Hargita, 1986. december (19. évfolyam, 285-310. szám)
1986-12-02 / 285. szám
A z elmúlt hónap hazai eseményei kiemelkedő fejezetként íródnak be abba a több évtizedes következetes küzdelembe, amelyet pártunk és államunk folytat a népek közötti egyetértés és együttműködés,a leszerelés és a béke ügyének diadaláért. Ismeretes, hogy Nicolae Ceauşescu elvtárs kezdeményezésére, a dolgozók szeptemberben megtartott III. kongresszusa indítványozta, hogy a saját népünk és egyben az egyetemes béke iránti felelősség jegyében, Románia már az idén öt százalékkal csökkentse fegyverzetét, csapatállományát és katonai kiadásait. Ezt követően az RKP KB októberi plénuma külön határozatot fogadott el ebben a kérdésben, amit a Nagy Nemzetgyűlés törvényerőre emelt, az Államtanács pedig, november 5-i ülésén törvényerejű rendeletet hagyott jóvá az ország 14 éven felüli állampolgárai véleményének kikéréséről, népszavazás megszervezéséről, november 23-án. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága november 18-i ülése intézkedéseket vitatott meg Románia elhatározásának gyakorlati megvalósítására vonatkozóan. Nicolae Ceauşescu elvtárs hatalmas világvisszhangot kiváltó békekezdeményezését hazánk valamennyi dolgozója nagy lelkesedéssel fogadta, szívből fakadó állásfoglalásokban, levelekben, nyilatkozatokban, táviratokban fejezte ki mélységes egyetértését, teljes azonosulását, fenntartás nélküli csatlakozását. Ezeket a gondolatokat, érzelmeket és erős akaratot tükrözték az üzemekben, intézményekben, valamint a megyék szintjén szervezett népgyűlések, akárcsak a 21-i fővárosi nagy népgyűlés is, ahol pártunk és államunk békés külpolitikáját sokoldalúan taglaló beszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs. Ebben az egész országot átfogó lelkes légkörben került sor a november 23-i népszavazásra, amikor Nicolae Ceauşescu elvtárssal és Elena Ceauşescu elvtársnővel együtt — akik a fővárosi 23 August vállalat dolgozóival szavaztak —, az egész ország határozott IGEN-t mondott a békére. A népszavazási központi bizottság közleménye szerint, a szavazók 100 százaléka, vagyis Románia egész népe támogatta hazánk újabb konkrét békekezdeményezését. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának november 24-i ülése, elemezve a népszavazás eredményeit kidomborította, hogy ez sokatmondóan kifejezésre juttatta hazánk dolgozóinak egyöntetű csatlakozását párt- és államvezetőnk ragyogó békekezdeményezéséhez. Hazánk dolgozóival együtt ezt a szilárd elhatározást fejezték ki megyénk lakói is a hónap folyamán csakúgy, mint a 23-i népszavazáson. November 10 és 11-én Nicolae Ceauşescu elvtárs részt vett a KGST-t alkotó szocialista országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek Moszkvában megtartott értekezletén. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának november 18-i ülése nagyra értékelte párt- és államvezetőnk itt kifejtett tevékenységét, azt az elvszerű módot, ahogyan ismertette országunk álláspontját a megbeszélések tárgyát képező fontos kérdésekben. A testület ugyanakkor jóváhagyta a KGST november 3—5-i bukaresti 42. ülésszakán részt vett román küldöttség tevékenységét November 4-én párt- és államvezetőnk fogadta az ülésszakon résztvevő kormányküldöttségeket, 14-én pedig a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Tanácsának bukaresti összejövetelén résztvevő tagjait Mindkét alkalommal hazánk bel- és külpolitikáját taglaló átfogó beszédet mondott. Nicolae Ceauşescu elvtárs meghívására hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett Jugoszlávia SZSZK Elnökségének elnöke. Megbeszélést folytattak a két szomszédos állam kapcsolatainak további elmélyítéséről, valamint több időszerű nemzetközi kérdésről, amelynek eredményeit közleményben rögzítették. Párt- és államvezetőnk a hónap folyamán fogadta meg a Szovjetunió kormányküldöttségét, Afganisztán és Mongólia minisztertanácsainak