Hargita, 1986. október (19. évfolyam, 232-257. szám)

1986-10-01 / 232. szám

L FIATALOKRÓL Eseménynaptár • Vállalatok, intézmények KISZ-szervezetei ezen a hé­ten is többféle hazafias, il­­letve termelésmegsegítő munkásakciót szerveznek sok száz fiatal részvételével. A Balánbányai Bányavállalat dolgozói 45 tonna rézércet termelnek ki terven felül (300 fiatal), a Vlahicai Vas­üzemnél 10 tonna magas tisztasági fokú nyersvasat állítanak elő. A Gyergyó­­szentmiklósi Fafeldolgozó Vállalatnál, illetve a Fakiter­melő és Szállító Egységnél összesen 80 köbméter fű­részárut raktároznak. A Gyer­­gyószentmiklósi Bútorszövet­­gyárnál 40 négyzetméter szövetet, a Topticai Közös Munka kisipari szövetkezet­nél pedig 50 darab férfi­dzsekit készítenek terven fe­lül. • Folytatódik az újrahasz­nosítható anyagok gyűjté­se. Csíkszeredai, kápolnás­­falusi, csíkszentkirályi és vlahicai fiatalok összesen 40 tonna ócskavasat és nem­fémes anyagot gyűjtenek a hét folyamán. Gyergyószent­­miklósi, székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, csíkszent­­domokosi és Csíkszeredai KISZ-tagok összesen 11 ton­na papírhulladék gyűjtését vállalták. • Megyeszerte vállalatok, intézmények, líceumok KISZ- szervezeteiben szimpóziumo­kon emlékeznek meg Mircea cel Mare fejedelem trónra­­lépésének 600. évfordulójá­ról. Ilyen szimpóziumok lesz­nek a Székelyudvarhelyi Ag­ráripari Líceumban (ma), a Gyergyószentmiklósi Bútor­­szövetgyárban (holnap), a Balánbányai Ifjúsági Klub­ban (október 5-én). Szé­­kelykeresztúron (Acélmű, Baromfitenyésztő Vállalat és Ipari Líceum) vetélkedőt szerveznek az évforduló tisz­teletére (október 3, 4 és 5.) • Október 2-án a Székely­­udvarhelyi Pedagógiai Lí­ceumban szimpózium: A ro­mán nép függetlenségi és szabadságharcának hősei. • Október 3-án a Gyer­gyószentmiklósi Faipari Gép- és Pótalkatrészgyárnál ke­­rekasztalmegbeszélés a fia­talok békemozgalmáról. • Október 3-án a toplicai kötöttárugyár munkásottho­nában szimpózium lesz A Nicolae Ceauşescu korszak — nagy beteljesüléseink kor­szaka témával. Útikalauz Összegező Alig van olyan megyéje az or­szágnak, amely több természe­ti szépséggel rendelkezne, mint Hargita megye. Még a neve is hegyet jelent, ami egyben az itt élők szoros kötődését, kap­csolatát is jelzi a hegyek vilá­gával. A Hargita magaslatáról néz­ve az egész megye domborzata feltárul a szemlélő előtt. Közé­pen a harmadkor vulkanizmus eredményeként létrejött vulká­ni tánc húzódik a Kelemen-ha­vasoktól a Csornádig. Vele pár­huzamosan, főleg a nyugati ol­dalon, az egykori kráterekből kiszórt vulkáni törmelékanya­gokból képződött magasfenn­­síkok (platók) húzódnak, ame­lyek lassanként hullámos fel­színbe mennek át. Ez már az Erdélyi-medence harmadkori rétegeiből van felépítve. Kelet felé nézve, a Gyimesi-szorostól északra, az általános zöld kör­nyezetből feltűnnek a középkori mészkőszirtek, amelyek a legré­gibb képződményekre, a kristá­lyos palákra települtek. Délre innen az erdőkkel koronázott homokkő vonulat hegységei zár­ják keleten a látóhatárt. Eze­ken a keretzáró vonalakon belül apró kis medencékbe sűrűsödött össze megyénk lakossága. Ezzel a sokrétű tájjal kerültél közelebbi ismeretségbe, a feb­ruár óta kéthetenként megjelenő útikalauz sorozatunkat elolvas­va. Rövid cikkekben vázoltuk fel a Bélbori- és Hévízi-, a