Hargita, 1986. december (19. évfolyam, 285-310. szám)

1986-12-02 / 285. szám

A­ z elmúlt hónap hazai e­­seményei kiemelkedő fe­jezetként íródnak be ab­ba a több évtizedes következe­tes küzdelembe, amelyet pártunk és államunk folytat a népek kö­zötti egyetértés és együttműkö­dés,­a leszerelés és a béke ü­­­gyének diadaláért. Ismeretes, hogy Nicolae Ceauşescu elvtárs kezdeményezésére, a dolgozók szeptemberben megtartott III. kongresszusa indítványozta, hogy a saját népünk és egyben az egyetemes béke iránti felelős­ség jegyében, Románia már az idén öt százalékkal csökkentse fegyverzetét, csapatállományát és katonai kiadásait. Ezt köve­tően az RKP KB októberi plénu­ma külön határozatot fogadott el ebben a kérdésben, amit a Nagy Nemzetgyűlés törvény­erőre emelt, az Államtanács pe­dig, november 5-i ülésén tör­vényerejű rendeletet hagyott jóvá az ország 14 éven felüli állampolgárai véleményének ki­kéréséről, népszavazás meg­szervezéséről, november 23-án. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága november 18-i ülése intézkedéseket vitatott meg Románia elhatározásának gya­korlati megvalósítására vonat­kozóan. Nicolae Ceauşescu elv­társ hatalmas világvisszhangot kiváltó békekezdeményezését hazánk valamennyi dolgozója nagy lelkesedéssel fogadta, szívből fakadó állásfoglalások­ban, levelekben, nyilatkozatok­ban, táviratokban fejezte ki mélységes egyetértését, teljes azonosulását, fenntartás nél­küli csatlakozását. Ezeket a gondolatokat, érzelmeket és e­­rős akaratot tükrözték az üze­mekben, intézményekben, vala­mint a megyék szintjén szerve­zett népgyűlések, akárcsak a 21-i fővárosi nagy népgyűlés is, ahol pártunk és államunk békés külpolitikáját sokoldalúan tag­laló beszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs. Ebben az e­­gész országot átfogó lelkes lég­körben került sor a november 23-i népszavazásra, amikor Nicolae Ceauşescu elvtárssal és Elena Ceauşescu elvtársnővel együtt — akik a fővárosi 23 Au­gust vállalat dolgozóival sza­vaztak —, az egész ország hatá­rozott IGEN-t mondott a béké­re. A népszavazási központi bi­zottság közleménye szerint, a szavazók 100 százaléka, vagyis Románia egész népe támogatta hazánk újabb konkrét békekez­deményezését. Az RKP KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottságának november 24-i ülése, elemezve a népszavazás eredményeit ki­domborította, hogy ez sokat­­mondóan kifejezésre juttatta ha­zánk dolgozóinak egyöntetű csatlakozását párt- és államve­zetőnk ragyogó békekezdemé­nyezéséhez. Hazánk dolgozói­val együtt ezt a szilárd elhatá­rozást fejezték ki megyénk la­kói is a hónap folyamán csak­úgy, mint a 23-i népszavazáson. November 10 és 11-én Nicolae Ceauşescu elvtárs részt vett a KGST-t alkotó szocialista orszá­gok kommunista és munkás­pártjai vezetőinek Moszkvá­ban megtartott értekezletén. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának november 18-i ülé­se nagyra értékelte párt- és ál­lam­vezetőnk itt kifejtett tevé­kenységét, azt az elvszerű mó­dot, ahogyan ismertette orszá­gunk álláspontját a megbeszé­lések tárgyát képező fontos kér­désekben. A testület ugyanakkor jóváhagyta a KGST november 3—5-i bukaresti 42. ülésszakán részt vett román küldöttség te­vékenységét November 4-én párt- és államvezetőnk fogadta az ülésszakon résztvevő kor­mányküldöttségeket, 14-én pe­dig a Varsói Szerződés tagálla­mai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Tanácsának bukaresti összejövetelén résztvevő tagja­it Mindkét alkalommal hazánk bel- és külpolitikáját taglaló átfogó beszédet mondott. Nicolae Ceauşescu elvtárs meghívására hivatalos baráti lá­togatásra hazánkba érkezett Jugoszlávia SZSZK Elnökségének elnöke. Megbeszélést folytattak a két szomszédos állam kapcso­latainak további elmélyítésé­ről, valamint több időszerű nem­zetközi kérdésről, amelynek e­­redményeit közleményben rög­zítették. Párt- és államvezetőnk a hónap folyamán fogadta meg a Szovjetunió kormányküldött­ségét, Afganisztán és Mongó­lia minisztertanácsainak elnö­keit, találkozott Nagy-Britannia Kommunista Pártja főtitkárával és megbeszélést folytatott még több más magasrangú külföldi küldöttséggel és személyiséggel. A­­ hazánk bel- és külpolitiká­ja közötti dialektikus, szoros egység jegyében, dolgozó né­pünk a XIII. kongresszusi hatá­rozatok teljesítésének számot­tevő eredményeivel zárta a no­vemberi hónapot is. Az idei ipa­ri és mezőgazdasági terv telje­sítésével és az 1987-es tervfel­adatok valóra váltásához szük­séges feltételek megteremtésé­vel foglalkozott az a munkata­nácskozás, amelyre 13-án ke­rült sor a párt Központi Bizott­ságánál, valamint az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak 18-i ülése is. Ezeken a fó­rumokon Nicolae Ceauşescu elv­társ nagyfontosságú feladato­kat állított a megyei pártszerve­zetek, a központi szervek, az összes dolgozó elé a gazdasá­gi hatékonyság növelésére vo­natkozó programoknak a pél­dás teljesítése érdekében. No­vember 27-én párt- és állam­vezetőnk munkalátogatást tett a talajjavítási gépek és beren­dezések fővárosi kiállításán, a­­hol megvizsgálta miként tevé­kenykednek az öntözési, lecsa­­polási, és talajerózió elleni program megvalósításához szük­séges géprendszerek létrehozá­sáért. A kiállítás egyben szem­léletesen tanúsította azt a nép­szavazás által szentesített tö­rekvést, hogy a fegyverzetcsök­kentés kapcsán felszabaduló haditechnikai gépeket és beren­dezéseket békés célokra (talaj­javítás, árkok, csatornák ásása stb.) használják fel. A pártunk határozatainak é­letbe ültetéséért kifejtett erő­feszítéseink, jelentős eredmé­nyeket érlelő odaadó munkánk nyomán, máris leszögezhető, hogy az elmúlt évhez képest az ipari termelés több mint 7 szá­zalékos növekedésével, és a nemzeti jövedelem 8-9 százalé­kos gyarapodásával zárjuk ezt az esztendőt. Mint mindig, az elemzett idő­szakban is megyénk dolgozóinak a szíve együtt dobogott az or­szágéval. Ipari egységeink mun­kaközösségei, földjeink műve­lői kitartóan munkálkodtak az idei feladatok minél jobb telje­sítéséért, a jövő évi terv meg­alapozásáért. Ez a cél állt a dolgozók elmúlt havi közgyűlé­seinek is a homlokterében. Plenáris ülést tartott az RKP Hargita megyei bizottsága, a­­mely sokrétűen elemezte a párt­szervek és -szervezetek tevékeny­ségét pártunk ideológiai prog­ramjának az életbeültetéséért, a tömegek szocialista forradal­mi tudatának kialakításáért és