elnökeit, találkozott Nagy-Britannia Kommunista Pártja főtitkárával és megbeszélést folytatott még több más magasrangú külföldi küldöttséggel és személyiséggel. A hazánk bel- és külpolitikája közötti dialektikus, szoros egység jegyében, dolgozó népünk a XIII. kongresszusi határozatok teljesítésének számottevő eredményeivel zárta a novemberi hónapot is. Az idei ipari és mezőgazdasági terv teljesítésével és az 1987-es tervfeladatok valóra váltásához szükséges feltételek megteremtésével foglalkozott az a munkatanácskozás, amelyre 13-án került sor a párt Központi Bizottságánál, valamint az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának 18-i ülése is. Ezeken a fórumokon Nicolae Ceauşescu elvtárs nagyfontosságú feladatokat állított a megyei pártszervezetek, a központi szervek, az összes dolgozó elé a gazdasági hatékonyság növelésére vonatkozó programoknak a példás teljesítése érdekében. November 27-én párt- és államvezetőnk munkalátogatást tett a talajjavítási gépek és berendezések fővárosi kiállításán, ahol megvizsgálta miként tevékenykednek az öntözési, lecsapolási, és talajerózió elleni program megvalósításához szükséges géprendszerek létrehozásáért. A kiállítás egyben szemléletesen tanúsította azt a népszavazás által szentesített törekvést, hogy a fegyverzetcsökkentés kapcsán felszabaduló haditechnikai gépeket és berendezéseket békés célokra (talajjavítás, árkok, csatornák ásása stb.) használják fel. A pártunk határozatainak életbe ültetéséért kifejtett erőfeszítéseink, jelentős eredményeket érlelő odaadó munkánk nyomán, máris leszögezhető, hogy az elmúlt évhez képest az ipari termelés több mint 7 százalékos növekedésével, és a nemzeti jövedelem 8-9 százalékos gyarapodásával zárjuk ezt az esztendőt. Mint mindig, az elemzett időszakban is megyénk dolgozóinak a szíve együtt dobogott az országéval. Ipari egységeink munkaközösségei, földjeink művelői kitartóan munkálkodtak az idei feladatok minél jobb teljesítéséért, a jövő évi terv megalapozásáért. Ez a cél állt a dolgozók elmúlt havi közgyűléseinek is a homlokterében. Plenáris ülést tartott az RKP Hargita megyei bizottsága, amely sokrétűen elemezte a pártszervek és -szervezetek tevékenységét pártunk ideológiai programjának az életbeültetéséért, a tömegek szocialista forradalmi tudatának kialakításáért és fejlesztéséért. Hasonló téma szerepelt az RKP Csíkszereda municípiumi bizottságának a plénumán is. A megyei néptanács ülésszakon elemezte a néptanácsok végrehajtó bizottságai és bürói munkásságát az önellátás valóra váltásáért, valamint a Megyei Község- és Lakásgazdálkodási Vállalat tevékenységének egyes vonatkozásait. A megyeszékhelyen nagyszabású szimpóziumra került sor a gézadák népszabadságért és függetlenségért folytatott első harcainak 2500. évfordulója alkalmából. November elején falvakon is megkezdődött az új politikai-ideológiai oktatási tanév, majd 15-től az agrozootechnikai oktatás. Huszonkét iskola képviselőinek részvételével negyedik alkalommal találkoztak Csíkszeredában a Paletta elnevezésű képzőművészeti vetélkedő résztvevői. Szimbolikusnak értékelhető a hargitai képzőművészek hagyományos őszi tárlatának 23-i megnyitója, amelynek központi témája: a Béke, Megjelent és megyeszerte kapható az 1987-es Hargita Kalendárium, SZÁNTÓ MIKLÓS Novemberi nám vetés Igényes törődéssel (Folytatás az 1. oldalról) összköltségek közel 400 ezer lejes csökkentésével. Az összesítő adatokból az is kitűnik, hogy az értékelés nem lehet egyértelműen pozitív. Nem, mert a 10 hónap viszonylatában esedékes 689 intézkedésből 17 nem valósult meg (főleg a faipari egységekben), s esetenként az előszámítások sem igazolódtak be. Ez utóbbi jelenség kapcsán utalni kell arra, hogy néha a hatékonysági számítások nem eléggé megalapozottak (elmélyültek), máskor pedig az intézkedés végrehajtásának körülményes volta miatt a tényleges eredmények elmaradnak az előirányzott