Borszé­ki-, Gyergyói-, Csíki-, Kászoni­­medencék, Tölgyes-, Gyimes-, az Úz­völgye, Havasalja, Láz­­vidék, Sóvidék és a Küküllők dombvidéke főbb jellemzőit. A­­mi kimaradt a leírásból, azt a hetente megjelenő Jöjjön velünk ismertetőkkel egészítettük ki. A végén összeállt Útikalauz azok­ban így sem lett teljes és a rö­videsen beinduló újabb soroza­tunk — Megyénk védett termé­szeti értékei — sem teszik azzá. Akár az ember, a tájak is sokszínűek, mély értelműek. Kö­teteket tenne ki részletes be­mutatásuk és még akkor is hiá­nyos lenne az ismertető. Hiá­nyozna belőle az a mód, aho­gyan Te szemléled a környező világot, értelmét veszítené a cselekedetre ösztönző kaland­­keresés, új és ismeretlen utak kutatása és az idevágó ismeret­­anyag felkutatása. Mindent ké­szen kapnál és így passzív szem­lélője és nem cselekvő kutatója lennél a tájnak. Pedig a Te cselekvő hozzáállásod is szüksé­ges szülőföldismereted kialakí­tásához. Az Útikalauz anyagát az ifjú­sági szervezetek is hasznosíthat­ják Aki tud, nyer versenyeken, akárcsak a megye földrajzát ta­nító pedagógusok. Te pedig, ha sorra bejárod a leírt utakat, vagy azoknak egy részét, keress magadnak újabb és újabb, itt le nem írt utakat, kutasd fel a tájnak újabb és if­jabb vonatkozásait, csak meg ne állj, menj, haladj mindig, így lassan vággyá érlelődik a hívás, amellyel Áprily Lajos sze­rint: „üzen az óriás, az izmos hegyvidék" és magadévá teszed a költő szavát: „Pihenve is bo­tot szerit két nyugtalan kezem ! Már menni, menni kellene, utakra éhezem." Ez az utakra éhezés kisérjen el életed alkonyáig. BEDER TIBOR Magasbükkön jártak... Csíkszeredai, gyergyószent­miklósi, csikszentdomokosi, ba­­lánbányai középiskolások után a toplicai 2-es számú Ipari Lí­ceum tíz-, tizenegy- és tizenket­­tedikes diákjain volt a sor, hogy kivonuljanak a csikszentdomoko­si ifjúsági munkatáborba. A Magasbükkön vertek tanyát, csak nappalit, mert éjszakára a Balánbányai Bányászlíceum a­­dott szállást nekik. Természetjá­ráshoz, kiránduláshoz is hason­lítható az a néhány nap (az időjárás viszontagságai­ miatt megcsonkult egy hét), de ahol jártak, ott hasznos — és egyál­talán nem könnyű — munkát végeztek. Tizenöt hektárnyi te­­­rületen takarították, javították a legelőt. Bokrokat irtottak, nyestek (az ágakat halomba gyűjtötték), fatönköket téptek ki. Irányítójuk Török Áron nyug­díjas erdész volt. Jól dolgozott a 40 diák, de mint ahogyan az lenni szokott — nemcsak vetél­kedőkön, versenyeken, hanem a mindennapi munkában is — a jók között voltak legjobbak, a­­kiknek a nevét említésre érde­mesnek találja felügyelőjük, írjuk hát ide, tisztelet példás magaviseletükért, lelkiismere­tes, lelkes tevékenységükért : Gavril Muscă, Nicolae Oniga, Cristinel Cotfas, Gheorghe Du­­şa. Magasbükkön jártak, s ahol végigmentek, ott jövőre dúsabb, zöldebb lesz a fű, tisztább a legelő . . . ! Morzsa A koradélutáni csúcsban 20— 25-en állnak a kenyérüzletben. 3-4 éves kislány lép be a he­lyiségbe, egyenesen a pulthoz megy, a sor elejére. „Kérek szépen két kenyeret ! Mosolyog az elárusítónő és rögtön kiszol­gálja. „Mit mondnak ?" „Kö­szönöm szépen!