Hargita, 1987. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-01-03 / 1. szám

1987 JANUAR 3., SZOMBAT 3 NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS újévi rádió-televízió üzenete egész népünkhöz (Folytatás az I. oldalról) Kedves elvtársak, barátaim ! A jelenlegi ötéves terv második eszten­dejét a forradalmi munka és cselekvés szilárdan megalapozott, széles perspektí­­vájú programjával kezdjük. Az 1987. évi tervben és programokban foglalt fontos célkitűzések legjobb körülmények közötti megvalósítása érdekében határozott szer­vezési intézkedéseket kell tenni az egész gazdaság intenzív fejlesztéséért, a gazda­sági tevékenység minőségi összetevőinek erőteljes hangsúlyozásáért, a tudományos­technikai forradalom legújabb vívmányai­nak termelési hasznosításáért, a munka­termelékenység növeléséért és a haté­konyság fokozásáért az összes szektorok­ban. Határozott lépésekre van szükség, hogy erősítsük a rendet és a fegyelmet, növeljük a felelősséget és a forradalmi szellemet a munkaszervezés tökéletesíté­sére és a termelés korszerűsítésére, a ter­mékek műszaki és minőségi színvonalá­nak emelésére, az új gazdasági mechaniz­mus, a gazdasági-pénzügyi normatívák, a munkásönigazgatás és önálló gazdálkodás alkalmazására vonatkozó programok va­lóra váltása érdekében. Tovább kell tö­kéletesítenünk és még szélesebb körben kell felhasználnunk azokat a demokrati­kus kereteket, amelyek biztosítják az ösz­­szes dolgozók közvetlen részvételét a ter­melés, az egész gazdasági-társadalmi é­­let szervezésében és vezetésében szocia­lista társadalmunk minden megvalósítása tulajdonosainak, megtermelőinek és köz­vetlen haszonélvezőinek minőségében. Le­gyen elsőrendű törekvésünk az exportter­melés legjobb körülmények közötti elő­állítása, a külkereskedelem és a nemzet­közi gazdasági kooperáció, a KGST-ben folyó együttműködés fejlesztése a műsza­ki-tudományos haladás 2000-ig terjedő­­komplex programja alapján, továbbá Románia fokozott részvétele az értékek egyetemes cseréjében. Rendelkezünk minden szükségessel, hogy jó körülmények között megvalósítsuk az ország 1987. évi gazdasági és társa­dalmi fejlesztési tervében szereplő összes célkitűzéseket és előirányzatokat. Tegyünk meg minden intézkedést, hogy biztosítsuk már az első napoktól kezdve mindezen előirányzatok példás teljesítését! Kapcso­lódjunk be a leghatározottabban az egész ipari, mezőgazdasági, az egész gazdasá­gi tevékenység minőségének és hatékony­ságának magasabb szintre , emeléséért folytatott küzdelembe ! Bontakoztassuk ki széleskörűen az új tudományos-technikai forradalmat, az új agrárforradalmat, szo­cialista társadalmunk fejlesztésének új forradalmát! Hassunk oda, hogy 1987 a gazdasági és társadalmi élet összes terü­letein elérendő eredményeivel avasson fel jelentős szakaszt azoknak a célkitűzé­seknek a megvalósítása útján, amelyeket a XIII. pártkongresszus szögezett, le Romá­nia magasabb fejlődési szakaszba — a közepesen fejlett szocialista ország sza­kaszába­­ való lépése, egész népünk munkája és élete új minőségének meg­valósítása tekintetében. Kedves elvtársak, barátaim ! 