Hargita, 1987. március (20. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-01 / 50. szám

1987. MÁRCIUS 1., VASÁRNAP 3 O­ rszágunk belpolitikai éle­tét, közös szocialista ha­zánk valamennyi román, magyar, német és más nemze­tiségű dolgozójának tevékeny­ségét az elmúlt hónapban mé­lyen áthatotta Nicolae Ceauşescu elvtársnak az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága január 30-i ülésén elhangzott prog­­rammeg­hatá­rozó, nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű be­széde, amelyben fejlődésünk ez évi és az ötéves tervidőszakra szóló főbb feladatait és azok megoldási módozatait taglalta. Gazdasági-társadalmi előre­haladásunk további tökéletesí­tését célzó intézkedések kidol­gozásában ugyancsak megkü­lönböztetett jelentőségű ese­mény volt az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának feb­ruár 20-i ülése. A testület mi­után értékelte egy sor gazda­sági terület múlt évi eredmé­nyét 1985-höz viszonyítva, szá­mos tennivalót jelölt ki az ész­lelt hiányosságok felszámolásá­ért és azoknak a feltételeknek a megteremtéséért, amelyek szavatolják a folyó évi tervelő­irányzatok hiánytalan valóra váltását. A pártfórum ugyanak­kor intézkedéseket jelölt ki a külországokkal megkötött gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési, kooperálási stb. egyezmények teljesítése ér­dekében. Nicolae Ceauşescu elvtárs itt elhangzott, újabb fontos útmutatásokat és orien­tációkat tartalmazó beszédét ezekben a napokban­­ vitatják meg a pártszervek és -szerve­zetek, a gazdasági egységek és intézmények dolgozói. A mezőgazdaságunk előtt ál­ló jelenlegi és távlati felada­tok, az új, agrárforradalom ál­tal kitűzött célok mielőbbi el­érése érdekében rendkívül fon­tosságúak azok az útmutató té­zisek és gyakorlati teendők, a­melyeket pártunk főtitkárának az állami és szövetkezeti agrár­ipari tanácsok pártszervezői, el­nökei felkészítő és tájékoztató programjának február 24-i zá­róülésén elhangzott nagy hord­erejű beszéde tartalmaz. Február 27-én Nicolae Ceauşescu elvtárs jelenlétében együttes ülést tartott a magyar és a német nemzetiségű dol­gozók tanácsa. Az ülés részve­vői hatalmas lelkesedéssel, ha­zafias büszkeséggel és teljes azonosulással fogadták pártunk főtitkárának, köztársaságunk el­nökének itt elhangzott nagy elvi jelentőségű beszédét, és kinyilvánították szilárd elhatá­rozásukat, hogy a magyar, né­met és más nemzetiségű dol­gozók szoros, megbonthatatlan testvériségben, barátságban és egységben a román néppel, mindent megtesznek pártunk bel- és külpolitikájának valóra váltásáért, közös hazánk, a szocialista Románia független fejlődéséért, felvirágzásáért. Az együttes ülést megelőző napon külön plenárist tartottak a ma­gyar, illetve a német nemzeti­ségű dolgozók tanácsai. A tes­tületek hangot adtak a magyar és német nemzetiségű dolgo­zók határozott eltökéltségének, hogy az egész néppel együtt, szoros egységben a párt és annak főtitkára körül, fokozott erővel hozzájárulnak a XIXI. kongresszuson kitűzött célok valóra váltásához, s egyben a legkategórikusabban visszauta­sítanak bárminemű, bárhonnan jövő próbálkozást, amelynek szándéka a hazai valóság be­­feketítése, eredményeink leér­tékelése, a történelmi múlt és jelen meghamisítása, az orszá­gunk belügyeibe való beavat­kozás. Feladataink jó megoldását és az egész tevékenység magasabb szintre emelését szolgálták azok a munkalátogatások is, amelye­ket Nicolae Ceauşescu elvtárs február 5-én és 11-én tett a fővárosi 23 August vállalatban, a Republica csőgyárban, a Vul­can vállalatban és Nehézgép­gyárban, valamint 14-én a Me­zőgépészeti Kutató és Gyár­tástervező Intézetben. Ezek a munkal­átogatások, a dolgozók­kal és a felelős tényezőkkel kibontakozott gyümölcsöző dia­lógusok módat nyújtottak arra, hogy újabb lehetőségeket ku­tassanak fel a termelés növelé­sére és diverzifikálására, mű­szaki és minőségi színvonalá­nak emelésére, a gazdasági ha­tékonyság fokozására. Idei tervfeladataink példás tel­jesítésében