“ „ügyes vagy, egészségedre!" Eltipeg a kis­lány, az üzlet előtt édesanyja lép vele szembe. Na hol a pénz, amit visszaadtak, szól rá mogor­ván, aztán indulnak tovább. próhirdetés az elveszett repülőmodellről. Feladó­ja Albert Imre, a Csíksze­redai Préseltlemezgyár Hotel almérnöke. - Felszállt és nem landolt ? - Landolt, de ki tudja hol I. Csiktaplocán, a rétben gyako­roltam, meghibásodott a leszál­lást időzítő szerkezete, belibe­gett a házak fölé, eltűnt... Ér­téke meghatározhatatlan. Hó­napokig tartó precíz részműve­letekkel áll össze egy ilyen mo­dell. Reméltem, hogy megkerül, hisz megtalálója nem használ­hatja, nem röpítheti, azt csak hozzáértéssel lehet csinálni, másként csak összetöri. - Legfennebb eljön hozzád, kér néhány leckét, aztán... Csak vicceltem ! Miből készül egy re­­pülőmodell ? - Hosszú, hosszú felsorolás lenne, ha részletesen elmonda­nám. Használunk fát, fémet, papírt, gumit, textilanyagokat, ragasztókat, műanyagokat, e­­lektrotechnikai és más szerkeze­teket, belsőégésű motorokat..., látod már így is hosszú a felso­rolás. Érdekességként tudni annyit: dolgozunk a világ leg­könnyebb fájából, a balsalából. A modellezésnél a méretnek, súlynak, összeillesztésnek, a­­nyagminőségnek meghatározó szerepe van. És mindezeket a készítendő modell típusa szerint válogatjuk. - Gyakran elolvasom a repü­lőmodellező versenyekről szóló tudósításokat. Annyi ott a betű és a szám, mint egy sakklap­ban. Hányféle modell van ? - Szabadrepülő, körrepülő, távirányításos, zárttéri. És min­­deniknek több ága, innen a sok betű és szám. - Mi a legszebb a repülőmo­dellezésben ? —­ Amikor tanítjuk repülni a modellt! Igaz, ez okozhat bos­­­Szúságot is. Egy rossz állítás, egy technikai tévedés, és má­sodpercek alatt lezuhanhat. Persze, legtöbbször jól sikerül az avatás, s akkor öröm nézni. - Rég akartam kérdezni: mi a sport benne ? - Ez úgynevezett technikai sportág, versenyszerűen űzzük. Elmondom, hogyan zajlik le egy verseny, például a szabadon re­pülésben. Hét rajt van, minde­­niknél három percig mérik a modell repülését, persze ha re­pül annyit. Nos, minden rajt után vissza kell hozni a mű- Szállj modell, szállj... delit, holtverseny esetén nő a rajtok száma, néha reggel 8- tól este 7-ig kint vagyunk a repté­ren, úgyhogy összegyűlhet 15- 20-25 kilométer gyaloglás, sza­­ladás. - Hogyan történik a felröpí­­tés ? - A kisegítő két-három lépést tesz, a modell orrát fölfelé tart­va meglöki azt. A versenyző sza­lad a modellhez kapcsolt, 50 méter hosszú horgászzsinórral a kezében, s amikor érzi, hogy a feje fölé került modell kedve­ző légáramlatban van, akkor begyorsítja azt és lazítja a zsi­neget, amelynek karikája ki­­akad a modellből. A versenybí­rók ettől a másodperctől mérik az időt, egészen a leszállásig, vagy a 3 perc leteltéig.­­ Jól emlékszem, a nemrég megtartott ifjúsági GB-ről (sza­badon repülés, FIH kategória) egyéni második és harmadik helyet hoztak a Domokos fivé­rek, csapatban pedig országos elsők lettek. Mondj egy pár szót róluk ! — Középiskolások, a sepsi­szentgyörgyi repülőmodellezők Csíkszeredai bemutatóján kap­tak kedvet ehhez a sportághoz. Várday Adalberttel közösen ké­szítettük fel őket. Kell még fej­lődniük, de több anyagi és er­kölcsi támogatással, jobb fel­­készülési feltételekkel sokra vi­hetik. — Apropó ! Te mikor és hol kezdted ? — 1968-ban Gyergyószentmik­­lóson, Svéd Laci bácsi tanítga­­tott szombat délutánonként, az­tán ugyancsak az ő irányítása alatt országos bajnokságokat nyertünk az ifjúsági korosztály­ban