fejlesztéséért. Hasonló téma sze­repelt az RKP Csíkszereda mu­­nicípiumi bizottságának a plé­numán is. A megyei néptanács ülésszakon elemezte a néptaná­csok végrehajtó bizottságai és bürói munkásságát az önellátás valóra váltásáért, valamint a Megyei Község- és Lakásgazdál­kodási Vállalat tevékenységé­nek egyes vonatkozásait. A me­gyeszékhelyen nagyszabású szimpóziumra került sor a géza­­dák nép­szabadságért és füg­getlenségért folytatott első har­cainak 2500. évfordulója alkal­mából. November elején falva­kon is megkezdődött az új po­litikai-ideológiai oktatási tan­év, majd 15-től az agrozootech­­nikai oktatás. Huszonkét iskola képviselőinek részvételével ne­gyedik alkalommal találkoztak Csíkszeredában a Paletta elne­vezésű képzőművészeti vetél­kedő résztvevői. Szimbolikusnak értékelhető a hargitai képzőmű­vészek hagyományos őszi tárla­tának 23-i megnyitója, amely­nek központi témája: a Béke, Megjelent és megyeszerte kap­ható az 1987-es Hargita Kalen­dárium, SZÁNTÓ MIKLÓS Novemberi n­ám vetés Igényes törődéssel­ ­ (Folytatás az 1. oldalról) összköltségek közel 400 ezer le­­jes csökkentésével. Az összesítő adatokból az is kitűnik, hogy az értékelés nem lehet egyértelműen pozitív. Nem, mert a 10 hónap viszonylatá­ban esedékes 689 intézkedésből 17 nem valósult meg (főleg a faipari egységekben), s eseten­ként az előszámítások sem iga­zolódtak be. Ez utóbbi jelenség kapcsán utalni kell arra, hogy néha a hatékonysági számítá­sok nem eléggé megalapozot­tak (elmélyültek), máskor pedig az intézkedés végrehajtásának körülményes volta miatt a tény­leges eredmények elmaradnak az előirányzott szintektől. To­vábbá, annak ellenére,­ hogy a megelőző esztendőhöz viszo­nyítva számos mutató tekinteté­ben hangsúlyozottan javuló tendencia érződik (az áruterme­lés például 1985 hasonló idő­szakához viszonyítva közel 700 millió lejjel gyarapodott) egyes tervmutatók teljesítése kedve­zőtlen. Ez részben annak is tu­lajdonítható, hogy egyik-másik termelésszervezési -korszerűsítési intézkedés nem járult a várt — és kívánt — mértékben hozzá a gazdasági tevékenység jobbí­tásához. Megyénk gazdasági egysé­geiben 42 szervezési-korszerűsí­tési komisszió tevékenykedik mintegy 1000 taggal. Nagy ta­­pasztalatú, jól képzett szakem­berek, azaz kellő műszaki-szel­lemi potenciállal rendelkezünk. Elsősorban rajtuk múlik ennek a nagy jelentőségű akciónak a minél életesebbé, gyakorlatia­­sabbá tétele. A dolgozók ta­nácsainak oda kell hatnia a pártszervek és -szervezetek irá­nyításával, hogy az év végéig hátralévő időszakban példá­san megvalósuljanak a még esedékes intézkedések,­ tényle­gesen hozzájárulva a termelés gyarapodásához,­­elsősorban a termelékenység hangsúlyozott növekedése nyomán), s általá­ban a gazdasági hatékonyság erőteljes fokozódásához. Egy­szersmind — amint már arra u­­taltunk — egyre inkább előtér­be kell kerülnie a második sza­kaszban szereplő intézkedések gyakorlatba ültetése felfuttatá­sának. Korszerű feltételek a Matrica gyárban Ésszerű beosztással... (Folytatás az 1. oldalról) meg. Ahogy Karácsony Jenő alelnök fogalmaz: a takarmá­nyozásban 30 napos elakadás lehetséges. Nos, az elakadás megelőzésére megtették az el­ső lépéseket, pontosan