rendkívül ösztönző­­ek az RKP Kolozs, Suceava, Olt és Arad megyei pártszerve­zeteinek versenyfelhívásai az összes megyei pártszervezetek­hez, a Neamţ és Temes megyei néptanácsok felhívásai a me­gyei néptanácsokhoz, valamint számos ipari vállalat (köztük a Balánbányai Bányavállalat­ és községi néptanács versenyfelhí­vása. Egész gazdasági tevékenysé­günk magasabb szintre emelé­sén munkálkodva, az elmúlt időszakban hangsúlyozott fi­gyelmet fordítottunk az ésszerű energiagazdálkodásra, amely­nek jogi kereteket is szabott az Államtanács február 6-i tör­vényerejű rendelete a földgáz- és vilamosenergia-fogyasztás racionalizálására vonatkozó e­­gyes intézkedésekről. Nemzetiségi különbség nél­kül, a haza összes dolgozóival együtt dobogott a szíve a har­gitai tájak lakóinak februáriban is, hogy hozzájárulásuk mérté­ke minél számottevőbb legyen országunk általános előrehala­dásához. Ezt a célt szolgálta a megyei pártbizottság barájának 5-i bővített ülése, a municípiu­­mi, városi és községi pártszer­vek értekezletei, a dolgozók közgyűlései, valamint a párt­­szervezetek beszámoló és vá­lasztási közgyűlései, illetve kon­ferenciái, amelyekre a hónap folyamán került sor,­­ amelye­ken Nicolae Ceauşescu elvtárs említett útmutatásai szellemé­ben konkrét intézkedéseket fo­ganatosítottak, határozatokat fo­gadtak el. Megyénkben is több rendezvényt tartottak a KISZ megalakulásának 65. évforduló­ja köszöntésére. Gyergyócsoma­­falván ismét megszervezték a pionírok téli találkozóját. A Megéneklünk, Románia orszá­gos fesztivál községek közötti szakaszán több helységben színvonallas műsorokat mutat­tak be. A Könyvhónap alkalmá­ból tartalmas író—olvasó talál­kozókra került sor. Élénk volt sportéletünk is, rendezvényei közül megemlítjük : az első Hargita Kupa műkorcsolya pa­rádét Csíkszeredában, a 15.­­szer megrendezett Délhegy Kupát, a Hó ünnepét Marosfőn és a hagyományos Mindennyi­­unk egészségére símaratont, a Hargita és Informaţia Harghi­tei napilapok, illetve a Megyei Sporttanács szervezésében. A hónap elején megyénkben is sikerrel zárult a háziállatok ösz­­szeírásának akciója. SZÁNTÓ MIKLÓS FEBRUÁRI SZÁMVEZÉT * Azonos jogokkal és kötelezettségekkel... (Folytatás az 1. oldalról) mai is hangsúlyozta, pártunk az elkövetkezőkben is a leghatáro­zottabban állást foglal bármi­nemű nacionalista, soviniszta megnyilvánulás ellen, bárki ré­széről is történjen az. Mindez arra készteti az együttélő nem­zetiségi dolgozókat, hogy nagy­ra értékeljék és mint szemük fényét megbecsüljék mindazt, amit a haza összes dolgozójá­val együtt, kitartó munkájuk ré­vén megalkottak. És ezért he­lyezkednek a leghatározottabb álláspontra mindazon imperia­lista, reakciós, antikommunista körök ellen, amelyek naciona­lista, soviniszta, irredenta és re­­vansista megnyilvánulásokra buj­­togatnak, azzal a céllal, hogy beavatkozzanak országunk bel­­ügyeibe. Az ilyen akciók azt célozzák, hogy megmérgezzék a szocialista országok közötti ba­ráti viszonyt, általában a nem­zetközi kapcsolatokat és elterel­jék a figyelmet azokról a súlyos társadalmi problémákról (mun­kanélküliség, írástudatlanság stb.), amelyek saját országuk­ban megoldatlanok. Bárki is kétségbe vonja hazánk eredmé­nyeit, látogasson el Romániá­ba és a tények tagadhatatlan erővel be fogják bizonyítani, hogy az alapvető emberi jogok gyakorlása nálunk nem jelszó, hanem valóság — mutatott rá beszédében Nicolae Ceauşescu elvtárs. A reakciós körök pro­pagandája mit sem változtat azonban a tényeken, kimagasló eredményeinken az élet min­den vonatkozásában. A nemze­tiségi dolgozók tanácsai viszont annál érthetetlenebbnek és el­ítélendőnek minősítették, hogy az utóbbi időben egy szomszé­dos szocialista állam, a Magyar Népköztársaság egyes politikai és kulturális személyiségei, tör­ténészei és publicistái elferdí­­tően szólnak a romániai hely­zetről, hazánk bel- és külpoli­tikájáról, tudatosan elhallgatják eredményeinket és megkérdője­lezik a történelmi múlt és je­len