a Gyergyószentmiklósi Len­dület csapatával. Aztán hosszú szünet a katonaság és az almér­­nöki idején. De abbahagyni nem tudtam, nem tudom. Ezért is a­­lakítottuk meg Vízi Árpáddal és Várday Adalberttel itt Csíksze­redában a repülőmodellező kört, illetve csapatot... — Mondj egy sztorit ! — Gondolkozzak csak ! Piteşti mellett elveszett egy repülőmo­­dell, egy közeli faluban megta­láltuk a ... megtalálóját, aki csak váltságdíj ellenében volt hajlandó visszaadni! Vagy a csi­­csói mezőben történt, ezt nem muszáj kiírni, egy fiú a repülő­­modellt figyelte, követte és köz­ben — minek szépítsem — nya­kig beleesett a trágyalébe. — Szával nálatok is vannak kisebb balesetek. No de a to­vábbiakban minél kevesebb i­­lyent, és minél több dobogós helyezést Csíkszeredának. A legkisebb nebulókat és az utolsóéves diákokat az osztály­terembe hívja, a többi tanulókat a mezőre küldi az iskolacsen­gő. Ki tudná megszámolni, hogy hány tonna burgonyát, hány kiló almát, mennyi takarmányféleséget gyűjtöttek, illetve gyűj­tenek be csak idén megyénk iskoláinak, líceumainak diákjai ? A megyeszékhely határában készült felvételünk lányszereplői nem burgonyát szednek, nem is az almaszüretnél segítkeznek, hanem a takarmánykaralábé-földön ügyeskednek. Igen, ügyes­séget igényel ez a munka (a karalábé kiásása nehéz, azt in­kább fiúk végzik), mert a nagy karalábéfejekről le kell tisztítani a szárat s a fölösleges gyökérrészt egy nagy vágóeszközzel, ami jóval nagyobb mint a ... konyhakés. Volt egyszer egy VB.. Hallott már valaki nyolcéves vagy kilencéves találkozóról ? Ugyan már, hiszen az ilyesmit ötösével, tízesével mérik, és mégis: egy (volt) középiskolai osztály tartja kilencéves talál­kozóját, a tavalyi nyolcéves u­­tán. Túlzásokat hajszoló hóbort? Szó sincs róla! Ez a találkozó nem hasonlít a „kerekszámúak­­ra“, itt nincs semmiféle ceremó­nia, sem elérzékenyült osztály­­főnöki óra, sem meghatódott emlékezés. Csak a fiúk gyűlnek össze, hiányoznak a lányok. Lesz is harag ebből a tízévesen, de­­hát ki a hibás, ha csak a fiúk tudnak ... focizni ? Igen, a fo­cipálya a találkahely, mint any­­nyiszor az osztályt összeková­csoló öt esztendő alatt... Kis­pályás játék folyik, míg bírják az évek során kissé elsatnyult izmok, míg kifullad a csapat. Utána büntetőrúgások, mint Bö­­löniéknek Sevillában ... A kö­zös ebédnél aztán lehet értékel­ni ki mennyit kopott 1977 óta. Az arcok férfiasodtak, de a hangulat és a hangok olyanok, mint akkor, azon a délelőtti lyukasórán, amikor kivonultak az iskolakertbe. Volt egyszer egy V. B. Nem vébé, hanem ötbé. Alkonyodik, ballag mindenki hazafelé. Még egy tél, s itt van a nagy, a tízéves. Utána..., nem kell várni a húszévesre, jön a tizenegyéves. Morzsa Nemcsak serkentő, hanem zavaró, bénító is lehet a csinos férfi vagy nő látványa . ■. Hi­vatalban dolgozó fiatal nő me­séli, hogy egyszer benyitott iro­dájába egy roppantul jóképű, nálánál csak pár évvel idősebb férfi,­­akit ő már hírből ismert, csak sosem látta még. Köszönt udvariasan a Delon-forma szép­ség: Kezét csókolom! A nő szembe nézett vele, Kezét csó­kolom!, küldte is szédülten, gondolkodás nélkül a visszhan­got. Utólag nagyon restellte a dolgot, de ezt a furcsa bemu­tatkozást már nem lehetett tö­rölni ... 1986. OKTÓBE­ 4 1. SZERDA Az oldalt szerkeszti: BOTOS LÁSZLÓ?

Next