szintektől. Továbbá, annak ellenére, hogy a megelőző esztendőhöz viszonyítva számos mutató tekintetében hangsúlyozottan javuló tendencia érződik (az árutermelés például 1985 hasonló időszakához viszonyítva közel 700 millió lejjel gyarapodott) egyes tervmutatók teljesítése kedvezőtlen. Ez részben annak is tulajdonítható, hogy egyik-másik termelésszervezési -korszerűsítési intézkedés nem járult a várt — és kívánt — mértékben hozzá a gazdasági tevékenység jobbításához. Megyénk gazdasági egységeiben 42 szervezési-korszerűsítési komisszió tevékenykedik mintegy 1000 taggal. Nagy tapasztalatú, jól képzett szakemberek, azaz kellő műszaki-szellemi potenciállal rendelkezünk. Elsősorban rajtuk múlik ennek a nagy jelentőségű akciónak a minél életesebbé, gyakorlatiasabbá tétele. A dolgozók tanácsainak oda kell hatnia a pártszervek és -szervezetek irányításával, hogy az év végéig hátralévő időszakban példásan megvalósuljanak a még esedékes intézkedések, ténylegesen hozzájárulva a termelés gyarapodásához,elsősorban a termelékenység hangsúlyozott növekedése nyomán), s általában a gazdasági hatékonyság erőteljes fokozódásához. Egyszersmind — amint már arra utaltunk — egyre inkább előtérbe kell kerülnie a második szakaszban szereplő intézkedések gyakorlatba ültetése felfuttatásának. Korszerű feltételek a Matrica gyárban Ésszerű beosztással... (Folytatás az 1. oldalról) meg. Ahogy Karácsony Jenő alelnök fogalmaz: a takarmányozásban 30 napos elakadás lehetséges. Nos, az elakadás megelőzésére megtették az első lépéseket, pontosan meghatározták az állomány napi fejadagját és a gondozókat ennek pontos betartására és a szénával, silóval való takarékosságra készítették fel. Ezek szerint a fejőstehenek napi porciója: reggel 4 kg széna és 2 kg kukoricapaszta, este pedig 10 kg siló és 1 kg szalma (ha van szeszgyári moslék azt a szalmával keverik). A hízóknál az adag ugyanez, a siló kivételével, a növendékektől a kukoricapasztát vonják meg, a 0—6 hónapos borjak pedig 3 kg szénát, fél kilogramm abrakot és két liter fölözött tejet kapnak. Ez bizony nem sok és valószínű ettől nem is mosolyognak a gondozók szemébe az állatok. Magától értetődő, hogy a törzsállománynál a napi tejhozam minimálisra csökkent, alig éri el tehenenként a 2,5-2,8 litert. A takarmányozással kapcsolatban engedtessék meg egy megjegyzés: rendben van, kevés az adag, de ezt lehetne okosabban adagolni. A tehenek reggel egyszerre kapják a szénát, majd a pasztát s utána várják az esti felszolgálást. Lehetne apránként adagolni azt a négy kilót, hogy ne gázolják el, ne ízékeljenek, amit kapnak azt fogyasszák el. Nagy hiánya látszik a takarmánykonyhának, mert úgy jóval változatosabb és emészthetőbb táplálékot lehetne az állatok elé rakni. Ennek megépítése 3 éve halasztódik, remélhetőleg a jövő évben kezdődő beruházással megépítésére is sor kerül. Csakhogy az az idei télen nem vigasztalja az állományt. A juhok napi porciója is szűkmarkúan kimért: 1 kg széna, 20—20 dkg korpa és szalma, 40 dkg siló. Azok viszont még találnak falnivalót kint a legelőn, a benti etetés ezután kezdődik, ezzel is spórolni lehet vajmi keveset. Az istállókat járva — bár azok nem a legkorszerűbbek — látható, hogy tisztaság és rend van, nyoma sincs elhullatott szénának, szalmának. És ez így is helyénvaló, lényegében a gondozókon múlik, hogy az állomány kiteleljen és átvészelje a nehéz időszakot. Persze nem feledkezhetnek meg a vemhességi mutatókról sem. Dániel Jakabnak, a juhfarm felelősének véleménye szerint ha elérik a 95 százalékot meg lehetnek elégedve. (Elég baj, hogy ennyitől már elégedettek!) A teheneknél kevésbé bíztató a helyzet, de várhatóan megközelíti az előző évek átlagát A csíkmenasági állattenyésztés általános helyzetét elemezve felvetődött az a kérdés is, hogy az 1800 fős szarvasmarha állomány túl nagy és bár még van hozzá a hektáronkénti legelő és kaszáló, de azok hozama — meredek hegyoldalak, havasi