tényeit, igazságait, s rágal­makat terjesztenek pártunk és államunk nemzetiségi politiká­járól. Az ilyen megnyilvánulá­sok akarva-akaratlan a nemzet­közi reakció malmára hajtják a vizet, ártanak a két szomszédos ország viszonyának, a szocializ­mus általános ügyének. Amint azt a magyar nemzetiségű dol­gozók tanácsának a plénuma is leszögezte, az életünk megszer­vezésére, a nehézségek leküz­désére, a romániai dolgozók javára és boldogulására irá­nyuló utakat és megoldásokat eddig is mi, ezen ország lako­sai, románok, magyarok, néme­tek és más nemzetiségűek ku­tattuk fel és találtuk meg, s így fogunk cselekedni ezentúl is. Erős pártunk van­­ a Román Kommunista Párt —, amely be­bizonyította : képes arra, hogy megfelelően megoldja a szocia­lista társadalom felépítésének összes problémáit. Az együttélő nemzetiségek dolgozóinak szilárd elhatározá­sa, hogy Nicolae Ceauşescu elv­társ idézett beszédének, orien­tációinak a szellemében fognak cselekedni, s szilárd egységben a párt és annak főtitkára közül teljes odaadással és önfeláldo­zással dolgoznak román testvé­reikkel együtt a XIII. kongresz­­szus határozatainak, az idei esztendő és az egész ötéves tervidőszak feladatainak teljesí­téséért, a közös haza, Románia Szocialista Köztársaság felemel­kedéséért Kisváros nagyléptű előrehaladása (Folytatás az 1. oldalról) több mint 200 gyermekéről gon­doskodnak. Nemrégiben léte­sült az új vállalati étkezde, a­­mely 900 személy étkeztetésé­ről gondoskodik. Az üzem szak­könyvtárának állománya közel 6000 kötetet tesz ki. A város együtt nőtt, fejlődött az üzemmel. A lakosság száma az utóbbi 22 évben közel 40 százalékkal gyarapodott. U­­gyanebben az időszakban csu­pán állami alapokból közel 700 kényelmes lakosztály épült, több mint 300, régebben épült la­kás korszerűsítésére került sor (központi fűtés, földgáz be­vezetése). Ugyanakkor a keres­kedelmi felület megduplázó­dott, az általános iskolai háló­­zlat pedig 14 új osztályterem­mel gyarapodott. Bővült az ivóvíz és szennyvízlevezető há­lózat, 120 férőhelyes bölcsőde, péküzem, autószerviz, strand, kemping stb. létesült. Mindez magával hozta az életvitel gyö­keres megváltozását, az itt élő szorgos dolgozók anyagi és szellemi érvényesülésének újabb és újabb ragyogó lehetőségeit. És ha már az életszínvonalról esett szó, annak talán egyik legsokatmondóbb kifejezője az a tény, hogy ma Vlahicán több mint 320 személygépkocsit tar­tanak nyilván. Még jónéhány számadatot sorakoztathatnánk fel annak ér­zékeltetésére, hogy Vlahicán, ebben a régi munkásközpont­ban milyen arányú volt az utóbbi évtizedekben jegyzett gazdasági-társadalmi fejlődés, s amely nyomán e település lakói teljes jogegyenlőségben élvezhetik a szocialista építés jótéteményeit, kitárulkozva előt­tük a sokoldalú érvényesülés tág lehetőségei. Ennek a múltban elmaradott munkásközpontnak a gyors iramú előrehal­adása a maga módján nagyszerű bizony­sága pártunknak a termelőerők harmonikus fejlesztésére irá­nyuló ragyogó politikája ered­ményességének, annak — amint azt Nicolae Ceauşescu elvtárs újólag nyoma­tékar­­a a magyar és német nemzetiségű dolgo­zók tanácsa együttes ülésén el­hangzott, nagy elméleti és gya­korlati jelentőségű beszédében —, hogy ezen az alapon igazsá­gosan, a dialektikus és törté­nelmi materializmus, a tudo­mányos szocializmus szellemé­ben oldódott meg a szocialista Romániában a nemzeti kérdés. Erős forradalmi szellem... (Folytatás az I. oldalról e­rőteljesebb kibontakoztatását, s a gazdasági tevékenységet is nem egyszer kedvezőtlenül be­folyásolták. A konferencia mun­kálatait a párt főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága január 30.