1986. folyamán a nemzetközi helyzet különlegesen súlyos és bonyolult maradt Folytatódott a fegyverkezési hajsza, bele­értve a nukleáris fegyverkezési hajszát is, elhúzódott, sőt, elmérgesedett számos konfliktus és feszültségi góc a földkerek­ség különböző térségeiben, az erőszak, a más államok belügyeibe való beavatko­zás politikájának újabb megnyilatkozása­ira került sor. Megsértve az Európában és a földkerekség más térségeiben élő népek béke- és biztonsági érdekeit, ú­­jabb nukleáris rakétákat és más tömeg­­pusztító fegyvereket fejlesztettek fel, foly­tatódtak a nukleáris kísérletek és az űr­fegyverkezési akciók. Továbbra is egy pusztító nukleáris háború fenyegető jel­­legei úsznak­­ földünk egén. Az egész emberiség életét és civilizá­cióját fenyegető súlyos veszélyek lát­tán a világ haladó erői, az összes né­pek, a nemzetközi közvélemény fokozta küzdelmét az események veszélyes, a fe­szültség és a háború felé mutató alakulá­sának meggátolásáért, a béke, az együtt­működés, az emberek, a nemzetek legma­­gasztosabb joga - az élethez, a béké­hez, a szabad és méltó léthez való joga - megvédelmezése jegyében fogant poli­tika határozott térhódításáért. Az 1986-os esztendő eseményei ismétel­ten és erőteljesen bizonyították, hogy ko­runk alapvető problémája a következő : megfékezni a fegyverkezési hajszát, hoz­zálátni a leszereléshez, elsősorban a nuk­leáris leszereléshez, megvédelmezni a né­pek békéjét és életét. A világ népeinek inkább, mint valaha össze kell fogniuk, minél szorosabban együtt kell működniük, hogy kiharcolják a reális rátérést a le­szerelési, különösképpen a nukleáris lesze­relési problémák megoldására. Románia köszöntötte és támogatja a Szovjetunió javaslatait arra vonatkozóan, hogy 2000- ig terjedően, több szakaszban számolják fel az összes nukleáris fegyvereket, és úgy véli a továbbiakban is minden erő­feszítést meg kell tenni, hogy az Izlandon lezajlott magas szintű szovjet-amerikai találkozó következtetéseiből kiindulva, minél rövidebb idő alatt megfelelő meg­állapodásokra jussanak, feltárva az utat a nukleáris fegyverek felszámolása és a konvencionális fegyverzet lényeges csök­kentése felé. Mindent meg kell tenni, hogy 1987 le­gyen olyan esztendő, amikor a nyilatkoza­tokról határozottan rátérnek a konkrét le­szerelési akciókra ! Románia véleménye szerint 1987 folyamán megegyezésre le­het jutni az európai középhatótávolságú rakéták kérdésében. Véleményünk szerint különösképpen fokozni kell a tevékenységet a nukleáris kísérletek megszüntetéséért, ami első lé­pés lehetne a leszerelés, a nukleáris ve­szély elhárítása útján." Népünk, a november 23-i országos nép­szavazás keretében leadott egyöntetű sza­vazatával bebizonyította, hogy elhatáro­zása küzdeni a leszerelésért, a békéért. A két katonai tömb országai közül Romá­nia elsőként látott hozzá ténylegesen csa­patállományának, fegyverzetének és kato­nai kiadásainak ötszázalékos csökkentésé­hez. Megvan, az elégtételünk, hogy a román nép e kezdeményezése erős nem­zetközi visszhangot keltett, s meggyőző­désünk szerint ösztönzésként fog szolgál­ni más államok számára is, hogy térjenek rá reális leszerelési intézkedésekre. A nemzetközi élet számos bonyolult és nehéz problémáját az összes államok cselekvő részvételével kell megoldani, tekintet nélkül nagyságukra vagy társa­dalmi berendezkedésükre. Mindent meg kell tenni, hogy kirekesszék a nemzetközi kapcsolatok területéről az erőszakot és az erőszakkal való fenyegetést, és az összes vitás államközi problémákat kizárólag bé­kés, tárgyalásos úton oldják meg. Úgy­szintén fokozni kell az erőfeszítéseket és akciókat a gyengén fejlettség felszámolá­sa és az új gazdasági világrend megte­remtése irányában. Még inkább növelni kell az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervek szerepét ahhoz, hogy a kortárs világ nagy problémái a béke és az együtt­működés szellemében, demokratikus mó­don nyerjenek megoldást. Romániának a maga részéről elhatáro­zása szüntelenül erősíteni az együttmun­­kálkodást az összes szocialista országok­kal, a fejlődő és el nem kötelezett orszá­gokkal, valamint a fejlett tőkés országok­kal a békés egymás mellett élés elvei szellemében. Akárcsak