén. Szorosan egymás mellett, egyik a másikat érve, azzal a megokolással, hogy minden percben bármelyiket kérheti az autós, legyen hát kéznél az egész. Furcsa társítás, nem mondom. Nem éppen higiéni­kus, feltehetően az egészség­­ügyi ellenőrök sem lelkendeznek érte. Már ha felfigyelnek rá. Addig viszont ott a ropi hábo­rítatlanul a benzinkúton. Ci­garettázni amúgy sem lehet ott, töltse hát helyette ropogtatás­­sal a várakozás idejét az au­tós. Ez a hely specialitása, ilyen különlegességgel aligha szolgálnak másutt. Mindenhol máshol be kell menni érte (és természetesen más harapni- és innivalóért) a büfébe. Zsögödön is megtehetné, aki akarja. (Bor­bély László) LEVONULTAK A PÁLYÁRÓL... A megyei labdarúgó bajnok­ság utolsó fordulójában Tus­­nádfürdőn váratlan módon ért véget a Borszék elleni találko­zó. A vendégjátékosok a 72. percben levonultak a pályáról. A kifogás a játékvezető részre­hajló bíráskodása volt, amit a borszékiek edzője nem tudott elviselni. Mondanom sem kell, az önkényes intézkedés nem vet jó fényt sem az edzőre, sem a játékosokra, ezért biz­tosan nem kapnának Fair play díjat a borszékiek. Van sport­­szerűség is a világon és a ki­fogások kinyilatkoztatásának is megvan a helye és módja. Mi lenne, ha hasonló helyzetben más csapatok is így tennének? Akaratlanul is a befejeződött VB-re gondolok, ahol ugyancsak voltak játékvezetői tévedések és mégsem vonult le egyik csapat sem a pályáról. Nyerni is tudni kell, de a vereséget is sport­szerűen el kell viselni, még ha az játékvezetői segédlettel kö­vetkezik is be. (Rebendics Jó­zsef) SZOMORÚ SZERENÁD A késő esti koncert mindig szívderítő. Az, amikor úgy tíz­­tizenegy óra után csak elkezdik danolni az ember ablaka alatt, hogy asszongya : „Nem tudom, az életemet...“, vagy, sejde : „Egy Jóska van a faluban ...“ És fújják, néha torkuk szakadtá­­ból, néha olyan csendesen, mé­labúval, hogy az ember szive sajog bele. Főleg, ha éppen éjfél után csinálják. A minap este aztán egy egészen új hang is bekapcsolódott a koncertbe. A borízű, vastag férfihang mel­lett egy, még nem is mutáló, vékonyka gyerekhang. Nem tud­ni, hogyan csapódott a férfi­hang mellé, jószántából vagy kényszerből fújta-e a keservest. Ezt a felállítást, így, még soha nem hallottam. De, hogy na­gyon szomorú volt, az bizonyos. (Péter László)

Next