megha­tározták az állomány napi fej­adagját és a gondozókat ennek pontos betartására és a széná­val, silóval való takarékosság­ra készítették fel. Ezek szerint a fejőstehenek napi porciója: reggel 4 kg széna és 2 kg kuko­ricapaszta, este pedig 10 kg si­ló és 1 kg szalma (ha van szesz­gyári moslék azt a szalmával keverik). A hízóknál az adag ugyanez, a siló kivételével, a növendékektől a kukoricapasz­tát vonják meg, a 0—6 hónapos borjak pedig 3 kg szénát, fél kilogramm abrakot és két liter fölözött tejet kapnak. Ez bizony nem sok és valószínű ettől nem is mosolyognak a gondozók sze­mébe az állatok. Magától érte­tődő, hogy a törzsállománynál a napi tejhozam minimálisra csökkent, alig éri el tehenen­­­ként a 2,5-2,8 litert. A takar­mányozással kapcsolatban en­gedtessék meg egy megjegyzés: rendben van, kevés az adag, de ezt lehetne okosabban ada­golni. A tehenek reggel egy­szerre kapják a szénát, majd a pasztát s utána várják az esti felszolgálást. Lehetne apránként adagolni azt a négy kilót, hogy ne gázolják el, ne ízékeljenek, amit kapnak azt fogyasszák el. Nagy hiánya látszik a takar­mánykonyhának, mert úgy jóval változatosabb és emészthetőbb táplálékot lehetne az állatok elé rakni. Ennek megépítése 3 éve halasztódik, remélhetőleg a jövő évben kezdődő beruhá­zással megépítésére is sor ke­rül. Csakhogy az az idei télen nem vigasztalja az állományt. A juhok napi porciója is szűk­markúan kimért: 1 kg széna, 20—20 dkg korpa és szalma, 40 dkg siló. Azok viszont még ta­lálnak falnivalót kint a legelőn, a benti etetés ezután kezdődik, ezzel is spórolni lehet vajmi ke­veset. Az istállókat járva — bár azok nem a legkorszerűbbek — látható, hogy tisztaság és rend van, nyoma sincs elhullatott szénának, szalmának. És ez így is helyénvaló, lényegében a gondozókon múlik, hogy az ál­lomány kiteleljen és átvészelje a nehéz időszakot. Persze nem feledkezhetnek meg a vemhes­­ségi mutatókról sem. Dániel Ja­kabnak, a juhfarm felelősének véleménye szerint ha elérik a 95 százalékot meg lehetnek elé­gedve. (Elég baj, hogy ennyitől már elégedettek!) A tehenek­nél kevésbé bíztató a helyzet, de várhatóan megközelíti az előző évek átlagát A csíkmenasági állattenyész­tés általános helyzetét elemez­ve felvetődött az a kérdés is, hogy az 1800 fős szarvasmarha állomány túl nagy és bár még van hozzá a hektáronkénti lege­lő és kaszáló, de azok hozama — meredek hegyoldalak, havasi területek — nem kielégítő. Több termesztett takarmányra lenne szükség és ez már tőlük függ. Nem is olyan rég még nagyon sok és jó minőségű baltacímet termeltek. Ezen az úton kell ha­ladniuk. A területek átrendezé­sével a gazdaság minden bi­zonnyal megtalálja módját, an­nak is, hogy valóban több ter­mesztett takarmány legyen, mert egy-egy parcellán fölösle­ges erőltetni olyan kultúrnö­vényt, aminek hozama minimá­lis. Ugyanakkor az elit csoport­nak lehetne szakaszosított lege­lőt­­ létesíteni. A létszámcsök­kentés semmi esetre sem a jár­ható út. ------- VILLANÁSOK ------­ SIKER Teljes sikert hozott a Kolozs­­vár-Napocai Állami Magyar Opera múltheti Csíkszeredai ven­dégszereplése: keddtől vasár­napig mintegy 10 000 néző te­kintette meg előadásaikat. Fo­kozottan betöltötte