eddig, továbbra is határozottan a következő elvekre ala­pozzuk a más államokkal való kapcsola­tainkat: teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tisztelete, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök. Ezeknek az elveknek a szellemében és alapján széles körű e­­gyüttműködést folytatunk a világ összes népeivel és országaival, az összes béke­szerető erőkkel a leszerelés, az egyete­mes együttműködés és biztonság politiká­jának határozott térhódításáért, egy fegy­verektől és háborúktól mentes világ, a földkerekség összes nemzetei közötti béke és megértés világa megteremtéséért. Kedves elvtársak, barátaim, Románia Szocialista Köztársaság hon­polgárai ! Kívánjuk hogy 1987 hozzon népünk szá­mára újabb, még gazdagabb megvalósí­tásokat, még nagyobb győzelmeket a XIV. kongresszusi határozatok teljesítésében, a szocializmus és a kommunizmus Romá­nia földjén való felépítése nagyszerű cél­kitűzéseinek valóra váltásában ! Kívánjuk, 1987 hozza meg a világ min­den népe számára ama jogos óhaja és törekvései teljesülését, hogy a megértés és a széles nemzetközi együttműködés, a teljes biztonság és béke légkörében él­jen és dolgozzék ! Az új év alkalmából tiszta szívből kívá­nok önöknek, kedves honfitársaim, egyre gazdagabb sikereket és eredményeket sza­bad, független és szuverén szocialista ha­zánk fejlesztése és felvirágoztatása útján! Kívánok mindenkinek teljes elégtételt a munkában és az életben, jó egészséget és boldogságot ! BOLDOG ÚJ ÉVET ! Az új esztendő első nagy m­­un­ka si­kere Vlahicán Valahol szimbolikus jelentő­séggel bír számunkra az a tény, hogy sohasem alszik ki a tűz a vlahicai kohókban. Munkás­­osztályunknak ez a nagyszerű derékhada hosszú évtizedek óta mindig arra törekszik, hogy az új esztendő első csapolása job­ban sikerüljön az addigi vala­mennyinél — bizonyságaképpen annak a nemes elhatározásnak, hogy a következő esztendőben még jobb, még nagyszerűbb e­­redményekkel kívánjuk elősegí­teni drága hazánk, szocialista Románia fejlődését, tovább e­­rősíteni a párt és a dolgozó nép sziklaszilárd egységét, szolgálni a békét. Nos ez alka­­lommal Sebők János mester, Sükei Zoltán, Sándor György, Tankó Jenő, Máthé Lajos, Szőcs János kohász és adagoló cso­portjára hárult ez a nemes fel­adat. Ők voltak azok, akik amíg az egész Vlahica és megyénk dolgozóinak döntő többsége esztendei jó munkájának tuda­tával szilveszterezett — helytáll­tak az örök tűz mellett. S méghozzá nem is akárho­gyan: az első csapolás tervezett harmincöt tonnája helyett negy­ven tonna vasat öntöttek. Kivá­ló minőségűt, olyant, amire más­hol azt mondják: a vlahicai vas a­ vasak gyógyszere. És nem volt különb a folytatás sem. Az esztendő első napján a tervezett 103 tonna vas he­lyett­­119-et öntöttek Vlahicán. Jeleképpen annak, hogy Vlahi­­ca tartani kívánja eddigi fé­nyét, pontosabban ismét fel a­­kar sorakozni az ország első há­­rom üzeme közé. Mondom, mindig jó jel, bá­torító, reményt keltő és sokat ígérő az első csapolás a vlahi­cai kohókban." Kívánunk tiszta szívből hasonló folytatást 1987- ben, és nemcsak Vlahicán! Az újesztendei első tudósítás­hoz tartozik az is, hogy nem­csak dolgoztak újév éjszakáján Vlahicán. A jól végzett munka tudatában kellemesen szóra­koztak is. Pohárcsengés, a mun­kásétkezde gazdag asztala mel­lett búcsúztatták az óesztendőt. Tartalmas művészi műsor dicsőí­tette a Köztársaságot, a Román Kommunista Pártot, s annak nagyszerű főtitkárát, Nicolae Ceauşescu elvtársat, azokat a munkahőstetteket, amelyek Ro­mániát a világ legtekintélyesebb országainak a sorába emelték, azokat a béke­tetteket, amelyek az ország dolgozó népének leg­szentebb óhajtásából