-c­­beszédé­nek szelleme hatotta át, így feladatul tűzték ki többek kö­zött a politikai-ideológiai és szakmai oktatás jobb megszer­vezését és hatékonyságának növelését, az egyéni beszélge­tések tervezett program sze­rinti elvégzését, a tagság szá­mának minőségi kritériumok a­­lapján történő növelését, a szakszervezeti bizottság és a KISZ-bizottság hozzájárulásá­nak fokozását a hiányosságok kiküszöböléséhez. Természete­sen, az intézkedési tervben fel­adatokat szabtak meg a gaz­dasági tevékenység jobbításá­ra. Nagy figyelmet fordítanak az olyan külön programok megvalósításának követésére, mint amilyen például a műsza­ki színvonal állandó tökéletesí­tése és a minőség javítása, a nyers- és segédanyagok maga­sabb színtű hasznosítása, a munkatermelékenység hangsú­­lyozottabb növelése stb. Feladata tehát a pártbizott­ságnak, hogy a legutóbbi párt­­dokumentumok szellemében még határozottabban lépjen fel az egész vállalati tevékenység mi­nőségi színvonalának emelésé­ért, erős forradalmi munkaszel­lem kialakításáért, hogy min­denben eleget tudjanak tenni kitűzött céljaiknak, szép ered­ményekkel köszöntve így pár­tunk országos konferenciáját. ------ VILLANÁSOK -----­ A KORELNÖK... Több mint negyven esztendős tevékenység után nyugdíjba vo­nult Ilyés József, a Megyei Sta­tisztikai Igazgatóság helyettes igazgatója. A számok embere volt, annál is inkább, mert több évtizedes tevékenységéből 24 esztendőt statisztikusként töltött el. Ezen a területen nem sokan rendelkeznek ekkora ré­giséggel ! Ezért is mondhat­nánk, hogy a statisztikusok — legalábbis a megyénkbenieké — korelnöke. Gazdag közéleti te­vékenység is jellemzi, tagja szerkesztőségünk vezetőtaná­csának is. Illesse hát őt elisme­rés, megbecsülés, eredmények­ben gazdag tevékenységéért és számoljon még sok-sok nyug­díjas évet ! (Hecser Zoltán) EGY KIS FIGYELMESSÉG Értékeljük a Székelyudvarhe­lyi Cérna- és Fonóipari Válla­lat vezetőségének ötletes kez­deményezését , az ügyviteli és technikai személyzetnek fenn­­tartott épületben az irodák aj­taján szép, nyomtatott betűk­kel feltüntették az illető iroda megnevezését és azoknak a névsorát, akik bent dolgoznak. Ha a termelésben dolgozónak elintéznivalója van, akkor gyor­san tájékozódhat, hogy melyik iroda ajtaján kopogjon, hol kell keresnie azt a személyt, akivel dolga van, így nem vesztegeti idejét a kérdezősö­déssel vagy az ajtók fölösleges nyitogatá­­sával. Jó ez különben a láto­gatónak is, mert nem kell so­kat töprengenie a folyosón. Szép figyelmesség ez a dol­gozók iránt, máshol is tanul­hatnak belőle, mert sok hiva­talos helyen elkelne az ilyen el­igazító iroda- és névjegyzék. (Németh Szilveszter) ÍGY IGEN ! örömmel tapasztaljuk, hogy egyre jobban izmosodik nyug­díjasaink önsegélyző pénztá­rainak a mozgalma, az idős kor hasznos és lélekápoló ren­dezvényekkel való tartalmassá tételéért. Nemrég a székelyud­varhelyiek nemes törekvéseiről számoltunk be lapunk hasáb­jain. Most a csíkszeredaiak ú­­jabb kezdeményezéseiről sze­reztünk tudomást. Miután több mint száz csomagot készítettek a szépvízi öregek otthona la­kóinak újévre, tartalmas tea­délutánok szervezéséhez fogtak, ahol a kellemes időtöltés mel­lett előadásokat is meghallgat­nak. Legyen az egészségügyi, tudománynépszerűsítő vagy más témájú, egyaránt nagy figye­lemre számíthat az előadó. Ér­telemmel működik a klubjuk is, s várják a tavaszt, hogy kirán­dulásokat, a szülőföld és haza jobb megismerését célzó túrá­kat szervezhessenek. Amihez ezennel is sok sikert, és jó ked­vet kívánunk. Csak így további (Zöld Lajos) KÜRTÖS Egyszer azt találtam monda­ni valahol, hogy a szomszéd megyében jobb kürtőskalácsot sütnek, mint nálunk, s jó ideig magamon éreztem nemcsak a pékek, de még a molnárok szú­rós tekintetét is. Rendben van — gondoltam magamban —, ez­után a kürtőskalácsról óvato­sabban vélekedem, hisz kényes ügy, helyi specialitás, s még végül az sül ki a dologból, hogy megugatom a kürtőskalá­csot .. . Márpedig rossz kutya, aki a kürtőskalácsot megugat­ja, s nincs is kifogásom az utóbbi időben ellene. Falom, harapom időnként, és tele száj­­jal dicsérem a céget. Hanem a Boga Ida kürtöse sem meg­vetendő ! Ő a kozmási misz égisze alatt süti a kürtöst, és nem győzi .. Nem, mert sok a megrendelő. Ha még utam­ lesz arra, nyilván, beállok új­ból a sorba... (Ferencz Imre)

Next