rendeltetését ez idő alatt a vendéglátó Szak­­szervezeti Művelődési Ház is —, ennyi embernek szórakozási le­hetőséget biztosítani, dicsére­tére válna bármely művelődési intézmények. Egy hétig tartott a dal ünnepe Csíkszeredában, s az osztatlan közönségsiker magában hordozza a folytatás igényét, szükségességét. Akár színvonalasabb, ritkábban látott előadásokkal is. A végérvénye­sen egymásra talált hármas - opera, közönség és vendéglátó intézmény — megérdemli egy­mástól a kölcsönös bizalmat. (Borbély László) RÓZSIKA NÉNI BÚCSÚZIK Harminc évi szolgálat után a pihenés ideje következik Bakó Rozáliának, a nagyon sokak ál­tal ismert Rózsika néninek. A megyeszékhely majd mindenik vendéglátó egységében meg­fordult, s nem egy olyanban, a­­hol átépítés után új élet kezdő­dik, mert mindig lehetett szá­mítani ügybuzgalmára, mun­kaerejére, tapasztalatára. S ha egyszer megállapodott, kiter­jedt ismeretségi köréből kereste máris valaki, idős, fiatal, s leg­inkább gyerekek, akikhez min­dig volt valami biztató szava, valamiféle segítő ígérete. No­vember 30.-a volt az utolsó munkanapja Rózsika néninek, s erről nem feledkeztek meg leg­utóbbi munkahelyén kollegái sem. Az eltöltött szolgálati idő­höz méltó, rögtönzött házi ün­nepségen köszöntötték nyugdíj­ba vonulása alkalmából, azok­hoz a hagyományokhoz híven, amelyek a Csíkszeredai keres­kedelmi vállalatban jóideje meg­honosodtak. (Madaras Mag­dolna) KÉNYELMESSÉG ? Furcsa szokás kezdett lábra kapni egyes községekben, ami a körorvossal való viszonyt ille­ti. Sokan tudják ugyanis, hogy annak télben, nyárban, esőben és hóban kötelessége, éjjel-nap­pal az emberek szolgálatára áll­ni.S ez így is van. Csak éppen az a baj, hogy ezzel nagyon so­kan visszaélnek. Akkor is ház­hoz hívják a körorvost, amikor a beteg is könnyen elmehetne a rendelőbe megvizsgáltatni ma­gát. Dehát miért menjen a be­teg, várjon a rendelő előszo­bájában a sorára, amikor az orvosnak ugyebár kötelessége látni a beteget. Minap egyik községben, az egyik beteg ép­pen egy heti betegeskedés után hívta éjszaka sürgősen házhoz az­ orvost. Aki el is ment azon­nal, — sohasem lehet tudni mi minden történhet... — hogy a következő dialógussal záruljon a látogatás : ,,ne haragudjon, drága beteg, de egy hét alatt igazán ideje, lehetősége és ere­je is lett volna eljönni a ren­delőbe. .." Ne feledjük : az orvos is ember. (Zöld Lajos). IDŐZAVAR Mint a sakkozó, akinek né­hány perc alatt több lépést kell megtennie, időzavarba került a színházban ülő kisfiú. A mind­egyre felcsattanó nyíltszíni taps miatt szokatlanul kinyúlt az e­­lőadás, még csak a harmadik felvonásnál tartanak, s neki már készülődnie kellene az ed­zésre. Mindegyre kérdi az időt mellette szorongó társától, de attól nem pereg gyorsabban a cselekmény a színpadon (de hát ne is peregjen, hisz olyan érde­kes), az edzés kezdési ideje pe­dig mind nyugtalanítóbban kö­zeledik. Délelőtt nem mehetett matinéra, muszáj volt ezt az időzavaros megoldást választa­nia. Lesz, ami lesz. Még végig­­tapsolja a függöny elé kihívott színészeket, aztán uzsgyi, irány a jégpálya. Soha rokonszenve­sebb sportoló-jelöltet! Nem hinném, hogy ezért a késésért nehezteln­e rá edzője. (Rigmányi László)

Next