fakadtak. Hogy a világon elsőnek mond­hattuk ki egyhangúlag, a pusz­tító fegyverzet és hadállomány öt százalékos csökkentését. Ezek a gondolatok fejeződtek ki Vlahicán is, amikor éjfélkor pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs elmondta ha­gyományos új évi köszöntőjét az ország népéhez és kivonta nemes eszményeink diadalát, ami ezután sem lehet más, mint a szorgalmas, tehetséges mun­ka, s szilárd kiállás a Béke mel­lett. Mindenki érezte Vlahicán, és egész Hargita megyében, hogy ezek a szavak a mi gon­dolatainkból, szívünk őszinte elhatározásából is fakadtak. E­­rős fogadalmunk, hogy 1987-ben minden erőnkkel, legjobb tudá­sunkkal és szorgalmunkkal ér­vényt szerzünk pártfőti­tkárunk szavainak. Szóljon emellett a vlahicai első nagy munkasiker is ! ZÖLD LAJOS Vasutasok munkában A madéfalvi vasutasokat ez­úttal is munkahelyükön találta­ az esztendőforduló. Megszokták már ezt az évek során. Ezzel magyarázható, hogy zavartala­nul folyt az élet Szilveszter éj­szakáján is a vasúti csomó­ponton, hogy nem volt fennaka­dás a vasúti forgalomban. Im­­reh András állomásfőnök, szol­gálatos vasutas társaival e­­gyütt felelősen megdolgozott ezért. Szolgálati idejük alatt 20 tehervonat szerelvényt állítottak össze, 17-et pedig szétkapcsol­tak. Ezen az éjszakán összesen 1125 vagon érkezett az állo­másra, ebből 1004-et idejében tovább indítottak. Murat Ioan váltásvezető reggel méltán volt elégedett munkájukkal. Dolgoztak a vagonjavítók is." Szabó Gábor és Szőcs Nándor váltásvezetők irányításával min­dent megtettek, hogy az új esz­tendő első munkanapjától kez­dődően zavartalan legyen a szállítás. Végül szóljunk a mozdonyve­zetőkről is, akik úton voltak a két esztendő találkozásakor. A madéfalvi csomóponton 60 moz­donyvezető és kisegítő teljesített szolgálatot, s mindannyian arra törekedtek, hogy idejében ren­deltetési helyükre érkezzenek a szerelvények. BORS ANTON Állattenyésztők helytállása Akárcsak a vaskohászok az állattenyésztésben dolgozók is az örökláng éltetői közé sorolan­dók. Számukra sem volt munka­szünet az ünnep, feladatuk tel­jesítése közben teltek el az óév utolsó órái és az új év első ka­kasszójára már kint voltak az istállókban, így volt ez a megye minden részében Székelykeresz­­túrtól Topácáig és örvendetes, hogy az óesztendő utolsó és az új év első napja különösebb baj nélkül telt el. így volt ez a megye egyik reprezentatív ál­lattenyésztési farmján, a csík­­pálfalvi lefelé tehenészetben is, ahol a beütemezett program sze­rint mindenki a posztján állt s végezte tennivalóját. Éjfél előtt néhány órával a Kurkó János, Kurkó Apollónia, Tankó Imre, Tankó Gizella, Kiss Imre, Fe­­rencz Katalin és Tamás Erzsébet összetételű fejőcsoport­ hagyta el a telepet, az esti fejés eredmé­nye 500 liter tej. És ugyancsak az óév utolsó óráinak teljesít­ményéhez tartozik két egészsé­ges borjú születése. A fejőgor­­­dozók helyét Tankó Jakab, Do­hai Márton és Ferencz István éjszakai felügyeletesek vették át, de vigyáztak az állományra és­ ő­k már a munkahelyükön töl­tötték Szilveszter éjszakáját. De rövid éjszakája volt a fenti cso­portnak is, mert hajnalban ők kezdték a napi programot és hozzájuk csatlakoztak a takar­­mányozók — Bíró Sándor, Bíró Gizella, Bíró Ferenc és László József. Valamenniyen lelkiisme­retesen látták el feladatukat, úgy, ahogy azt az esztendő bár­melyik napján tenni kell. A vaskohászaikhoz hasonlítot­tuk az állattenyésztőket és a társításban nincs túlzás. Kijár nekik is a tisztelet és megbe­csülés, mert rajtuk múlik, hogy több tej és hús jusson asztalunk­ra, rajtuk múlik állattenyészté­sünk eredményes felfejlesztése. REBENDICS JÓZSEF

Next