területek — nem kielégítő. Több termesztett takarmányra lenne szükség és ez már tőlük függ. Nem is olyan rég még nagyon sok és jó minőségű baltacímet termeltek. Ezen az úton kell haladniuk. A területek átrendezésével a gazdaság minden bizonnyal megtalálja módját, annak is, hogy valóban több termesztett takarmány legyen, mert egy-egy parcellán fölösleges erőltetni olyan kultúrnövényt, aminek hozama minimális. Ugyanakkor az elit csoportnak lehetne szakaszosított legelőt létesíteni. A létszámcsökkentés semmi esetre sem a járható út. ------- VILLANÁSOK ------ SIKER Teljes sikert hozott a Kolozsvár-Napocai Állami Magyar Opera múltheti Csíkszeredai vendégszereplése: keddtől vasárnapig mintegy 10 000 néző tekintette meg előadásaikat. Fokozottan betöltötte rendeltetését ez idő alatt a vendéglátó Szakszervezeti Művelődési Ház is —, ennyi embernek szórakozási lehetőséget biztosítani, dicséretére válna bármely művelődési intézmények. Egy hétig tartott a dal ünnepe Csíkszeredában, s az osztatlan közönségsiker magában hordozza a folytatás igényét, szükségességét. Akár színvonalasabb, ritkábban látott előadásokkal is. A végérvényesen egymásra talált hármas - opera, közönség és vendéglátó intézmény — megérdemli egymástól a kölcsönös bizalmat. (Borbély László) RÓZSIKA NÉNI BÚCSÚZIK Harminc évi szolgálat után a pihenés ideje következik Bakó Rozáliának, a nagyon sokak által ismert Rózsika néninek. A megyeszékhely majd mindenik vendéglátó egységében megfordult, s nem egy olyanban, ahol átépítés után új élet kezdődik, mert mindig lehetett számítani ügybuzgalmára, munkaerejére, tapasztalatára. S ha egyszer megállapodott, kiterjedt ismeretségi köréből kereste máris valaki, idős, fiatal, s leginkább gyerekek, akikhez mindig volt valami biztató szava, valamiféle segítő ígérete. November 30.-a volt az utolsó munkanapja Rózsika néninek, s erről nem feledkeztek meg legutóbbi munkahelyén kollegái sem. Az eltöltött szolgálati időhöz méltó, rögtönzött házi ünnepségen köszöntötték nyugdíjba vonulása alkalmából, azokhoz a hagyományokhoz híven, amelyek a Csíkszeredai kereskedelmi vállalatban jóideje meghonosodtak. (Madaras Magdolna) KÉNYELMESSÉG ? Furcsa szokás kezdett lábra kapni egyes községekben, ami a körorvossal való viszonyt illeti. Sokan tudják ugyanis, hogy annak télben, nyárban, esőben és hóban kötelessége, éjjel-nappal az emberek szolgálatára állni.S ez így is van. Csak éppen az a baj, hogy ezzel nagyon sokan visszaélnek. Akkor is házhoz hívják a körorvost, amikor a beteg is könnyen elmehetne a rendelőbe megvizsgáltatni magát. Dehát miért menjen a beteg, várjon a rendelő előszobájában a sorára, amikor az orvosnak ugyebár kötelessége látni a beteget. Minap egyik községben, az egyik beteg éppen egy heti betegeskedés után hívta éjszaka sürgősen házhoz az orvost. Aki el is ment azonnal, — sohasem lehet tudni mi minden történhet... — hogy a következő dialógussal záruljon a látogatás : ,,ne haragudjon, drága beteg, de egy hét alatt igazán ideje, lehetősége és ereje is lett volna eljönni a rendelőbe. .." Ne feledjük : az orvos is ember. (Zöld Lajos). IDŐZAVAR Mint a sakkozó, akinek néhány perc alatt több lépést kell megtennie, időzavarba került a színházban ülő kisfiú. A mindegyre felcsattanó nyíltszíni taps miatt szokatlanul kinyúlt az előadás, még csak a harmadik felvonásnál tartanak, s neki már készülődnie kellene az edzésre. Mindegyre kérdi az időt mellette szorongó társától, de attól nem pereg gyorsabban a cselekmény a színpadon (de hát ne is peregjen, hisz olyan érdekes), az edzés kezdési ideje pedig mind nyugtalanítóbban közeledik. Délelőtt nem mehetett matinéra, muszáj volt ezt az időzavaros megoldást választania. Lesz, ami lesz. Még végigtapsolja a függöny elé kihívott színészeket, aztán uzsgyi, irány a jégpálya. Soha rokonszenvesebb sportoló-jelöltet! Nem hinném, hogy ezért a késésért neheztelne rá edzője. (Rigmányi László)